Nógrád Megyei Hírlap, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-06-07 / 285. szám

1997. december 6., szombat 7. oldal Hazai Körkép Néppárti javaslat a jogegyenlőség jegyében Variációk vízlépcsőre Tegnap megalakult a Magyar Tudományos Akadémián az a tanácsadó testület, amely a hágai döntésből adódó kor­mányzati feladatok ellátását hivatott támogatni. A bős-nagymarosi vízlépcső­gondok megoldására dolgo­zott ki javaslatot a Magyar Demokrata Néppárt, amely­ről hétfőn tájékoztatják Nemcsók János kormány- biztost. Az MDNP javaslatáról Barsiné Pataki Etelka országgyűlési képviselő lapunknak elmondta: a kormánybiztos a parlament külügyi bizottságában kijelen­tette, nyitott minden építő ja­vaslatra. Az MDNP kapott az alkalmon, ennek következmé­nye a javaslat. Mindenekelőtt figyelembe vettük a hágai dön­tést - mondta Barsiné -, taka­rékos, hosszabb távú, tartós megoldást kerestünk és úgy dolgoztuk ki a részleteket, hogy azok harmonikus egységet al­kossanak. A javaslatunk lényege az, hogy a dunakiliti duzzasztó­művet üzembe, a dunacsúnyi vízlépcsőt azonban üzemen kí­vül helyeznénk. Mindez a Du­nához fűződő jogegyenlőség megvalósulását szolgálná és biztosítaná a folyam hajózható­ságát. Az alsó szakaszon viszont egyelőre semmilyen módon nem tartja indokoltnak a be­avatkozást a Néppárt. Úgy gondoljuk, néhány évig figyelni kellene, miként viselkedik a természet, és ennek ismereté­ben foglalnánk állást a további tennivalókról. Szalóky Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelet orvosolja a panaszt A minimálbér mindenkinek jár A jövő év elejétől 19 500 forintra emelkedik a minimálbér összege. A Munkaügyi Minisztérium ennek kapcsán felhívja a munkavállalók figyelmét arra, hogy amennyiben munkál­tatójuk nem fizeti ki ezt az összeget, illetve ennek időarányos részét, akkor segítségért fordulhatnak a tárca illetékes szer­vezetéhez. Erre egyébként eddig is megvolt a lehetőség. Magyarországon mintegy 70 ezer ember dolgozik minimál­bérért - mondja Somorai László, a MüM sajtófőnöke. - Persze ez nem jelenti azt, hogy ennyien élnek minimálbérből, hiszen egy dolgozó több mun­kahellyel is rendelkezhet, így lehet, hogy keresményének csak egy része a minimálbér.- Hogyan és hová fordulhat az a dolgozó, akinek munkál­tatója nem fizeti ki a törvény által előírt minimumot sem?-A Munkaügyi Miniszté­rium működteti az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőséget. Ehhez a szervezethez fordulhatnak pa­nasszal az érintettek. Itt azon­ban nem csak a munkavál­lalóra, hanem a szakszerve­zetre, illetve minden olyan személyre is gondolok, akinek tudomása van ilyen jellegű visszaélésről. A főfelügyelő­séghez írásban kell bejelentést tenni a sérelemről.- Mit tesz, mit tehet a szer­vezet ezután?-Kivizsgálja a bejelentett ügyeket. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem csak az adott munkavállalónak történt bér- kifizetéseket, hanem több­nyire az összes bérkifizetést ellenőrzik, esetleg általános revíziót tartanak. Hogy meny­nyire átfogó munkát végez a főfelügyelet, azt mindig az ügy súlyossága, illetve a vizs­gálat közben találtak alakítják.- Nem vezethet ez amolyan feljelentgetési hullámhoz?-Eddig inkább azt tapasz­taltuk, hogy kevesebben for­dulnak a szervezethez segítsé­gért, mint ahányan rászorul­nának. Ennek alapvetően az információhiány az oka.- Nem lehet a félelem?-Ez csak bizonyos körök­ben lehet indok, ott, ahol egyébként is „feketén” dol­goztatnak... Szalóky Eszter Mindent a helyére! Megnyílt tegnap az ország első la­kossági veszélyeshulladék-gyűjtő udvara a fővárosban. A Palota Környezetvédelmi Kft. telepén különítettek el egy részt erre a célra, ahol külön-külön konténerekben gyűjtik össze az akkumulátorokat, az olajos hulladékokat, a száraz­elemeket, a műanyagokat. Szeretnének néhány speciális járművet is vásárolrú, amelyekkel a főváros egész területén és vidéken is gyűjtenék a szemetet, fotó: feb/stefler Balázs Ringbe szállni veszélyes A kampánnyal együtt járó aprómunkától, a kellemetlen vi­táktól és az esetleges vereségtől is meg kívánják óvni nép­szerű politikusaikat azok a pártok, amelyek ’98 tavaszán csak országos listán indítják a „nagy neveket”, egyéni kör­zetben nem. Más vélemények szerint a személyes megméret­tetés alóli felmentés ellenkező hatást is kiválthat. Stumpf István politológus ér­deklődésünkre elmondta: a német és francia mintából ösz- szegyúrt magyar választási rendszer egyik sajátossága, hogy a politikai csoportosulá­sok előszeretettel építenek frontembereik népszerűségére (a polgárok ugyanis szíveseb­ben szavaznak az egy, vagy több kedvencüket felvonultató pártlistára). Cserébe ezeket a személyeket mentesítik az egyéni körzetben való meg­mérettetéstől, a kampánnyal együtt járó „favágástól”. Igaz, elvárják tőlük, hogy energiá­jukat még inkább az adott párt stratégiájának megjelenítésére fordítsák, vagy hogy - vidéki rendezvények, gyűlések ven­dégeként - besegítsenek egy- egy kevésbé ismert társuk kampányába. Ez a gyakorlat nálunk most van kialakulóban. Például az 1994. évi választásokon egyéni körzetben is befutott Horn Gyula jövőre csak az or­szágos lista vezetésével együtt járó teendőket látja el, s való­színűleg így lesz ezzel Orbán Viktor is. Kuncze Gábor és Torgyán József személyes megmérettetése sem várható. A politológus logikusnak tartja azt az érvelést is, misze­rint az ismert személyiségek egyéni körzetben való elindí­tása még vereség esetén is gazdagíthatja a pártot a töre­dékszavazatokkal. Nem vélet­len, hogy a parlamentbe jutás­hoz szükséges 5 százalékos küszöb eléréséért küzdő poli­tikai erők vezérei - mint a néppárti Szabó Iván - kivétel nélkül ringbe szállnak egyéni körzetben is. Stumpf szerint az ügyes pártok jó érzékkel vá­lasztják a legkisebb rizikót je­lentő „harcmezőt”, (takács) Fidesz: újabb szövetséges. A néhány nappal ezelőtti Fi- desz-MDF megállapodás után pénteken a Magyar Demokrata Néppárttal is választási együttműködésről állapodtak meg a fiatal demokraták. Esze­rint a két párt képviselőjelöltjei az 1998. évi parlamenti válasz­tások második fordulójában kölcsönösen visszalépnek a másik párt jobb pozícióban lévő jelöltje javára. Kisebbségiül tató intézet. A jövő év első napján megalakul a kisebbségkutató intézet felál­lítására és működtetésére létre­hozandó közalapítvány - kö­zölte Heizer Antal, a Miniszter- elnöki Hivatal kormányfő­tanácsadója. A KDNP programja. Elké­szült a Kereszténydemokrata Néppárt választási programja, ám a dokumentum, amelyet de­cember 13-ai ülésén véglegesít majd a párt országos választ­mánya, egyelőre nem nyilvános - közölte pénteken újságírókkal Giczy György. Találtak lakást a romák. Valószínűleg saját otthonukban ünnepelhetik a karácsonyt a székesfehérvári Rádió utca 11- ből a múlt héten kiköltözött családok. Krasznai József, a he­lyi cigány kisebbségi önkor­mányzat elnöke elmondta, hogy az ideiglenes szálláshelyen lakó famíliák többségének egy in­gatlanügynökség segítségével sikerült lakóhelyet találni. MDF-es ellenvélemény. A termőföld ügyében kezdemé­nyezett népszavazási kérdés egyetlen nemzetközi szerződés felbontását sem célozza, csupán a hatályos földtörvény fenntar­tására irányul. A kezdeménye­zők semmiféle többlettilalmat nem igényelnek - jelentette ki Balsai István, az MDF-frakció pénteki tájékoztatóján. Hungária Biztosító: négy pilléren az Ön jövőjének biztonsága Bízza pénzét a legnagyobbra ! 1998. január elsejétől új nyugdíjrendszer működik hazánk­ban. Valamennyi munkavállalónak lehetősége nyílik arra, hogy eldöntse: majdani nyugdíját a jelenlegi társadalombiz­tosítástól kapja-e, vagy átlép egy új, vegyes finanszírozású, tőkefedezetet is biztosító rendszerbe, és egyéni nyugdíjjáru­lékát magánnyugdíjpénztárba fizeti. E döntéshez kíván se­gítséget nyújtani a Hungária Biztosító Rt. Az új nyugdíjrendszer négy pilléren nyugszik - tájékoztat Sándor Csaba, a társaság Nógrád megyei osztályveze­tője. - Az első pillér a koráb­bival megegyező állami társa­dalombiztosítási nyugdíjrend­szer, amely mindenki számára kötelező. Ha valaki csak erre támaszkodik, vállalja, hogy a mindenkori járulékbefizetések csökkenésével arányosan ke­vesebbet ér majd a kikapott pénze. A második pillér a jövőre induló magánnyugdíjpénztá­rak rendszere. Ez lehetővé te­szi, hogy a munkavállalók sa­ját nyugdíjuk finanszírozására megtakarítsanak bizonyos összegeket. A piacon egyedül a Hungária Biztosító döntött úgy, hogy nem kér belépési dí­jat. A pénztárak úgynevezett tőkefedezeti rendszer szerint működnek, nem függnek tehát attól, ha csökkenne a belépő tagok száma. Ez lényeges elté­rés a tb-alapú nyugdíjtól. Belépés után a tag a jöve­delmének 6 százalékát köteles a kiválasztott nyugdíjpénz­tárba befizetni 1998-ban. Egy­szerre csak egy magánnyug­díjpénztárat választhatunk. A nyugdíjra jogosult tag várha­tóan 3/4:1/4 arányban kapja nyugdíját a tb-től, illetve a magánnyugdíjpénztártól. A harmadik pillér, amit a Hungária Biztosító kínál a már korábban megnyílt önkéntes nyugdíjpénztárak rendszere. Ezen a téren a Hungária Biz­tosító - 40 százalékos piaci ré­szesedésével - a legnagyobb hazai biztosító társaság, s tő­kéje ma már meghaladja az. 1.2 milliárd forintot. Ezt a pil­lért azoknak ajánlja Sándor Csaba, akik a nyugdíjba vonu­lásuk után a már említetteknél magasabb összegű ellátásban szeretnének részesülni. További pillérként javasolja a Hungária Biztosító az ön- gondoskodás más formáit, mint például az élet- és nyug­díjbiztosításokat. Mi most azokat az előnyöket vázoljuk, amelyeket a másodikként em­lített, és jövőre belépő ma­gánnyugdíjpénztárak jelente­nek. A belépés nem jár pluszbe­fizetéssel, csak az egyébként is fizetett járulék átcsoportosí­tásával. A pályakezdők szá­mára a magánnyugdíjpénz­tárba való belépést a törvény kötelezővé teszi, bizonyos korosztálynak pedig ajánlja. A Hungária Biztosítónál néhány alapvető személyi adat felvi­tele esetén egy számítógépes program pillanatok alatt megmutatja, kinek milyen kondíciókkal érdemes belépni, s azt is, ha nem. A programot igény esetén a biztosító szakemberei na­gyobb létszámú munkahe­lyekre térítés nélkül kitelepí­tik, hogy modellezhető legyen a várható nyugdíj összetétele. Aki befárad a Hungária Bizto­sító megyei fiókjához, annak munkaidőben térítés nélkül megadják ez ügyben a felvilá­gosítást. A magánnyugdíjpénztár nonprofit szervezet, kizárólag a tagok megtakarításainak ke­zelését végzi. A befektetések során realizált hozamot csakis a tagok között oszthatja fel. Jó befektetés esetén a betett pénz reálértéke akár több százalék­kal is növekedhet. Erre a Hun­gária Biztosító esetében ga­ranciát jelent fő tulajdonosa, a világ egyik vezető társasága, az Allianz Biztosító. A magánnyugdíjpénztárban minden tag megtakarításait el­különítve, saját számlán tart­ják nyilván. A befizetett ösz- szegek 94, illetve 96 százaléka kerül a fedezeti számlára, s ez az országban az egyik legma­gasabb arány. Erre a számlára pluszbefizetés is vállalható to­vábbi előnyök reményében. A be- és kifizetéseket törvényi garanciák védik. Ráadásul a törvény által meghatározott tagdíj (járulék) mértékét (1998-ban 6%) a munkáltató, vagy munkavállaló 10 száza­lékra kiegészítheti. Ez a kiegé­szítés adó- és tb-járulékked- vezményekkel támogatott. A számlán lévő összeg (tőke) örökölhető, szemben a tb-alapú nyugdíjjal. Igénybe vehető életjáradék formájában is. Aki bővebb tájékoztatást szeretne megtudni az új rend­szerről, kérjük, keresse fel a Hungária Biztosító legköze­lebbi fiókját, vagy bármelyik ügynökét. (X)

Next

/
Thumbnails
Contents