Nógrád Megyei Hírlap, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-05 / 207. szám

4. oldal Világtükör 1997. szeptember 5., péntek Ma eldől a városok versengése A 2004. évi olimpia jegyében Botrány fenyegetett a leg­utolsó pillanatig Lausanne- ban, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság székhelyén. A 2004. évi olimpia megren­dezésére pályázó városok, Róma, Athén, Fokváros, Buenos Aires és Stockholm közül az utóbbi esélyeit „csu­pán” az olimpiaellenes rob­bantások zavarták meg. A NOB székhelyén, a svájci Lausanne-ban robbant fel vi­szont az a „bomba”, amely csaknem maga alá temette a szavazó testületet. A sajtó vi­lággá kürtölte, hogy a svéd pályázók, az IKEA-val a hát­térben szép bútorokat ajánlot­tak fel a NOB döntéshozói­nak, „cserébe” a svéd főváros pártfogásáért. A NOB vezér- igazgatója, Francois Carrard cáfolt mindent, végül a stock­holmi delegáció helyettes ve­zetője bejelentette, hogy az egész csak félreértés volt. Az öt város mindegyike igyekszik az utolsó percig mindent bedobni. Rómáért a tenorista Luciano Pavarotti fog érvelni a NOB testületé előtt, míg a fokvárosiak abban reménykednek, hogy a Svájc­ban éppen hivatalos látogatá­son tartózkodó Nelson Man­dela is „fellép”, és a nagy tisz­teletnek örvendő dél-afrikai politikus tekintélyét latba vetve meggyőzi a NOB-ot az olimpiai mozgalom történeté­ben legelső afrikai olimpia fontosságáról. FEB Demirel felavatta Gül Baba türbéjét, és kortárs festők kiállítását nyitotta meg A magyar és a török szabadságszerető A török és a magyar köztár­sasági elnök szerda este fel­avatta Gül Baba felújított türbéjét, csütörtökön pedig ellátogatott Egerbe, ahol an­nak idején az oszmán hadak legnagyobb vereségeik egyi­két szenvedték. Magyarország és Törökország a stratégiai partnerség magvait vetheti el; ez méltó történelmi múltunkhoz és ígéretes jö- vőnkhöz - hangsúlyozta a Par­lament Kongresszusi termében angolul elmondott beszédében Süleyman Demirel török elnök. Megemlítette, hogy nagy cso­dálattal követte a magyar nép heroikus küzdelmét 1956-ban. Hozzátette: a török nép a ma­A török elnök egy becses emlék előtt FOTÓ: FEB/REUTER gyárt szabadságszeretete miatt közel érzi magához. Megfo­galmazása szerint a törökök hálával tartoznak Magyaror­szágnak a szigetvári Szulej- mán-emlékmű felállításáért, il­letve Gül Baba türbéjének fel­újításáért. Ugyanakkor ők is saját hősként tekintenek Rákó­czira és Kossuthra, akiknek Törökországban emeltek em­lékművet. A magas vendég - Magyar Bálint művelődési és közokta­tási miniszter kíséretében - a budapesti Iparművészeti Mú­zeumban megtekintette az Oszmán-török szőnyegek című tárlatot, majd ünnepélye­sen megnyitotta a kortárs török festők kiállítását. Három pokolgép robbant Je­ruzsálem bevásárlóutcájában, a Ben Jahudán csütörtök délután. Nyolcán életüket vesztették, köztük a három öngyilkos me­rénylő. Elkövetőként a Hamász nevű terrorszervezet jelentke­zett. Az izraeli hatóságok a robbantások hírére ismét zárla­tot rendeltek el a palesztin terü­letek és Izrael határán. Habsburg Ottó, a Nemzetközi Páneurópai Unió elnöke, az Eu­rópai Parlament tagja Romá­niába utazott. Találkozott az RMDSZ vezetőivel, és tanács­kozott Adrian Severin