Nógrád Megyei Hírlap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-24 / 248. szám

1997. október 24., péntek Hazai Körkép 5. oldal A kormány döntött a nyugellátmányok emeléséről Plusz tizenkilenc százalék A szerdai kormányülésen a jövő évi nyugdíjemelésekről döntött a kabinet. Ha az inf­láció a tervezett szinten belül marad, úgy néz ki, végre a nyugdíjasok is érzékelhetik a gazdasági helyzet javulását. A kormány rendeletet alkotott a nyugdíjak, valamint a nyugdíj­szerű szociális ellátások 1998 januárjában végrehajtandó emelésének számítási szabá­lyairól. Eszerint a nyugellátá­sokat egységesen 19 százalék­kal emelik. A nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások szintén 19 százalékkal növe­kednek, míg a kiegészítő jel­legű ellátások fix összeggel, de legalább a várható inflációval azonos mértékben nőnek - je­lentette be Kökény Mihály nép­jóléti miniszter. A nyugdíjszerű ellátások évenkénti meghatározása a kormány hatáskörébe tartozik. A kabinet követte eddigi gya­korlatát, amikor úgy döntött, hogy az átmeneti járadék, az egészségkárosodási járadék, valamint a politikai rehabilitá­ciós ellátások a nyugdíjemelés­sel azonos mértékben, szintén 19 százalékkal növekedjenek. Ugyanennyivel emelkednek azok az ellátások is, amelyek kiszámításához az öregségi nyugdíj legkisebb összegét ve­szik alapul. E körbe tartozik a nemzeti gondozási díj, a kato­nai családi segély, valamint a gyermekgondozási segély is. A rendszeres szociális jára­dék összege a nyugdíjkorhatárt betöltötték esetében havi 2000, míg a korhatár alattiaknál havi 1300 forinttal nő. A házastársi pótlékot egységesen havi 8000 forintra, míg a házastárs után járó jövedelempótlékot 5500 forintra, a vakok személyi jára­dékának alsó határát pedig egy­ségesen 6000 forintra emelik. Kökény Mihály aláhúzta, hogy az emelések az 1998. ja­nuár elseje előtt megállapított járandóságokra vonatkoznak. Tudatta továbbá, hogy a jövő évi költségvetés megteremti az emelések fedezetét. A népjóléti miniszter végezetül az újság­írók érdeklődésére elmondta, hogy a családi pótlék növelése nem szerepelt a mostani kor­mányülésen. A tájékoztató további részé­ben Kiss Elemér miniszter- elnökségi államtitkár bejelen­tette, hogy a kormány a Mól Rt. felajánlásával azonos összeget, 350 millió forintos támogatást juttat az Energia Alapítványnak a gázáremelés hatásainak kom­penzálására. Amennyiben a 700 milliós összeg nem változik, ebből a keretből a legrászorul­tabb családoknak 3000 forintos jóváírást lehet biztosítani. Ha több felajánlás érkezik, az ala­pítvány döntésétől függően vagy a támogatási összeget emelik, vagy pedig a rászorulók körét bővítik. Rendeletben módosította a kabinet a kötelező gépjármű-fe­lelősségbiztosítás jelenlegi rendszerét. A biztosítók jövőre 5, majd 10, végezetül pedig 15 százalékkal térhetnek el a pénzügyminiszter által megha­tározott alapdíjtól. Éles ellentétek a kormánypártok között Vita az egyházi törvényekről Az Országgyűlés szerdán az úgynevezett „egyházi tör­vénycsomag” általános vitá­jával folytatta munkáját. A legélesebb ellentétek a két kormánypárt véleménye kö­zött feszültek. Avarkeszi Dezső igazságügy­minisztériumi államtitkár a lel­kiismereti és vallásszabadság­ról, valamint az egyházakról szóló törvény módosításának és a volt egyházi ingatlanok tulaj­doni helyzetének rendezéséről szóló törvény módosításának főbb célkitűzéseit ismertetve expozéjában elmondta: az ál­lam, a társadalom és az egyhá­zak közös érdeke, hogy az egy­házi tevékenység gazdasági háttere kiépüljön, s az egyházak politikai befolyásolási lehető­sége megszűnjék. Kovács László külügyminisz­ter a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék közötti megállapodásról szóló expozé­jában hangsúlyozta: az Ország- gyűlés által jóváhagyott kor­mányprogram rögzíti, hogy a kabinet nagy fontosságot tulaj­donít az egyházi tevékenység anyagi háttere kiépítésének és az egyházak anyagi független­sége megvalósításának. Fodor Gábor (SZDSZ) hangsúlyozta: az egyházakat hála és köszönet illeti mind­azért, amit történelmünk során a kultúra, az irodalom, a művé­szetek ápolásáért és megmara­dásáért tettek. Ma azonban jö­vőbe mutató, modem megol­dást kell találni működésük ga­rantálására. A beterjesztett ja­vaslatcsomag a képviselő sze­rint nem felel meg ennek a kö­vetelménynek: sérti a vallások egyenlő kezelésének igényét. Végül bejelentette: a javaslatok a kisebbik kormánypárt szá­mára nem elfogadhatóak, mivel nem felelnek meg az állam és az egyház szétválasztása évszá­zados alapelvének. Még nem valósultak meg ’56 céljai Koalíciós és ellenzéki politikusok a forradalom örökségéről, tanulságairól Kettős ünnepet ült az ország: az 1956-os forradalom 41. és a köztársaság kikiáltásának 8. évfordulóját. Központi és helyi megemlékezések sora idézte a szabadságharc napjait, a hősök tetteit és a megtorlás áldozatainak emlékét. Zászlófelvonás, kitüntetések, koszorúzási ünnepségek, emlékmüavatások, gyűlések, felvonulások tették sokszínűvé a nemzeti ünnep programját. A forradalomnak közvetlenül egyik célját sem sikerült meg­valósítania, de minden célja valós és hiteles volt. Utóbb majdnem valamennyit megva­lósította az idő - ha nem is úgy, ahogyan elképzeltük - mondta Göncz Árpád, az ope­raházi díszünnepségen. A for­radalom szereplőire emlé­kezve az államfő hangoztatta: többségük mélységesen csaló­dott ember, életerejüket fel­őrölték a hosszú börtönévek, s mindenekelőtt az, hogy a nem­zet közösségétől nem kapták meg az áldozatukkal arányos erkölcsi elégtételt. országot tagjai közé. Ha a NATO betölti békefenntartó feladatát, a magyar népnek nem kell jövendő hadiözve­gyek, -árvák, hadirokkantak tömegeivel számolnia. Szekeres Imre, az MSZP parlamenti frakcióvezetője egy emlékünnepségen azt fejte­gette: Magyarországnak 1956- ban nem volt esélye arra, hogy megteremtse a maga számára a függetlenséget és a demokrá­ciát. Most azonban megvan erre a valós lehetősége: meg­alapozhatja fejlődését, megva­lósíthatja a nemzeti egységet.- Legyenek a pártok kor­Zászlófelvonás a Kossuth téren FOTÓK: FEB/BIŰSI, KALLUS Nőtüntetés a hátrányos helyzetűek megsegítéséért Göncz Árpád figyelmezte­tett arra, hogy ’56 roppant er­kölcsi tőkét jelent Magyaror­szág számára. Ám ez a tőke il­lékony és nagyon könnyen el­játszható - s ezt különösen most, a választások előtt min­denkinek tudatába kell vésnie. Azt az aurát, ami a magyar ne­vet ma világszerte övezi, bár­miféle időleges belpolitikai előny kedvéért szétoszlatni halálos bűn. Ezzel épp azt ve­szítenénk el, amit vereségünk árán 1956-ban megnyertünk: a szabadságot és a demokráciát élete árán is védelmezni kész nép és nemzet jó hírét. Az államfő emlékeztetett rá: egyetlen nagyhatalom sem erősítette meg azt a semleges státust, amit Nagy Imre nyil­vánított ki ’56-ban utolsó, két­ségbeesett kísérletként. Ha­zánk biztonságának és belső békéjének akkor meghiúsult célja ma a megvalósulás kü­szöbéhez ért: az Észak-atlanti Szövetség meghívta Magyar­mányon vagy ellenzékben, a mostani esély megragadásának felelőssége oszthatatlan. Az eredmények kiküzdéséért a presztízsszempontokat, a tak­tikázásokat félretéve minden értelmes politikai erőnek össze kell fognia, s ennek szintén megvan a realitása. A Magyar Szocialista Párt - alkotmányos és törvényes felelősségéből ki­indulva - e célért fog csele­kedni. És akkor is ezt teszi, ha ebbéli szándékával egyedül marad a politikai színtéren - jelentette ki Szekeres. Szent-Iványi István, az SZDSZ frakcióvezetője azt hangsúlyozta: a mai Magyar- országnak erőt kell merítenie 1956-ból és követnie kell az akkori eszméket. A forradalom egyik nagy tanulsága ugyanis az, hogy ha a nemzet - miként azt tette négy évtizeddel ez­előtt - összefog, valóra vált­hatja álmait. A jövőt, a bizton­ságot garantál­hatja az Európá­hoz tartozás, a majdani NATO- és uniós tagság.-A csatlako­zás eléréséhez félre kell tenni az értelmetlen pártcsatározást, felül kell emel­kedni a napi po­litikai érdeke­ken, nem szabad választási meg­fontolásoknak alárendelni, kockáztatni a kettős tagságot - szögezte le. Pokorni Zol­tán, a Fidesz képviselőcso­portjának veze­tője kijelentette: ma még, amikor Ünnepség a tabáni ’56-os emlékműnél együtt élnek 1956 áldozatai és az egykori gyilkosok, a bebörtönzöttek és a börtönőrök, a közelmúlt tör­ténelmét többféle módon ma­gyarázzák, értelmezik. De megbocsátást csak azok hir­dethetnek, akik vérüket hul­latva küzdöttek a szabadságért - nem pedig azok, akik szá­mára november 4-e hozott boldogulást. ’56 céljaiból még korántsem valósítottunk meg mindent. Erkölcsi kötelessé­günk, hogy ezekből ne enged­jünk el semmit. Torgyán József, az FKGP elnöke arról beszélt, hogy az ’56-os célok megvalósítása még mindig várat magára. El­fogadhatatlan, hogy ma olyan politikus áll a kormány élén, aki a forradalom és a szabad­ságharc leverésén munkálko­dott és olyan emberek akarják az euroatlanti integrációt vég­hezvinni, akik gyilkoltak. A Kisgazdapárt azonban nem akar megtorlást, csupán a ha­talmon levő kommunisták nyugdíjazását szeretné elérni. Hatalomra kerülése esetén pe­dig nem rombolni, hanem épí­teni akar. Lezsák Sándor, az MDF el­nöke egyebek közt rámutatott: Nem lehet ez a nap a felszaba­dító öröm közös élménye mindaddig, amíg a nemzet em­lékezetében nem kapnak elég­tételt mindazok, akik életüket kockáztatták a nemzet szabad­ságáért, függetlenségéért, jö­vőjéért. Nem lehet szó megbé­kélésről addig, amíg Magyar- ország miniszterelnöke olyan ember, aki a megtorlásban részt vett. A Magyar Demokrata Nép­párt október 23-át nemzeti ün­nepnek és nem pártünnepnek tekinti, a pártrendezvények szervezése ebből az alkalom­ból az MDNP ízlése ellen való. Ezt Szabó Iván pártelnök han­goztatta. A külügyminiszter elfogadta a kanadai misszióvezető lemondását Kinek gratulált a nagykövet? Tegnap lemondott posztjáról Gedai Károly, hazánk kanadai nagykövete. Kovács László külügyminiszter a lemondást el­fogadta. A távozás előzménye az, hogy a diplomata a múlt héten levélben köszöntötte 85. születésnapja alkalmából a Kanadában élő Finta Imrét, egykori csendőr századost. A nagykövet gesztusa felhá­borodást váltott ki a kanadai magyar zsidóság körében. Finta ugyanis a második vi­lágháború alatt parancsnoka volt a szegedi téglagyári get­tónak, ahonnan 8617 zsidót deportáltak. Az egykori csendőr száza­dos 1945-ben elhagyta Ma­gyarországot, s a kanadai To­rontóban telepedett le, ott ét­termet nyitott. Sokáig csönd volt körülötte, ám 1989-ben napfényre kerültek múltjának sötét foltjai s egyszeriben a fi­gyelem középpontjába került. Neki jutott ugyanis az a kétes dicsőség, hogy személyében a kanadai hatóságok első ízben állítottak bíróság elé valakit háborús bűnök elkövetésének vádjával. Finta ellen emberte­len bánásmód, illetve értéktár­gyak elsajátítása volt a fő vád. 1990 májusában azonban - bi­zonyítékok hiányában fel­mentették. A vádlott a tárgya­láson mindvégig azzal véde­kezett, hogy amit tett, pa­rancsra tette, más választása nem volt. A fölmentés tiltakozási hul­lámot indított el. így került sor a Finta-ügy újratárgyalására - 1994-ben -, de a Kanadai Leg­felsőbb Bíróságnak sem sike­rült a vád állításait kellőkép­pen igazolnia, így a szegedi gettó parancsnoka elkerülte a felelősségre vonást. A nagyköveti gratuláció kapcsán Randolph Braham professzor, a Holocaust-kuta­tás szaktekintélye így nyilat­kozott: „Nehezen tudom el­hinni, hogy a nagykövet úr semmit pem tudott Finta múlt­járól. De lehet, hogy a részle­tekkel nincs tisztában. Ezért elküldtem Gedai úrnak né­hány, Fintával kapcsolatos dokumentumot...” Szalóky Eszter Hírek röviden Keleti György a NATO-ról A november 16-án esedékes népszavazás arra ad választ, hogy az ország a jólét felé haladó irányt, vagy a zsákutcát választja - jelentette ki Keleti György szerdán Albertirsán a helyi polgári kör által rendezett lakossági fórumon. Baja hibás, de nem bűnös Nem követett el eljárásbeli jogszabálysértést Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesz­tési miniszter, de fokozott felelősségének nem fe­lelt meg, amikor a tárcaközi bizottság döntését felülbírálva engedélyezte a zsurki vodkagyár 80 millió forintos területfejlesztési támogatását - ál­lapította meg az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának munkacsoportja. A miniszter ezt a megállapítást elfogadta. Nyilvános lehet a Nyírfa-jelentés Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága szerdai zárt ülésén nem fogadta el végleges jelen­tésként azt az általános tájékoztatót, amelyet a Nyírfa akció dokumentációját vizsgáló munka- csoport készített. Erről Kónya Imre, a bizottság elnöke számolt be az ülést követően. Elmondta azt is: felkérték Kuncze Gábor belügyminisztert és Nikolits Istvánt, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli minisztert, hogy hozzák nyilvánosságra a dokumentumot. Gömöri Endre kitüntetése Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke új­ságírói munkássága elismeréseként Gömöri End­rét, a MÚOSZ tiszteletbeli elnökét, a Figyelő című folyóirat rovatvezetőjét 75. születésnapján a Köztársasági Elnöki Arany Emlékérem elisme­résben részesítette. A kitüntetést az államfő szer­dán nyújtotta át a Parlamentben. Eltemették a plébánost Veszprémben a Szent Margit-templom kriptájá­ban helyezték örök nyugalomra szerdán Szemes József pápai káplánt, címzetes apátot, Balaton- keresz.túr plébánosát, aki október 6-án parókiáján brutális rablótámadás áldozata lett.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents