Nógrád Megyei Hírlap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-04-05 / 232. szám

1997. október 4., szombat Hazai Körkép 7. oldal Merre visz a Gönczöl-szekér? Éles szópárbaj az alkotmányértelmezésről Gönczöi Katalin csütörtöki bejelentése, hogy az om­budsman törvényben biztosí­tott hatásköre alapján alkot­mányértelmezésért fordul a népszavazási kezdeményezés ügyében az Alkotmánybíró­sághoz, máris nagy visszhan­got váltott ki. Az ellenzék azt kezdemé­nyezte, hogy a parlament ha­lassza el a jövő keddre tervezett döntést a népszavazás kiírásá­ról, a koalíció álljon el a föld­ügyben megfogalmazott kérdé­seitől. A kormánykoalíció vi­szont úgy véli: nincs ok a kése­delmességre, illetve a kérdések megváltoztatására vagy vissza­vonására. Veszélyes helyzet Az ombudsman asszony ál­láspontja szerint az alkotmány­ban meghatározott 200 ezer vá­lasztópolgár kezdeményezése esetén kötelező a népszavazás elrendelése. Mivel azonban az aláírások hitelesítése még nem történt meg, ez a kezdeménye­zés jelen pillanatban még nem alkalmas döntéshozatalra. Az alkotmány nem tartalmaz köz­vetlen szabályozást arra vonat­kozóan, hogy ebben az esetben - tekintettel arra, hogy két éven belül azonos tárgykörben nem írható ki népszavazás - az Or­szággyűlés dönthet-e a mérle­gelésére bízott kérdésben. Ne­tán meg kell várnia a kötele­zően elrendelendő kezdemé­nyezéshez tartozó aláírások hi­teles eredményét? Ez a kérdés csak az alkotmány értelmezése útján dönthető el. A Fidesz felszólítja a kor­mányt, a koalíciós pártok kép­viselőit és Horn Gyula minisz­terelnököt, hogy, álljanak el a földügyien megfogalmazott két saját kérdéstől és mondja­nak igent a polgárok által kért, a Fidesz által támogatott, a kül­földiek magyarországi földtu­lajdonszerzését megakadályozó kérdésre - jelentette ki Orbán Viktor tegnapi rendkívüli sajtó- tájékoztatóján. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának kezdeményezésére utalva meg­állapította: mostantól fennáll a lehetősége annak, hogy a talá­ros testület a polgárok által kezdeményezett kérdés félre- söprését alkotmányellenesnek minősíti. Ha ez megtörténik, akkor a kormány által kierőszakolt nép­szavazás kiírása érvényét veszti, s a földkérdéshez kap­csolt, Magyarország NATO- csatlakozását hitelesítő népsza­vazás is lehetetlenné válik. Most már Magyarország nem­zetközi tekintélyének megőr­zése a tét. A Fidesz mindent megtesz, hogy ezt a veszélyes helyzetet az ország elkerülje. Játék a tűzzel Gönczöi Katalin a tűzzel ját­szik, ellenben Györgyi Kálmán legfőbb ügyész járt el bölcsen, aki azzal utasította el a megke­resést, hogy nem jogi, hanem politikai kérdésről van szó - ál­lapította meg Toller László, az MSZP frakcióvezető-helyet­tese. A keddi döntés elhalasztá­sát kommentálva pedig kijelen­tette: a Fidesz és az MDF jogi és politikai tévúton jár - szó sem lehet a zárószavazás elha­lasztásáról. Ennek kapcsán hasonló ál­láspontra helyezkedett a kiseb­bik kormányzó párt is. Mint Eörsi Mátyás SZDSZ-es képvi­selő kifejtette, a halasztás gon­dolata elfogadhatatlan. Pártjá­nak csak egy alkotmánybíró­sági döntés lehet meghatározó, nem a Fidesz elnökének jogér­telmezése. Vitatkoznak a felsőoktatás finanszírozásáról / Áttekinthető támogatás a cél Alaposan eltértek a vélemé­nyek a felsőoktatás jövő évi állami finanszírozásáról egy tegnapi, budapesti egyetemi tanácskozáson. A kormányzat jövőre már nem kívánja kiemelt stratégiai ága­zatként kezelni a felsőoktatást, ami a tervezett költségvetési támogatásban is megnyilvánul - fejtegette többek között hoz­zászólásában Bazsa György, a debreceni Kossuth Lajos