Nógrád Megyei Hírlap, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-14 / 189. szám

NORD-FERLAM1X Kft, Nagybátony, Ózdi út 17. 7 tart! Telefon: 321/317-486 Felemás Magyar Kupa-forduló A labdarúgó Magyar Kupában két csapatunk is érdekelt volt tegnap. Eredményeik: Abaújszántó - SBTC 0-2, Hemádkércs - Balassagyarmat 3-2. NOGRAD MM* MEGYEI BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA 1997. AUGUSZTUS 14., CSÜTÖRTÖK VIII. ÉVFOLYAM, 189. SZÁM ARA: 29,50 FORINT Opel - A la Carte Ki van éhezve egy igazán jó fogásra? Részletekről érdeklődjék márka- kereskedésünkben ! ________________OPEL'0­O PEL GYARMAT AUTÓHÁZ 2660 BALASSAGYARMAT, Kővári út 8/a. Tel.: (35) 301-151, Fax: (35) 300-181 „Minden klassz, csak a szúnyogok ne csípnének !” Fészekből kipottyant fiókák Túráról tartanak hazafelé a Würth-gyerekek fotó: rigó Kifinomult szereléstechnika és széles körű karitatív te­vékenység harmóniáját tes­tesíti meg ezekben a hetek­ben a Ráróspusztai Gyer­mektábor. Egy szerelés- technikai világcég nem az önmenedzselés iskoláját óhajtja futtatni. A világ hatvan országában jelen lévő német Würth-kon- szem magyarországi képvise­lete az anyacég mintájára ’91- ben létrehozta saját, Reinhold és Carmen Würth elnevezésű alapítványát. A „mintáról” annyit tudni kell, hogy a né­met cégalapító leszármazott­jának nincs utóda, ezért sok­sok időt és pénzt fordít arra, hogy támasza legyen mostoha sorsú gyerekeknek fiatalok­nak. Tavaly Salgóbányán, az­előtt Ráróspusztán pihentek a Würth-gyerekek, s most az ismétlés zajlik Ráróson ... (Folytatás a 3. oldalon) Nyújtófával adott a mamika a betörőnek n » •• ni / • 1 » • / / Bűnözök es az ídoiaras Azt mondják, hogy a nyári időszak a bűnözők évszaka. Különösen veszélyben van­nak ilyentájt a termények. Akik ültettek, vetettek, most helyettük mások aratnak, ami igaz, de nem jellemző. A tapasztalatok szerint a bűnö­zők „étvágya” nincsen össze­függésben az időjárással. A nyári bűnözési helyzetről kérdeztük a rendőrkapitány­ságok illetékes vezetőit. Fürjes Béla, a Balassa­gyarmati Rendőrkapitányság bűnügyi osztályát vezeti:-Nálunk figyelemre érde­mes, hogy a tavalyi’580 bűn­esettel szemben már a 700- adiknál tartunk. Parázson és mozdonyon kívül mindent lopnak az elkövetők. Józsa Mihály, a Bátonytere- nyei Rendőrkapitányság bűn­ügyi osztályvezetője szerint kirívó esetek nem történnek. A bűncselekmények döntő része gazdasági jellegű, vagyis az úgynevezett „megélhetési bű­nözés” kategóriájába tartozik. Az alezredes számára érdekes­ség, hogy háromhetes szabad­sága (Folytatás a 3. oldalon) Tiltakozás Habsburg Ottó szécsényi díszpolgársága ellen - Nem a személlyel van a baj Megtiporva Rákócziék emléke ? Habsburg Ottó szécsényi díszpolgárrá avatása ellen tiltakozik több helyi egyesület, civil szerveződés. A nyilatkozatot a Rákó­czi Városa Alapítvány, a Rákóczi Szövetség Szécsényi Önálló Csoportja, az FKgP Nógrád Megyei Értelmiségi és Polgári Ta­gozata, valamint a Rákóczi Szövetség Salgótarján-Losonc vá­rosok közötti szervezete írta alá. A nyilatkozók megütközéssel fo­gadták Szécsény önkormányza­tának arra vonatkozó határozatát, hogy Szent István ünnepén Szé­csény város díszpolgára címet adományoz Habsburg Ottónak, a Páneurópai Unió elnökének. A nyilatkozat szerzői leszöge­zik: „Természetesen mi is tudjuk, hogy Habsburg Ottó a rendszer- változtatást követő kormányzati ciklusok idején mindig, mindenütt szorgalmazta Magyarországnak az Európai Unióba történő felvéte­lét. Tudomásunk van arról is, hogy az ország jó néhány tele­pülésén már díszpolgárként tisztelik. Azt azonban, hogy Rá­kóczi városában, az 1705-ös országgyűlés színhelyén, ott, ahol vezérlő fejedelemmé vá­lasztották, éppen Habsburg-le- származottnak ítéljék oda a cí­met - a mindent összemosó globalitástól irányított, törté­nelmi kötődéseinkre érzéketlen rossz döntésnek tartjuk." A nyilatkozatot jegyzők a továbbiakban megerősítik: „Tiltakozásunk nem a személye, hanem az ellen szól, hogy végül is szabadságtörekvéseink vérbe foj­tóinak, a Habsburgoknak a le­származottja. Nem a rövidlátó konzervatív gyűlölködés szüli te­hát nyilatkozatunkat, hanem a jó­zan történelmi megfontolás és a kötelező jó ízlés. Ezen túl főhajtás a függetlenségért nyolc éven át küzdő Esze Tamások, Vak Boty- tyánok, Ráday Pálok és mind a többiek emléke előtt. (MTI) Fel ! Számolunk ! Fizet a gyarmati Ipolyhús Kft. felszámolója A vágóhíd sok családnak adott megélhetést archív fotó Már jó ideje csend honol a felszámolásra ítélt balassa­gyarmati vágóhídon, de ked­den mintha feléledt volna az üzem. Népes csoport várako­zott a kapu előtt. Csak nem fizetés lesz? - tettem fel nekik a kérdést.-Ráhibáztál öreg! - vereget hátba barátságosan Csábi Ist­ván, a töltelékek készítésének messze földön híres mestere. - A júliusi pénzünket kapjuk, bár nem működik a vágóhíd, nem is dolgozunk, mostanában ez a divat Magyarországon - mondja kesernyésen nevetve a jobb időket megélt szakember.- Most még 120 embert kifi­zet a felszámoló, aztán az au­gusztusi bért is ígéri, de mi an­nak örülnénk igazán, ha ter­melne az üzem - mondja Győri János, aki önkormányzati kép­viselőként is érdekelve van a vágóhíd sorsában. - A vágóhíd sok családnak adott megélhe­tést, generációk sajátították el a szakmát, sajnos, ezek már csak szép emlékek! Áz Ipolyhús Kft. privatizáci­ójának eddigi eredménye az, hogy minden eddigi vállalkozó kiharapott a vagyonból valamit, lassan csak a gyárkapu marad.- Most úgy hírlik, a felszá­moló újraértékeltette a vagyont és ajánló csomagot készített az érdeklődőknek. De mi már úgy látjuk, ha ez a vágóhíd elkel, az csak mélyen áron alul, úgy 30 millióért történhet meg. Van­nak, akik erre játszottak rá.-Még halfeldolgozót is ter­vezne ide egy olasz - hallom a kósza pletykát.- Úgy hírlik, a kóser-vágó- hidat tervezők is az érdeklődők között vannak még. - Igaz, mire ennek a szégyenteljes vá­góhídi privatizációnak vége lesz, itt kő kövön nem marad. Egy így nem kóser!- Hát még azoknak a szállí­tóknak, akiknek a vágóhíd tar­tozik. Van, akinek 25 milliója ment rá. Sosem látja a pénzét. Talán már a kötelet keresi ma­gának! A fizetés napjára megérke­zett Percze István, a jelenlegi tulajdonos is.- Közel 2,5 milliót fizetett ki munkabérként most a felszá­moló - magyarázza a helyzetet. - A még munkaviszonyban álló dolgozók tájékoztatást kaptak a vágóhíd privatizációjának állá­sáról. Én beindítottam az üze­met, ennek is köszönhető, hogy még most is kapnak fizetést az emberek. A privatizáció során felvett 200-220 millió forint hi­tel minden gondja a nyakamba szakadt. Én tartom a hátam az elődeimért is és hát reményke­dem a jobb időkben - mondja elegáns autójára támaszkodva a vállalkozó, aztán hozzáteszi még: - Igen, én is a fizetést vet­tem fel, de mint egyszerű dol­gozó. * * * (További, Balassagyarmatról és környékéről szóló írásaink lapunk 2. oldalán.) Kiválasztották a gyerekeket - Hazautazott az olasz házaspár - Együtt maradt a család Visszaköltözött a gyermekzsivaj Kevesen vannak a mai világban, akik kifejezetten nagy csa­ládra vágynak. Akadnak azonban olyan emberek, akik szere­tik maguk körül a gyermekzsivajt: a bátonyterenyei Maradics Vince és felesége is, akik négy saját gyerek mellett ugyanennyit „vittek haza” az intézetből. Maradicsné Évike a helybeli ál­talános iskola tanítónője, férje eredetileg szerszámkészítő, de most gyesen van. Mindig nagy családot szerettek volna, de férje cukorbeteg, gyermekeik sem születtek egészségesen: lisztérzékenység, tej- és egyéb allergia mindegyiküknél elő­fordul. Ez volt az egyik oka an­nak, hogy a kisterenyei intézet­ből hoztak három gyereket, sőt novemberben a Pomázról is el­vállaltak egy kislányt, akivel a budapesti Heim Pál Gyermek­kórházban találkoztak. Gabriella most négy és fél éves, veseelégtelenséggel szü­letett, szülei lemondtak róla, in­tézetbe a szigorú diéta miatt nem adható. Megsajnálták, megszerették, hazahozták. Az „intézetis” gyerekek közül hárman testvérek, és kivétel nélkül mindegyikük cigány származású. A gyerekek anyu­nak és apunak szólítják a há­zaspárt, Évike szerint ez termé­szetes: ők egy nagy családot al­kotnak, ahol mindegyik gyer­mek egyformán kedves. Érthető volt tehát elkeseredésük, ami­kor tavaly májusban felmerült az a lehetőség: all éves Ro- landot, a 10 éves Zsanettet és a 8 éves Renátát egy olasz házas­pár örökbe akarja fogadni.- Minden követ megmozgat­tunk az itt maradásukért - em­lékszik vissza Éviké, — de job­bat nem tehettünk, mint felké­szítettük őket az elválásra. Fo­tókat mutattak, hová viszik majd őket, a házaspárról is lát­tunk fényképet, sőt voltak is ná­lunk egy alkalommal. Zsanett nagyon menni akart, Roland és Reni tartózkodóbb volt. Inkább nem ecsetelném, milyen is volt, amikor az idén június 20-án jöt­tek értük és elvitték őket.- Egyikünk sem sírt, de az a nagy csend, ami maradt.. . Csak ültünk a férjemmel itt, a konyhában, a gyerekek pedig benn a szobában. Nagyon hi­ányzott a megszokott nyüzsgés. Másnap én kórházi látogatásra mentem, és szemem-szám ellá­tottam, amikor hazaérkezvén Zsanett mosolygott rám. Egy éjszakát töltöttek a leendő szü­lőkkel a salgótarjáni szállodá­ban, aztán visszahozták őket.-Mit mondtak önöknek, mi történt?- Az intézet igazgatójának leveléből az derült ki, hogy rossz tolmácsolás következté­ben félreinformálták az olasz házaspárt. (Folytatás a 3. oldalon) Változó, szigorúbb szabályok - és egy újabb tragédia Magány és tűzhalál Tarlóégetés közben rosszul lett és megégett egy idős férfi szerdán Ersekvadkert és Di- mitrovpuszta között. Sz. Félix saját földjén, egyedül dolgo­zott; összeégett holttestére késő délután egy - éppen a nagy füst miatt kiérkező, el­lenőrzést végző - tűzoltó és egy rendőr talált rá. Évek óta alig változtak a tarlóégetés előírásai, most vi­szont újak a jogszabályok, komolyabbak az elvárások és emelkedtek a bírságok is. Tarlót égetni ugyan to­vábbra is lehet, de csak jegy­zői engedéllyel és előzetes tűzoltósági bejelentés után. Szalmát meggyújtani min­denhol tilos, tarlót pedig lá­bon álló gabona mellett, il­letve egyszerre 30 hektárnál nagyobb területen. Égetés előtt három (közelben lévő erdő vagy facsoport esetén hat) méteres védősávot kell szántani, továbbá megfelelő vadriasztásról és egy készen­létben álló traktorról (ekéről) is gondoskodni kell. Az őrzésre rendeltek konk­rét számáról az OTSZ nem szól, de nyilvánvaló, hogy normális esetben a terület nagyságával együtt az őrök száma is nő - akárcsak a nem megfelelően (vagy engedély nélkül) végzett égetésért ki­szabható tűzvédelmi bírság összege, amelynek alsó határa százezer forint, míg a plafon - e pillanatban - kereken há­rommillió.

Next

/
Thumbnails
Contents