külügy­miniszterrel. Habsburg Ottó Erdélybe is ellátogat. Magyarország lesz a nemzet­közi hírű genti vásár díszven­dége 1999-ben - jelentette be a belga nagyvárosban Kiss Tibor brüsszeli magyar nagykövet. Ez egyben a nyitó eleme lesz egy csaknem másfél éves kulturális és idegenforgalmi eseményso­rozatnak, amelyet a magyar ál­lamalapítás ezredik és a leghí­resebb németalföldi történelmi nagyságok közé tartozó V. Ká­roly születésének ötszázadik évfordulójára közösen rendez­nek Flandria-szerte. Az SFOR-erőkben szolgáló amerikai egységek csütörtök hajnalban elhagyták az észak­kelet-boszniai Brcko Száva- hídjánál létesített támaszpont­jukat. A városban a múlt héten véres összetűzés tört ki a szer- bek és a városi rendőrparancs­nokságot körbevevő amerikai békefenntartók között. Előzetes vizsgálatot indított az Egyesült Államok szövet­ségi igazságügyi minisztériuma annak megállapítása végett, va­jon megsértette-e Ai Gore alel- nök a választási törvényt, ami­kor fehér házi irodájából folyta­tott kampánypénzgyűjtő tevé­kenységet. Bizalmatlansági indítványt készített az ukrán parlament jogpolitikai bizottsága Leonyid Kucsma elnök ellen. Az ál­lamfő lemondatására irányuló kezdeményezést az indokolja - érvelnek a honatyák -, hogy Kucsma több ízben is alkot­mányellenesen vétózta meg a helyi közigazgatási törvényt. Harminc utas meghalt, 35 megsebesült a törökországi Bolu tartományban bekövetke­zett balesetben, amely során két autóbusz és egy teherautó ütkö­zött össze. Az áldozatok között spanyol turisták is vannak. Július Bindert, a „bősi erőmű atyját” is a lehetséges szlovák elnökjelöltek között emlegetik Pozsonyban. Egyik ellenfelének Ladislav Tazkyt, a 73 éves prózaírót tartják. __________________________Atlanti krónika__________________________ A NATO utat mutat Európába Keleti György: a társadalom többsége támogatja a csatlakozást NATO-konferencia kezdő­dik ma Egerben. A tanács­kozás egy országos rendez­vénysorozat része, amely arra hivatott, hogy a magyar közvélemény megismerhesse hazánk jogait és kötelezett­ségeit az euroatlanti integrá­cióval kapcsolatban.- Változott-e a felmérések szerint a közvélemény megíté­lése a csatlakozásról?- A közelmúltban a Kül­ügyminisztérium készített felmérést, s ebben a korábbi­akhoz képest is kedvezőbb számok vannak; a támogatott­ság már megközelíti a lakos­ság kétharmadát. Az előző - múlt évi-év eleji közvélemény-vizsgálatok - még 49-50 százalék körüli tá­mogatottságot mutattak, tehát minden jel szerint fordulat tör­tént. Ennek egyik fő oka bizo­nyára maga a madridi döntés: a társadalom jogos büszke­séggel vette tudomásul, hogy a több mint 20 partnerország közül csupán hármat hívtak meg a NATO-ba, köztük ha­zánkat. Ez nem a Honvédelmi Minisztérium vagy a Magyar Honvédség elismerése, hanem az egész magyar társadalomé. A katonai kritériumok mellett olyan gazdasági-társadalmi körülmények a csatlakozás feltételei, amelyek teljesítésé­ben élen járunk.-Somogyi Ferenc integrá­ciós államtitkárral az élen na­pokon belül megkezdődnek Brüsszelben a csatlakozást előkészítő hivatalos tárgyalá­sok. A honvédelmi tárca eze­Keleti György FOTÓ: FEB ken a megbeszéléseken ho­gyan vesz részt?- A tárgyalásokon azt kell tisztázni, hogy az ismert wa­shingtoni szerződésből követ­kezően milyen politikai, gaz­dasági és katonai terhek há­rulnak az országra, illetve mi­lyen felelőssége lesz a Magyar Köztársaságnak a NATO tag­jaként. A külügyi államtitkár mellett helyet kap a küldött­ségben Gyarmati István, a Honvédelmi Minisztérium he­lyettes államtitkára, Kara Pál, a belügyi és László Csaba, a pénzügyi tárca helyettes ál­lamtitkára is. S ott lesznek a vezérkarok szakértői.- Az elmúlt napokban több magas szintű tárgyalás folyt a NATO és az Észak-Atlanti Közgyűlés képviselőivel. Ón mit tapasztalt, mennyire válto­zott az ország megítélése az­után, hogy a kormány ügy­döntő népszavazást kezdemé­nyezett a NATO-tagságról?- A népszavazás eleve sze­repelt a kormányprogramban, ezért én mindig úgy fogalmaz­tam, hogy ügydöntő referen­dumra van szükség. A kabinet álláspontját, mint miniszter természetesen elfogadtam a véleménynyilvánító szavazás­ról, de most örülök annak, hogy a parlamenti pártok egyetértésével a kormány no­vember 16-ra ügydöntő nép­szavazást írt ki. Őrülök, mert a felmérések azt mutatják, hogy ezt a szavazást a támogatók fogják megnyerni. És örülök, mert ez a társadalmi állásfog­lalás fogja törvényesíteni azo­kat a későbbi intézkedéseket, amelyek a csatlakozáshoz szükségesek. A külföldi part­nerek magyar belügynek te­kintik a szavazás módját, de természetesen várják a szava­zás végeredményét. Az elmondottak alapján te­hát kérek mindenkit, hogy ezt a kérdést valóban súlyának megfelelően kezelje. A nép­szavazástól való távolmaradás azt is jelentheti, hogy a ma­gyar közvélemény formálisan nem olyan arányban támogatja a NATO-tagságot, mint az a valóságban van. Fontosnak tartom, hogy aki úgy gondolja, részt kell vennünk az euroat­lanti integrációban, az menjen el, ne tartsa természetesnek az egyetértését. A Magyar Köz­társaság most történelmi lépés előtt áll: vagy együtt megyünk Európával a kontinens gazda­sági és biztonságpolitikai fej­lődésének egy meghatározott irányában, vagy olyan zsákut­cába kerülünk, amelyből nem lesz kiút. Csák Elemér Robbanás Párizsban. Valószínűleg gázszivárgás okozta a francia főváros egyik belvá­rosi házában azt a hatalmas detonációt, amely két halálos áldozatot követelt, és ötvenhárom embert - köztük kettőt életveszélyesen - megsebesített. fotó: feb/reuter' Hírháttér Megbékélés Vilniusban Határozott üzenetet akarunk küldeni Európának és a világnak ré­giónk békepolitikájáról. Arról, hogy - bármennyire fájdalmas, bo­nyolult módon született is újjá e térségben a demokrácia és a piac- gazdaság - kapcsolatainkat nem jellemezheti többé viszály. így foglalta össze a Vilniusban ma kezdődő úgynevezett „megbékélési konferencia” céljait egy magas beosztású litván politikus. A talál­kozót Brazauskas litván és Aleksander Kwasniewski lengyel ál­lamfő kezdeményezte Algírban; számítanak Göncz Árpád jelenlé­tére is. A tanácskozás azonban más szándékok kinyilvánítására is módot adhat. Alekszander Lukasenko belorusz elnököt, aki maga is a meghívottak között van, valószínűleg rá kívánják ébreszteni arra, hogy belpolitikája egyre inkább önkényuralmi jelleget ölt. Ezt mi sem jelzi jobban, mint hogy Lukasenkóval még a Belorusszal kö­tendő unió terveit amúgy fontosnak tartó moszkvai vezetés is nyílt konfliktusba keveredett orosz újságírók fogva tartása miatt. A kétnapos csúcsot az orosz politika is megpróbálja kiaknázni: Moszkva a Baltikummal kapcsolatos álláspontját szeretné e fóru­mon (is) újra leszögezni. Csernomirgyin kormányfő már Vilniusba indulása előtt kifejtette, hogy síkraszáll a Baltikum bevonására irányuló esetleges NATO-tervek ellen. Bármit tűztek is ki tehát eredeti célként a házigazdák - a találkozót indítványozó litvánok - számolniuk kell azzal, hogy a megbékélési konferencia nem lesz mentes békéden vitáktól. Szondy Gábor Hogyan gyászol az udvar, és hogyan az alattvalók A brit oroszlán két zászlaja Szentiványi Gábor, hazánk új londoni nagykövete rója le kegyeletét a Magyar Köztár­saság nevében a Lady Diana hivatalos gyászszertartásán. A közvélemény hangulatát tük­rözi a brit sajtó, amikor úgy vé­lekedik: a Windsor-ház nem mutat kellő gyászt. A polgárok nehezményezik, hogy a Buc- kingham-palota fölött nem leng félárbocon - egyáltalán kint sincs - a királyi ház címerlobo­gója. Az udvar protokollosai szerint azonban a Royal Stan­dard a brit monarchia jelképe, amely nem azonos a Union Jackkel, vagyis az Egyesült Ki­rályság jól ismert állami lobo­gójával, amit bárki bármilyen gyászesemény alkalmával fél­árbocra engedheti, a királyi cí­merzászlót azonban még akkor sem, ha maga az uralkodó hal meg, mert a Royal Standard nem a király(nő) személyéhez, hanem a monarchia folyama­tosságához kötődik. Az uralkodói lobogó a „meghalt a király, éljen a ki­rály” alapelvének megfelelően mindig az árboc tetején lobog, így volt ez 1952-ben is, VI. György király halála után. Az udvar szóvivője hozzátette: a londoni Buckingham-palotán azért nincs kint a Royal Stan­dard, mert II. Erzsébet - család­jával - mély gyászban a Lon­dontól 900 kilométerre északra fekvő skóciai rezidenciára hú­zódott vissza, s a tragédia óta ki sem mozdult onnan. A királynő egyébként ma rendkívüli tévé­beszédet mond. Kitiltás előtti pitbullok Kutyatörvény készül Franciaországban A vérengző kutyafajták mind jobban szaporodó támadásai­ról rendszeresen beszámol a sajtó Franciaországban is. A Párizs melletti Seine Saint Denis rendőrsége „végleges el- altatásra” ítélt két pitbullt, mert három hónap alatt két idős em­bert is megtámadtak. Az áldozatok kis híján bele­haltak az állatok marásaiba. A kutyatartók ellen is eljárást in­dítottak, mert felelőtlen módon nem tartották elzárva a veszé­lyes ebeket. A Saint Denis-i rendőrfőnök - mielőtt a két pitbull halálos ítélete jogerőre emelkedett volna - tanácskozott az állat­ügyekben illetékes mezőgazda- sági miniszterrel. A kormány­tag egyetértett a döntéssel. Még az állatvédő egyesület elnök asszonya sem ellenkezett, ugyanakkor síkraszállt azért, hogy mielőbb törvényben tilt­sák meg a pitbullok bevitelét az országba, a már ott élő harci ku­tyákat pedig ivartalanítsák. A harci kutyákról már jó ideje vita folyik Franciaország­ban. Bűnözők, valamint azok, akik a rossz közbiztonságú ne­gyedekben élnek, gyakorta pit- bull-lal is növelik tekintélyüket, illetve védik biztonságukat. A parlament hamarosan megtár­gyalja a harci kutyákról szóló törvényjavaslatot. (kulcsár)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents