Nógrád Megyei Hírlap, 1997. november (8. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-05 / 258. szám
Megyei Körkép Rubinoklevelet kapott a hetven éve végzett igazgató-tanító Lámpásként szolgált Dorogházán A közelmúltban, tanítói oklevele megszerzésének nem kevesebb mint hetvenedik évfordulóján vehette át a rubinoklevelet Misóczki István nyugdíjas igazgató-tanító. Az elhivatott életpályára a szegedi római katolikus tanítóképzőben készült fel. A jelesen végzett fiatal tanítót 1927- ben - az akkor még Heves megyéhez tartozó - Dorogházán választották meg a katolikus elemi iskolai tanítónak. A közvetlen modorú pedagógus - akit a kisdiákok és a felnőttek is megkedveltek - hamarosan a település szellemi irányítója, „lámpása” lett. Palatábla helyett áttért a füzethasználatra, tankönyveket vásároltatott, értékelte, osztályozta a tanulók feleleteit és az előmenetelüket megbeszélte a szüleikkel. Szervezte a március 15-ei, október 6-ai és a karácsonyi műsorokat és bevezette az anyák napi, madarak-fák napi, majálisi, valamint a tomaün- nepélyeket, amelyeken beszédeket is mondott. Az iskolaszék és a községi elöljáróság mind több feladattal bízta meg. 1929-ben leventeoktató, majd főoktató lett, 1933-ban a Hangya ügyvezetője, 1934-ben szervezte és megalapította az önkéntes tűzoltó egyesületet, amelyet szintén vezetett. 1930-ban megszervezte az első ismeret- terjesztő előadást a faluban, 1936-ban a szövetkezeti és ezüstkalászos gazdatanfolya- mot. Ugyanabban az évben megkísérelte meghonosítani Dorogházán a falusi vendéglátást, turizmust. 1938-ban tanácsainak felhasználásával a községi elöljáróság elkészítette a település rendezési-fejlesztési tervezetét, amelyben felvetette belső út- és járdahálózat, községháza, iskola, művelődési otthon, tűzoltószertár, sporttelep építését. A tervezetet hiába hagyta jóvá az alispán, a háború közbejötté miatt a községben csak a Hangya új épülete, a római katolikus templom kórusának és orgonájának felújítása, valamint a 3. tanterem megnyitása valósulhatott meg. Mindegyikben jelentős társadalmi, szervező munkát végzett, a tűzoltószertár építését-bővítését lakossági összefogással valósította meg. 1927-től gyűjtötte a szellemi néprajzi hagyományokat. 1933-ban irodalmi, néprajzi pályázatot nyert, amelynek jutalmaként tagjai közé vette a Gárdonyi Géza Országos Irodalmi Társaság. 1934-től tagja volt a Katolikus Népszövetségnek, amelynek keretében társadalomismereti előadásokat és irodalmi esteket rendezett. Közgyám volt és a polgári lövészegyesület helybeli elnökhelyettese. 1930-ban megszervezte a tizenöt éven át tevékenyen működő műkedvelő kört, amellyel 28 népszínművet mutatott be. Vezette az iskolai énekkart és a háború alatt a községben ő látta el a kántori teendőket is. A frontot családjával együtt Dorogházán vészelte át. 1945- ben megszervezte az iskola újjáépítését. Hívó szavára a lakosság felújította a felszerelési, berendezési tárgyakat is. 1946-ban újjászervezte a háború előtt általa vezetett római katolikus szívgárdát. 1946/47- ben a községi elöljáróság bevonta a bizottságba, amely kijárta, előkészítette a település villamosítását. 1948-ban megrendezte a szabadságharc centenáriumi ünnepségét, a kul- túrházban községtörténeti kiállítást rendezett és felavatta az újtelepi sportpályát. Miközben elindította a 8 osztályos tanítást, hozzáfogott pedagógiai és iskolatörténeti, valamint községtörténeti jegyzeteinek, írásainak rendezéséhez. Misóczki István (archív felvétel) 1948 januárjában az egri római katolikus érsek iskolaigazgatóvá nevezte ki. Az országosan végrehajtott államosítás után az állami általános iskola igazgatója is ő lett. Nagy elismerés volt részére, hogy meghívták az 1948. évi országos, IV. egyetemes nevelésügyi kongresszusra, amelyen azonban az erősödő szembetegsége miatt nem je- lenhetétt még. 1950-ben Dorogháza közigazgatásilag Nógrád megyéhez került és az iskolai körzet központjává emeltetett. A Nógrád Megyei Tanács megbízta Dorogháza, Nemti, Mát- ramindszent, Szuha és Szuha- huta (ma Mátraalmás) iskoláinak és óvodáinak körzeti igazgatásával. A felsorolt helyeken bevezette az iskolarádió tanórai alkalmazását és elindította a felső tagozatos osztályokban a szaktárgyi tanulmányi versenyeket. 1950-ben először búcsúztatta a vándortarisznyás nyolcadikosokat iskolai ünnepély keretében. Megszervezte és vezette a községi népkönyvtárat, amelynek 1950-ben 1020 felnőtt és 120 gyermek volt a beiratkozott olvasója. 200 ifjúsági könyvvel megvetette az iskolai diákkönyvtár alapját. Megrendezte az első pedagógusnapot és az első gyermeknapot. Bár az MDP-be nem lépett be, 1950-ben tagja lett a községi tanácsnak, de abból még a választási ciklus lejárta előtt önként kilépett. Szembetegsége nemcsak terveinek megvalósításában gátolta, hanem a történelem szakos tanári oklevelet sem szerezhette meg. 1957-ben rokkantnyugdíjas lett. Tanítványainak sokasága búcsúztatta, amikor elköltözött. Felesége és hűséges segítője, Chila Gizella - aki szintén sokat munkálkodott Dorogháza közéletében- 1988- ban hunyt el. Misóczki István kilenc- venegy éves. Örömét gyermekeiben, unokáiban, családjaikban és dédunokáibán leli. M. L. Sjk r PÁSZTÓ 1997. november 5., szerda Tamássy István hozzászólása a Parlamentben Kin segít a lakáspolitika? Az Országgyűlés a múlt héten fejezte be a jövő évi költségvetés általános vitáját. A zárónapon Tamássy István, Nógrád megye szabad demokrata országgyűlési képviselője hozzászólásában a magyarországi lakásügyet elemezte, kitérve arra is, hogyan érdemes felosztani az e területre szánt összeget. A képviselő elmondta, a tízmilliós népességszámot figyelembe véve hazánkban 2,5 fő jut egy lakásra, ami megfelel az európai átlagnak. A lakások komfortfokozata lehetne jobb is, bár az elektromosenergia-el- látás és a vezetékesivóvíz-ellá- tás gyakorlatilag 100 százalékosnak tekinthető, de a szennyvízcsatornázás, a földgázellátás, az utak állapota és a távközlés területén javítanunk kell még pozícióinkat. Az állami és önkormányzati tulajdonú lakások a teljes állomány nyolc százalékát teszik ki, a további 92 százalék természetes személyek tulajdonában áll. Tamássy István felvetette, bár a fenti adatok kedvező képet nyújtanak a lakáshelyzetről, a közvélekedés mégsem egyértelműen pozitív. A lakáshelyzet megítélése országrészektől, térségektől, de akár településektől függően is változik. Az ország fejlődő területein lakáshiány tapasztalható, a stagnáló vagy visszafejlődő területekre a túlkínálat jellemző. Míg Budapesten egy összkomfortos, 60 négyzetméteres panellakásért akár 4-5 millió forintot is adnak, addig egy kelet- vagy észak-magyarországi városban ennek felét sem adják egy hasonlóért. Problémás az 1974 előtt épült lakások hőszigetelése, valamint az elmaradt felújítások kérdése is. A képviselő kifejtette, hogy sokat tehet a lakásügy helyzeténekjavításáért a kormány és a parlament egy jól átgondolt lakáskoncepcióval és a megfelelő törvényekkel. A jövő évi költségvetési törvénytervezet 83,2 milliárd forintot irányzott elő a lakásügy különböző területeinek támogatására. 14,4 milliárd forint jut jövőre az önkormányzatoknak a szociális normatíva részeként a lakásépítés és fenntartás támogatására, míg a fegyveres testületek lakásépítésére 3,2 milliárd az előirányzat. A lakásépítési kedvezmény 20 milliárd forinttal támogatja az építeni szándékozókat. Kétmilliárd forint jut a mozgássérültek lakásgondjainak támogatására, további 5-8 milliárdot irányoz elő a költségvetés a lakás-takarékpénztárakban takarékoskodók számára. Tamássy István felvetette, a rendszerváltás előtti lakástámogatások szociálpolitikai szempontból nem töltötték be megfelelően funkciójukat: a korábbi támogatási rendszer növelte a társadalmi egyenlőtlenségeket, az újraelosztás a magasabb jövedelműek, a jobb lakáskörülmények között élők javát szolgálta. Mára jóval közelebb jutottunk egy konszolidált piacgazdaság normális állapotához. A jelen körülmények között a szociálpolitika célja tehát az, hogy kiigazítsa a piacon spontán létrejövő elosztást, elsősorban a lakosság által igényelt etikai kritériumok alapján: átlag felett kell támogatni a többgyermekes háztartásokat, a kisjövédelműekét, á szociálisan rászorultakat. D. I. Magyar Államkincstár Nógrád Megyei Fiók 3100 Salgótarján, Rákóczi út 15. Telefon: (32) 410-722 (pénztári órák: hétfőtől-péntekig 08-13 óráig) Szolgáltatásaink: Állampapír-forgalmazás (Magyar Államkötvény, Kamatozó Kincstárjegy, Diszkont Kincstárjegy) • Másodpiaci forgalmazás (vétel, eladás) • Újrabefektetési lehetőség • Ingyenes értékpapírszámla • Vételkor és eladáskor átutalás folyószámláról folyószámlára A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. ''V Névadónk munkássága kötelez - Barangolásaink Domyay Béla nyomdokain... Iskolánk ez év tavaszán vette fel a tudós tanár úr, Dornyay Béla nevét. Akkor elhatároztuk, hogy megismerjük, bebarangoljuk a környék legszebb részeit, nevezetességeit. Első úti célunk a védett kazán riolittufa megtekintése volt. Vezetőnk Jánosi Mihály bácsi volt a Zöld-Túra Egyesület túravezetője. Háromkilométeres gyaloglás után nagyon szép látvány tárult elénk. Fehér színű, növényzet nélküli, teker- vényesen barázdált területet pillantottunk meg. Olyannak tűnt, mint egy holdbéli tájrészlet! Megtudtuk, hogy a 20 millió éves tufafelszínt a víz munkája formálta, benne árkokat szabdalt, közöttük kúpokat, gerinceket hagyva. János Mihály mindegyik osztállyal lement a kőzethez és fényképet is készített a csoportokról, háttérben a csodaszép riolittufával. Ezután felderítettük a környező erdőket, játszottunk és indultunk haza. Második alkalommal csatlakoz tunk a ZÚTE családi túrájához. Vasárnap volt, s nagyon korán kellett kelni, ugyanis a 6.30-as reggeli vonattal indultunk. Taron leszálltunk, utána 1 órás gyaloglás következett a szép őszi erdőben. Az úti cél most a Tuzson-arborétum volt. Az élő fagyűjteményt dr. Tuzson János egyetemi tanár (1870-1943) telepítette kísérleti céllal. Több különleges növényt láttunk, például atlaszcédrust, ebből csak 1 példány van a megyében, cipruscédrust, kolorádófenyőt, virginiai borókát. A lehullott levelekből és tobozokból összeállított gyűjteményről másnap a biológiai órákon is elbeszélgettünk. A harmadik kirándulás a közeli erdőbe vezetett és az első osztályos tanító nénik szervezték. Itt azért kevesebb volt a gyaloglás és több a játék. A kirándulások sorában volt egy munkatúra is. A világtakarítási napon (szeptember 22-én) a környezetvédelmi szakkör tagjai a Medves-fennsík gyalogösvényét megtisztították a szeméttől, hulladéktól. Minden alkalommal jól éreztük magunkat a friss levegőn a szép őszi erdőben. S olyan szép és érdekes helyekre jutottunk el, amelyeket szívesen ajánlunk a természetkedvelő felnőtteknek és a gyerekeknek is. Rozmann Ágota, 5. o. Balás Nikolett, 6. o. Dornyay Béla Általános Iskola Salgótarján Másoknak is bemutatkoznak a kedvencek Cicaszépségverseny Az állatbarátok biztosan örülnek neki, hiszen sokan szeretik a cicákat: számukra Salgótarjánban szépségversenyt rendezünk december 6-án, szombaton 10 órától. Bár a dátum még kissé messze van, de a cicatulajdonosoknak időben kell tudniuk e lehetőségről és el kell kezdeniük a felkészülést. A bemutató színhelye a Karancs Szálló. A bírálóbizottságban a Pénzügyi és Számviteli Főiskola Salgótarjáni Intézetének hallgatói foglalnak helyet. Az IBUSZ utazási iroda és az áfész vállalta a patronáló szerepet. Takács Lajosné Salgótarján
