Nógrád Megyei Hírlap, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-05 / 181. szám

2. oldal Megyei Körkép rf _ PÁSZTÓ 1997. augusztus 5., kedd Vége a hét szűk esztendőnek - Mezőgazdaságunk esélye az ezredfordulón Jég hátán is megél a palóc ? Az elmúlt hét esztendőben negyedére csökkent a mezőgazda­ságban foglalkoztatottak száma, s az 1992-97 közötti időszak­ban 500 milliárd forint értékű vagyon tűnt el az agráriumból - mondta dr. Csikai Miklós, a Magyar Agrárkamara elnöke a minap Balassagy armaton tartott mezőgazdasági napon. Grafikák és kerámiák - A bátonyterenyei Ady Endre Művelődési Központ kisgalériá- jában Hadusovszky Rudolfné óvoda-pedagógus munkáiból összeállított tárlat látható. A nép­viseletet bemutató kerámiababák, díszkerámiák és grafikák augusztus hónapban a művelő­dési központ nyitva tartási idejében várják a látogatókat. fotó: rigó tibor Felmondás és hivatalmegszűnés előtti feladat: ötvenkilenc árverés megyeszerte Alinak a földárverések-Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal (OKKH), valamint a megyei hivatalok jövő évi megszüntetése nem érinti a most folyó kárpótlási ügyeket - nyilatkozta többi között Nagy Ferenc, az OKKH elnöke. - Augusztus 20-a előtt befejezik a még hátralévő földárveréseket. Az előbbiek mennyiben érintik megyénket, illetve miként térnek el az országostól? Lapunk kérdéseire dr. Medgyesy Péter, a Nógrád Megyei Kárrendezési Hivatal hivatalvezetője válaszolt.- Hol tartanak ma megyénk­ben a földárverések?- Először inkább a munkafel­tételekről szólnék. A 13 fős csapatból nyolcnak július 31-én adtam át a felmondásról szóló papírt. A felmondási idő hat hónap, ebből hármat kötelesek ledolgozni, a fennmaradó há­rom hónapban felmentést kap­nak a munka alól. A megma­radó öt főből négynek 1998. ja­nuár 1 -jétől szűnik meg a mun­kaviszonya. A jelenleg gyesen lévő kolléganőnk pedig 1998. július 1-jétől az FM állomá­nyába kerül. A hivatal pedig 1998. március 1 -jétől megszű­nik.- Addig a megcsonkított csapatnak milyen feladatokat kell még elvégeznie?- Ötvenkilenc árverés van még hátra. Ebből tíz olyan, ami az egyes földalapra, huszon­kettő pedig a kettes állami földalapra vonatkozik. Az előbbiek közé tartozik a rom- hányi Rákóczi Mezeje MgTsz, Kétbodony, Kisecset, Rom­hány, Szátok, Szente, Tereske, Pusztaberki, a drégelypalánki Szondi MgTsz, Hont, Drégely­palánk, Ipolyvece. A második kategóriába az alábbiak tartoz­nak: Balassagyarmaton az Œ- FAG, az őrhalmi HNF MgTsz, Ecsegen a Béke MgTsz, vala­mint a Mátraaljai Állami Gaz­daság, Karancskesziben az IE- FAG Balassagyarmat, a lu- dányhalászi Termelő kft., Nóg- rádsipeken az IEFAG Balassa­gyarmat, a varsányi Újkalász MgTsz, Rimócon IEFAG Ba­lassagyarmat, varsányi Újka­lász MgTsz, Salgótarjánban az IEFAG Balassagyarmat, Szur­dokpüspökiben az MEFAG Eger, Béke MgTsz, Varsány- ban az IEFAG Balassagyarmat, Magyamándori ÁG (Szügy), varsányi Újkalász MgTsz, Rét- ságon a Magyamándori ÁG (Szügy), Bujákon a földhivatal által megadott pótlólagos kije­lölés, Erdőtarcsán a hatvani Lenin MgTsz. Az egyes számú szövetkezeti földalapból tíz ár­verés van hátra tíz községben, a II. állami földalapból negyven­kilenc árverés megtartása várat magára tizenkét községben, a II. állami huszonkilenc föld­alapból pedig - ahol még nem volt I. állami földalap árverés —: Kisecset, Tereske, Puszta­berki, Szente, Kétbodony, Romhány. Reményeink szerint öt, eset­leg tíz árverést tudunk lebonyo­lítani a hivatal megszűnéséig. Nem látok esélyt arra, hogy a kárpótlás megyénkben jövőre sikeresen befejeződjön. Való­színűleg negyvenkilenc árverés megmarad másoknak.- Ha jól értettem, jelenleg állnak az árverések.