Nógrád Megyei Hírlap, 1997. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-22-23 / 273. szám

Mondják: fanatikus vagyok.. 1956-os kutatásaiért Október 23. Érdemérmet kapott a köztársasági elnöktől Á. Varga László, a Nógrád Megyei Levéltár igazgatója. Vele beszélgettünk. 2. oldal Új tantárgy: a közlekedés Hamarosan megalakul az ifjú közlekedési rendőrök szer­vezete. „Nagy rendőrt” és „kis rendőrt” egyaránt látunk majd az utcán. - hangzott el egy találkozón. 3. oldal Csatavesztés már a kiválasztáskor Kovács János, az SBTC utánpótlásedzője olaszországi tapasztalatai alapján megfogalmazza: a magyar foci már a gyerekek kiválasztásánál csatát veszít. 10. oldal NOGRAD MEGYEI HÍRLAP BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA 1997. NOVEMBER 22-23., SZOMBAT-VASARNAP VIII. ÉVFOLYAM, 273. SZÁM ARA: 29,50 FORINT (SUBIHEIWI) Ha esik... műanyag ajt m (3: LÀ (31 Salgótarján, Bi ... s ha süt a nap: óik, ablakok! >) 441-316 >) 442-255 idapesti út 29. | Sürgetni kell a 21-es főút szélesítését - Verseny a térségen belül is van Huszadik századi romkertek Európa ötös számú karavánútjáért lobbizik Záhony, ha már az M3-as fejlesztése számukra nehezen látható terv. Nekünk vi­szont a 21-es számú főút fejlesztéséért kell szót emelni azért, hogy befektetők jöjjenek a Salgótarján-Bátonyterenye vállal­kozói övezetbe - hangzott el KRF Kft. konferenciáján.- Venni kell a bátorságot a ré­gió lehatárolására - mondta dr. Barát Etele, az Országgyűlés Területfejlesztési Bizottságá­nak elnöke, Rakusz Lajos, az Ipari Parkok Egyesületének el­nöke szerint terveinknek is jo­gossága van, csak profil kell. Salgótarján és Bátonyterenye térségében 35 települést és mintegy 100 ezer lakost érint a vállalkozási övezetté alakítás kérdése - mondta dr. Balázs Ottó, Bátonyterenye polgár- mestere, aki a térség adottsága­ira alapozott fejlesztésekben, a huszadik századi romkerteknek is tekinthető ipartelepek újraé­lesztésében látja a jövőt. Juhász Gábor országgyűlési képviselő a távoktatás fontosságára hívta fel a figyelmet. Az ipari öveze­tet üzemeltető társaság első igazgatója, dr. Kuritár András mindazon buktatókat elmondta, melyeket érdemes elkerülni. A házigazda Duda Lajos zársza­vában hangsúlyozta, hogy most már azok a szűkebb körű munka megbeszélések követ­keznek, ahol az övezet nyilván­tartását készítik el. Sértőnek tartja a feltételezést az APEH megyei hivatalának felújítását végző vállalkozó Feketemunka a „kirakatban”- A referenciák kedvezőbbek voltak a másik két pályázóénál, ezért a bírálóbizottság öt tagja úgy döntött: a Karancs-Épker Kft. végzi el a székház felújítását - nyilatkozta lapunknak dr. Institóriszné dr. Kozma Erzsébet, az APEH megyei igazgató­ságának igazgatója azzal a hírrel kapcsolatban, miszerint feke­temunkásokat dolgoztat az egyik alvállalkozó az épületben fo­lyó munkák végzése során.- Az önök feladata a fenti hírek ellenőrzése?- A közbeszerzési törvény alapján minden nagyobb ösz- szegű beruházást, felújítást pá­lyáztatni kell. A mi esetünkben a fűtési rendszer felújításáról van szó, mely tudomásom sze­rint egyidős a volt bányaépület­tel. Három pályázat érkezett központunkba, melyből egy a Karancs-Épker Kft. volt. Az ő ajánlatukat fogadta el a bizott­ság, mert az egyik 20, a másik 40 százalékkal magasabb árról szólt. Ezenkívül a referenciái is kedvezőbbek voltak, mint a másik kettőé. Ennek alapján központunk megkötötte a kivi­teli szerződést a nyertessel. A mi feladatunk, hogy folyamato­san tájékoztassuk központunkat a munkák állásáról, a helyszí­nen koordináljuk a tennivaló­kat. Ebben segít nekünk a füg­getlen műszaki ellenőr, akit központunk bízott meg ezzel a feladattal.- A feketemunka ellenőrzése nem szerepel a pályázati kií­rásban?- Nem az én feladatom, hogy megnézzem, kinek hol van a munkakönyvé. A felújítást vég­zők próbálják tartani azon megállapodást, hogy a lehető legkevésbé zavarják az adóügyi munka menetét, hogy a felújítás alatt az igazgatóság munkája zavartalanul folyjon. Természe­tesen nagyobb figyelmet fordí­tunk az iratforgalom és az adat­védelem biztosítására. Eddig nqn merült fel olyan momen­tum, amely zavarta volna mun­kánkat. Sikerült megoldanunk a munkaterület elkülönítését is. (Folytatás a 3. oldalon) Leszálló ágban lévő lakosságot még a felszálló ág is sújthatja - Jön a csődíj Jobb fűteni, mint megijedni Röpködnek a mínuszok, téliesre fordult a nemrég még nyárias ősz, s ez azt is jelenti, hogy a lakásokban feljebb tekerik a fűtő- berendezések szabályozó gombját. A nagyobb hőigény a hő­termelők felé is fokozottabb elvárást jelent. Vajon mennyire „mínuszfüggő” a megyeszékhely lakásainak nagy részét fűtő Tarjánhő Kft.? Erről és egyéb aktualitásokról kérdeztük Kiss Józsefet, a szolgáltató cég ügyvezető igazgatóját.- Nem tartanak a hidegtől, igazgató úr?- Miért kéne tartanunk tőle? Egyébként a mínusz 8-10 fok még nem is számít igazán hi­degnek, s különben is az a fela­datunk, hogy a hideget elvisel­hetővé tegyük az emberek szá­mára. A váratlan akadályokkal természetesen mi is számolunk, gondolok itt a nagyobb energi­ára történő átállásra, illetve az arról való csökkentésre, amikor nagyobb a veszélye a rendszer­ben előfordulható meghibáso­dásoknak.-A hődíjemelés után történ­tek-e már visszajelzések?- Különösebb tapasztalatok­kal nem rendelkezünk, mivel a legutóbbi díjemelés is válto­zóan hatott a fogyasztókra. Az érintett lakosság kb. 70 száza­léka kevesebbet fogyasztott legutóbb, mint az azt megelőző időszakban. A kinnlévőségünk persze a téli időszakban mindig megugrik, bár azt is el kell mondani, hogy az ez évi októ­ber 31 -ei kinnlévőségünk meg­egyezett az 1996. december 31- ei zárásnál kimutatottal.- Igaz-e, hogy tervezik a la­kásokban felszálló ágaknak ne­vezett csövek által termelt hő­mennyiség megfizettetését is?- Ezt már a legutóbbi ön- kormányzati rendelet megalko­tása során tervbe vettük az alapköltség-megosztási szisz­téma kidolgozásánál, mivel a lakók közül is sokan jelezték, hogy a hődíjak szétosztásánál reálisabb, igazságosabb lenne a felszálló csövek által termelt hőmennyiséget is figyelembe venni. (Folytatás a 3. oldalon) Emlékezés az áldozatokra - Szügy öltkormányzata a település első és második világháborús áldozatainak em­léke előtt-kívánt tisztelegni, amikor az egykori vármegye- háza mellett elhelyeztette Bobály Attila, Somoskőn élő szobrászművész alkotását. A mészkőből és bronzból készült emlékműhöz szükséges pénzt a helyi önkormányzat, vala­mint a képzőművészeti lektorátus közösen teremtette elő. Az ünnepélyes szoboravatót a település egyik háborús eseményéhez kapcsolódó évfordulóján tartják. fotó: rigó Csalók szemelték ki Nógrád megye idős embereit A hiszékenység vámszedői Hiszékenyek vagyunk, vagy „csak” jóhiszeműek? Néme­lyeknek ez teljesen mindegy, hiszen gátlástalanul kihasz­nálják, mindegy, milyen mér­tékű tájékozatlanságunkat. Mégis - talán gyávaságból - ezek a csalók főleg az idősebb korosztályt verik át rendsze­resen. Mostanában Bátonyte- renyén és Pásztón „működ­nek”. Önkormányzati előadónak adta ki magát egy férfi Kistere- nyén a héten, mikor bekopogta­tott egy lakóhoz. Munkaidőben ment, miért ne engedték volna be. Az pedig pláne vonzó volt, hogy némi (rászorultságot iga­zoló) papír esetén nagyobb ösz- szegű segély kifizetésének le­hetőségét csillantotta fel a pol­gár előtt. A másik feltétel már gyanúsabb lehetett volna: kész­pénzzel is kellett a gyanútlan­nak rendelkeznie, ráadásul ott­hon. Elő is vette negyedmillió forintját, mire a csalónak fel­csillant a szeme. (Folytatás a 3. oldalon) ,»Nemzeti büszkeségünk” - így képzelte el Salgótarján utolsó központi foghíjának beé­pítését a budapesti Szendrő Stúdió. Elsősorban irodák, üzletek kapnának helyet a jövő évezred építészeti stílusát idéző komplexumban, amely az ALBACOMP beruházásában készül, s ha minden a tervek szerint alakul, már jövőre felépül. (cikkünk a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents