Nógrád Megyei Hírlap, 1997. július (8. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-14 / 162. szám

1997. július 14., hétfő VlLAGTUKOR 7. oldal A NATO európai tagja A NATO-hoz csatlakozni kívánó ország Csatlakozásra meghívott ország !VÉGIA SVÉD­ORSZÁG «ÄPT- ­»UANDIA . NEMET- 1 L6WM ORSZÁG tuXEM- «ai lurmBVRO «ft BELORUSSZIA SVÁJC AUSZTRIA MOLDÁVIA ISMG í BOSZNIA JUGI SPANYO ORSZÁG ISZÄG TÖRÖKORSZÁG .-ÍLBUS GRAFIKA LENGYEL ORSZÁG CSEH»—\ ORSZÁG. Nyitva állnak a NATO kapui a balti köztársaságok előtt - hangoztatta az amerikai kül­ügyminiszter. Albright és orosz kollégája, Primakov Szentpé­terváron arról is tárgyaltak, hogy érdemes lenne meghosz- szabbítani az európai hagyo­mányos fegyverzet csökkenté­séről folyó bécsi tárgyalásokat. Kövekkel és gyújtópalackok- kal dobálták meg Hebronban a palesztinok az izraeli katoná­kat, akik gumi- és éles lövedé­keket lőttek vissza rájuk. 14 pa­lesztin megsebesült. Az izrae­liek betontorlaszokat raktak két főútvonalra, hogy áthatolhatat- lanná tegyék a városnak a Pa­lesztin Hatóság, illetve az izrae­liek által ellenőrzött része kö­zötti demarkációs vonalát. Elmenekült Albániából a trónkövetelő, mert az ügyész­ség vizsgálatot indított a ki­rálypártiak július 3-ai tüntetése miatt. A trónörökös katonai te­repruhában, géppisztollyal je­lent meg a támogatására szer­vezett tiranai gyűlésen. Lövöl­dözés tört ki, egy ember meg­halt. Az ügyészség a történtek miatt akarta kihallgatni Lekát. Rendet és fegyelmet akar a fe­hérorosz államfő, A „NATO terjeszkedésére való tekintet­tel” már készül Alekszandr Lu- kasenko rendelete: az elnök szerint Lengyelországnak az észak-atlanti szövetségbe való meghívása miatt a belorusz hadiüzemeknek kell elsősorban „összeszedniük” magukat. 21 embert mészároltak le Al­gériában, feltételezhetően isz­lám szélsőségesek a hét végén. Legutóbb csütörtökön gyilkol­tak a fanatikusok, akkor nyolc ember életét oltották ki az or­szág nyugati részén fekvő Ha- tattba településen. Nincsenek túlélői a kubai re­pülőgép-katasztrófának. Pénte­ken a szigetország keleti part­jainál lezuhant egy AN-24-es típusú utasszállító gép fedélze­tén 39 utassal és ötfős személy­zettel. Három perccel a felszál­lás után történt a baleset. Hetvennyolc újságíró van munkájával összefüggő vádak miatt rács mögött Törökor­szágban. A börtönben lévő új­ságírók többségét az úgyneve­zett terrorizmusellenes törvény „szeparatista propagandát” tiltó cikkelyei alapján ítélték el. Tovább dolgozik a Nyomke­reső a Marson. A robot eredeti­leg egy hétre tervezett program­ját meghosszabbították. A há­rom kamerával és a marsbéli ta­laj színképelemzésének elvég­zésére alkalmas műszerrel fel­szerelt eszköz valószínűleg még hónapokon át képes lesz adatokat továbbítani a Földre. Új megrendeléseket várnak Keletről A NATO kiterjesztésének gazdasági előnyeiben bíznak Az amerikai hadirepülőgép-ipar óriásai készülnek a NATO- ba 1999-től belépő három új tagország megrendeléseire, amelyek egyes becslések szerint az elkövetkező tíz év során akár a kétmilliárd dollárt is elérhetik. A NATO-csatlakozásra meg­hívást kapott országok vé­delmi miniszterei a napokban tartott budapesti tárgyalásai­kon elhatározták: konzultá­ciókat folytatnak a hadseregek technikai fejlesztéséről, külö­nösen a repülőgépek vásárlá­korlátozottabbak lesznek. Va­lószínűleg egy darabig még az orosz fegyverzettel kell együttműködnie a Nyugatnak, ami egyes megfigyelők szerint önmagában is izgalmas kihí­vás lesz. Alighanem éles vitát vált majd a szenátusban az a lenül is részesülni az új pia­cokból, még ha az amerikai költségvetés fizetné is a gépek árának nagyobbik részét. A McDonnell Douglas például mindhárom országban irodát nyitott, és az F-18-as Hőmet gépeik új piacában remény­kednek, amelyekből nagyon sokat adtak már el Európában. Azzal is megelégednének, ha használt gépek karbantartására és alkatrészellátására szerző­FINN­ORSZÁG OROSZORSZÁG sát megelőzően, bár a beszer­zéseket illetően egyik fél sem vállal kötelezettséget. William Cohen amerikai védelmi miniszter Albright külügyminiszter asszonnyal azonos állásponton van: évente 200 millió dollárral fogják támogatni a cseh, a lengyel és a magyar hadsere­get annak érdekében, hogy légierejüket „NATO-kon- formmá” fejlesszék. Az amerikaiak ugyanakkor azzal is tisztában vannak, hogy ezekben az országokban nemcsak egyszerűen a pénz­hiány okoz problémát, hanem az is, hogy költségvetésüket sok minden más fontos kiadás is terheli. Lehetőségeik tehát a korábban becsűiteknél jóval kérdés is, hogy mekkorák lesznek a NATO kiterjeszté­sének anyagi következményei. Mekkora terhet kell magukra vállalniuk az amerikai adófi­zetőknek azért, hogy az ifjú NATO-tagok katonai ereje felzárkózhasson a többi ország színvonalához? És mennyit profitál mindebből az ameri­kai hadiipar? A C/inton-adminisztráció egyik elképzelése szerint az újdonsült NATO-tagországok segélyképpen a légierő és a flotta „levetett” darabjait - a keleti tájakon azonban még mindig igen korszerűnek te­kinthető vadászgépeket - kap­nák meg. A két amerikai hadigép- gyártó óriás szeretne közvet­dést köthetnének az újonnan belépő országokkal. A másik óriás, a Lockheed Martin saját F-16-os Falcon- jában bízik. Több mint 400 gépre van már megrendelésük, köztük Nyugat-Európából is. A cég vezetői az újabb meg­rendelések reményében lob­biztak a kongresszus tagjai között a NATO kiterjesztése érdekében. Ha nem is repülőgépeik, de rádiók, radarok és egyéb kommunikációs rendszerek eladásában reménykednek, hi­szen, mint szóvivőjük elmon­dotta, „a NATO-kiterjesztés- sel az új piaci lehetőségek sokkal korlátozottabbak lesz­nek, mint amire sokan számí­tottak”. Karadzsics állítólag Oroszországba menekült Szöknek a háborús bűnösök Zágrábi és londoni értesülé­sek szerint Radovan Kara- dzsics, a háborús bűnökkel vádolt boszniai szerb exelnök elmenekült az országból. A hágai körözési lista első he­lyén álló politikus a belgrádi hatóságok segítségével Orosz­országba emigrált - véli vasár­napi számában a Vecernji List című zágrábi napilap. Karadzsics állítólag már szerdán elhagyta Pálét. Emlé­kezetes, hogy a napokban az SFOR-erők katonái két, ugyan­csak körözött szerb gyanúsított ellen léptek fel, s egyiküket, Prijedor egykori rendőrfőnökét, tűzharcban meg is ölték. Simo Drljaca Karadzsics egyik legközelebbi munkatársa volt. A kézre kerítésére indított akció világos jelzés lehetett az exelnök számára, hogy az SFOR katonái már nemcsak akkor vehetik őrizetbe a hábo­rús bűnökkel vádoltakat, ha fel­adataik teljesítése közben rájuk bukkannának, hanem kifejezett letartóztatási akciót is indíthat­nak ellenük. Karadzsics így a távozás mellett döntött. Biljana Plavsics boszniai szerb elnök állítólag egy héttel ezelőtt személyesen kérte Wil­liam Crouch tábornokot, a Boszniába vezényelt nemzet­közi katonai erők parancsnokát, hogy a külföldi katonák fogják el Karadzsicsot. Zágrábi napilapok arról is hírt adtak, hogy Ratko Mladics tábornok, a boszniai szerbek hadseregének volt főparancs­noka is eltűnt Montenegróból, ahol állítólag feleségével és 15 testőrével együtt nyaralt. Elmaradt a bikafuttatás is Kiújult a baszk terrorizmus Belehalt sérüléseibe az a spa­nyol politikus, akit a múlt héten rabolt el az ETA baszk szeparatista szervezet. A baszkföldi város önkor­mányzatának néppárti képvise­lőjét akkor engedte volna sza­badon az ETA, ha a szervezet bebörtönzött tagjait Baszk­földre szállíttatta volna a mad­ridi kormányzat. A 29 éves Blanco Garrido, akit két go­lyóval a fejében találtak meg az ultimátum szombat délutáni le­járta után a spanyol hatóságok, mindvégig mély kómában volt, s az orvosok meg sem próbál­koztak a golyók kioperálásával. Szombaton és vasárnap szá­mos spanyolországi városban, köztük Barcelonában, Sevillá­ban és Valenciában is több ez­ren tüntettek a szeparatista erő­szak ellen. Baszkföld fővárosá­ban, Bilbaóban félmillió ember vonult az utcákra. Madrid bel­városában 50 ezren tüntettek az ETA ellen. Ermuna városban, ahol Blanco Garrido képviselő volt, ismeretlenek felgyújtották a szeparatista szervezet egyik irodáját. Pamplonában tömegvereke­dés tört ki a baszk nacionalis­tákkal rokonszenvező környék­beli lakosok és az ETA által el­követett legutóbbi gyilkosság miatt felvonuló tüntetők között. A túsz kivégzését elítélők vörös kendőket tűztek a pol­gármesteri hivatal kerítésére a leszaggatottak helyett, majd erős rendőri felügyelet mellett végigvonultak az elmaradt ün­nepi bikafuttatás útvonalán. Hatvanéves az első „időzóna-karóra” Hány óra van odaát? Árthat a baráti, üzleti kapcso­latoknak, ha az ember a föld­golyó másik oldaláról úgy hívja fel partnerét, hogy fel­ébreszti az éj kellős közepén. Ma már rengeteg, egyszerre több időzónát mutató óra léte­zik. Az kevésbé közismert, hogy az ilyen órák korszaka már 1870-ben elkezdődött. Méghozzá Amerikában, ahol a kontinensország hatalmas méretei még a vasúti menet­rendben is komoly káoszt okoz­tak. Az ebben rejlő fantáziát el­sőként egy kanadai mérnök, Standford Fleming ismerte fel. Ő konstruálta az első olyan órát, amin követhető volt vala­mennyi érvényes időzóna. A modellt 1883-ban tökéletesítet­ték tovább, és 1893 áprilisában vezették he a közép-európai időszámítást. Ennek lényege, hogy a greenwichi mércéhez képest egy óra az eltérés. Meglepő viszont, hogy az első, teljes időzónatérképet fel­vázoló karórát csak éppen hat­van éve, 1937-ben dobta piacra a patinás Philippe Patek. Az első fecskét sok további kö­vette, például Swend Andersen Dual Time, Audemars Piguet Tora, a Chronoswiss Géogra­phique és Ulysse Nardine GMT plus nevű modellje. Legtöbbjük ma is kapható - meglehetősen borsos áron. (harmat) Ha az történik, amire gyana­kodott, onnan is várhat támadó­kat. De az ajtó zárva volt, és a folyosóról nem hallott semmit. A kis tengerparti panzió első emeletén kaptak szobát. Átment a szobán, settenkedő meztelen lábaival nem csapott zajt. Tina zavartalanul aludt. Paul előbb meglapult az erkély­ajtó mellett, majdnem szoborrá változott. Régebben ezt is gya­korolta - olyan lassan húzódott oldalra, hogy aki nem figyeli hosszabb ideig azt az árnyat, nem is látja mozgását. Múltak a percek. Arca egy vonalba került az ajtófélfával, egyik szeme elé tárult az erkély látványa ... Egy férfi kapaszkodott fel a korlátra. Éppen akkor hajolt át a keskeny, inkább csak jelképes vasrács fölött. Paul nem látta az arcát, de ez nem is érdekelte. A homályban - odalent az autó­parkoló mellett égett néhány lámpa, de elég távol az épülettől - csak annyit vehetett észre, hogy gyorsmozgású, ügyes fia­talember lehet, sötét ingben. Az kétségtelen volt, hogy rosszban sántikál, ezért Paul nem is habo­zott. Már estik egyetlen másod­percig várt - vajon amaz egye­dül van-e? Nem látott, nem hal­lott mást. A zaj, amely őt feléb­resztette, a kötél vagy kis hor­gony surranása lehetett a padlón, így akasztotta be azt az ismeret­len és azon kapaszkodott fel. Másképpen nem juthatott fel az emeletre, kívülről. Amaz a korláton lovagolt, visszanézett, aztán alaposan megszemlélte az erkélyt. Nem akart kockáztatni. Elnézett a nyi­tott ajtó felé is. Paul most igazán mozdulatlanná változott. Mezte­len teste beleolvadt az éjsza­kába. Tina halkan lélegzett, és érdekes módon - amit Paul ad­dig soha nem érzett: - ez most erőt adott neki. Tina több volt már a számára, mint napokkal ezelőtt. Mint akkor, amikor még nem is látta a maga valóságában, csak egy fekete-fehér fotón. Meg kell őt védenie. Ez a gondolat napok óta benne volt - de most különösen erős lett. Hi­szen Tina védtelen és csak rá számíthat. Erőt gyűjtött, mielőtt moz­dult. Tudta, hogy kevés ideje lesz, valójában talán csak pár másodperce. Jól végiggondolt mindent a következő pillanatban és nagyon gyorsan mozdult. Nem, nem sajnálhatja a pasast, hiszen az sem sajnálná őket, ha sikerülne „meglepetése”. Ha most elvétem, Tinának vége, és talán engem sem kímélnek - gondolta még a férfi, de eközben már szinte repült a levegőben. Elrugaszkodott a talajtól, két lé­péssel átrohant az erkélyen. Az ellenfél éppen letette mindkét lábát és elindult volna a korláttól az ajtó felé. Nem tudni, vajon maradt-e ideje egyáltalán, hogy észrevegye a feléje rohanó mez­telen embert. Vagy bármit is lá­tott-e? Sötét volt az épület, az erkély... Paul ökle célba talált. A férfi az orrtövét ért ütéstől nagyon rövid időre, talán egy másod­percre elvesztette az eszméletét. De teste még le sem esett a kő­padlóra, amikor Paul, most már visszafékezve lendületét, ismét ütött, ezúttal a halántékára. A férfi most végigzuhant a padlón, meg is lökte az egyik könnyű fehér műanyag széket. Paul visszafojtotta lihegését, óvato­san kinézett. Odalent senkit sem látott. Márpedig a férfi aligha volt egyedül. A cinkosai talán valamelyik autóban rejtőznek...? Nem tapasztalt mozgást a kör­nyéken. Felhúzta a kötelet, és ez adta az ötletet. Megkötözte el­lenfelét, feláldozva egy zseb­kendőt is, amit a szobából hozott ki. Tina tovább aludt. Paul kihozta a telefont is, sze­rencsére hosszú zsinórja volt. Behúzta kívülről az erkélyajtót. Távoli várost hívott, alig pár szót beszélt csak. Elég volt eny- nyi is, elégnek kellett lennie. Kevés szóból kell érteniük. Va­lahol üzenet szállt tova, amikor ő már régen befejezte a beszél­getést. Ült türelmesen - a bént- ről hozott takarót is magára borí­totta. Eltelt vagy tíz perc, ellen­fele magához tért, csak a szemét forgatta rémülten, szólni nem tudott. A csöndes várakozás alighanem megviselte az idegeit. Paul türelmes embernek tartotta magát, de most többször is kiné­zett óvatosan az erkély korlátja fölöttt-miért nem jönnek már? (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents