Nógrád Megyei Hírlap, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-15 / 292. szám

6. oldal Hazai Körkép 1997. december 15., hétfő Beszélgetőpartnerünk: Jeszenszky Géza, a Magyar Atlanti Tanács elnöke Tíz év moratóriumot a szenvedélyekre- Önnek, mint a Magyar Atlanti Tanács elnöké­nek most sikerélménye lehet, hiszen a népszava­zás egyértelműen a NATO-tagság mellett döntött. Mi a teendő ezután?-Nemcsak „hivatalból”, mint a szervizet el­nöke érzek most örömet, hanem olyan politikus­ként is, aki már a rendszerváltozás előtt meg volt győződve arról, hogy a NATO a béke biztosítéka, s aki Antall Józseffel együtt felvételünket szor­galmazni kezdte. A pozitív döntés nem azt je­lenti, hogy most már elégedetten hátradőlhetünk: egyrészt el kell mondanunk az országnak, hogy mi az értelme belépésünknek az észak-atlanti szövetségbe, másfelől el kell végezni mindazokat a feladatokat, amelyek tagságunkkal együtt jár­nak. A legfontosabb pedig mindezen tűi az, hogy a magyar társadalom tudjon élni a feltárult lehe­tőséggel. Tudatosítanunk kell magunkban: a NATO a biztonságot jelenti, azt, hogy a gazdaság nyugodt körülmények között növekedhet; nem kell tartanunk visszarendeződéstől, sem pedig at­tól, hogy megszáll bennünket akár egy újjáéledt orosz nagyhatalom, akár ellenséges érzelmektől fűtött szom­szédok koalíciója.- Ez tehát a fejlődésnek az a pers­pektívája, amit - előbbi utalása sze­rint - Antall József is megálmodott?-Én tizenöt éves koromtól, 1957- től ismertem Antall Józsefet, ponto­san tudom, hogy számára életcél volt Magyarország bevitele a NATO-ba, illetve az európai intézményrendszer által képviselt biztonságba és jólétbe. Arra, hogy meghívást kaptunk az európai szervezetekbe, nem kerülhe­tett volna sor a rendszerváltozás nél­kül, de anélkül sem, hogy hazánkat úgy ismerje meg a világ, mint európai demokráciát. Meghívá­sunk emellett az Antall-féle kezdeményezés - a visegrádi tömörülés - visszaigazolása is, hiszen . elsőként az a három ország kapta meg ezt a lehe­tőséget, amely 1991-ben az ő- indítványára találkozott Viseg- rádon - pontosan azért, hogy felszámolja a Varsói Szerző­déstől való függőséget, és szerves részévé váljon a nyu­gati világnak.- A NATO-tagsággal kap­csolatban gyakran hallani azt a véleményt, hogy az elszakít­hat bennünket a határon túl élő magyarságtól.- Ennek fő cáfolatát az je­lenti, hogy valamennyi magyar szervezet, párt és közösség tá­mogatja hazánk csatlakozását. Ők nagyon jól tudják, hogy a NATO-hoz, a leg­sikeresebb államok közösségéhez való tartozás emeli az egész magyarság tekintélyét, és csök­kenti a kisebbségekkel szembeni diszkrimináció lehetőségét. Végzett síoktató is fotó. feb-Ha most ön lenne a külügyminiszter, mit tenne a hősi vita megnyugtató lezárásáért?- Őszintén szólva nem irigylem az utódomat, hogy szembesülnie kell az együttműködés euró­pai gyakorlatától távol álló szomszédok miatti problémákkal. Ami Bőst illeti, úgy vélem: egyik fél sem számíthat teljes győzelemre. Nem érhet­jük el azt, amit ’94 előtt optimálisnak tekintet­tünk. Pártom, a Néppárt ennek jegyében dolgozta ki javaslatát, amely megkísérli a nagy költséggel felépült dunakiliti létesítmény életbe léptetését, kis költséggel járó vízszintemelést irányoz elő az úgynevezett „sarkantyúk” építésével, s tíz évre szóló moratóriumot indítványoz. Ez utóbbi lehe­tővé tenné, hogy majdan szenvedélyektől mente­sen, az újabb ismeretek birtokában oldjuk meg a hajózási, környezetvédelmi problémákat.- Ön most egyetemi tanár, pártja politikusa, képviselő egyszerre...- Hozzátenném, hogy végzett síoktató is, bár a síelésre mostanában kevés időm jut. A jövőben szeretnék többet írni, elemző munkát végezni, visszatekinteni és tanulságokat levonni, hiszen, mint volt külügyminiszter - úgy érzem - sok hasznosítható tapasztalattal rendelkezem. Az már a választókon múlik, hogy bennmaradok-e a par­lamentben és a napi politikában. Csák Elemér Utazó 65 évesek. Nemcsak a fővárosban, hanem a vidékről Budapestre látogató idős embe­reket is érintse a 65 éven felü­liek esetleges utazási kedvez­ménye a BKV járatain. Erről tárgyal ma a fővárosi önkor­mányzat MSZP-SZDSZ koalí­ciója, és várhatóan állást foglal az ügyben. Diákjogok kódexe. A tanulói jogok egyetemes nyilatkozatá­nak kidolgozását szorgalmazta Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter egy hét­végi, budapesti konferencián. Mint mondta, a dokumentumot februárig meg lehetne alkotni, és az akkor Budapesten tar­tandó nemzetközi diákjogi kon­ferencia, majd az UNESCO fó­ruma elé lehetne terjeszteni. Charta-javaslatok. A Duna Charta hétvégi rendezvényén a bős-nagymarosi tárgyalókül­döttség visszahívását javasolta az Országgyűlésnek. Nemet mondott a civil szerveződés az úgynevezett kétgátas duzzasz­tásra vonatkozó ajánlatra is. Kevesebb támadás. Az utóbbi években kevesebb nyílt, utcai támadás érte hazánkban az ide­geneket. A szélsőjobboldali erők viszont szervezettebben lépnek fel ellenük. E véle­ménynek adott hangot a hétvé­gén a Martin Luther King Egyesület. Gyilkosság nélkül. A médi­umokban és a számítógépes já­tékokban mindinkább elterjedő brutalitás ellen indít kampányt Gyilkosság nélküli képernyőt! jelszóval a Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma. A szervezet ezzel az osztrák testvérmozgalom által elindított kezdeményezéshez csatlakozik, átvéve annak eszközeit, cél­jait is. Karácsonyi forgatagban. Jótékonysági gyűjtést tartott a Duna Rotary Klub tegnap Bu­dapesten az Ipolytölgyesi Gyermekotthon, valamint a Pseudocroupos Gyermekekért Alapítvány számára. A klub al­kalmi asztalai mögé neves köz­életi személyiségek, tudósok álltak. Az akciót aranyvasárnap megismétlik. Nagy kábítószerfogás. Két és fél millió forint értékű kábí­tószer-szállítmányt tartóztatott fel a Határőrség Hegyeshalom­nál a hétvégén. Egy 21 éves horvát állampolgár kísérelt meg behozni összesen 1190 darab amfetamin-tablettát. Emlékezés Kondor Bélára. Negyedszázada halt meg a ne­ves képzőművész és irodalmár, Kondor Béla. Ebből az alka­lomból rendezték meg a vers­mondók országos versenyét. A győztesek a hétvégén Miskol­con adtak gálaműsort. Trezor. Karácsonyi Ajándékkal Trezor Értékjegy Qy&mkeeiebtti és Q^&eibattk Wlt. nUNttUNKi YÖOO-OOO A Trezor Értékjegy egyedülálló megtakarítási forma, mert: • fix kamatozású, • Országos Betétbiztosítási Alap által garantált, • választható az ismétlődő lekötés, • 9 féle futamidőt ajánl, • rugalmasan választható címlet, • futamidő lejárta előtti visszaváltás esetén:- a felvett összegre is kamatot fizet- a benmaradt összeg a lekötéskori kamattal tovább kamatozik. • 5 éve sikeresen a piacon Tehát megbízható, rugalmas, sőt AJÁNDÉKOZHATÓ Növekedjék a lakosság biztonságérzete Az állampolgár és a rendőr Az igazságszolgáltatás a bűncselekmények 80 százalékának egy esztendő alatt a végére jár, de a maradék 20 százalék elég ah­hoz, hogy ezt az eredményt semlegesítse - mondta Vastagh Pál igazságügy-miniszter szombaton, a Jogbiztonság, közbiztonság című szakmai konferencián. Vastagh Pál felhívta a figyel­met arra, hogy a nagy hatású társadalmi változások köze­pette — amelyek más orszá­gokhoz és az emberek alkal­mazkodó képességéhez képest nálunk robbanászszerűen men­tek végbe — a bűnmegelőzés, a bűnüldözés és az igazságszol­gáltatás átalakítása több évig tartó, szívós munkát igényel. Forgács László országos rendőrfőkapitány elmondta, hogy a rendőrség szervezeti át­alakításának terve megvalósult, járműparkja korszerűsödött, ugyanakkor a múlt év végi 3,5 milliárd forintos adóssága az idén 9 milliárdra nő. Ilyen kö­rülmények között a kormányzat segítsége nélkülözhetetlen volt. Fontos változás, hogy nyáron 1500 fővel növekedett a testület létszáma. A cél persze az, hogy meg is tudják tartani dolgozói­kat, ezért az eddiginél nagyobb figyelemmel foglalkoznak majd a rendőrök személyi és szociális gondjaival. Forgács László szerint a rendőrség hároméves fejlesz­tési programja fokozottabb ut­cai rendőri jelenlétet irányoz elő. Ezzel szeretnék erősíteni az állampolgárok biztonságérze­tét, hogy mindig megtalálja a rendőrt az, akinek valamilyen okból szüksége van rá. Záhony után az ártándi határállomáson is Sugárkapuk a végeken Vasúti nukleáris sugárzás- mérő és -jelző berendezést he­lyeztek üzembe vasárnap a záhonyi határállomáson. A sugárszennyezett szállítmá­nyok és illegális radioaktív anyagok hazánkba jutását meg­akadályozó sugárkaput, amely a szerelvényeket, a szállítmá­nyokat, az utasokat és poggyá­szaikat egyaránt ellenőrzi, Baja Ferenc környezetvédelmi és te­rületfejlesztési miniszter adta át. A közúti átkelőn egyébként már régóta működik hasonló eszköz Záhonyban. A közeljövőben a magyar ha­tárállomásokon további 14-16 sugárkaput helyeznek üzembe. Legközelebb december 18-án csütörtökön az ártándi átkelő­helyen közúti mérő- és jelző­eszközt adnak át rendeltetésé­nek. A korszerű berendezések beszerzését a Központi Kör­nyezetvédelmi Alap is segítette, 5-5 millió forinttal. A készülék - amely sugár­zásmérő, riasztó és számítógé­pes adatfeldolgozó rendszer­ből áll - hazai gyártmány, a Gamma Rt. terméke. A miniszter hangsúlyozta: az egyre növekvő tranzitforgalom különösen indokolja a környe­zet nukleáris szennyeződés el­leni fokozott védelmét. A su­gárkapuk garantálják, hogy az ország területére ne juthasson be radioaktív anyag vagy szennyezett jármű. Vasutasok! Kollégák! Ne hagyjuk szétzilálni a vasutat! Ne veszítsük el az ország bizalmát! MÁV Rt. L A szakszervezeti oldal józan erői is elismerik: a MÁV telje­síti a velük kötött megállapo­dásokat, mégis itt az újabb sztrájkfenyegetés. A MÁV a jövő évi bér- és foglalkoztatási tárgyalásokon hetek óta meg­tette ajánlatait, vagy elfogadta a szakszervezetek javaslatait:- a minimálbér növelésére,-az átképzési alap megte­remtésére,- a jövő évi létszám­tervekre,- a munkaidő 7,8 órára való csökkentésére,- a bértarifarendszer átalakí­tására,- a jóléti és szociális rend­szer felülvizsgálatára. Jegyzőkönyvek, hangszala­gok tanúsítják, hogy e kérdé­sekben a szakszervezetek által is kinyilvánított egyetértés van, s nem a MÁV hibájából nem születik meg a tényleges megállapodás. És mégis sztrájkkal fenyegetőznek egyes csoportok. 1995. december 29-én há­rom évre szóló megállapodást kötöttünk a szakszervezetek­kel. Vezetőik kézjegyükkel hi­telesítették, hogy készek köz­reműködni a három évre szóló munkabéke megteremtésében. Az azóta eltelt két békeévnek nagy része van abban, hogy ja­vulnak a MÁV egészének tel­jesítményei. Nagy erőkkel fo­lyik az árufuvarozási és a sze­mélyszállítási szolgáltatások korszerűsítésének előkészí­tése. A vasutaskeresetek növe­kedési üteme ma már megha­ladja az inflációét. Egyre ke­vésbé kényszerülünk arra, hogy munka, megrendelés, karbantartási, fejlesztési forrá­sok hiányában felmondjunk dolgozóinknak. A belső stabilizáció kezdeti jeleire a parlament, a kormány bizalmat szavazott a vasútnak és másfél évtized múltán ismét jelentős összegeket juttatott a pályák, a kocsipark, a háttér­szolgáltatások fejlesztésére. A közvélemény-kutatások azt mu­tatják, hogy a társadalom egé­sze is érzékeli a MÁV legtörek­vőbb vezetőinek és munkatársa­inak elszántságát. Az emberek bíznak abban, hogy képesek le­szünk egy modem, kulturált vasút megteremtésére. És most mégis itt az újabb sztrájkfenyegetés ! De okos dolog-e a MÁV építése helyett a szüntelen el­lenállásban keresni a megoldás kulcsát? Nem kellene-e be­látni, hogy a sorozatos sztrájk­fenyegetések miatt olykor hó­napokon keresztül nem juthat elég figyelem, energia, szel­lemi erő érdemi vasútfejlesz- tési programok kidolgozására, még kevésbé megvalósítására, a vezetői és munkatársi után­pótlás kialakítására? Vasutasok! Kollégák! El kell gondolkodni azon, hogy kinek az érdekét szolgál­ják a szüntelen sztrájkfenyege­tések. El kell gondolkodni azon, hogy egyes vasúton be­lüli csoportok miért az ellenté­tek szításán és nem azon fára­doznak, hogy hosszú távra megalapozott viszonyok te­remtődjenek a MÁV-nál. El kell gondolkodni azon, hogy mivé leszünk, ha szétziláljuk a vasutat, ha ismét eljátsszuk környezetünk bizalmát ! Budapest, 1997. december 13., szombat

Next

/
Thumbnails
Contents