Nógrád Megyei Hírlap, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-12 / 290. szám
1997. december 12., péntek Interjú 5. oldal Új típusú közterületi szolgálat - Együttműködés a társadalommal - Emberi jogok - Háromezer rendőrrel lesz több a közterületeken Elkészült az országos bűnmegelőzési program Dr. Bánfi Ferenc dandártábornok, az Országos Rendőr-főkapitányság közbiztonsági főigazgatója jelen beosztását megelőzően Nógrád megyei rendőrfőkapitány volt. Az egyike azoknak a rendőri vezetőknek, akik élen járnak a polgárbarát rendőrség formálásában. S Bánfi Ferenc nevéhez fűződik annak a Nógrád biztonságáért elnevezésű közbiztonsági programnak a megalkotása, amely kezd országos méretűvé terjedni. A fiatal tábornokot lapunk nemrégiben néhány kérdés megválaszolására kérte fel, amit ő készséggel vállalt.-Tábornok úr, nemrégiben hazánkban járt Deborah Wilson asszony, aki az USA-ban a kisebbségvédelem egyik harcosa. Információk szerint anyagi támogatást is hozott a magyarországi kisebbségvédelmi feladatok megoldásának segítésére. Lehetséges-e ebből a támogatásból igényelni a Nógrád megyei cigány kisebbségi törekvésekhez?- Mielőtt konkrét választ adok, utalni kell az előzményekre. Deborah Wilson asz- szony az Egyesült Államokból 1996 őszén Magyarországon járva eljutott Nógrád megyébe is. Megismerkedett a Nógrád biztonságáért elnevezésű társadalmi programmal, s ennek részeként a kisebbségvédelmi etnikai munkacsoport célkitűzésével és tevékenységével. Ezt követően eljuttatott a magyar rendőrség akkori vezetésének egy tanulmányt, amely egyebek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a demokratikus átalakulás folyamatában a magyar rendőrség nem rendelkezik olyan megfelelő stratégiával, amely a rendőrség és a civil társadalom együttműködését, az emberi jogok védelmét szolgálja. Közösségi rendőrség A tanulmánya kimondja, hogy a Nógrád biztonságáért társadalmi program alkalmasnak tűnik arra, hogy országosan bevezessék. Deborah Wilson asz- szony most elmondta, hogy a tavalyi látogatását követően az amerikai kormányhoz pályázatot nyújtott be, melyre mintegy 250 ezer dolláros támogatást kapott azzal a céllal, hogy a kö- zép-kelet-európai rendőrségek további demokratizálási folyamatát segítse elő. így jutott el ismét Nógrád megyébe, nem titkoltan az én ösztönzésemre. Azt kértem tőle, hogy a nógrádi főkapitány, dr. Havasi Zoltán úrral folytatott tárgyalásai eredményeként fontolja meg, van-e lehetőség a nógrádi programot anyagilag is finanszírozni. Úgy tudom, hogy ebben reményt keltő helyzet alakult ki. A közösségi rendőrség filozófiájának megismertetéséhez és elterjesztéséhez is kértem elvi és anyagi támogatást. Ugyanis abban nincs kellő mélységű ismeretünk, hogy miképpen lehet egy új rendőrségi filozófiát meghonosítani mind a szervezeten belül, mind pedig a civil társadalomban. Úgy tűnik, hogy sikerül egy kétéves programot indítanunk e pénzalap segítségével.- Ón meghirdette az új típusú közterületi szolgálat eszméjét és megvalósítását. Ennek sikeres végrehajtása nem csak a rendőrségen múlik. Elengedhetetlen egy újfajta jogi norma- rendszer kialakítása is. Hol tart az ügy, beszélhetünk-e már tapasztalatokról? Együtt a lakossággal- Igen, beszélhetünk kezdeti tapasztalatokról. Valójában ma már nyíltan lehet arról beszélni, hogy a magyar rendőrség közösségi rendőri tevékenységet kíván megvalósítani. Ehhez jogi alap kell. Mi képezi ennek a filozófiának a jogi alapját? Az alkotmányból ez