-A földcserék és a peres ügyek miatt igen. Csak olyano­kat tudunk meghirdetni, ahol az ÁPV Rt. jogerős határozattal jóváhagyta, vagy elutasította a földcserekérelmeket, az érintet­tek megkötötték a csereszerző­dést, a földhivatalnál bejegyez­ték a föld tulajdonjogát.- A személyes kárpótlá­sokkal kapcsolatban milyen feladat hárul önökre?- Ügyfélszolgálatunknál megvásárolhatják az adatlapot, igénylőcsomagot, tanácsokat adunk. Aki nálunk adja be ké­relmét, azt továbbítjuk az OKKH-nak. Július 30-áig hat- százkilencvenketten vették meg az egységcsomagot, százöt- vennyolcan küldték vissza.-À hivatalból távozottak- nak van-e új munkahelyük?-Tudomásom szerint nincs, mert sem az FM Nógrád Me­gyei Földművelésügyi Hivata­lánál, sem a földhivatalnál be­töltetlen munkahely jelenleg nincs. Venesz Károly Halaj Ignác, a Nógrád Megyei Agrárkamara alelnöke és Ur- bán Imre, a Földművelési Mi­nisztérium Nógrád Megyei Hi­vatalának vezetője is lesújtó számadatokkal ecsetelte az ag- rárium országos és megyei helyzetét a termelőknek tartott minapi tájékoztatón. Hét-nyolc éve menetelünk lefelé a lejtőn, s Nógrád még azokon a terüle­teken is visszaesett, ahol való­jában versenyképesek vagyunk.-Elég csak a bogyósgyü- mölcsűekre gondolni - emlé­keztette a jelenlévőket Mayer Antal, a terméktanács országos elnöke. - Ugyanis ebből Nóg- rádban évi 8 ezer tonnáról 4 ezerre esett vissza a termelés. Urbán Imre a növényter­mesztés visszaesését 40 száza­lékban számszerűsítette, s ami még jelentősebb volumenű, az a búza és a tavaszi árpa. Igaz, az idén a búza hozama gyenge, s a minőség sem elfogadható. Az okok között elsősorban a pénztelenséget lehet sorolni, ami technológiai hiányosságo­kat eredményez. Elszomorító képet mutat az állattenyésztési ágazat is, a megye 16 szakosí­tott szarvasmarhatelepe gyakor­latilag megszűnt, alig néhány­ban találni töredékére fogyott állatállományt, s Nógrádban a meglévő pályázati keretet sem használják föl a termelők. Dr. Csikai Miklós az agrárgazdaság ezredfordulós esélyeiről el­mondta: jelenleg hiányzik a szakmai és érdekvédelmi szer­vezetek összefogása, az egy­mással versengő kamara, ter­méktanács és sok egyéb szer­vezet kioltja egymás hatását. A vidéki gazdálkodók jelentős ré­sze nem képes exportképes termék előállítására. Más nemzetekhez képest ki­váló lehetőségeink vannak az élelmiszer-gazdaságban, mely egyre nagyobb szerepet kap a Föld népességnövekedése ré­vén. Magyarországon a földte­rület 65 százaléka alkalmas élelmiszer termelésére, míg a világon ez az átlag csak 9 szá­zalék. Ennek az erőforrásnak a kiaknázása a magyar mezőgaz­daság sikerességét jelentheti. A termelés biztonságához azonban - Csikai véleménye szerint - hatékonyan kell mű­ködtetni az agrárpiaci rendtar­tást, a versenyképesség növelé­sére ebben a szektorban sem lehet a versenyképesség megőrzése érdekében elhanya­golni a kutatás-fejlesztést, s meg kell szüntetni azokat a szélsőséges termelői ármozgá­sokat, melyek egyes kultúrákat a magyar agráriumban kive- széssel fenyegetnek. A kamara elnöke úgy véli, hogy ameny- nyiben előre látható jogrenddel védjük a mezőgazdasági vállal­kozókat, úgy mindössze hét szűk esztendőről beszélhetünk, s az ezredfordulóra komoly eredményekre lehet számítani. Dr. Papócsi László, a Bá­bolna Rt. vezérigazgatója olyan céget vezet, melynek évi árbe­vétele megegyezik Nógrád ösz- szes ipari és mezőgazdasági tel­jesítményével. A mezőgazda­ság sikerét ő az integrációban látja, minek híján van Nógrád megye. Véleménye szerint a szerves fejlődésű falvak lehet­nek a modellek, melyek majd­hogynem önellátásra rendez­kedtek be. Jelen pillanatban az Ipoly mentén komoly problé­mát jelent a tőkeszegénység, a befektetők hiánya, a piactól való távolság és a föld alacsony termőképessége. Ám ahogy Papócsi fogalmazott, jég hátán is megél a palóc. Lehetőségünk van az állattenyésztés több terü­letén, s - ha más nem is - az or­szágos átlagnál 20-25 száza­lékkal olcsóbb munkaerő fel­keltheti a befektetők figyelmét is. Géczy Gyula, a Nógrád Me­gyei Regionális Vállalkozásfej­lesztési Alapítvány ügyvezető igazgatója a mezőgazdaság és a vidék fejlesztését párhuzamo­san képzeli el. Az agráriumot idegenforgalommal, falusi tu­rizmussal, rekreációs tevékeny­ségekkel összekapcsolva na­gyobb tőkebevonásra van lehe­tőség, s ezáltal színvonalban, környezetvédelemben és jöve­delmezőségben is javulás ér­hető el. Tarnóczi Eddig ötvenezer forint kárt okoztak a pusztító salgótarjáni vandálok Ne hagyd letépni a virágot !- Gyönyörű virág-kompozíciókkal, különleges növények te­lepítésével készül Salgótarján a Virágos Magyarországért mozgalom augusztusi zsűrijére. Sajnos, nem mindenki te­kinti szívügyének a város sikerét - panaszolta lapunknak Feketéné Sörös Erika, a Városgazdálkodási és Üzemeltetési Kft. kommunális részlegvezetője. A Fő téri ágyásba tizenhárom igen különleges növényt, can- nat is telepítettek májusban. Ma már csak kettő maradt be­lőle. A litkei elágazóban szá­mos próbálkozás után végre bevált a hajnalka nevű kúszó­növény, amely a templom szürke, beton támfalának el­tüntetését hivatott szolgálni, ám sok helyen letépik a nö­vényt. A vásártéri ’56-os parkban néhány ginkofa szúrhatott szemet a vérebüket ott sétálta- tóknak, mert karmukat annak kérgén edzették a jószágok, nyilván a gazdi egyetértésével. E lombhullató fenyőféle gya­korlatilag belepusztul a kéreg elvesztésébe, pótlása pedig igen jelentős összegbe kerül. A részlegvezető szerint a virágágyásokban, dísznö­vényzetben eddig bekövetke­zett kár több tízezer forintra tehető. Hozzátette, hogy a felhívás hatására nagyon sok családi- ház-tulajdonos tette rendbe az utcafronti ágyását, kertjét, ám százak munkáját egyetlen vandál személy egy „jól irányzott” mozdulattal semmi­sítheti meg. Feketéné ismételten arra kérte a város lakóit, ne enged­jék tönkretenni e fáradságos munkát, hiszen pár nap múlva szakértő szemek értékelik majd annak gyönyörű gyü­mölcsét. (németh) Hatvanan az asztalok körül Szakszervezeti küldöttértekezlet Bátonyterenyén Talán hatvanan ültek az asz­talok körül. Többnyire ősz fejű, a bányát megjárt férfiak és néhány asszony. Nyugdíja­sok Bátonyterenyéről, meg a környező településekről, Tar­ról, Pásztoréi, Nagybárkány- ból. Olyanok, akiknek mun­kát, biztos megélhetést jelen­tett a bánya. S, hogy bezárták az aknákat, sokuk élete lett szegényebb és reménytele­nebb is. Nem hallgatta el ezeket a gon­dokat Toldi Miklós, a szakszer­vezet titkára sem, amikor az elmúlt négy esztendő munkájá­ról adott számot. A javuló szer­vezeti életről, iparkodó, az em­berekkel törődő bizalmiakról, a megszerzett, jogos juss védel­méről beszélt a több mint hét­száz szakszervezeti tagot kép­viselő küldötteknek. Elmondta, hogyan takarékoskodtak a tag­díjakkal, hogy jusson is, marad­jon is pénz a rászorulók támo­gatására, a betegek látogatására és üdülő híján közös kirándulá­sokra. S a szolidaritásról be­szélt, amely úgy beleivódott a bányászok zsigereibe, mint an­nak idején bőrük pórusaiba a szénpor. A bátonyterenyei szakszervezeti tagok majd 400 ezer forintot adtak össze a Nyugdíjas Bányász Alapít­ványba, hogy segíteni tudjanak azokon, akik hosszú éveket töl­töttek kemény munkával és most mégis nehezen élnek. Emberség h*)áa-Első lépésünk az volt, hogy rendeztük a bányászok szénjá­randóságát. Egészen a Legfel­sőbb Bíróságig kellett mennünk érte ... Jóllehet az lett volna az emberséges, ha ezt még a szén­bányák vezetői rendbe teszik - magyarázta Toldi Miklós. Szerencsére nem hadakoztak hiába. A korábbi háromezer fo­rint helyett az idén már tizenha­tezer-száznegyven forintot vitt a postás nem kevesebb mint ti­zenegyezer bányásznak és öz­vegynek. Intéztek segélyt mun­kában megrokkant embereknek és balesetben elhunyt bányá­szok özvegyének. Évente mint­egy száznegyvenezer forintot fizettek ki önerőből a nehéz kö­rülmények között élő társak­nak. Kivételes esetekben kivé­teles nyugellátást intéztek. Bá­tonyterenyén és környékén ki- lencvenen kaptak hatszázezer forint kiegészítést meglehető­sen szerény járadékukhoz. Ktniaégka tartani Dósa István messzemenően egyetértett a segítségnyújtás mindenféle módjával.-Statisztikát lehet készíteni akármennyit. A számok azon­ban nem mutatják az emberek hangulatát, érzelmeit. Sokan vannak közöttünk olyanok, akiken a legkisebb gondosko­dás is segít... Másképpen lát­ják a világot. Más lesz a hangu­latuk is - osztotta meg gondola­tait a jelenlévőkkel. Gróf János mondandója is a szakszervezeti tagok körében elevenen élő bányász-szolidari­tást járta körül.-Talán több kisnyugdíjason segíthetnénk, ha azok, akik többet kapnak, magasabb tagí­jat fizetnének - tanácsolta. Csengődi Sándor azonban óvatosságra, türelemre intett:- A tagdíjak emelését alapo­san meg kell fontolnunk. Azt hiszem, jó néhányan itt hagy­nának bennünket. Márpedig a mi dolgunk az, hogy visszahív­juk azokat a tagokat is, akik ko­rábban elmentek tőlünk ... Czikora Györgyné is azt tartja a szakszervezet egyik leg­fontosabb dolgának, hogy se­gítse tagjait bajaik, gondjaik enyhítésével.- Sokszor talán nem is az a kis pénz számít, amit adni tu­dunk. Többet jelent ennél, hogy érzik, törődnek velük, figyel­nek rájuk. Azt látják, nincsenek egyedül, közösséghez tartoznak - magyarázta meggyőződéssel. Munkahelyek kellenek Sok szó esett a tanácskozáson a bátonyterenyei önkormányzat munkájáról. Elmondták, hogy szívesen látnának bányász­nyugdíjasokat a városi képvi­selő-testületben. De mindenekelőtt arról beszéltek, úgy gazdálkodjanak, hogy ne legyenek ellátatlan településré­szek és sorsukra hagyott embe­rek. Balázs Ottó, a város polgár- mestere szinte naponta szembe­sül ezekkel a gondokkal.- Sok nálunk a munkanél­küli, a szegény ember. Jóllehet az elmúlt években több mint ezerkétszázan jutottak munká­hoz, a munkanélküliek száma mégis nő. Közmunkákat szer­vezünk, hogy dolgozhassanak, és évente kifizetünk kétszáz- millió forint szociális segélyt - sorolta. Jól tudja, hogy a végleges megoldás a fejlesztés, a mun­kahelyteremtés. Erre pedig az évi hetven és fél millió - ami rendelkezésükre áll - nem ele­gendő. Ha Bátonyterenye és környéke a kiemelt vállalkozási övezetek sorába kerül, akkor ta­lán enyhülnek gondjaik. Az idén száz esztendeje an­nak, hogy megindult a bá­nyászkodás Bátonyterenyén és környékén. Egészen természe­tes volt hát, hogy Kovács László, a bányaipari dolgozók és nyugdíjasok szakszervezeti bizottságának megyei elnöke a szakszervezeti munka mellett a szénbányászat helyzetének megnyugtató rendezését sür­gette.- Ez jelenthet új munkahe­lyeket a nógrádiaknak, bizto­sabb anyagi alapokat az ön- kormányzatoknak és a szak- szervezeteknek ... S hatható­sabb segítséget azoknak, akik erre leginkább rászorulnak - összegezte mondandóját. A küldöttek héttagú vezető­séget választottak és huszon­nyolc képviselőjüket küldték a megyei küldöttértekezletre. Az új titkár a régi maradt, Toldi Miklós. V. G.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents