Nógrád Megyei Hírlap, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-29-30-31 / 74. szám
1997. március 29., szombat 5. oldal Húsvét - Élet és Öröm Forrása Hímes tojás, locsolkodás A húsvét elképzelhetetlen locsolkodás, hímes tojás, szagos víz, nyuszi nélkül. Mindezeknek hagyománya, története van. Már Apor Péter is tesz említést a Metamorphosis Transsylvaniáé című művében arról, hogy „... úrfiak és alávaló fő és nemes emberek húsvét másodnapján, azaz vízben — hétfiin járták a falut, erősön öntözték egymást, az lányokat hányták a vízben __Bőd Péter pedig a X m. századból így ír ___a’ M agyaroknál az a szokás, hogy Húsvét másod napján öntözték és vízbe hányták egyik a másikat nevetségesen__ T ermészetesen faluhelyen is betartották az egyházilag előírt keresztény szokásokat, így a farsang elbúcsúztatása - Salgó- taiján környékén az asszonyok „ördöglagzit” tartottak, Mátra- almáson még 1968-ban is ..macskabált” említ Manga János, az egész falu fehémépe ott volt. a férfiakat meg kizárták - szinte kötelező volt nagyböjt előtt. Hamvazószerdának a Mátra környékén „böjthányó, böjtfogadó szerda” volt a neve. Mát- raderecskén is fahamuval súrolták ki a fazekat, és ezt mondták: „Ki sonka, be kiszi!” (Szintén Manga János úja, hogy a kiszi a bojtos, korpából készült savanyú leves.) Barnában az iskolából kimaradt lányok ekkor készítették a mátkatálat. A nagyböjti „feketehét” volt egyes vidéken a mákvetés ideje, hogy ne legyen ragyás, virágvasámap hetében, „virághéten” nem lugoztak egyes palóc falvakban, nehogy „lemossák a virágot a fákról”. Sokfelé virágvasámap volt a „kiszehajtás”, a századforduló elején még az Ipoly mentén Hugyag, őrhalom vidékén is divat volt. Rimóc, Litke. Ipolytamóc, Mihálygerge vidékén jegyezte fel Manga János a nagycsütörtöki keresztjárás utáni szokást, mármint a „rózsavíz” gyűjtését. A lányok kimentek a Dobroda patakra, vagy az Ipoiyra, és nagypéntek reggelén a családtagok ezzel a vízzel mosakodtak. (Állítólag hatásosabb volt a patak folyásának irányából merített víz, vagy a két patak ösz- szefolyásából vett __) N agyszombaton, a feltámadási körmenet befejeztével a legények köveket ütöttek például Mátraderecskén a kapukhoz, visszahíva a fazékba a húsételt: „Ki. ki, kiszi, gyere be konc!” A Karaites alján a hús- vétkor megszentelt sót használták egész esztendőben. Nagyszombaton sokfelé az ételeket, italokat is megszenteltették papjukkal. Á komatál, mátkatál küldése is régi szokás. Karancslapujtőn a mátkatál küldését Manga János május elejére datálja. Farkas Pál pedig pünkösdre. A friss vízzel, kölnivel való locsolkodás ma is divat, a meg- vendégelés is. A nyuszinak azonban semmi köze a mi népszokásainkhoz, ez germán eredetű kapcsolódás a húsvétiak a XIX. sz. elejéről. <d. f.) Gyerekek kedvencei, az ünnep jelképei fotó; rigó Tíz évre előre számol a tavaszi szünet felelőse Illetékes „jövőbelátó” Míg mi, felnőttek várjuk március 30-31-ét, és a diákok az ahhoz kapcsolódó, március 27-től április 4-ig tartó tavaszi szünet programját tervezgetik, vannak, akik már a jövő évezred naptárába is belelapoztak. Juhász József, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főtanácsosa 2006-ig ismeri az ünnep pontos időpontját. Mert nincs két egymást követő év, hogy ugyanarra az időre esne a feltámadás napja. „Mozog” a húsvét, mindig a tavaszi napéj-egyen- lőséget követő holdtölte utáni első vasárnapra esik, ami mindig máskor van. A főtanácsos jegyzetei szerint jövőre április 12—13-án, 1999- ben április * 4 5-én, 2000- ben pedig április 23-24- én ünnepelhetjük a húsvétot. 2001- ben április 15-16-án, 2002- ben március 31-április I- jén, 2003-ban április 20 21 én, 2004-ben április II— 12-én. 2005-ben március 27 28-án, 2006-ban pedig áp- rifis 16 17-én tesz a feltámadás ünnepe. Nem játékos kedvében, és nem is csak a kíváncsisága hajtotta, amikor egyházi körökkel egyeztette a „menetrendet” Juhász József. A tárcánál már megkezdődött az 1997-1998-as tanév rendjének az összeállítása, és a jövő évi tavaszi szünet időpontjához tudnia kellett, hogy mikor tesz jövőre a hús vét. S ha már ennek utánanézett, egy kicsit távolabbra is tekintett. Az ünnep és a tavaszi szünet kapcsolata nem mellékes kérdés. Olyannyira nem, hogy 1995-ben a szülők rendkívül rossznéven vették, hogy a minisztérium „elszakította” a húsvéttól a húsvéti szünetet.- Valóban így történt - teszi hozzá a szakember. - A húsvét tudniillik 1995-ben nagyon későre: április 17-18-ára esett, a tavaszi szünetet pedig hagyományosan a hónap elejére tettük. Nem ériek össze. Am ha a húsvéthoz kapcsoljuk, azt utol- érte volna a nyári vakáció. Az érettségizőké feitéttenül. hiszen nekik ez az utolsó tanítási nap. a ballagás május 8 1 (Te körül szokott tenni. A szünet mellesleg nem „húsvéti”, hanem „tavaszi”, talán éppen azért, mert néha messzire esik a húsvéttól. Vendégváró díszek A húsvéti asztalnak mindenki jobban örül, ha saját dekorációt készít és nem méregdrága bolti csecsebecsét lát az abroszon. íme néhány ötlet.- Ne tegyük a húsvéti tojást szalvétával bélelt kosárkába, hanem készítsünk a tojásoknak keményebb papírból tartótalpat. Körzővel rajzoljunk egy nyolc centiméteres, majd belülre egy öt centiméteres kört. A kisebbiket osszuk fel nyolc cikkelyre. A cikkelyeket vágjuk be gerezd formában és hajtogassuk fel. Ezek fogják tartani a tojást. — Ha húsvétkor éppen virágzanak a tavalyi gumókból kihajtón tulipánok és jácintok, ezeket is felhasználhatjuk. A virág zöldje közé „ültessünk” hurkapálcikára vagy sasliktűre tűzött, saját magunk által színes kartonból kivágott tulipánokat, húsvéti tojásokat vagy nyuszikat. — Ha megfestettük a tojásokat, ragasszunk rá színes, alkalomhoz illő ábrákat. Akár gyerekeink, unokáink rajzait is.-Készítsünk házilag ötletes húsvéti képeslapokat. A kihajt hatos üdvözlő lapokra akár az év közben készített, vagy kivágott ábrákat is ráragaszthatjuk. Bajor nyuszimúzeum A világ egyetlen Húsvét-múzeuma a bajor fővárosban működik. A müncheni Manfred Klauda sokéves gyűjtőmunkával alakította ki a kétszáz esztendő emlékeit bemutató műalkotást. A sokak által ismert német szó, Ostem, azaz húsvét, a termékenység germán istennőjének. ()starának a nevéből származik. Az ő szent állata volt a nyúl, a tojás pedig az étet keletkezésének jelképeként került ebbe a pogány vallási körbe. Igaz, századokkal később, 751ben Zakariás pápa még a túlságosan bujának és szaporának minősített nyúl húsának a fogyasztását is megtiltotta a katolikusoknak. Itt őrzik a legrégebbi, papír- maséból formált óriás tojást, amelybe édességeket rejtettek. De készítettek húsvéti nyulat fából, szövetbe^, bécsi bronzból. Látható egyenruhába öltöztetett nyúl az I. világháború ide jébőL és pipatömőből kireszelt nyúl. amelyet egy újdonsült nagypapa készített elsőszülött unokájának a lövészárokban. Locsolókra várra - Lányok, asszonyok, így húsvét előtt javában készülnek: tojást főznek, finom süteményeket sütnek: ezzel köszönik meg a férfiak figyelni ességét. Nesze hát, rózsavíz, gyöngyöm Tréfás versikék, mondókák - locsolkodóknak Régi hagyomány, hogy húsvét hétfőn felkerekedik a férfinépség apraja és nagyja, hogy meglocsolja a szebbik nemet. A kölnivíz mellé azonban locsolóversike is jár. Alábbi összeállításunkban az ország különböző tájain született, s napjainkban is gyakran idézett népi rigmusokból válogattunk egy csokorravalóL Rózsa, rózsa, szép virágszál, Szálló szélben hajladoztál, Napsütésben nyiladoztál, Meglocsollak, illatozzál! * * * Jó reggelt, jó reggelt. Kedves Liliomszál, Megöntözlek rózsavízzel. Hogy ne hervadozzál. Kerek erdőn jártam. Piros tojást láttam. Bárány húzta rengő kocsin. Mindjárt ide szálltam. Nesze hát rózsavíz Gyöngyöm, gyöngyvirágom Hol a tojás, piros tojás? Tarisznyámba várom! *** E szép házba nyitottam. Nefelejcset találtam. Nem hagyhatom hervadni. Meg szabad-e locsolni? * * * Rózsavíz a kezembe. Hadd öntsem a fejedre! Váljon egészségedre! * * * Birka, borka, berkenye. Eljött Húsvét reggele. Rózsavizet Erzsóknak, Piros tojást Ferkónak! I * * * Húsvét napja ma vagyon. Tyúkot üssenek agyon, Bor legyen az asztalon. Hogy a vendég ihasson. Kalács ide, mákos. Forint ide, páros! Szabad-e locsolni? *** Én vagyok a török, Locsolkodni jövök, Ha nem adnak piros tojást, Mindent összetörök! « « * Erdő mélyén jártam. Bivalyokat láttam. Meg akartak döfni. Szabad-e öntözni? » » * Húsvét van már, mosolyog a nap is Adsz egy ezrest, mosolygok majd ói is. *** Zöld a moha. zöld a páfrány Meglocsollak, házi sárkány! Vidáman és felszabadultan készültek az ünnepekre a felsőpetényi óvodások Amit sütöttek, meg is ették Jó hangulatban teltek a készülődés órái A felsőpetényi óvoda gyermekei izgatottan készülődtek a húsvéti ünnepekre. Az otthonról hozott tojásokat közösen festették színesre, pirosra, sárgára, kékre, miközben vidáman énekeltek, beszélgettek. Az óvónők (Bokor Andrásáé és Farkas Istvánné) segítségével linzertésztából nyuszi- és tojásfigurákat készítettek, amit cukorkával díszítettek. Nagyon vidám, derűs légkörben zajlottak a foglalkozások, amit meg is örökítettek. Az elkészült sütemények egy részét megették a gyerekek (nagyon ízlett nekik), a többit pedig elajándékozzák szeretteiknek és természetesen a locsolóknak. Minden gyerek rajzolt még Lapunk is kapott üdvözletét húsvéti képeslapot is. amivel szintén kedveskedik majd valakinek. így sütöttek a vendégeknek nagyanyáink Húsvéti fii Habfészek — hozzávalók: Hat tojásfehérje, 10 dkg cukor. 7,5 dkg porcukor, 1,5 dkg étkezési keményítő és tarka étkezési reszelék. Az elkészítés módja: Verjük fel keményre a tojásfehérjét! Öntsük hozzá a cukrot. A porcukrot keverjük össze a keményítővel. Az alapmasz- szát töltsük be egy tölcsér- szerű vékony szövetbe és nyomjuk ki a fészekformát! Tegyünk alá keménypapírt, vagy egy lapos tányért. Cukros reszeléket szórjunk a tetejére. Sütőben 100 fokon legalább három órán keresztül szárítsuk! Húsvéti reggeli - hozzávalók: Fel kg búzaliszt, 1 csomag száraz élesztő, egy e íXn evőkanál cukor, só, 1 tojás (héja is), negyed liter langyos tej, 5 dkg puha vaj. Az adalékokat keverjük masszává. Szórjuk be liszttel és hagyjuk egy órát állni. Osszuk fel négy részre, formázzunk labdát belőle! Ezt tenyérnyi alakra nyújtsuk ki. Ebből vágjunk ki nyuszikat!” A maradékból készítsünk csíkokat. amelyeket a nyuszikhoz rögzítünk. A megmaradt féltojás héjakat olajozzuk be, majd ültessük be a nyuszik és a tartó pántok közé. Töltsük meg rizzsel vagy hüvelyesekkel! Az alakokat tegyük negyed órára melegre, majd összekevert tojássárgájával és tejjel fessük be őket! Sütőben 200 fokon 20 percig süssük!