levezethető, de a rendőrségi törvény egy önálló fejezetben foglalkozik a rendőrség és az önkormányzatok viszonyával abból az aspektusból, hogy a rendőrség a helyi közösségekkel való együttműködésben részben kontroll, illetve együttműködési kényszer alatt áll. Nagyon lényeges minőségi változást jelent az, hogy ebben az évben, május 27-én a kormány elfogadta a magyar rendőrség vezetőinek középtávú fejlesztési koncepcióját, s egy határozatban - most már közismerten az 1053-as kormányhatározatban - rendelkezett is a jövő feladatairól. A határozat második pontja úgy szól, hogy a lakossággal szorosan együttműködő rendőrséget kell kialakítani. Ez persze nem azt jelenti, hogy eddig nem voltak ilyen kezdeményezések, hogy nem működött együtt a közösségekkel a rendőrség, hanem azt, hogy a magyar rendőrség stratégiájában jelenik meg ez a célkitűzés. Ez óriási változás. Persze a jogi normák tovább kell hogy gyűrűzzenek, hiszen a közösségi rendőri mentalitásnak alapvetően az egyenruhás rendőrök mindennapjainak gyakorlatában kell testet öltenie. Ez azt jelenti, hogy a körzeti megbízottak munkáját, a járőrök tevékenységét szabályozó norma is lehetővé kell hogy tegye ezt a fajta mentalitást, s meg kell változtatni a munkatársaink gondolkodását. A körzeti megbízotti szabályzat ezt már lehetővé teszi, a járőrszabályzat pedig átdolgozásra kerül és vélhetően 1998. január elsején hatályba lép. Ez önmagában persze még mindig nem elegendő, további változásokra van szükség.- Melyek ezek a változások? Örsprogram 2002-ig-Egy olyan rendőrhálót és egy olyan rendőri struktúrát kell kiépíteni, amely közel áll a lakossághoz és egy olyan rendőri lefedettséget biztosít az embereknek, amely önmagában véve is javítja a biztonságérzetet. Ezt a biztonságérzetet részben az őrsprogram és ehhez kötődően a rendőrség egyenruhás létszámának növelése fogja garantálni. Mintegy 90 új rendőrőrs kerül kialakításra 2002- ig, s mintegy háromezer rendőrrel lesz több a közterületeken. Persze az extenzív fejlődés nem biztosítja önmagában a reformokat, ennek minőségi változásokkal kell párosulni, és ezért a következő nagyon fontos elem a rendőrképzés. Részben az új rendőrök kiképzése, részben a meglévő rendőri állománynak az átképzése, továbbképzése. Fontos az is, hogy a közösségi bűnmegelőzés általánossá váljon Magyarországon, ami azt jelenti, amit a Nógrád biztonságáért program az önök megyéjében. A rendőrség felelőssége a közbiztonságért egyértelmű, de ezért másoknak is tenni kell, az egyén, a kis közösségek és az állami szervek szintjén. Úgy kell tenni, hogy ezek a cselekvések összehangoltak legyenek, integráltan, egy programban jelenjenek meg. Bűnmegelőzés közösen Tehát a közösségi bűnmegelőzést általánossá kell tenni. Ma már elmondhatjuk azt, nemcsak Nógrádban, hanem több megyében megszületett egy elhatározás a helyi társadalom részéről. hoev nem elegendő a rendőrséget szorítóba küldeni és a szorítón kívülről kiabálni, hanem együtt kell működni és a biztonságalkotás folyamatában együtt kell dolgozni. Legutóbb Szolnok megyében a megyei közgyűlés előtt számolt be a megyei rendőrfőkapitány, ahol javaslatára elfogadták a Szolnok biztonságáért elnevezésű társadalmi programot. Megalakult a bűnmegelőzési tanács az országban, elkészült egy bűnmegelőzési program. Önmagában véve az a tény, hogy van egy program, óriási előrelépést jelent. S az, hogy a kormány százmillió forintos alappal egy közalapítványt hozott létre és megteremtette a közösségi bűnmegelőzés anyagi bázisát, vagy ennek legalább is egy részét, jelentős előrelépés. Nos, részben ezek, a rendőrség létszámára, filozófiájára vonatkozó döntések, illetve a kormányzati és a megyei kezdeményezések önmagukban véve is eredményt jelentenek. Hogy milyen konkrét hatással lesznek a bűnözésre, az egyelőre nem jósolható meg, ez nagyon hosszú távú folyamat.-Netán arra van-e, lesz-e lehetőség, hogy egy megyén belül a bűnügyi fertőzöttség mértékének megfelelően a rendőrkapitányságok között személyi átcsoportosításokat lehessen végrehajtani? Területi különbségek- Jószerével csak erre lesz lehetőség Nógrád megyében. Tudomásul kell venni minden rendőri vezetőnek, hogy miközben a rendőrség leterheltsége növekszik, nem fog folyamatosan nőni a rendőrség létszáma. Nagyon hosszú időn keresztül hozzászoktunk ahhoz, hogy újabb és újabb létszámfejlesztést igényeltünk, újabb és újabb létszámfejlesztést kaptunk, hol kisebb, hol nagyobb arányban. Egészen biztos vagyok abban, hogy ez a mostani az utolsó jelentős létszámfejlesztés a rendőrségnél, mert nem lehet a végtelenségig csak az extenzív fejlesztésre helyezni a hangsúlyt. Azért sem, mert ezzel a létszámfejlesztéssel gyakorlatilag megközelítőleg egy európai színvonalat érünk el a rendőri lefedettséget tekintve. Végső fokon nem sikerül megszüntetni az egyes területi rendőri szervek ellátottságában meglévő különbözőségeket, de sikerül mérsékelni. Pest megye például továbbra is a leggyengébben ellátott tefëlet lesz azzal együtt, hogy amíg a közbiztonsági koncepció megvalósítás^ előtt az egy rendőrre iutó lakossági létszám ötszáz fő alatt volt, a program befejezése után négyszáz körül lesz. Lényeges előrelépést sikerül elérni, de mégsem fogja utolérni Nógrád megye rendőri ellátottságát. Ami a megyén belüli átcsoportosításokat illeti, ez a lehetőség a megyei rendőrfőkapi- tány jog- és hatáskörébe tartozik, a lehetőség adott a megyén belüli erőkkel való ésszerű gazdálkodásra. Más kérdés, hogy a különböző érdekek érvényesítése milyen kompromisszumos megoldásokat eredményezhet, ez viszont azt vetíti előre, hogy a humán erőforrásokkal való gazdálkodásban teljesen más alapokról kell indulni.- Hogyan látja a rendőrök és az állampolgárok, a társadalom együttélését. Vajon az emberek engedelmeskednek-e az intézkedő rendőrnek, akinek egyre veszélyesebb a munkája?- Ezelőtt, mondjuk, húsz évvel a magyar rendőr kvázi felettese és elöljárója volt a polgárnak. Ez a rendőrök szempontjából lényegesen kényelmesebb volt, a polgárok szempontjából pedig lényegesen kiszolgáltatottabb helyzetet eredményezett. Természetesen, hogy ha ebben az alá- és fölérendeltségi viszonyban gondolkodunk, s azt feltételezzük, hogy minden rendőr emberi, szakmai kvalitását tekintve a legideálisabb, akkor is magában hordozza a tévedés, a hibázás lehetőségét. A helyzet azonban megváltozott. Ezt nem a rendőrök, nem a polgárok egyes csoportjai kezdeményezték, a magyar társadalom döntött úgy, hogy polgári demokráciát akar építeni. Tény - és én azok közé tartozom, akik üdvözlik ezeket a változásokat - hogy a magyar rendőr ma nem ér többet, mint a tisztességes, becsületes magyar állampolgár, tekintélyük azonos. Megszűnt az alá- és fölérendeltségi viszony. Növekvő jogbiztonság Ez azt is jelenti, hogy a jogbiztonságnak is meg kell nőni Magyarországon. A jogbiztonság megnövekedése a polgár és a rendőr jogviszonyában azt jelenti, hogy a rendőr által tett intézkedésekkel kapcsolatban jogorvoslati lehetőségek kellenek, és ezt biztosítja a törvény. Az, hogy a rendőr valakit a helyszínen készpénzre akar bírságolni, s a polgár ezzel nem ért egyet, ehhez joga van. S akkor a rendőr nem is tudja megbírságolni. Ezzel a polgár vállalja azt, hogy egy későbbi eljárás során érvényesíti az igazát. Ez úgy történik, hogy feljelenti a rendőr és a szabálysértési eljárásban a hatóság eljár. Ha elmarasztalja a szabálysértési hatóság, akkor ez ellen is fellebbezéssel lehet élni. Most folyik a szabálysértési törvény kodifi- kációja, ez megszünteti a másodfokú rendőrségi eljárást, tehát nem úgy történik majd a dolog, mint most, hogy első lépcsőben bírságol a rendőr, a második lépcsőben szabálysértés miatt megbüntet a másik rendőr, s a fellebbezés után a harmadik rendőr szentesíti az első kettő döntését. Ez úgy fog történni, hogy a bíróság fogja szentesíteni vagy kétségbe vonni a döntést. Polgárőrök szerepe-A rendőrségnek egyik feladata a bűnmegelőzés, a polgárőrségnek viszont ez a legfőbb feladata. A polgárőrök milyen szerepet töltenek be a közbiztonság megóvásában, és milyen a kapcsolatuk a rendőrökkel?- Nézzük, mi a különbség és mi az összefüggés a két dolog között, s mi az, ami összeköt. Az alapvető különbség az, hogy addig, amíg a rendőrségnek kötelessége a bűnmegelőzési tevékenység végzése állami feladatként, addig a polgárőrség önként vállalta ezt a fajta küldetést. Addig, amíg a rendőrség professzionális szervezet, addig a polgárőrséget úgy kell felfogni, mint a lakosság önmegvédő képességét önkéntes alapon, többnyire az egyesülés alapján. Ellenszolgáltatás nélkül teszik ezt az emberek azért, hogy a saját szűkebb és tágabb környezetükben nagyobb legyen a biztonság. A polgárőrségek kialakulása önmagában véve a közbiztonság kritikáját jelenti. Hangsúlyozom, nem a rendőrség kritikáját értem alatta, hanem a közbiztonságét. Azt, hogy az emberek úgy érzik, hogy az állam a lehetőségeit többé vagy kevésbé kihasználva nem képes olyan biztonságot garantálni számukra, amely elfogadható. Éppen ezért azt is gondolják az emberek, hogy nekik kell tenniük valamit annak érdekében, hogy nagyobb biztonságban éljenek. Ez nem magyar specialitás, a világon ma már mindenütt tudják, hogy a rendőrség önmagában véve nem képes olyan biztonságot nyújtani és szolgáltatni, ami az állampolgárok számára elfogadható. Ezért van szükség a közösségi rendőri tevékenységek megvalósítására, hogy megfelelő biztonság alakuljon ki. Én azt mondom - és ez egy másik nagyon fontos dolog a polgárőrség és a polgárőrök munkájának megítélésében - hogy a mai eltárgyiasult, ela- nyagiasodott szemléletű és értékrendű világban különösen elismerésre méltó a polgárőrök tevékenysége, hiszen ma társadalmi munkát végezni ellenszolgáltatás nélkül nagyon elmebeteg dolognak tűnik. Tehát minden erőnkkel azon kell dolgozni, hogy a polgárőröket segítsük, így szűkebb környezetükben hozzá tudjanak járulni a nagyobb biztonsághoz. Segítsük őket abban, hogy a működésük törvényes, a programjaik kidolgozása szakszerű legyen. Legyen megfelelő koordinált- ság a rendőrség és a polgárőrség között. Én nagyon tisztelem ezeket az embereket. Ide gennye lv-tanulás- Ön kiemelt figyelmet szentel a rendőrök idegennyelv-tu- dására. Ez különösen fontos dolog az európai uniós tagság kapujában. Hogyan ítéli meg a rendőrök idegennyelv-tudását, a tanulás módszereit, közte a nógrádi rendőrök gyakorlatát, illetve van-e erre pénze a rendőrségnek?