Tu­dományegyetem rektora is. Temesi József, a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egye­tem rektorhelyettese arra az el­lentmondásra mutatott rá, hogy piaci magatartást várnak el a felsőoktatástól olyan gazdasági és jogi környezetben, ami ezt nem teszi lehetővé. Véleménye szerint a Magyarországon be­vezetett normatív finanszírozás nem tükrözi sem a tényleges, sem az elvárt költségarányokat, egyre inkább elszakad a való­ságtól, és zsákutcába vezet. Dinya László felsőoktatási helyettes államtitkár másképp ítélte meg a helyzetet. Szerinte kulcskérdés a felsőoktatási in­tézményrendszer rugalmas­sága, az alkalmazkodás a társa­dalmi és gazdasági környezet változásaihoz. Rámutatott: a felsőoktatás normatív finanszí­rozásának célja többek között az állami támogatás áttekint­hető, kiszámítható és tervez­hető elosztása. A többlet kiszámításánál figyelembe veszik az inflációt Tudnivalók az özvegyi nyugdíjakról Mint beszámoltunk róla, januártól a saját jogú nyugdíj mel­lett az elhunyt házastárs nyugellátásának 20 százalékát is megkaphatják az özvegyek. A kedvező változás több mint 400 ezer embert érint. Krémemé Gerencsér Ildikó, a népjóléti tárca helyettes főosz­tályvezetője elmondta szer­kesztőségünknek: az új ren­delkezés alapvetően megvál­toztatja a jelenlegi szabályo­zást, amely szerint az özvegyi nyugdíjra jogosultak az el­hunyt társ nyugdíjának maxi­mum 50 százalékával, de leg­feljebb 20 400 forintos felső határig egészíthetik ki saját jogon járó ellátásukat. Ha te­hát egy házaspár mindkét tagja 20-20 ezer forint nyugdí­jat kapott, egyikük halála után a másik elvileg a saját pénzén felül plusz 10 ezer forintot kaphatna. Ám, a 20 400 forin­tos plafon miatt, csak 400 fo­rinthoz jut hozzá. Az új szabályozás eltörli a felső határt, s kimondja: az özvegyi nyugdíjra jogosultak társuk nyugellátásának 20 százalékát megkaphatják, te­hát a példaként említett eset­ben a 400 forint helyett 4000 forint kiegészítés jár. Mindez azokra az 1998 előtt megözvegyültekre is vo­natkozik, akik nyugdíjkorha­tárukat párjuk halálakor, il­letve az azt követő tíz éven be­iül töltötték be, vagy akik eb­ben az időpontban, illetve az azt követő tíz éven belül rok­kantnak minősültek. A mintegy 350 ezer özvegyi nyugdíjra jogosult esetében a Nyugdíj-biztosítási Igazgató­ság - függetlenül attól, hogy az illető jelenleg kap-e kiegé­szítést vagy sem - kiszámítja, hogy az új szisztéma a mosta­ninál kedvezőbb-e számára. Ha igen, jövőre automatikusan a megemelt összeget folyó­sítja. A 20 százalék kiszámítá­sakor azt az összeget veszik alapul, amit az elhunyt házas- társ nyugdíjként 1997. decem­ber végén kapott volna. Aki eddig nem kért özvegyi nyugdíjat, annak egy erre a célra készülő nyomtatványon kell majd benyújtania kérvé­nyét az illetékes megyei Nyugdíj-biztosítási Igazgató­ságnál vagy kirendeltségnél. E hónap közepén részletes tájékoztatót tesznek közzé a tudnivalókról, ezt az érdekel­teknek érdemes megvárniuk. Már csak azért is, mert a kér­vény benyújtásától számított fél évre visszamenőleg is jár a kiegészítés. Takács Mariann Német hitel és TEK-program Megújulásra várnak a koravén panellakások Csaknem 700 ezer panel- és más iparosított technológiával gyártott lakás épült az elmúlt évtizedekben, s ezek előbb- utóbb felújításra szorulnak. Tulajdonosaik jelenleg kétféle támogatási forma közül választhatnak. Sebestyén Agnes, az Ipari, Ke­reskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium főtanácsadója elmondta: a német kormány energiamegtakarítást szolgáló hárommilliárd forintos hitelé­ből mintegy 4 ezer lakás hoz­ható rendbe. A kölcsön legfeljebb 10 évre köthető je és 80B ezer fo­rint lehet. Az igényeinek en­nek 20 százalékával kell ren­delkeznie, és a költségvetés a mindenkori piaci kamat két­harmadát adja, támogatásként. A TEK-program révén va­lójában a Központi Környe­zetvédelmi Alap nyújt a lakó­épületek utólagos szigetelése címen közvetlen támogatást, amit később sem kell vissza­adni. A lehetőséggel a legfel­jebb 20 lakást magában fog­laló, ám a legkülönbözőbb technológiával készült épüle­tek birtokosai élhetnek, köztük a családi házak tulajdonosai is. A megpályázható összeg a teljes beruházási költség 30 százaléka, de lakásonként leg­feljebb 60 ezer forint lehet. A költség 70 százalékát az igénylőnek készpénzben fel kell mutatnia. Az igényléshez szükséges nyomtatványok a takarékszövetkezeteknél vehe­tők át. Benyújtási határidejük november 30. Koós Tamás / Az ASZ-nak nem tetszik a külön keret Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nem fogadja el az úgyneve­zett külön keretes gyógyszerek támogatási rendszerének leg­alizálását, mivel ezzel kapcsolatban számos szakmai és jogi kérdés vetődik fel, sőt az érintett készítmények esetében az illegális gyógyszer-kereskedelem sem kizárt. A számvevők jelentésterve­zete szerint az úgynevezett kü­lön keret meghatározása, amelybe a viszonylag kevese­ket sújtó, de csak speciális, drága gyógyszerekkel kezel­hető betegségcsoportok ké­szítményei tartoznak, sérti az állampolgárok gyógyszerhez jutásának esélyegyenlőségét. Úgy látják, hogy az egészség- biztosító jogszabályellenesen különített el az esetek jelentős részében szakmailag sem alá­támasztott keretet. Ráadásul az ide tartozó be­tegségek, illetve készítmények száma, ezzel együtt pedig az erre fordítandó költségek az utóbbi években robbanássze­rűen emelkedtek. Amíg 1992- ben csak 497 millió, tavaly már 4,9 milliárd, az idén pedig 6,6 milliárd forintot különítet­tek el etje a célra. Az ÁSZ arra is rámutat, hogy a külön keret terhére csaknem kizárólag drága kül­földi gyógyszereket vásárolt a tb, amelyek jelentős részét Magyarországon nem is törzs­könyvezték, más részük pedig nem rendelkezik az Országos Gyógyszerészeti Intézet enge­délyével. Ezek a hiányosságok a szakértők szerint az illegális gyógyszer-kereskedelem kér­dését is felvetik. Vizsgálatuk során sem az egészségbiztosítótól, sem a szaktárcától nem kaptak meg­nyugtató magyarázatot a be­tegség-, illetve gyógyszer- csoportok, valamint a gyógy­szergyártók és -forgalmazók kiválasztásának szempontjaira vonatkozóan sem. A kérdés költségvetési ren­dezését mindezek alapján a számvevőszék csak a célvizs­gálat lezárulta után javasolja. Kétnapos parlament. Kétna­pos ülést tart a jövő héten az Országgyűlés —; közölték teg­nap a parlamentben. A rákövet­kező héten viszont négy- vagy ötnapos tanácskozás várható, attól függően, hogy sorra ke­rül-e az MDNP-kezdeményezte családpolitikai vitanap. Több lesz a pénz. A jövő évi költségvetés tervezete szerint az inflációt meghaladó mérték­ben emelkedik a magyar egész­ségügy büdzséje, ami 16 száza­lékos béremelést is magában foglal. Erről Kökény Mihály népjóléti miniszter beszélt teg­nap, a Heves megyei orvos­napok hatvani megnyitóján. Demonstrálnak a PV-sek is. Nehéz életkörülményeik miatt a polgári védelmi dolgozók is csatlakoznak a honvédszak­szervezet október 9-ei de­monstrációjához, valamint a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szö­vetségének novemberi akciójá­hoz - közölték tegnap. Ugyan­csak tegnap jelentették be, hogy egészségi és családi okokra hi­vatkozva lemondott tisztéről Sörös István alezredes, a hon­védszakszervezet elnöke. Roma oktatási program. A szakminisztériumban elkészült a roma oktatási program - je­lentették be tegnap egy mis­kolci SZDSZ-tájékoztatón. El­mondták azt is, hogy a jövő évi költségvetés külön pénzeket irányoz elő a cigánygyermekek oktatására: számukra kétszeres lesz például az úgynevezett napközis fejkvóta. Esély a túlélésre. Jótékony- sági estet szervez a daganatos betegek megsegítésére október 10-én a Magyar Televízió Rt. és a Magyar Rádió Rt. A zene- akadémiai koncert bevételével a Heim Pál Gyermekkórház hematológiai részlegének mo­dernizálásához, az osztály át­szervezéséhez szeretnének anyagi segítséget nyújtani. Megérkezett a levél. G. Nagyné Maczó Ágnes tegnap megkapta a Független Kisgaz­dapárt vezetésétől a pártalel­nöki tisztségéből való leváltá­sáról szóló határozatot. Ezt az érintett közölte, de nem mondta el a tartalmát. Annyit azonban megjegyzett, hogy a bíróságo­kon sem az áldozat feladata az ítélet ismertetése. Készül a prostitörvény. A hónap végéig a kormány elé ke­rül a prostitúcióval kapcsolatos törvényjavaslat - közölte a bel­ügyminiszter egy győri rendez­vényen. A szabályozástervezet tiltja az üzletszerű kéjelgést a főutak mentén, továbbá az egy­házi létesítmények, iskolák, egészségügyi és szociális in­tézmények környezetében. Zsákmányuk csak 1200 forint volt Az idős asszony felismerte a behatolókat, ezért meg kellett halnia Az adómentes alkalmi munka csak látszólag olcsóbb, mint a törvényes keretek közötti foglalkoztatás. Néha ugyanis olyan nagy árat kel) Fizetni érte, ami - megfizethetetlen. Bizonyság rá az a bűntény, amely ez év nyarán a Csongrád megyei Szegváron történt. A Szentesi utca lakói - mivel na­pok óta nem látták egyik szom­szédjukat, a 69 éves T. Miklós- nét - fölnyittatták lakását. Az idős asszonyt vérbe fagyva, holtan találták. Koponyáját súlyos ütések ér­ték, a szakértők szerint balta le­hetett a halált okozó fegyver, ami azonban akkor még nem került elő. A helyszínen rögzí­tett nyomokból arra lehetett következtemi, hogy a gyilkos ismerte áldozatát. A szomszé­dok elmondásából kiderült, hogy az idős asszony időről időre fölfogadott napszámoso­kat kertje rendbe tételére. A fe­ketemunkáért napi 1500 forint volt a taksa. A rendőrök rutinszerűen ki­hallgatták tehát az alkalmi nap­számosokat is, egy testvérpárt. A 20 éves D. Norbert és öccse, a 19 éves Róbert vallomása nem ,.rímelt”, a részletes el­számoltatás során egyre több ellentmondásba keveredtek. Végül a keresztkérdések sú­lya alatt megtörtek és bevallot­ták: ők hatoltak be alkalmi munkaadójuk lakásába, mert úgy gondolták, bőven találnak pénzt a háznál. Az asszony föl­riadt, fölismerte őket, ezért az idősebb testvér baltát kapott elő, s többször fejbe sújtotta. Átkutatták a lakást, de csak a bukszában találtak 1200 forin­tot, amivel kereket oldottak. A beismerő vallomás azon­ban önmagában nem teljes bi­zonyíték a bűncselekmény el­követői ellen. Ahhoz akkor ju­tottak a nyomozók, amikor a testvérek elmondása alapján a gyilkos szerszámot a Szentes közelében levő Kórógyi-csa- toma alján megtalálták. A fekete napszámnál 300 fo­rinttal kisebb zsákmányt hozó gyilkosság elkövetői rövidesen bíróság előtt felelnek emberte­len tettükért. (némethy) Átadták a Szegő Tamás-díjat. Deme Tímea, a Magyar Rádió „Magyarországról jö­vök” szerkesztőségének munkatársa kapta az idei, 100 ezer forintos dr. Szegő Tamás-ösz­töndíjat. Az alapítvány kuratóriuma Beregi Nagy Edit (Magyar Rádió) és Nagymáté Orsolya (Magyar Hírlap) pályázatát ezüstéremmel jutalmazta. Áz elismeréseket tegnap a MÚOSZ- székházban adták át. fotó: feb/kallus györgy

Next

/
Thumbnails
Contents