Nógrád Megyei Hírlap, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-05 / 207. szám

1997. szeptember 5., péntek Hazai Körkép 5. oldal Lehet, hogy ötven nyugdíj pénztár alakul? Eddig kettőt engedélyeztek Eddig két szervezet, az OTP Bank Rt. és a Fraternité Nyugdíjpénztár kapott enge­délyt az Állami Pénztárfel­ügyelettől magánnyugdíj­pénztár létrehozására. Az első napon, szeptember 1- jén kért engedélyt működése megkezdésére az OTP Bank Rt. és a Winterthur Országos Nyugdíjpénztár. Azóta követte példájukat az Életút, a Magyar Polgári Nyugdíjpénztár, a Fra­ternité és a Hazai Nyugdíjpénz­tárak Országos Szövetsége által létrehozott Évgyűrűk Magán Nyugdíjpénztár. Az elsőként engedélyt kapott OTP Bank Rt. illetékese, Róth Lajos úgy nyilatkozott: arra számítanak, hogy az a korosz­tály, amelyik választhat az új, illetve a régi rendszer között, többségében az új rendszer mellett voksol majd, és ma­gánnyugdíj-pénztári taggá vá­lik. Számításaik szerint az OTP Bank magánnyugdíj-pénztárá­nak tagsága már induláskor is megközelíti a tízezer főt. Róth Lajos úgy vélte: két év alatt mintegy 50 működőképes nyugdíjpénztár alakul, amelyek várhatóan 1,3 millió, az új rendszerbe átlépő tagot tömörí­tenék majd. A négy éve működő Frater­nité Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár 3000 tagot számlál, és 200 millió forintot meghaladó vagyonnal gazdál­kodik. Bánfalvi István, az igaz­gatótanács elnöke elmondta: százezres nagyságrendű taglét­számra számítanak. A magán­nyugdíjpénztár tiszteletbeli el­nöke Csehák Judit. Aki sokkal tartozik az államnak, ne tervezzen külföldi utat! Tisztes díjazás nevelőszülőknek Nevelési díjra, ellátmányra és családi pótlékra is jogosultak lesznek a novemberben életbe lépő kormányrendelet alapján az állami gondozottaknak otthont nyújtó nevelőszülők. Egyebek közt erről döntött tegnapi ülésén a kormány. A részletekről Kiss Elemér ál­lamtitkár elmondta, a nevelő­szülők munkájukért gyerme­kenként havonta legalább a minimálbér - ez jelenleg 17 ezer forint - 20 százalékának (3400 forint) megfelelő díjat kapnak majd. A kormányrendelet rögzíti, hogy hivatásos nevelőszülők díjazása, akik tevékenységü­ket a jövőben speciális foglal­koztatás keretében látják majd el, nem lehet kevesebb a mi­nimálbér 150 százalékánál, azaz 25 500 forintnál, illetve korábbi munkabérüknél. A gyermekek ellátásához mindkét kategóriában leg­alább havi 13 800 forint neve­lési díj jár; ruházatra, tan­könyvre, lakásfenntartási kia­dásokra, költőpénzre évi 41 400 - havi 3450 - forintos ellátmányt is biztosít az állam. A kabinet - második olva­satban - foglalkozott az útle­véltörvény módosításának ter­vezetével. Újdonság a hivatali célból rendszeresen külföldre utazóknak adható úgynevezett második magánútlevél és a szolgálati útlevél újbóli beve­zetése. A tervezet szerint ezentúl nemcsak büntetőjogi okokból korlátozható az utazási jog; egy ideig azok sem mehetnek külföldre, akiknek köztarto­zása meghaladja a 10 millió forintot. A változások tavasz- szal lépnek hatályba. A helyi önkormányzatokról szóló törvényt úgy módosít­ják, hogy könnyebb legyen a helyhatóságok társulása. Áttekintette a kormány a tu­rizmus fejlesztési koncepció­ját - elsősorban a minőségi szolgáltatások bővítését szor­galmazzák -, s tárgyalt az Or­szággyűlés második féléves törvényalkotási programjáról. A kabinet 48 jogszabályterve­zet megvitatását indítvá­nyozza a Háznak. -rian Az MSZOSZ engedett eddigi igényeiből Csak Vágóhoz ragaszkodnak A múlt heti elnökválasztási fordulók eredménytelenek voltak, talán éppen a legna­gyobb munkavállalói tömörü­lés, az MSZOSZ álláspontjá­nak túlzott merevsége miatt. Akkor ugyanis még ragasz­kodtak ahhoz, hogy mindkét önkormányzat élére az ő je­löltjük kerüljön. Azóta változott álláspontjuk: immár csak az egyik társada­lombiztosítási önkormányzat elnöki tisztéhez ragaszkodik az MSZOSZ a további tárgyaláso­kon. Ezt Bálint Attila szóvivő közölte csütörtökön. A munkavállalói érdekkép­viseletek abban egységesek, hogy a Nyugdíj-biztosítási Ön­kormányzat elnökének Vágó Jánost válasszák meg. A kér­désre, hogy az elnökség vissza- vonta-e Kovács Pál volt népjó­léti miniszter jelölését az egészségbiztosítási önkor­mányzat elnöki posztjára, a szóvivő annyit mondott, hogy nem került szóba a jelölt visz- szahívása. Az esélyeket illetően nem elhanyagolható körülmény, hogy a munkaadói érdekképvi­seletek megerősítették: Szeremi Lászlónét jelölik a Nyugdíjbiz­tosítási Önkormányzat elnöké­nek. Mint ismeretes, az Egész­ségbiztosítási Önkormányzat elnöki tisztére eddig a munka­adói érdekképviseletek nem ál­lítottak elnökjelöltet. Kanadai fesztiváldíj fiatal magyar rendezőnek A film még mindig népszerű A nemzetközi filmfesztivá­lokról érkező hírek azt jelzik, hogy a magyar filmművészet műhelyeiben - a nehéz kö­rülmények ellenére is - jó né­hány tehetséges fiatal bonto­gatja szárnyait. Réz András, az ismert filmesz­téta kommentálta így munka­társunknak a hírt, hogy a leg­jobb elsőfilmesnek járó „Prix de Montreal” díjat Gyöngyösi Bence Cigánytörvény című filmjének ítélték oda a most zá­rult Montreali Filmfesztiválon.-A kanadai siker már csak azért is figyelmet érdemel, mert bő egy évtizede a magyar nagy- játékfilmek a patinás fesztivá­lokon gyengén szerepelnek. Meglehetősen gyakran kap­nak viszont elismerést a rövid-, a dokumentum-, a kisjátékfil­mek - gondoljunk csak Iványi Marcell A szél című kisfilmjé- nek tavalyi cannes-i díjára. Filmművészetünk tehetsé­gekben tehát ma sem szenved hiányt. Az is tény sajnos, hogy a „kisebb” fesztiváldíjakról alig-alig értesül érdemük sze­rint a közvélemény. Mindemellett a nemzetközi elismerés a megmérettetésnek csak az egyik formája. A másik az, hogy hány néző kíváncsi a filmekre. Ilyen szempontból nincs okunk panaszra. Â Sztra- csatellát 150 ezren, A három testőr Afrikábant 200 ezren, a Csinibabát 400 ezren, A hon­foglalást több mint a félmillión nézték meg, ami tisztes siker­nek könyvelhető el. (der) Jegelik a földről szóló törvényjavaslatot Székrakodás - enyhe lefolyású „betegség” a Házban Hétfőn ismét mozgásba lendül a törvénygyár gépezete: meg­nyílik az Országgyűlés őszi-téli ülésszaka. A hónap végéig már elkészült a parlamenti forgatókönyv, amelyből kitűnik, hogy feszített tempójú munka vár a törvényhozókra. Szeptemberben minden héten háromnapos ülések lesznek, és már a hétfői nyitányon előre­láthatóan 12 törvényjavaslat általános vitáját veszik föl a tárgysorozatba. Érdekesség, hogy négy előterjesztést - az alkotmány módosításáról, az országgyűlési képviselők vá­lasztásáról, az országos nép­szavazásról és népi kezdemé­nyezésről, valamint a válasz­tási eljárásról szóló törvény- javaslatot - együtt, egy cso­magban kezdi tárgyalni a kép­viselők plénuma. Minden bizonnyal fokozott figyelem és érdeklődés kíséri majd a termőföldről szóló tör­vényjavaslat általános vitáját, amelyet szintén megkezdenek már a jövő héten. Az elgondolás azonban az, hogy az általános vita után „jegelik” a termőföldről szóló törvényjavaslatot, és csak az erről való népszavazás után, vagyis november második fe­lében kezdik meg a részletes vitát. Ami az ülésszak technikai előkészítését illeti, gondot okoznak a Ház illetékeseinek a KDNP berkeiben lezajlott változások, a frakció megszű­nését követő átülések. Az ülésrendet ugyanis a frakciók erősorrendje alapján kell ki­alakítani. Mivel a 11 KDNP-s honatya befogadásával a Fi­desz képviselőcsoportja népe­sebb, mint a kisgazdáké, a két frakciónak helyet kell cserél­nie, s a költözés kapcsán ösz- szesen csaknem 100 képviselő székét kell „megmozgatni”. Koós Tamás Nem kitelepítés -börtön jár abűnösnek Ha valaki bűnt követ el, akkor azt bőre színétől függetlenül felelősségre kell vonni, nem pedig a mesterségesen szított közhangulatból tőkét kovácsolva kitelepíteni - vélekedik Kaltenbach Jenő. A kisebbségi ombudsman szerint a sátoral­jaújhelyi cigányügy kapcsán a helyi közigazgatás felelőssége is felvethető, de a tanulságok messzebbre mutatnak. Mint ismeretes, a sátoraljaúj­helyi képviselő-testület nem­rég határozatot hozott négy, Ricséről beköltözött cigány család kitelepítéséről, mond­ván: zavarják, veszélyeztetik a környéken lakók, sőt a város nyugalmát. A döntést sokan alkotmányellenesnek, kire­kesztőnek tartják, míg mások - köztük a helyi polgármester és a kisebbségi önkormányzat vezetője is - azzal érvel: egy- egy település „parlamentjé­nek” - más eszközök híján - jogában áll az efféle rendte­remtés. Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman sajnálatosnak tartja, hogy a zempléni telepü­lésen történtek cigányügyként mentek át a köztudatba - in­dokolatlan, olykor hisztérikus ellenszenvet keltve a kisebb­ségekkel szemben -, mert a tervezett intézkedés alkotmá­nyossági szempontból akkor is kifogásolható volna, ha ma­gyar családokat érintene.-A problémás családok, a rendbontók „kezelésére” szá­mos módszer létezik: a helyi közigazgatás, a szociális ügyekkel foglalkozó intézmé­nyek, szervezetek odafigyelé­sétől a rendőrségi intézkedés kéréséig, de a polgármester a Belügyminisztériumhoz is fordulhatott volna. Még a jogszerűen bűnösnek mondott embereket sem szokás kitelepíteni, „csupán” börtönbe zárni, ám az ominózus esetben szabályos eljárás helyett kita­szító határozatot kezdeményez­tek azok, akik most politikai tő­két kovácsolnak az indulatok­ból, s az ombudsmanra muto­gatnak - mondta Kaltenbach Jenő. Hozzátette: a cigányság gondjaira gyógyírt ígérő közép­távú program végrehajtása a szakminisztériumok feladata lesz, a helyi közigazgatásnak és a rendőrségnek pedig jobban oda kellene figyelniük a telepü­lésen uralkodó áldatlan állapo­tokra. (takács) Az MDF cáfol. Hóm Gyula tegnap a televízió Nap-kelte című műsorában a nagykani­zsai időközi polgármester-vá­lasztás kapcsán sérelmezte, hogy a helyi ellenzéki fórumo­kon durva, az útszéli stílustól és a fajgyűlölő kijelentésektől sem mentes kampány folyt. Erre reagálva az MDF „felelőtlen vádaskodásnak” nevezte Hóm szavait, s nyilatkozatban szö­gezte le: a nagykanizsai válasz­tás kampányában az ellenzék nem uszított, fajgyűlölő jelsza­vakat nem alkalmazott, „út­széli” és „alpári” stílust sem követett. Nyers is érintett. Az egyes fontos tisztségeket betöltő sze­mélyek ellenőrzésére létreho­zott II. számú bizottság megál­lapította, hogy Nyers Rezső az ügynöktörvényben meghatáro­zott állami és politikai tisztsé­get töltött be, ezért felszólítot­ták az MSZP-s honatyát: mond­jon le mandátumáról. Emlékezés Maiéter Pálra. Koszorúzási ünnepséget tartot­tak csütörtökön Maiéter Pál mártírhalált halt 1956-os hon­védelmi miniszter sírjánál, szü­letésének 80. évfordulója al­kalmából. A 301-es parcellánál koszorút helyezett el Göncz Árpád köztársasági elnök és Keleti György honvédelmi mi­niszter is. Isépy válasza Torgyánnak. Az ellenzéki pártok hatékony együttműködése elképzelhetet­len a Kisgazda Párt közremű­ködése nélkül, ezért sajnálatos Torgyán József pártelnök indu­latos megnyilatkozása a KDNP 11 képviselőjének csatlakozá­sáról a Fidesz frakciójához. Ezt Isépy Tamás volt KDNP-s frakcióvezető jelentette ki teg­nap közzétett nyilatkozatában. A vizsgálat lezárult. Várha­tóan egy .héten belül kiderül, hogy az Állami Számvevőszék mikor hozhatja nyilvánosságra a Budapest Bankkal és a Pol­gári Bankkal kapcsolatos vizs­gálatának végleges jelentését. A dokumentumot a számvevő- szék megküldte Gál Zoltánnak. Az Országgyűlés elnöke dönti majd el, hogy a nyilvánosságra hozatal a jelentés bizottsági megtárgyalása előtt, vagy csak azután történhet meg. Nem kaptak készpénzt. Nem sikerült megegyezniük a vitás kérdésekben a Kápé című üzleti hetilap munkatársainak és a tulajdonos képviselőjének sem a szerdai, sem a csütörtök délelőtt folytatott egyeztető tárgyaláson - közölte Antal Já­nos megbízott főszerkesztő. El­lenkezőleg: a megbeszéléseken tovább távolodtak egymástól az álláspontok. Elképzelhető, hogy a kiadó egyelőre szünetel­teti a lap megjelenését. Kollégiumban a rászoruló egyetemisták, főiskolások 60 százaléka lakhat Lakhatási támogatás: csak jövőre Az egyetemi, főiskolai hallgatók közül mintegy negyvenezren juthatnak az idén kollégiumi ellátáshoz, és ez az igénylőknek mintegy hatvan százaléka. Az albérletbe kényszerülök sem maradnak segítség nélkül, ők - igaz, csak jövőre - lakhatási támogatást kapnak. A felsőoktatási intézmények diákotthoni helyeinek száma elmarad az igényektől, annak ellenére, hogy az egyetemek, főiskolák mellett a művelődési tárca is jelentős pénzeket fordít fejlesztésekre. Az utóbbi hat évben építés és vásárlás révén kollégiumi épü­letekkel gazdagodott például a debreceni Kossuth Lajos Tu­dományegyetem, a győri, a hajdúböszörményi, a sárospa­taki főiskola. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem az idén mi­nisztériumi pénzből tudta meg­venni az eddig bérelt ezerfős Tétényi úti kollégiumot. Egyetemenként, városonként eltérő a kollégiumokba felvet­tek aránya. A Kossuth Lajos Tudományegyetem műszaki karán például minden hallgató kérését tudták teljesíteni, míg a többi kar igénylőinek csak mintegy a fele jutott olcsó szál­láshoz. Általában jellemző a különböző iskolavárosokra, hogy az orvosi és az agráregye­temek alig-alig kényszerülnek kérelmezőt elutasítani, míg például a jogászok, a bölcsé­szek és a mérnökhallgatók na­gyobbik hányada rokonoknál, albérletben húzza meg magát, lett légyen az Szeged, Pécs vagy Miskolc. A költségek is nagy eltérést mutatnak. Kormányrendelet in­tézkedik arról, hogy a kollé­giumi helyért a hallgatóktól mintegy havi háromezer forin­tot lehet kérni. Igaz, ez az ösz- szeg a szolgáltatások nélkül ér­tendő, ám az albérlet díja ennek sokszorosa. Ezen a gondon kí­ván enyhíteni a művelődési tárca a lakhatási hozzájárulás bevezetésével. A támogatás a jelenlegi el­képzelések szerint 1998. szep­tember 1-jétől havonta három­ezer forint lenne. Deregán Gábor Nagyszüleink kincseiből. Valamikor nagyanyáink áttetsző porceláncsészékből fo­gyasztották a gőzölgő teát, és a családi asztalokról nem hiányzott a damasztabrosz, a míves étkészlet, a csiszolt üvegpohár. E letűnt idők tárgyaiból mutat be most néhány tucatnyit tegnap megnyílt kiállításán a Kiscelli Múzeum. fotó: feb/kallus györgy

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents