Nógrád Megyei Hírlap, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-12 / 290. szám

4. oldal Gazdaság 1997. december 12., péntek Sfíl Változó agrártámogatások A szubvenciók mind nagyobb hányada kerül a termelőkhöz A jövő évben 117 milliárd forint jut a központi költségvetésből az agrárgazdaság támogatására. Egyes területeken csökken, másutt viszont bővülni fog az állami hozzájárulás mértéke, és számos új támogatási forma bevezetésére is sor kerül. Araszoló árak. A fogyasz­tói árak novemberben az előző hónaphoz képest 1,2 százalékkal, az előző év no­vemberéhez viszonyítva pe­dig 18,2 százalékkal emel­kedtek - jelentette a KSH. Az év első tizenegy hónap­jában átlagosan 18,3 száza­lékkal voltak magasabbak az árak, mint 1996 azonos időszakában. Hasznos vendéglátás. Az adóbevételek 12,7, a GDP 9 százalékát az idegenforga­lom adja - hangzott el a Magyar Szálloda Szövetség csütörtöki tanácskozásán. A turizmus fejlődését jól érzé­kelteti, hogy az ország szál­lodáiban október végéig 4,5 millió vendég 15 millió éj­szakát töltött. Dohány és hagyma. A makói térségben az utóbbi években labilissá vált a hagyma értékesítése. Ezért a helyi agrárszakemberek ja­vasolják a gazdáknak: ve­gyék föl a vetésforgóba a dohányt. Nincs olyan kór­okozója, amely a hagymát veszélyeztetné, s hagyomá­nya is van a térségben: az 1700-as évektől az első vi­lágháborúig sokan jó ha­szonnal termesztették. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 332,82 Francia frank 33,80 Japán jen (100) 156,12 Német márka 113,19 Olasz líra (1000) 115,61 Osztrák schilling 16,08 Svájci frank 139,86 USA-dollár 200,82 ECU 223,93 A Földművelésügyi Miniszté­rium az 1998-as esztendőben 41 milliárd forintot kíván fel­használni a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek pi­acra jutásának elősegítésére, versenyképességük javítására. A megszokott támogatási for­mák azonban kisebb-nagyobb mértékben átalakulnak. Az egyik ilyen jelentős vál­tozás, hogy az eddiginél keve­sebb termék piacra jutását fog­ják támogatni, az exportszub­venciók döntő többségét pedig pályázat útján nyerhetik majd el a kereskedők. Ugyanakkor a korábbinál lé­nyegesen nagyobb szerepet kapnak a költségek csökkenté­sét valamint a versenyképesség, a minőség javítását ösztönző kompenzációk. Ennek révén elérhetőnek lát­szik az a sokak által régóta áhí­tott cél is, hogy a támogatások mind nagyobb hányada jusson közvetlenül a termelőkhöz. Átalakul a termelési támoga­tások rendszere is. A szaktárca az ideinél mintegy ötven száza­lékkal nagyobb összeget, csak­nem 32 milliárd forintot kíván erre a célra fordítani. Az agrártámogatási rend­szerbe beépítik a közelmúltban bevezetett tőkepótló hitelt, amelynek elsőrendű célja, hogy javítsa a termelők forgótőke­ellátottságát. Bővülni fognak az állatte­nyésztés minőségi fejlesztését megalapozó konstrukciók, és növekszik majd az integrátorok útján igénybe vehető állami hozzájárulás mértéke is. A következő esztendőben a földművelésügyi kormányzat anyagi segítségére számíthat­nak a fiatal, pályakezdő agrár- vállalkozókon kívül azok a gazdálkodók is, akik termelő típusú társulást vagy szövetke­zést hoznak létre. A kedvezőtlen adottságú tér­ségekben élők közül változat­lanul támogatást kapnak azok a gazdálkodók, akik az átlagosnál gyengébb minőségű termőföl­deket mezőgazdasági célokra hasznosítanak. A nem biztosít­ható elemi károkat elszenvedett termelők is számíthatnak az ál­lam segítségére. Jövőre tovább - körülbelül 30 milliárd forintra - emelke­dik az árutermelés versenyké­pességének javítását megala­pozó beruházások támogatására fordítható összeg. Az ideinél nagyobb keret áll majd a gazdálkodók rendelke­zésére a már meglévő termelő- kapacitások korszerűsítésére, a termények, termékek helyi táro­lását és feldolgozását szolgáló bemházásokra is. Előnyt élveznek majd a ked­vezőtlen termelési adottságú térségekben valamint az ország északkeleti régióiban megkez­dődő fejlesztések is. Az élelmiszer-ipari beruhá­zások közül a szaktárca támo­gatja a fűszerpaprika feldolgo­zását célzó fejlesztéseket, be­fektetéseket. Elsőbbségük lesz az exporttermékekre előírt hi­giéniai feltételeket megvalósító beruházásoknak. A malomipari fejlesztések és a haszonállat-eledel gyártása mellett kedvezményezi a tárca az olyan gabonatárolók korsze­rűsítését is, amelyeket közrak­tározásra alkalmassá tesznek. A minisztérium arra törek­szik, hogy az eddiginél diffe­renciáltabban ösztönözze az el­öregedett ültetvények pótlására szolgáló szőlő- és gyümölcste­lepítést, illetve a törzs- ültetvények létesítését. Bizo­nyos feltételekkel a szőlőültet­vények rekonstrukciója is tá­mogatható lesz. Újvári Gizella Agrárgazdasági költségvetési előirányzatok (millió Ft) Megnevezés 1997 1998 Piacra jutás támogatása 42 300 41000 Agrártermelés költségeit csökkentő támogatás 20 980 31760 Erdőkárok felszámolásához nyújtott támogatás 200 250 Erdőtelepítés, erdőszerkezet-áíalakítás, fásítás 1300 1400 Melioráció és öntözésfejlesztési beruházások 2000 1900 Mezőgazdasági alaptevékenység beruházás 22 000 29 720 Erdei vasutak működtetése 65 65 Jóléti és parkerdő fenntartása 85 85 Termőföld minőségvédelme 1320 1400 Állattenyésztési feladatok 500 550 Halgazdálkodási tevékenység 500 250 Vadgazdálkodás 598 600 Kapcsolódó egyéb feladatok. Agrárinformatika, farm és egyéb szakmai gyakorlatok támogatása 250 200 Erdészeti közcélú feladatok 3420 3500 A VILÁG PIACAIN Az exportőr importál A nemzetközi piacokon tonnánként 1-2 dollárral emelkedtek a búzajegyzé­sek, e mögött azonban - az Agrograin elemzői szerint - nem egy hosszabb távú ten­denciaváltozás húzódik meg, hanem csupán egyet­len üzletkötés. Egyiptom ugyanis tendert hirdetett a hét végére 1998. januári szállítással, és ez már a hét közepén a Brüsszelben tartott exporttenderen is érez­tette hatását. A jóváhagyott vételi ajánlatok alapján ton­nánként 142,50 dolláros ár volt kiszámolható, s feltehe­tően ez volt az egyik oka an­nak, hogy az egyiptomi dön­téshozók a januári szállításra vonatkozóan hajlandóak vol­tak mintegy 3 dollárral többet fizetni. Ennek eredményeként a vételár ismét 140 dollár fölé került, a 200 ezer tonnás európai származású árunál 141,80-142, míg a 100 ezer tonnás amerikai búzára 142,90-142,95 volt a vételár. Az argentin termés megje­lenéséig a nyers napraforgó- olaj piaca Közép-Európában szilárd maradhat, mivel a ré­gió tradicionális exportőrei közül Magyarország után Románia is rövidesen im­portra szorul. Egyedül ukrán olaj kapható a piacon, ám ez is csak korlátozott mennyi­ségben, mivel az ottani termés is kisebb lett a vártnál. Wágner Katalin / A Budapesti Árutőzsde hírei % A keddi-szerdai tőzsdenapon a kukorica enyhe hosszban van, az étkezési búza és az Euro-búza árai esnek, az árpa legközelebbi, márciusi határideje enyhén nőtt. 0 A napraforgó márciusi határideje 400 forinttal emelkedett, úgyszintén a ’98 szeptember 50 200 forinton zárt. 0 Lásd részletesebben az Interneten: http://www.szikszi.hu/=ballai Áru/Hó Elszámolóár Vételi Eladási Üzletkötés Kukorica (Ft/t) Március 14 500 ajánlati ársáv 14 000-14 600 14 500-14 800 14 500-14 600 Május 15 600 15 400-15 600 15 050-15 800 15 050-15 600 Étkezési búza (Ft/t) Január 27 200 27 200-27 300 27 200-28 000 27 200-27 600 Március 27 400 27 400-27 700 27 400-28 000 27 400-27 700 Takarmánybúza (Ft/t) Augusztus 23 900 23 500-23 900 23 900-24 250 23 900 Takarmányárpa (Ft/t) Március 17 100 16 500-17 000 17 150-17 300 Napraforgó (Ft/t) Március 56 600 56 600 EUROP-vágósertés I. (Ft/kg) Január • 256,00 - - ­EUROP-vágósertés II. (Ft/kg) Január 254,00 250,00 Ballai Pál BÁT-tőzsdetag Házat épít, lakást vesz, felújít, korszerűsít? Építse velünk otthonát ! Közeleg a karácsony, itt kopogtat az ajtónkban az új év. Alig több, mint két hét választja el az embereket attól a forduló­ponttól, amely előtt egy éven át 40 százalékos állami támoga­tás igénybe vétele mellett köthetnek az OTP-vel lakás-taka­rékpénztári szerződést. Az 1998. január 1-e után megkötött szerződésekre ugyanis csak a 30 százalékos támogatás jár a megtakarítási idő végéig - figyelmeztet Mészáros Attila, az OTP Nógrád Megyei Igazgatóságának vezetője. Az építési költségek, az anyagárak növekedése miatt az építkezése lakáscsere, de még egy felújítás vagy kor­szerűsítés .is nehezen oldható meg előtakarékosság nélkül. Mindezek megvalósításához segítséget nyújthat az OTP Lakás-takarékpénztár, a la- kás-előtakarékossági szerző­déses ajánlatainak széles vá­lasztékával. Tízféle szerződéses módo­zatot kínál a legnagyobb ha­zai pénzintézet, melyek há­rom alaptermék: egy rövid (négy év két havi), egy köze­pes ütemű (hat év és két havi), és egy lassú, (nyolc­évi) megtakarításra épülő konstrukció változatai. E konstrukciók között a kisko­rútól kezdve minden korosz­tály megtalálja a számára legmegfelelőbb módozatot. Ezekre a változatokra ked­vezményes, 6 százalékos fix kamatozású hitel felvételét biztosítja az OTP, a takaré­kossági időszak lejárta után. Az OTP mindig különös figyelmet szentelt a fiatalok lakásproblémáinak megoldá­sára. Korábban létezett az If­júsági betét. Ha 1987. de­cember 31 előtt nyitották meg a betétet, 70 százalékos állami támogatás jár a ked­vezményezettnek, de korlá­tozott felhasználás mellett. Ha 1988. január 1-e után kö­tötték meg az Új Otthon beté­tet, csak akkor jár támogatott hitel, ha a kedvezményezett új házat épít, vagy új lakást vásárol. Ezért Mészáros Attila azt javasolja, hogy az Ifjúsági betét tulajdonosok még most kössenek lakás-takarékpénz­tári szerződést, majd két év 3 hónap után a két szerződés egyesíthető, a lehető legelő­nyösebb feltételek mellett. De gondolt az OTP LTP azokra a családokra is, akik nem tudják kivárni a rövid futamidejű szerződésük 50 havi takarékossági időtarta­mának lejártát sem. Részükre gyorshitel formájában nyújt segítséget a pénzintézet. À gyorshitelnél 27 százalékos kamat és 1 százalékos keze­lési költséget számítanak fel. Az eltelt takarékossági időszakra megállapított arányban vehető fel hitel ­megfelelő jövedelem és in­gatlanfedezet biztosítása mel­lett - esetleg kamattörlesztés vállalásával. Nagy előnye még e konstrukciónak, hogy amíg a korábbi lakáscélú be­téteknél lakásépítésre, vásár­lásra, toldaléképítésre lehe­tett hitelt felvenni, addig az OTP l:ás-takarékpénztári szerzóc minden lakással kapcsolatos cél megvalósít­ható. Felhasználható korsze­rűsítéshez, felújításhoz, la­káscseréhez, toldaléképítés­hez, lakásvásárláshoz, épít­kezéshez. Családon belül nagyon sok variáció lehetséges, például több betét összevonható egy lakás megvásárlásához, ugyanígy meg is osztható egy családon belül a szerződéses összeg. A betét átruházható más családtagra, de ugyanez vonatkozik a hitelfelvételre is. Az OTP LTP tehát meg­oldja minden lakással kap­Lakástakarékpénztár Rt. csolatos gondját, csak az első lépést kell megtennie. Az OTP LTP-t megtalálja a fiókhálózatban, a postán, s kívánságra házhoz mennek a cég munkatársai. Ne feled­jék: idén jobb kondíciókkal köthető szerződés. (X) fj SHí Franciaországi szakmai tanulmányút a Cserhát völgyéből Mi beszélünk, ott cselekednek A francia paraszt a kvótarendszerben év közben is ki tudja számolni, kalkulálni, melyik tevékenységéből mennyi lesz az árbevétele, .kiadása, hol tart a költségfelhasználásban. Ez a rendszer több éve működik, és jól. Biztonságot ad nekik. Mi beszélünk ennek megteremtéséről a mezőgazdaságban, ők pe­dig cselekszenek - mondta Barna Gyula, aki a Cserhát-völgye Mezőgazdasági Szövetkezet 1997. május 15-étől megbízott te­henészeti telepvezetője, visszapillantva a közelmúltban lebo­nyolított franciaországi szakmai tanulmányútjára. Barna Gyula: A gondoskodást meghálálja az állat- A részvételi lehetőséget a szövetkezet vezetőségétől kap­tam. Ennek közlésekor nagyon meglepődtem. Ugyanis egy pil­lanatra sem számoltam ezzel. Velem együtt örült a család. Mivel nincs sok ilyen lehetőség az ember életében, igent mond­tam. Feleségem is szeretett volna velem jönni, de nem lehe­tett. Franciaországban más rend­szerben van felépítve a mező- gazdaság mint Magyarorszá­gon. Mivel állami földek nin­csenek, kizárólagos a farmer- gazdaság, de másképpen törté­nik az állami támogatás is. Határozottan állítom: a pa­rasztok lényegesen jobb feltéte­lek között dolgoznak mint mi.- Mit takar az előbbi megál­lapítása?-Mivel előre tudja, mire számíthat a termelésben, az ér­tékesítésben, ez adja számára a biztonságot.- Véleményével egyetértettek az ottani növénytermesztést ta­nulmányozó kollégái is?- Úgy vettem észre, hogy igen.- Francia vendéglátóik a részletekbe is beavatták önt?- Konkrét tényeket nem mondtak, a részletkérdésekre kitérő válaszokat adtak. Általá­nosságban tájékoztattak, nem avattak be belső „titkaikba”. Helyükben én is így tennék.-Mint a tehenészeti telep nemrég kinevezett vezetője, mi­lyen benyomással tért vissza?- Olyan állattenyésztési farmra vittek el bennünket, ahol korszerűsítették a fejőházat, a tehénistálló pedig félig volt kész. A legfontosabb különbség az állattartási technológiában van. Ők egy esztendőben 8-9 hóna­pig szabadban legeltetik az álla­tokat, 3—4 hónapot töltenek csak az istállóban. Megtehetik, mert kedvező az időjárás. Ami­kor nálunk nagy szárazság volt, ott üdezöld legelőket láttunk, amíg a szemünk befogta a tájat. Ötven kilométerre vannak az óceántól. Ami nálunk gond, az náluk megoldott. Évente 800 milliméter csapadék esik, ráa­dásul jó elosztásban. A mi állat- tenyésztési technológiánk zárt, nem legeltetünk.- Több szakember állítja, sőt esküszik arra, hogy a legeltetési technológia jóval előnyösebb, mint a zárt. Szerintük a mi technológiánk fizikailag le­rontja az állatok kondícióját, nem olyan edzettek, mint a lege­lőn élő társai. Mi erről az ön véleménye?-Az állatok kondíciója ter­mészetesen a fajtától is függ. Mindenesetre érdemes elgon­dolkodni azon, milyen előnyei, illetve hátrányai lehetnek a két technológiának. S persze a mi viszonyainkat is figyelembe kell venni. Hazaérkezését nagyon várta a család. Két gyermeke nya­kába ugorva puszilgatta, majd az ilyenkor szokásos kérdés hangzott el: apu, mit hoztál? Addig szó sem lehetett az al­vásról, amíg a gyerekek ki nem fogytak a kíváncsiskodásból, az ezernyi kérdésből.

Next

/
Thumbnails
Contents