Nógrád Megyei Hírlap, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-14 / 189. szám

2. oldal 1997. augusztus 14., csütörtök Balassa« vaumat és Környéke Halágyak a Rézparton Magyarnandor es Deber- csény határában, a Rézpar­ton megkezdték annak a medernek az elárasztását, melyet a szakemberek ár­vízcsúcs víztározóként tar­tanak nyilván. Majd öt éve kezdték a munkálatokat. A múlt héten jól vizsgáztak a zsilipek, meg­indulhatott a meder elárasz­tása. A szandaváraljai és a debercsényi patak által táplált víztározó a vártnál jobb ütemben telik. A vízhozam biztosítja, hogy fél-egy év, alatt feltölthessék a 10 hektá­ros medret. A horgászok örömére az elárasztás előtt - pályázaton nyert pénzből - elkészítették a halágyakat is, így megindulhat a halgazdál­kodás. A környéken nagy re­ményeket fűznek a tározóhoz, remélik, hogy a Rézpart so­kaknak nyújt kikapcsolódást. Ipolyvece és Patak, két jó barát Patak - A település mind több szállal kapcsolódik Ipolyve- céhez, ugyanis a Börzsönygáz Kft.-n belül indított gázprog­ram mellett a szennyvízelve- zető-rendszer megépítésébe is közösen fogott a két önkor­mányzat. Patakon már elké­szültek a munkálatokkal, Ipolyvece külterületén pedig mostanság is folyik a munka. A MEVIZ Kft., mint kivite­lező 1998 őszére a felbontott utak helyreállításával együtt vállalta az üzembe helyezést. Amint azt Kalmár Judittól, Pa­tak jegyzőjétől megtudtuk, a beruházás 436 millió forintba kerül, melynek jelentős részét központi forrásokból finanszí­rozza a társulás. Palócország fővárosa írásban és képeken Ahol nyakon öntötték a törököt A könyv címlapja Gyakran Palócország főváro­saként említi a köznyelv Ba­lassagyarmatot, hiszen az egész környék gazdasági, köz­lekedési és kulturális köz­pontja; a helybeliek büszkék is lehetnek e címre. A minap a Mikszáth Kiadó gondozásában napvilágot látott egy kötet, Zólyomi József mun­kája. A könyv részletesen fog­lalkozik a város eddigi történe­tével, a gazdaság, az infrastruk­túra, a közlekedés múltjával és jelenével. Emellett egy úti­könyv pontosságával városi sé­tára hívja az olvasót, s az útmu­tatás alapján bárki végigjárhatja a felsorolt nevezetességeket. A közhasznú információk mellett a Balassagyarmatról könnyen elérhető, legvonzóbb úticélok is viszonylag részlete­sen szerepelnek a kötetben. Emellett angol, német és szlo­vák nyelvű összefoglaló teszi külföldiek számára is használ­hatóvá a könyvet. Mit is lehetne ilyen röviden elmondani a nagy múltú város­ról? Túlságosan sokat aligha, de néhány érdekesebb adatot érdemes megemlíteni. A kör­nyék a rézkortól lakott, hiszen több lelet is előkerült a nevezett időszakból: az Ipoly árterülete és a környező lankák kedvező életteret jelentettek az őskor emberének. A népvándorlás ko­rában hosszabb-rövidebb ideig megtelepedtek itt a hunok, az avarok, a germánok és a szlá­vok is. A bolgár dukátus (her­cegség) 800 táján szállta meg a környéket, utánuk pedig 900 körül a honfoglaló magyarok jöttek. Az akkoriban csak falu­nak tekinthető Gyarmatnak a XI-dik században már volt temploma, a királyi vármegyék kialakulásakor pedig Hornhoz tartozott. A Balassák birtokába 1246-ban került a falu, - később róluk kapta ne­vének előtagját. A tatár­járás alatt elpusztított te­lepülést ezután építették újjá. A török időkre je­lentős erődítmény lett a vár, amit Buda és Vác 1541-es elfoglalása csak fokozott. A Felvidékre vezető út ellenőrzésében kulcspozíciót betöltő Gyarmat megerősítését tervezték. Néhány évi háborúskodás után, Dré­gely várának pusztulását hallva a várőrség elme­nekült Gyarmatról, előtte felgyújtva az erődít­ményt. Ez első hódoltság alól 1593-ban szabadult fel a település. A XVII- dik század közepén újra megélénkültek a török portyá­zások. 