Nógrád Megyei Hírlap, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-06-07 / 285. szám

6. oldal Mozaik 1997. december 6., szombat Négy év óta Mikulásnak öltözik a kicsik örömére Gyuszi, a sapkás ember Salgótarjánban, a piacon járva-kelve érdekességet láthat az emberfia. Egy Mi­kulásnak öltözött férfi árulta a portékáit, nagy- nagy lelkesedéssel kicsik és nagyok örömére. Zsély Gyu­lát sokan ismerik, hiszen már hét éve piacozik. Igaz, először ruhákat árult, de már négy éve, hogy áttért a játékokra.- Ezt másként nem is lehet - kezdte mesélni a humoros férfi. A nevünk Gyuszi Bazár, és már minden gyerek ismer.- Honnan jött a Télapó-öl­tözet ötlete?-Négy éve, minden évben felöltözöm, és így szórakozta­tom a gyerek- és felnőttvásár­lókat egyaránt.-Hogyan?- A gyerekeknek cukorkákat és mogyorót szoktam oszto­gatni, nagyon élvezem a dolgot, mert örülök, ha örömet tudok szerezni. Az óvodások is sze­retnek, ha erre járnak, kiabál­nak, hogy Gyuszi Bazár és sap­kás ember.- Jólesik a népszerűség?-Hogyne. Például megtör­tént már, hogy egy szülő elme­sélte, a zebránál látott a fia, amint éppen átmentem, és majdnem kiugrott az autóból, merthogy ott megy Gyuszi, a sapkás ember!-Gondolom, akadtak más emlékezetes esetei is e tevé­kenysége során?- Hogy csak egyet említsek a legutóbbiak közül, egyszer bent jártam salgótarjáni kórházban, a gyermekosztályon látogató­ban és az egyik kis beteg gye­rek megismert. Úgy megörült nekem, hogy elmúlt a pityer- gése és utána már csak velem foglalkozott. Mondta az édes­anyja, hogy jöjjek máskor is. Ilyenkor bizony nagyon örülök. Úgy érzem, sikerült megszeret­tetnem magam a gyerekekkel, hogy nem felejtenek el.- Hogyan zajlik a piaci és a vásáros élet?- Bizony, kemény munka ez. A hét minden napján kint va­gyok a piacon, hétvégeken pe­dig vásározni szoktunk. Már hajnal három órakor kimegyek és elkezdek kipakolni, mert annyi az árum, hogy órákba te­lik, amíg szétpakolok, és órákba, amíg összeszedelőzkö- dünk. Sokszor én jövök el utol­jára este hatkor, pedig nem le­ányálom ilyen hidegekben kint állni, de hát, muszáj, mert ebből él a család. Most bosszanko­dom, mert én egész évben játé­kokat árulok, de most még az is ezt teszi, aki eddig ruhát, vagy cipőt hozott a piacra. Ez a kis mikulási és karácsonyi bevéte­lem is lecsökken, mert mások elveszik a kenyerem.-Zsély úr minden évben ajándékot is osztogat?- Eddig a kisterenyei gyivi- nek adtunk játékokat, tavaly pedig a nagycsaládosoknak gyűjtöttem össze, amit tudtam. Sőt van olyan akciónk, hogy aki 1000 forint fölött vásárol, an­nak sorsjegyet adok, amit de­cember 23-án húzunk ki. Ta­valy nem vitték el a fődíjat az 5000 Ft-os repülőgépet, oda ad­tam egy olyan szegény család gyerekének, akiről tudtam, hogy soha az életben nem kapna ilyen játékot. Az idén is volt ilyen akciónk, egy távirá­nyítós rendőrautó volt a fődíj, sok más értékes nyereménnyel együtt. Cserhalmi Adél Nem csak irodalmi kérdés - Új Mikszáth-kép egy tudományos konferencia tükrében Két századvég - milyen élet lesz itt? A magyar polgárosodás kérdései - Élet a századfordulón címmel megjelent a Balassagyarmaton ez év májusában rendezett Mik- száth-konferencia teljes anyaga a Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatósága kiadásában a Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve különszámaként a Discussiones Neogradienses hetedik számaként dr. Kovács Anna szerkesztésében Salgótarjánban. A kötetben Ha- nák Péter, Horváth István, Nagy Miklós, Krizsán László, Kovács András, Nyilasy Balázs, Imre László, Fábri Anna, Kovács Anna, Praznovszky Mihály, Kerényi Ferenc Mózes Huba, Tóbiás Áron és Kiss Gy. Csaba tanulmányai olvashatók. A kötet címlapját Jankó János Mikszáthot és Tisza Kálmánt ábrázoló rajza díszíti. Miként arra a szerkesztő is utal az Előszóban, kényszerű.szünet után éppen tíz évvel ezelőtt je­lent meg utoljára kötet a Nóg- rádban szervezett tudományos konferenciák anyagát közlő so­rozatban. Akkor is Mikszáth Kálmán évfordulója kínálta az alkalmat arra, hogy Mikszáth és a századvég-századelő prózája címmel irodalomtörténeti ta­nácskozást tartsanak ugyancsak Balassagyarmaton. Az idei konferencia helyszíne is ez a vâïos volt, amint a rendező gondolat is. Nevezetesen az, hogy a mikszáthi életművet tá- gabb összefüggésben közelít­sék meg. Ha ehhez hozzávesz- szük, hogy A magyar polgáro­sodás kérdései - Elet a század- fordulón című kiadvánnyal egy időben látott napvilágot a Mik­száth Kiadó gondozásában a Fábri Anna szerkesztette Mik- száth-emlékkönyv, amely az író születésének 150. évfordulója kapcsán írt tanulmányokat tar­talmazza, nyilvánvaló, hogy új­szerű Mikszáth-kép kibontako­zásának lehetünk tanúi. Ennek lényege, hogy a Mikszáth-kuta- tás az életművet a századvég, a századforduló szellemiségébe ágyazottan, a magyar polgáro­sodás kérdéseivel szoros össze­függésben vizsgálja. Nem utol­sósorban ennek is köszönhető, hogy nem a „nagy palóccal” kapcsolatos irodalomtörténeti közhelyek ismétléséről van szó, hanem az ezredvég emberét ismételten erősen foglalkoztató emberi és társadalmi viszonyok alakulásáról, arról, hogy a ma­gyarországi modernizáció, ezen belül a polgárosodás folyamata, amely a dualizmus korában tel­jesedett ki, napjainkban - ha más történeti körülmények kö­zött is - ismét égetően időszerű kérdéseket vet föl. Nyilván ezzel is magyaráz­ható a kötet szerző-, illetve elő­adói gárdájának összetétele is. Nemcsak irodalomtörténészek, hanem történészek, szociológu­sok, muzeológu­sok stb. vettek részt a múlt szá­zadvég szellemi­ségének elemzé­sében. S figyel­met keltő az is, hogy mintha csökkenőben lenne a Mik- száth-ku tatás Budapest-köz- pontúsága. E munkában Nóg­rád megye im­már hagyomá­nyosanjelen van, s az egyetemi központok is megjelentek. A tanulmá­nyokkal kapcso­latban minde­nekelőtt három dologra érdemes utalni. A műe­lemző tanulmá­nyok érdekes­sége, hogy kivé­tel nélkül a mo­dem irodalom- történeti módszereket veszik figyelembe. Azt vizsgálják, hogy egy-egy sokszor elemzett művet, műcsoportot hogyan le­het megközelíteni az új kutatási szempontok figyelembevételé­vel. Külön szellemi izgalmat je­lentenek a határterületeket érintő tanulmányok, amelyek­ben Mikszáth munkásságát a korabeli politikai, színházi stb. viszonyokkal összefüggésben tárgyalják. Izgalmasak azok a tanulmányok is, amelyek szer­zői kitekintést adnak más kultú­rákra (Mikszáth és a szlovákok, Mikszáth és Erdély). A hazai polgárosodás és Mikszáth viszonyának vizsgá­latában a konferencia történész előadói olyan kérdéseket vetet­tek föl, amelyek további kuta­tása nemcsak az írói életmű szempontjából jelentősek, ha­nem szinte elvezethetnek napja­ink legidőszerűbb kérdéseihez is. A dualizmus korának gazda­sági és civilizációs „nagy ugrá­sát” Hanák Péter szavaival bi­zony csak féloldalasán követte a politika és a társadalom pol­gárosodása. S ez nem csak Mikszáthnál okozott ambiva­lenciát. E modernizációs és polgári folyamat tömör, de an­nál gondolatébresztőbb elem­zésének szinte folytatása Hor­váth István tanulmánya, amely a polgártípusok, a polgármenta­litás nógrádi megjelenését vizsgálja a XIX. század végén, bizonyítva, hogy a nyolcvanas évek kapitalista fejlődése során határozott polgárosodási fo­lyamat érzékelhető aZ ország e tájékán is. E két példa termé­szetesen csupán jelzi a kötet szerzőinek gondolatgazdagsá­gát. A tizenöt tanulmány arra ösztönöz, hogy a „nagy palóc” életművét friss szemmel olvas­suk, a mesélő stílus mögött ve­gyük észre egy bonyolult, fon­tos korszak vívódó, gondol­kodó, ellentmondásoktól sem mentes alkotóját és magát az ugyancsak ellentmondásokat is hordozó kort. - mér Templomaink története Egy régi kegyhely - SZENTKÚT A második adventi gyertya fénye már a Boldogságos Szűz Mária szeplőtelen fo­gantatását világítja meg de­cember 8-án. A szép ünnep kapcsán most a Mátravere- bélytől öt kilométerre fekvő híres búcsújáróhelyre láto­gatunk, Szentkútra, amely 1970. április 26-án VI. Pál pápától a „Basilica minor” rangot kapta. Radványi Ferenc, Nógrád vármegye tudós jegyzője a XVIII. század elején írja e helyről és a hozzá fűződő cso­dáiból: nagy híre-neve mindenfelé ama szent forrás miatt (van), amelyről a római katolikusok azt állítják, hogy lovon ülő Szent László király lova patájának nyomán fakadt. E forrás közelében nagy és szép templomot, illetve bazili­kát építettek, melyet ma is sok remete őriz...”. Ezt megerősíti a Borovszky-féle munka, a Nógrád vármegye története, s a magyar szentekről megjelent valamennyi irodalmi mű. A forrásvíz gyógyító erejé­nek története az 1100-as években történhetett, amikor egy mátraverebélyi pásztor süketnéma fiával őrizte a nyá­jat és a fiú megszomjazott. Elindult vizet keresni, mikor szemei előtt megjelent a Szűzanya és egy mélyedés felé mutatott, ahol a fiú for­rásvízre lelt. Ivott belőle és ap­jának szólt a történtekről, in­nen a víz és a kút csodatevő mivolta,' melynek nyomán már 1258-ban Szentkút búcsús en­gedélyt kapott a Szentszéktől. Hivatalos iratban mint „ad fontem Véreb”, azaz „verebi forrás” néven 1290-ben buk­kan fel először Szentkút. Ké­sőbb, 1370 táján Vereb Péter erdélyi alvajda rendezte a kör­nyéket. Apja csodás gyógyu­lásáért a völgyben utat vága­tott, a sziklákat áttörette és a források vizét mederbe terelte. 1540-ben Szentkút is a török kezére került és végig a hó­doltsági sávban maradt. 1548- ban Verebély temploma is megrongálódott, a falu pusz­tává vált. Nagybárkány fíliája lett, Szentkútpusztával együtt. A török először tiltakozik a zarándokhely látogatása ellen, de a gyöngyösi ferences bará­tok körmenetet is szerveztek ide. A gyöngyösi Koós csa­ládnak köszönhető, hogy a tö­röktől kért engedélyt meg­kapva, némi javítást is eszkö­zölhettek a gyújtogatás, pusz­títás után. Á török uralom megszűnte után fellendült a búcsújáró kegyhely műkö­dése. Almássy János kegyúr és a búcsúsok adományaiból épült a mai kéttornyú temp- krfh. A sekrestye mellé négy szoba is épült, remeték ré­szére. A hegyoldal már a kö­zépkori időkből őriz remete­barlangokat. Az új templom mennyezetképét Stojfek Albin készítette 1934-ben, a mellék­oltárok képeit Hollós Endre festette. A kórus alatti és a te­rasz rácsozata Horváth György munkája, Komjáthy Attila és neje tervei alapján. À kórus alatti kriptában alussza örök álmát Fabricius Juli­anna. Érdemes megemlíteni a fe­rencesek idejötte - 1772 - ide­jéből az első remeték nevét, mint Paigler Elek, Dohát Jo- zafát, Csepregi Elek és Belág Antal Adómét. Ő nagy szerepet vállalt a templom építéséhez szükséges anyagi javak meg­szerzésében. Maga a barokk építmény 27,5 méter hosszú és 17,5 méter széles. A szerzete­sek kolostora mellé 1865-ben kis kápolna épült, s 1928-ban a csapos kút is elkészül, Mel- loco Péter tervei alapján. 1932-ben a hegyoldalban ki­alakítják a „Lourdes-i Mária- barlangot”. Két évvel később a templom előtti támfal is megépül, az épületet újrafestik és kialakítják a stációkkal a kálváriát. Az ötvenes évektől a szer­zetesrendek működése meg­szűnt, a kolostorépület is előbb katonai szállás, majd szociális otthon lett. A temp­lom működtetése pedig más papokra hárult. Ma ismét a fe­renceseké, de a közelmúltban megbetegedett Nyikon Márton OFM atyát is helyettesítve Orbán Imre Márk OFM páter látja el az itteni feladatokat. Főbúcsúja augusztus 15-én van, hisz védőszentje Nagy­boldogasszony. D. F. Jó megfejtés, szerencsés nyertes Elmúlt heti rejtvényünk meg- forintos vásárlási utalványt mai rejtvény megfejtését de- fejtése: „Ha jól hallom, Ková- nyert: Miklós Endréné, Ka- cember 11-éig küldjék be la-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents