Nógrád Megyei Hírlap, 1997. július (8. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-14 / 162. szám

8. oldal SporTTüköR 1997. július 14., hétfő Nagyító alatt a Pásztó-Hasznos FC bajnoki szereplése Mindenképp’ bennmaradtak volna Paszto-Hasznos labdarúgócsapata a tizedik helyet szerezte meg, 40 ponttal az 1996/97-es NB III-as bajnokságban. A mérleg: 10 győzelem, 10 döntetlen, 10 vereség, 26 adott és 31 kapott gól. A gárda ősszel remek teljesítményt nyújtott, a ha­todik helyen zárt 24 ponttal, a tavasszal begyűjtött 16 pont azonban csak a 12. helyhez lett elegendő. A csapat egész éves teljesítményéről Balga József edzővel beszélgettünk.-Hogyan sikerült a kitűzött célokat megvalósítani? - fag­gattuk a fiatal mestert.-Az őszi bajnoki rajt előtt azt a célt tűztük ki, hogy az első tízben végezzen a csapat, tehát maradjon NB III-as - kezdte Balga József. - Ennél magasabb cél irreális lett volna, mert teljesen átszerve­ződött az együttes: az előző évi keretből csak Őri, Kodák, Veres, Tamási, Balogh és Bu­davári maradt. Az erőn felüli őszi teljesít­mény után - sajnos - gyen­gébbre sikerült a tavaszi pro­dukció, melynek több összete­vője van. Az őszi együttesből hosszabb időre sérülés miatt kiesett két meghatározó em­ber, a söprögető Fazekas (őt operálni is kellett) és a támadó Bíró, aki csak a 25. fordulóban tudta újra vállalni a játékot. Tamási hat meccs után kül­földre szerződött, pedig ő he­lyettesíthette volna Fazekast. Visszatért a kölcsönadott Ba­log, de kihagyott öt mérkőzést bokatörés miatt. Sajnos, egyet­len jól képzett irányító játéko­sunk, Veres Miklós is sokat volt sérült és emiatt nem tu­dott folyamatosan hasznára lenni az együttesnek. Távozott a klubtól Bognár, Erhardt és Batta, s a helyükre újonnan érkezett játékosok: Kéri, Pé­ter, Demeter, valamint az első csapatba felkerült ifjúságiak nem tudták pótolni a kiesette­ket, s emiatt nem alakulhatott ki versenyhelyzet a csapatén belül. Az okok között említhetjük az MLSZ-nek az átszervezés­sel kapcsolatos döntését is, hi­szen amikor napvilágot látott, hogy nem lesz kieső az NB III-ból, akkor néhány játékos már fejben feladta a további küzdelmet.- Az előbb felsoroltakhoz tartozik az is, hogy nem egy­szer „peches" mérkőzést ját­szott tavasszal a PHFC.- Valóban így van. A Palo­tás vagy a Dunakeszi elleni meccsen egy-egy szabadrú­gás-góllal veszítettünk. Szé- csényben nekünk állt a zászló, Monoron végigtámadtuk a mérkőzést, ennek ellenére ki­kaptunk. A REAC-nál és hazai pályán az Újszász ellen súlyos védelmi hibák miatt vesztet­tünk, pedig végig partiban vol­tunk, utóbbi találkozón több, mint egy félidőn át ember­előnyben is játszottuk. Rossz helyzetkihasználásunk miatt nem nyertünk a Gyöngyös és a Besenyőtelek ellen. Fegyel­mezetlenség következménye volt, hogy Gödöllővel szem­ben kétgólos vezetés után meg kellett elégedni a döntetlennel. Mindent egybevéve az elért 10. helyezés véleményem sze­rint valós eredmény, de jobb esetben két-három hellyel előbb is zárhattunk volna. El­ért helyezésünk alapján az eredeti kiírás szerint is benn­maradtunk volna az NB Ill- ban.- Miként értékelhető a csa- t pat teljesítménye?-Hazai mérlegünk pozitív, 1 hiszen a 15 meccsből hétszer győztünk, hatszor játszottunk döntetlent, míg kétszer kikap­tunk. Gólkülönbségünk 18-8­as (tavasszal a mérleg:7 3 3 1 6-4 12 pont). Idegenben rosszabbul ment a játék, főként tavasszal. A há­rom győzelem, négy döntet­len, nyolc vereség, 8-23-as gólarány egy kicsit kevés (ta­vasszal: 8 3 3 2 6-9 12). Csapatom 14 mérkőzésen nem szerzett gólt, viszont 15 meccsen nem rezdült meg Őri kapujának hálója. A legtöbb gólt - hatot - a Kisújszállás­nak rúgták a játékosok, míg a legtöbbet (ötöt) Újszászon kapták.- Kik alkották a keretet és hogyan fest a házi góllövő lista?- 24 labdarúgó kapott játék- lehetőséget. Közülük minden mérkőzésen szerepelt Őri Ta­más a kapus, aki egy-két meccs kivételével nagyon jó teljesítményt nyújtott és a csa­pat legjobbja volt. Sármány 27, Kodák, Ács, Augusztin és Cristea 26, Buzma 23, Niki 21, Bíró 19, Veres 18, Molnár 16, Fazekas, Balogh és Er­hardt 14, Halász 13, Kéri 12, Tamási és Bognár 10, Péter 7, Budavári 4, Kerekes, Batta, valamint Kelemen egy talál­kozón lépett pályára. A 25 lőtt gólunkon Cristea (6 találat), Bíró (5), Molnár (4), Balogh (2), Halász (2), Niki, Sármány, Buzma, Ács, Augusztin és Őri (1-1) oszto­zott. A huszonhatodikat a gö­döllői Rab öngólja jelentette.- Hogyan tovább?- Az új bajnoki évre július 14-én (azaz ma) kezdjük meg a felkészülést. A vezetésnek vannak a tervei az erősítésre, s ha ezek sikerülnek, akkor is­mét jó csapat lesz Pásztón. Gondot csupán a pálya felújí­tása jelent. A foglalkozásokat továbbra is én vezetem az el­nökség bizalmának köszönhe­tően. Kerekes Lajos A "Pásztó-Hasznos FC labdarúgócsapata FOTÓ: ESLA Bemutatjuk az idei NBA döntő legnagyobb sztárjait - Steve Kerr Jordántól kapja a gólpasszokat A mindent eldöntő hatodik meccsen hat másodperccel a vége előtt Jordannél a labda. Mindenki azt várja, hogy a Levegő Ura dobja el a Spaldinget, ám ő - szokásával ellentétben - Steve Kerrhez passzol. A szőke csereember mértani pontossággal en­gedi el a labdát, ami a kosárban landolva a Bulls ötödik bajnoki címét jelenti. Ismerkedjünk most meg a nyerőemberrel! A szőke, kisfiús ábrá- zatú, félénk mosolyú Steve Kerr immáron négy szezont húzott le a Chicago Bulls kispadján. A 32 éves játékos soha nem is volt és nem is lesz kezdőember. Ő ahhoz - az NBA szintjén - túl lassú. Mindazonáltal az elmúlt négy év 328 alap­szakaszbeli mérkőzésé­nek egyikéről sem hi­ányzott. Mindig felállha­tott a cserepadról, mert munkára szólították. A „padmelegítő” a va­laha élt legpontosabb triplalövő a maga 47,5 százalékos karrierátlagá­val. A tejfehér bőrű cse­reember 1990-ben 50,7- es átlaggal, 1995-ben pedig 52,4-es lenyűgöző paraméterrel lett az NBA triplakirálya. Az idei All- Star gála hárompontos dobó-versenyének meg­nyerése is azt mutatja: a kilenc­venes évek „number one” trip­lalövője Stephen Douglas Kerr, a cserehátvéd. A libanoni Bejrútban 1965. szeptember 27-én született gyermek a középiskolában nem mutatott fel különösebb ko­sárkvalitást. A kaliforniai Paci­fic Palisades meccsein kiderült, hogy Kerr csuklóját akár aranyba is önthetnék, de a lába fabatkát sem ér. A rendkívül in­telligens és művelt fiú mégis sportösztöndíjról álmodozott. El is utazott próbajátékra a Spokaneben székelő Gonzaga egyetemre, ám ott meglátta az egyetem első számú irányítóját, egy bizonyos John Stocktont. Főszereplőnk nézegette úgy egy órácskát Johnny villám­gyors manővereit, aztán össze­pakolt és sajgó szívvel hazauta­zott. Próbálkozott még a Colo­rado Egyetemmel, a Cal State Fullertonnal, majd örült, hogy az Arizona University befo­gadta. Itt 57 százalékos pontos­sággal hajigálta a hármasokat, de ettől még nem lágyultak el a profi liga (NBA) csapatainak menedzserei. Az 1988-as draf- ton csak a második kör lehan­goló 50. helyén talált gazdára. A folytatás sem acélosabb. Phoenixben szerelésbe öltözte­tett nézőnek érezhette magát, majd leégett Clevelandben és Orlandóban is. Valószínűleg tehát nem emiatt került Chica­góba. inkább úgy fogalmazhat­nánk, hogy a Jordan visszavo­nulása miatti zűrzavarban még Steve fiú is jól jött a Bulls-nál. Jól is ment minden egé­szen 1995-ig, Jordan visz- szatértéig. Ezután azon­ban az edzőteremben szi­lánkokat lehetett haso­gatni a feszültségből. A nagy Michael rádöbbent, hogy tripladobásban nem vetekedhet a kis szőkével. A Főbika tehát döntött, s bekeményített. „Steve, pi- pogya vagy, ez nem véde­kezés. Te csak cammogsz. Úristen, sprintekéi már életedben csak egyszer is?” - így ment ez hétfőtől vasárnapig. Ám Kerr nem hagyta magát. Edzésen rendre egymást fogták és verték. Steve gyakran monoklival ment haza, de azért Jordan is kapott. Egy nap aztán döbbenetes mo­nológ fogadta a fehér fiút az üzenetrögzítőjén: „Mi­chael Jordan vagyok. Bocsáss meg haver! Nagyon röstellem magam. Az egész balhéért vál­lalom a felelősséget. Azt mon­dom, legyünk ezután barátok és segítsük egymást”... Na? Hinné-e az ember, hogy ilyesmi megtörténhet? Pedig megtörtént. Ma már Steve az egyik legnagyobb Jordan-hívő. Érthető, hisz' kevesen mondhat­ják el magukról, hogy „Air” Jordántól kapják a gólpasszo­kat. Michael pedig rendre oda­löki neki a labdát, mert megbé­kélt a gondolattal, hogy Steve Kerr olyasvalamit tud, amit ő nem. (penny) Junior atlétikai Európa-bajnokság, Turku, Finnország Nem hittek az amatőrnek a „profik” Turkuban folytatódott az első junior (20—2Í évesek) atléti­kai Európa-bajnokság. A péntekig megszerzett két negyedik hely után a szombati versenyeken egy ötödik helye­zés is gyarapította a magyar csapat eredménylistáját: A női 400 m gát döntőjében Dóczi Orsolya 58.41 mp-cel, idei legjobbjával ért célba. A női 400 m fináléjában Bori An­namária 54.58 mp-cel nyolca­dik lett. A 100 méteren negyedik Dobos Gábor a 200 méteres számban is remekelt. Az elő­döntőben 21.11 másodperccel, új egyéni csúccsal a negyedik helyen került a vasárnapi finá­léba (a versenyek eredményei lapzártánkkor még nem érkez­tek meg - a szerk.). Ugyancsak az éremért futhatott vasárnap Varga Judit, aki 800 méteren 2:04.79 perccel, idei legjobbjá­val másodikként jutott tovább. Kiesett viszont 200 méteren Lőrincz Kriszta: 24.44 másod­perccel a nyolcadik helyen zárt. A hétpróbázóknál Kiss Enikő négy szám után 3264 ponttal a tizedik helyen áll. Szombat este további két ha­todik és egy hetedik helyezést értek el a magyarok. A disz­koszvetőknél Fazekas Róbert 55,60 méterrel lett hatodik, Varga Roland pedig 54,68-cal hetedik. A női 1500 m döntőjé­ben Tusai Brigitta 4:17.17 perccel hatodikként ért célba. A nap legbosszantóbb ese­ménye: a férfi 4x100 m-es vál­tónk a selejtezőfutamban ötö­dikként végzett 40.72 mp-cel, ezzel összesítésben kilencedik lett, azaz éppen lemaradt a finá­léról. Egy amatőr videofelvétel alapján azonban a magyarok til­takoztak, mert a német kvartett szabálytalanul váltott. Az elbí­rálásnál hiányzott a világverse­nyekre előírt hivatalos video­felvétel, így a szervezők a pá- lyabírákra hagyatkozva az ere­deti sorrendet hagyták jóvá. Veszprém Rallye - Nógrádi szemszögből felemás verseny: Keillék kiestek, Szabóék a negyedik helyen futottak be Ifjabb Tóthék nyerték A jutaspusztai úgynevezett „szupergyorsasági” prológgal - amely a szokásokkal ellentétben most beleszámít a versenybe - pénteken megkezdődött a háromnapos Veszprém Rallye. A Veszprém melletti jutási lőtéren 3 km-es gyorsasági viadalt rendeztek hatalmas érdeklődés mellett. A győzelmet, holtver­senyben a bajnoki cím védője, az ifj. Tóth, Gergely páros, va­lamint az Érdi, Varga duó szerezte meg azonos idővel. a lőtéri autós háborút Szabóék ismét a negyedik helyre futottak be A pénteki „autóporoló” beme­legítés után szombaton három­negyed kilenckor elkezdődött az éles verseny. A tavalyi (és tavalyelőtti) bajnok ifj. Tóth, Gergely kettős semmit sem bí­zott a véletlenre: Toyota Celi- cájukkal az első gyorsaságitól óriási tempót diktálva az első nap nyolc gyorsaságijából hetet megnyertek (egyetlen szaka­szon verte meg őket a Ranga, Büki duó, amikor Tóthék Celi- cája egy lassító előtt lecsúszott a lőtéri nyomvonalról a felázott agyagos talaj miatt). A pontversenyben harmadik helyen álló Érdi, Varga kettős Mazdája előbb megállt a gyor­sasági közepén, ám sikerült el­indítani, majd egy féltengelytö- rés hátráltatta a páros haladását. Mindezidő alatt a Subaru Imprezával versenyző Bathó, Kosztolányi kettős „fű alatt” felkapaszkodott a második helyre, s a nap végéig meg is tartotta előkelő pozícióját a bajnokpáros mögött. Az N-cso- portban ismét Hideg Krisztián volt a leggyorsabb az utolso pil­lanatban beugró navigátorral, Tajnafői Péterrel, így a széná­sok mezőnyében első, az abszo­lút sorrendben a hatodik helyen állt szombat este. Rangáék a harmadik, Érdiék a negyedik, az Audi S2-essel repesztő Tóth, Csökő duó az ötödik helyről vághatott neki a vasárnapi, ba- latonföldvári hat gyorsasági­nak. Ezeken aztán nem nagyon változott a „felállás”, egyedül Bathóék csúsztak vissza - Ran­gáék és Érdiék legnagyobb örömére - a negyedik helyre. Megyénk két versenyzőpá­rosa közül nem sikerült jól a Balaton melletti „nyaralás” a salgótarjáni Keill Józsefnek és Endrész Istvánnak, Opel Astrá- juk ugyanis a szombati nap harmadik gyorsaságiján meg­adta magát, váltó, vagy félten- gelyhiba miatt. Másik megyeszékhelyi páro­sunk, a Szabó Szabolcs, Kollár Péter duó az első nap felétől csúszó kuplung ellenére befe­jezte a versenyt Ladájával, mégpedig az abszolút 15. (29:09 perc hátránnyal), az A- csoport 9„ az A/6-os kategória 4. helyén. Emellett az F2 Ku­pában hetedikek, a Lada Kupá­ban másodikok lettek! Abszolút végeredmény 1. ifj. Tóth, Gergely (Toyota), 2. Ranga, Büki (Subám) 2:52 perc hátrány, 3. Érdi, Varga (Mazda) 4:55 p h„ 4. Bathó, Kosztolányi (Subám) 4:58 p h„ 5. Tóth, Csökő (Audi) 8:16 p h„ 6. Hideg, Tajnafői (Ford, az N- csoport győztese) 11:50 p h„ 7. Vízin, Gönczi (Ford) 11:56 p h„ 8. Gerencsér, Gábor (Ford) 14:31 p h„ 9. Túri, Tóth (Nis­san, az F2 Kupa győztese) 14:46 p h., 10. Fülöp, Iványi (Skoda) 16:28 p h. (a)

Next

/
Thumbnails
Contents