- A nógrádi példával kezdve elmondhatom, hogy Nógrád megyében a rendőri állományon belül az idegen nyelvet beszélők aránya messze meghaladja a magyar rendőrség átlagát. Ha a magyar rendőrségnél arányaiban annyian beszélnének idegen nyelvet kommunikációs készség szintjén, mint Nógrád megyében, én nem félnék az uniós csatlakozástól. A magyar rendőrségnél lényegesen rosszabb a helyzet. Abszolút elégedetlen vagyok egyik oldalról. A másik oldalról persze ért el eredményeket a magyar rendőrség, hiszen például a közép-európai rendőr-akadémiai képzéshez kötődően nagyon sokan megtanultak elsősorban németül. Sokan tanulnak idegen nyelvet az FBI-aka- démián, a rendőrtisztképzés keretében, de a rendőr-szakiskolai képzésben is mintegy háromszáz órában tanulnak nyelvet. Én most úgy látom, hogy a magyar rendőrségnek célirányosabban kell foglalkozni az európai uniós csatlakozáshoz kötődően a kommunikációval, ezen belül a nyelvkommunikációval. Tény, hogy sok pénzt fordított a magyar rendőrség idegennyelvi-képzésre, de valamilyen ok folytán azok, akik előtt megnyílt ez a lehetőség, nem tanultak meg kellő hatékonysággal kommunikálni. Át kell gondolni a magyar rendőrség vezetőinek, hogy jó volt-e a személyi kiválasztás, a kiválasztottak kellően motiváltak és érdekeltek voltak-e? A személyi kiválasztással kapcsolatban megint Nógrád megye jut eszembe, hogy ott a kiválasztást az érintettek maguk végezték el. Ennek az lett az eredménye, hogy mindig a legjobban beszélők tudtak egy lépcsőfokkal előbbre jutni. Valami hasonlót szeretnénk megvalósítani az egész magyar rendőrségnél. Tehát vannak törekvések, van rá pénz is. Vannak támogatások, külső erőforrások, eredmények is, de én mégsem vagyok ezekkel elégedett. Egymásra utalva- Vajon elégedett-e a rendőrség és a sajtó kapcsolatával. Hogyan éli meg, hogy a lapokat jobbára csak az erőszak érdekli, s a rendőrségről szóló egyéb írásokért majdhogynem fizetni kell?-Ez utóbbival kapcsolatban azt mondom, meg kell tanulni, hogy Magyarországon mindennek ára van. Erről szól a polgári demokrácia. Tehát mindennek ára van, ez természetes dolog. A rendőrség külső és belső kommunikációja nagyon sok változáson ment át az elmúlt években. Megtanultuk a többi között azt, hogy piacorientált és profitorientált a sajtó, ami azt jelenti, hogy a lapot el kell adni, lehetőleg úgy kell eladni, hogy ne ráfizetéssel működjön, mert akkor tönkremegy és nem lesz mit eladni. Eladni viszont, ha már a mi szakterületünkről van szó, extrém dolgokat mindig jobban lehet, mint mély tartalmú dolgokat. Nos, szex, szadizmus, szenzáció, ez a három dolog, úgy látszik valamilyen formában jelen kell, hogy legyen a sajtóban. Ezt is tudomásul kell venni. Más kérdés, hogy eltérő súllyal van jelen a különböző lapokban. A magyar rendőrségnek ehhez kell alakítani a kommunikációs stratégiáját. De van- e kommunikációs stratégiája a rendőrségnek? Ha van, az megfelelő-e? Én azt hiszem, ezen el kell gondolkodnunk. A magyar rendőrségnél nem egy, hanem nagyon sok helyen folyik sajtókezelés, s ez így jó horizontálisan és vertikálisan is. Persze nagy különbségek is vannak. Én elégedett vagyok a sajtó és a rendőrség együttműködésével. Egymásra vagyunk utalva. Biztos vagyok abban, hogy ha nyitottak, korrektek vagyunk a különböző sajtóorgánumokhoz, a médiumokhoz, ha nem nyelünk le információkat, ha gyengeségeinkről is nyíltan beszélünk, amelyek közérdeklődésre tartanak számot, akkor kevesebb lesz a félreértés. Pádár András Bánfl Ferenc Nógrádon át került a fővárosba