1648-ban nagyobb el­lenséges sereg indult Gyarmat ellen. A falak védése közben, - az egri nőkhöz hasonlóan, - a helybeli asszonyok is nyakon öntötték a török vitézeket, méghozzá forró vízzel és olaj­jal. A török végleges kiűzése alatt azonban mégis elpusztult a város. Az újratelepítés évtize­dek alatt zajlott le, s a magya­rok és szlovákok mellett néme­tek, szerbek, macedóniai görö­gök és különösen nagy lét­számú zsidóság telepedett meg itt, igazi kereskedelmi köz­ponttá téve Balassagyarmatot Dióhéjban ennyi fért el a vá­ros történetéről, de kedvcsiná­lónak talán ennyi is elég! F. Z. Megyénk egyetlen görögkeleti temploma volt a balassagyarmati Szerb-templom Champagne-ban járt a Magyar-Francia Baráti Társaság Pezsgőország gyarmati vendégei Balassagyarmat polgári értékeihez mindig is hozzátartozott a többnyelvűség. Az elsősorban a Balassi Bálint Gimnázium erősségeként ismert „frankó-mánia” mai képviselője dr. Fábri Miklós, aki a Magyar-Francia Baráti Társaság balassagyar­mati csoportjával nemrég érkezett haza Champagneból. Fábri tanár úr már a ’70-es évek végén szervezett olyan progra­mokat, melyek a tankönyvízű grammatikán túl betekintést engedtek a francia kultúrába is. Kezdeményezésére jött létfe négy éve Ba­lassagyarma­ton a baráti társaság, ami igyekszik táp­lálni a francia nyelv szerete- tét, akik ezt valaha is ta­nulták. Prog­ramjaikat a megalakulás óta úgy szer­vezik, hogy a nyelvismeret mellett a mindennapi francia kultú­rában, gazda­ságban, poli­tikában is el­igazodást nyerjenek az érdeklődők, s lehetőségük legyen a személyes kapcsolatok kialakítására is. Gasztronómiai kóstolóval egy­bekötő előadásaikat, francia nyelvű színdarabok látogatását gyakran segítették a Balassa­gyarmatra „telepített” francia anyanyelvű lektorok is. A sze­mélyes kapcsolatteremtésnek ez kétségtelenül sikeres módja volt, mint ahogy annak értéke­lik azon kis falunak a megisme­rését is, mely az Atlanti-óceán közelében lévő Champagneban található: Jamac-Champagne ugyanis nagy érdeklődéssel fo­La Rochelle bástyákkal védett kikötője gadta az Ipoly-partiak megke­resését, s tavaly egy hétre el is látogattak Balassagyarmatra. A Magyar-Francia Baráti Társa­ság jó házigazdának bizonyul­hatott, mert viszontlátogatásra hívták őket. A nemrég hazaérkezett kül­döttségnek volt miről mesélnie: a pezsgő őshazájával szinte egyazon helyen található tele­pülésen olyan borok teremnek, melyek a legfinomabb konyak alapját adják. A testvértelepülés ugyanis az 50 ezer lakosú Cog­nac város vonzáskörzetébe tar­tozik. A gyarmatiaknak volt sze­rencséjük a pincékben 1820- ban készített nedűt is szem­ügyre venni. Ebből egy 3,5 de­ciliteres palackra való szűkén kijött volna 200 ezer forintból. A Gyermek és Ifjúsági Koordi­nációs Tanács, a Mobilitás Ifjú­sági Szolgáltató Szervezet, Balas­sagyarmat ön- kormányzata, a Magyar Kábel Művek Balassa­gyarmati Gyára, a Coloniapharma Rt., valamint a Nyéki Lajos Alapítvány tá­mogatásának kö­szönhetően tar­talmas programot szervezhettek a La Traverse tár­saságnál töltött idő alatt. A kör­nyezetvédelem s a mezőgazda­ság aktuális problémáinak Eu­rópa Uniós tapasztalatait a ter­melőktől hallhatták, s hogy mit láttak még a római, gall és frank kultúra emlékhelyein, azt az ősszel előadásokon osztják meg az érdeklődőkkel. Tarnóczi L. Elszámolnak a falu pénzével - Stratégia a második fél évre Bevétel, kiadás, számvetés Majdnem minden kisebb település forráshiánnyal indí­totta ez évi gazdálkodását. A Magyar nándori Körjegyző­ségen Cserháthaláp Debercsény, és természetesen Ma- gyarnándor pénzügyeit kezelik. A féléves mérleget a két utóbbi településen már megvonták néhány napja. Augusztus 13-án tárgyalta ugyanis Debercsény, illetve Magyamándor képviselő-tes- tülete a féléves mérleget. Cserháthalápon a jövő hétfőn kell, hogy elfogadják a be­számolót és kialakítsák straté­giájukat az év második felére. Magyamándor közel 20 millió forintos hiánnyal in­dult az idén. Ezen az egyen­súlyvesztésen valamit javít a központi költségvetés, hiszen 4 millió 800 ezer forint tá­mogatást ítélt meg a község­nek a napokban az önhibáju­kon kívül hátrányos hely­zetbe került önkormányzatok keretéből. Cserháthaláp 4 millió 276 ezer forintos hiányára alig va­lamivel több, mint 1 millió forintot kapott az előbb emlí­tett keretből, s bizony elkelt volna a segítség Debercsény- ben is. A számok tükrében el­mondható, hogy ugyancsak takarékos gazdálkodás jelle­mezte az önkormányzatok működését. Magyamándorban a mó­dosított költségvetés elő­irányzata ez évre 100 millió 796 ezer forint, melyből az első fél évben 47 millió 674 ezer forint érkezett az ön- kormányzat számlájára, a ki­adás pedig ettől 7 ezerrel ke­vesebb volt. A 47 százalékosan teljesí­tett, s ráadásul pozitív eddigi mérleg azonban csak kincs­tári optimizmusra adhat okot — vélekednek az önkormány­zat pénzügyi szakértői. Cserháthalápon a 22 millió 519 ezer forintos ez évi költ­ségvetéshez képest 12 millió 634 ezer forint volt a félévi bevétel, s 12 millió 736 ezer a kiadás. A bevétel, illetve a ki­adás a félidőben 56, illetve 57 százalékos. Debercsényben kisebb számokról van szó, s az arányok is rosszabbak. A falu 8 millió 293 ezer forintos éves költségvetéséből az első fél évben 3 millió 382 ezer volt a kiadás, ami 37 százalék, s 3'millió 137 ezer a kifizetés, ami a tervezettnek 37 száza­léka. A KISOSZ Nógrád Megyei Szervezete vállalkozáshoz szakképesítést nyújtó tanfolyamokat indít 1997. szeptember 10-én (szerda) és folyamatosan az alábbi szakmákban: Általános iskolát végzettek részére:- ABC-eladó,- vendéglátó-eladó,- hulladékgyűjtő, minimum 20 fő jelentkezése esetén- mixer (3 nyelvű oklevelet ad)- becsüs (3 szak). Középfokú végzettségűek részére (szakmunkás vagy érettségi):- kereskedő boltvezető,- vendéglátó üzletvezető,- tüzelő- és építőanyag-kereskedő,- töltőállomás-kezelő és eladó,- élelmezésvezető. Képzés helye: Salgótarján és legalább 20 fő jelentkezése esetén Nógrád megye más területén is. A tanfolyam árainál:- részletfizetési kedvezményt biztosítunk,- regisztrált munkanélküliek 60-80 %-os támogatást kaphatnak és utazási kedvezményben részesülhetnek. Bővebb felvilágosítás: KISOSZ Salgótarján, Múzeum tér 1. (Városháza.) Naponta 7.30-tól 15.00 óráig. Tel./fax: 32/311-782, 32/314-226, 32/417-255/250 vagy 260-as mellék. Kinek mi jut - Elsietettnek tűnik e lépés Eladták a patikarészvényt Becskén, Nógrádkövesden és Szécsénkén már elkelt az ön- kormányzat részvénycso­magja, melyet a települések a Coloniapharma Gyógyszer­kereskedelmi Rt. privatizáci­ója kapcsán kaptak. Mint ismeretes, a Nógrád megye gyógyszerellátását biz­tosító társaság tulajdonából el­sősorban lakosságarányosan ré­szesedik megyénk 128 önkor­mányzata. A vagyonnevesítés kapcsán olyan helyzet állt elő, hogy a 800 milliós értéket képviselő hálózatban többségi tulajdont lehet szerezni akár másfélszáz millió forinttal is. Erre fölfigyelve, a nagy nyu­gati gyógyszergyárakat meg­előzve jelentek meg a brókerek vidéken. A nógrádkövesdi kör­jegyzőség területén attól tartot­tak, ha nem lépnek időben, a részvények ára lejjebb mehet. A névérték kétszáz százalékán így Becske, Nógrádkövesd és Szécsényke is elígérte a rész­vényeket. Galgagután augusztus 15-én, pénteken dönt a képviselő-tes­tület arról, hogy elfogadja-e az ajánlatot vagy kivár. Mint arról már korábban hírt adtunk, Szegner László, Nőtincs pol­gármestere, valamint Smitnya Sándor, Nógrád Megye Köz­gyűlésének elnöke arra kérte a településeket, hogy a közös ér­tékesítés mellett döntsenek. Ebben az esetben ugyanis a ko­rábbi ajánlatok dupláját is megkaphatják, s garanciát tud­nak elérni a vidéki gyógyszerel­látást illetően. Űwfwwte % PERSONAL ASSISTANT TO MANAGING DIRECTOR Avonmore is presently seeking a personal assistant to its managing director. Candidates should:- be fluent is english- have a business or commercial training- be hardworking and motivated- be capable of working on their own initiative- have some experience though this is not essential. The position offers the opportunity to gain business experience in one of the country’s leading dairy companies. Further advancement in the company will be open to the right candidate. A competitive salary is offered. If you are interested in this position please send your curriculum vitae to: Mr Gerry Lenihan Avonmore Kft., s 3060 Pásztó, Fő út 157. ’ co Avonmore Pásztó Kft.

Next

/
Thumbnails
Contents