Nógrád Megyei Hírlap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-04-05 / 232. szám
6. oldal Mozaik 1997. október 4., szombat Nem volt kétséges, hogy nő létére édesapja építész pályáját választja Nagy kihívás volt a „sztúpa” Nem mindennapi foglalkozást választott magának a salgótarjáni Antalné Klonka Katalin. A Budapesti Műszaki Egyetemen végzett 1978-ban az építőmérnöki kar szerkezetépítő szakának magasépítő ágazatán. Szakmérnöki vizsgát tett, a második diplomája pedig igazságügyi szakértő, ezen belül is az épületkárok képezték diplomamunkájának a témáját.- Igaz, nem egy nőies szakma, de tulajdonképpen belenőttem, mivel apukám is ezen a pályán dolgozott az építőiparban a NÁÉV-nál építésvezetőként. Minden nyáron ott dolgoztam én is, és nem volt kétséges, hogy melyik pályát válasszam. A NÁÉV-től voltam ösztöndíjas, ott is kezdtem el dolgozni.-Az egyetem után rögtön engedélyt kértem a magántervezéshez, még meg sem száradt a diplomámon a tinta, amikor már családi házakat terveztem. Nem éreztem soha hátránynak, hogy nő vagyok, bár az igaz, hogy elég ritkán találkozom én is női építészekkel.- Az épületkároknál fordítva kell gondolkodni, mint a tervezésnél. Tulajdonképpen ezért kérik ki a véleményemet. Arra keresik a választ, hogy miért történt, ami bekövetkezett? Bíróságok által igazságügyi szakértőként kirendelhető vagyok, és el lehet mondani, hogy már elég sokszor megkerestek ilyen jellegű problémákkal. Antalné Klonka Katalin a családi házak tervezése mellett folyamatosan dolgozott iskolák, óvodák, nyaralók, pihenőházak, kempingek tervezésén, kidolgozásán, statikai munkáin. Ezenkívül műemlékvédelemmel is foglalkozott, de nem riadt vissza olyan feladatoktól sem, mint vágóhíd, hídmérleg, vízmedence, támfal, malom, orvosi rendelő, parókia, katolikus templom építése, illetve felújítása. Antalné Klonka Katalin Majd jött a nagy feladat: - a „sztúpa”.- Egy kollégám keresett meg, hogy lenne egy nagy kihívás a számomra. Egy sztűpát kellene tervezni a Buddha Ka- gyüpa Karma részére, Mátra- szőllős határában. Sztúpa akkor még Magyarországon nem volt. Kaptam egy skiccet, hogy körülbelül hogyan is néz ez ki, és erről készítettem terveket. Házilagos kivitelezéssel került felépítésre egy francia technikus közreműködésével. Tanulmányoznom kellett az erre vonatkozó irodalmat, és mindent, ami ezzel kapcsolatos, hogy egyáltalán, hogyan is néz ki ez a dolog? Nagyon szigorú szerkezeti szabályai vannak a sztúpának, konzultánsain is volt, egy láma, aki Svédországban él. Ő nézte meg az elkészült terveimet és megnyugtatott, hogy minden rendben, ilyennek kell lennie. A sztúpa felső szerkezete üreges, ezért nagyon nehéz volt összehozni a terveket a fesztá- volság miatt. A sztúpánál dolgozók nagyon lelkesen és precízen dolgoztak. 1992-ben volt az átadás, éppen a napokban volt az ötéves évfordulója. A dalai láma szentelte föl és érdekességként említeném, hogy ők nem szenteltvizet használnak, hanem rizsszemeket, azzal szentelték föl a sztúpát. Ez volt az első ilyen építmény az országban. Meghívtak az avatóra és kezet foghattam a dalai lámával, ami nagyon nagy élmény volt a számomra. Részt vettem az egész szertartáson és fantasztikus biztonsági intézkedéseknek lehettem tanúja.-Azóta a sztúpa turisztikai központtá nőtte ki magát. Érdekesnek találtam, hogy éppen ide telepedtek le. Nem kis büszkeséggel tölt el az a tudat, hogy én terveztem. Klonka Katalin nagyon sok érdekes emberrel találkozott a munkája során. Laikusként és szakértőként is, amikor összeütköztek a vélemények.- Még a sztúpától is nagyobb erőpróba volt az életemben, hogy egy évet töltöttem Németországban építésvezetőként a salgótarjáni Dudás Kft.-től. Tizennyolc családi házat építettünk fel. Tervei között szerepel, hogy az eddig szerzett tapasztalatait kamatoztatja, a kivitelezés, a tervezés, a beruházás, a már meglévő épületek felújítása és új létesítmények építése terén. Reméli, szabadúszóként is sikeres lesz. - cserhalmi — Jó megfejtés, szerencsés nyertes Elmúlt heti rejtvényünk megfejtése: A feleségem mindig aggódik, ha az új teáskészletet használjuk. Ezerforintos vásárlási utalványt nyert: Gecse János, Maconka, Ózdi út 194. Mai rejtvényünk helyes megfejtését legkésőbb október 10-éig küldjék be címünkre. Emlékezés a „fekete bojtárra” Sinka István (1897-1969) születésének századik évfordulójára látott napvilágot Debrecenben A vesztesek királya címmel az a kötet, amely magyar költők verseit tartalmazza Sinka Istvánról Bényei József szerkesztésében, aki a gyűjtést is végezte s a könyv bevezetőjét írta. Hatvanhét költő - köztük a Salgótarjánban elhunyt Lőrinczy István - több mint nyolcvan verse olvasható a könyvben, három ciklusba rendezve. Sinka István az 1920-as évek első felében Erdélyi Józseffel induló, népies hangvételű költészethez, a népi lírikusokhoz tartozott, ami alig egy évtized alatt egész irodalmi irányzattá nőtt, sőt maga a népi mozgalom túlnőtt irodalmi keretein, társadalmi mozgalommá szélesedett, amelynek polarizációja már a harmincas évek közepén elkezdődött, s igen sokféle esztétikai, ideológiai, politikai magatartást foglalt magába, egészen a sajnálatos ős- tehetség-kultuszig, szélső- jobboldali irodalmi, politikai megnyilatkozásokig magától Erdélyitől Sértő Kálmánig. A népi mozgalom irodalmi jelentőségéhez tartozik, hogy a korabeli polgári és szocialista irodalom értékei mellett a mérhetetlen nyomorúságban élő nincstelen szegényparaszti réteget, az uradalmi cselédek, zsellérek világát, a társadalom alatt élőket emelte be az irodalomba, főként ösztönösen lázadva a nagybirtok és az úri rendszer ellen. Ezzel a magyar szegényparasztság először nyert valódi irodalmi figyelmet története során, az irodalmi beszédben pedig - Petőfi és Arany után - újra a természetesség kapott polgárjogot. A népi mozgalom - Erdélyi és Illyés Gyula mellett - több jelentős költőt adott az irodalomnak, köztük Sinka Istvánt is, aki tévedéseiben is {Denevérek honfoglalása című antiszemita „eposz” stb.) inkább Erdélyihez állt közelebb, bár költészete az övénél jóval ösz- szetettebb, misztikumában, balladás hangvételében, költői nyelvében rétegzettebb. Nála jelent meg először a „népi szürrealizmus”. A társadalom mélyből, a ridegpásztorok világából érkezett az irodalomba, ősi mítoszok, sejtelmek és a való élet kiszolgáltatottságának, nyomorúságának örvényéből merült föl, s az indító világ iránti konok hűség költője maradt élete végéig. Öntörvényű, súlyos révületekbe hajló, tragikus sejtelmekbe forduló költészete nagy hatást gyakorolt a kortárs költők egy részére, kisugárzása pedig úgyszólván napjainkig hol erőteljesebben, hol búvópatakként szintén jelen van számos költői törekvésben, miként azt Bényei József jelen válogatása is jelzi. Bényei érdeme a „fekete bojtár” költői életműve iránti tiszteletadáson kívül a vele kapcsolatos - napjainkban is különböző irodalmi, sőt ideoA VE&rrESEK KlfEALYA Hís.^»r fcádíMik W'íw mtKA tmv&mét A kötet címlapja lógiai, politikai törekvéseket takaró - költői visszhang ösz- szegyűjtésében a szinte teljességre való törekvés, ami a mai, megváltozott társadalmi körülmények közepette sem tanulság nélkül való. Az első ciklus a Testvérdalok. Ebben azok a kortárs költők szólalnak meg, akik vele rokonsor- súaknak tudták magukat, s akik számára Sinka költői teljesítménye példává növekedett. A Gyászénekek a költő halálához kapcsolódó gyászdalokat tartalmazzák. Végül a Kései siratok a Sinkához tá- gabban kötődő, az ő magatartására hivatkozó és emlékező versek. Bényei József e válogatásával ismét elgondolkodtató könyvet tett le az érdeklődők asztalára, aminek nem csak irodalomtörténeti tanulsága van. (Ethnica, Debrecen, 1997) Bódi Tóth Elemér Leplezett munkaviszonyok - Erősödik a túlmunka ellenőrzése Ügyvezetők minimálbérrel Elsősorban a feketegazdaság elleni küzdelmet célozza a tavaly novemberben hatályba lépett munkaügyi ellenőrzési törvény, de a megyei munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség foglalkozik többek között a túlmunkával és a munkabérek védelmével is. Mint mondják, a munkáltatók „okosodnak”, de így is 100 munkaügyi bírságot kellett kiszabni az első háromnegyed évben. Az ellenőr sok helyen nem szívesen látott vendég, volt rá példa, hogy munkájához rendőri segítséget kellett kérnie.- Fő csapásirányunk a munka- szerződések meglétének ellenőrzése - mondta Peregi István, a felügyelőség vezetője -, vagyis, hogy a dolgozókat ne feketén foglalkoztassák. A legnagyobb hiányosságokat e téren az építőiparban és a mezőgazdaságban találtuk. Előfordult, hogy megbízási szerződéssel foglalkoztattak valakit, ami gyakorlatilag a munka- viszony leplezése. Igen sok szabálytalanságot találtunk még a vendéglátóiparban. A másik nagy terület a munkaidőre, pihenőidőre és rendkívüli munkavégzésre vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzése. Megint csak gyakori a kereskedelem és a vendéglátás területén, hogy nem napi nyolc óra a munkaidő. Ipari üzemekben jellemző, hogy nincs meg a pihenőidő. A heti 40 óra fölötti munkavégzés túlmunkának minősül. Ez négy egymást követő napon legfeljebb nyolc óra, vagy éves viszonylatban maximum 144, illetve, ha a kollektív szerződés megengedi, maximum 200 óra lehet.- Könnyű ellenőrizni a keret fölötti túlóráztatást?-Nem titok, hogy egy vállalkozásnál, ahol nem is vezetnek jelenléti ívet, nehéz az ellenőrzés és a bizonyítás, egy üzletnél már egyszerűbb. A nagy cégeknél könnyű, mert ott rendben vannak a nyilvántartások.- Mennyire gyakori Nógrád megyében a túllépés?- Gyakran előfordul. Nem akarom bántani a külföldi tulajdonú cégeket, de ott még inkább. Ők a szállítási kötelezettségre, a határidőre hivatkoznak. Igaz ez ipari, feldolgozó, vagy könnyűipari üzemekben. Találtunk ilyen szabálytalanságot az élelmiszeriparban is. A munka törvénykönyve egyedül szállítási kár esetén ad felmentést.-A dolgozóknak anyagilag nem lehet jó, ha a megengedettnél többet túlóráznak?- Gyakran védekeznek ezzel a munkáltatók, hogy a túlmunka egyben pluszfizetés is, a dolgozók pedig szeremének minél többet keresni. Erre én azt mondom, hogy a dolgozó keressen többet a heti 40 órában, illetve, ha a munkáltatónak több alkalmazottra lenne szüksége, akkor ne a meglévőket dolgoztassa túlmunkában, hanem vegyen fel több embert. A dolgozó persze beleegyezik a túlórába, bár kapunk panaszos leveleket is. Fiatalkorút például egyáltalán nem lehet igénybe venni túlmunkára. Ötvenszázalékos egyébként a bérpótlék, pihenőnapokon 100 százalékos. A dolgozók lényegesen több fizetésre nem számíthatnak a túlórával, hiszen őket nyilván az érdekli, amit nettóban kikapnak. A túlmunka tulajdonképpen a munkáltatónak is teher, mert ő is inkább személyi alapbért fizetne. Ha viszont nem tudja leszállítani az árut, elesik a piactól, ami sokkal drágább lehet. Év vége közeledtével várhatóan erősödik majd a túlmunka ellenőrzése.- Ha már a fizetéseknél tartunk, sok probléma volt azzal, hogy a munkáltatók a minimálbért sem fizették ki az alkalmazottaknak. Változott ez a helyzet?- A munkabér jogszabályban megállapított mértéke a minimálbér, tehát januártól bruttó 17 ezer forint. A korábbi évektől eltérően ezt már betartják. Megjegyzem, ügyvezető igazgatót is találtunk 17 ezer forintos minimálbérrel. Sok esetben találunk olyan szabálytalanságot, hogy a minimálbéres alkalmazott nem napi nyolc órában dolgozik, vagyis nincs meg a minimális órabére, nem beszélve a délutános-, éjszakás-, vagy a túlmunkapótlékról. Tehát a minimálbér már megvan, de vagy a munkaidő hosszabb, vagy a pótlékokat nem tartalmazza. D. I. őket inkább csak a nettó fizetés érdekli képünk illusztráció:
