Nógrád Megyei Hírlap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-24 / 20. szám
6. oldal Gazdaság 1997. január 24., péntek Őstermelői igazolvány: kiváltsam, ne váltsam? Enyhítik a tb-terheket ? A társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség visszariasztja a kistermelőket a legális gazdaságtól, és a szürkegazdaság irányába sodorhatja a vállalkozókat. Több tízezerre - kamarai becslések szerint akár százezerre is - tehető azoknak a kistermelőknek a száma, akik a megnövekedett tb-terhek miatt inkább lemondanak majd az őstermelői igazolvány kiváltásáról - mondta a Magyart Agrárkamara főtitkára az Adó- és Pénzügyi Ellenőrző Hivatal tegnapi sajtótájékoztatóján. Mészáros Gyula elmondta: a kistermelők körében eddig mintegy 20 ezren váltották ki az őstermelői igazolványt. A gazdajegyzőknél 200 ezer formanyomtatvány áll készenlétben, s február végéig további 400 ezret kapnak. Eredetileg úgy számoltak, hogy mintegy 6-700 ezren váltják majd ki az adókedvezmény igénybevételére jogosító igazolványt, ám, hogy valójában hányán állnak kötélnek, aligha lehet megjósolni. Mészáros szerint, ha az egymillió forintos bevétellel rendelkező őstermelő az átalányadózást választja, akkor igaz, hogy 10 ezer forint az éves adója, ám ezen kívül 40 ezer forint a tb-kötelezettsége. Vámosi-Nagy Szabolcs, az APEH főosztályvezetője felhívta a figyelmet arra, hogy az őstermelői igazolványok csak adóigazolvány ellenében válthatók ki. Az adóazonosító megléte a gazdálkodóknak saját érdekük is, hiszen ennek hiányában a legmagasabb adóelőleget vonja le tőlük a kifizető. Vámosi-Nagy elmondta: a változtatás napirenden van, a társadalombiztosítási terhek enyhítéséről folynak az egyeztetések. Kis Zoltán, a földművelésügyi tárca államtitkára szerint a kistermelők magas tb-terhei veszélybe sodorhatják az őstermelői igazolvány bevezetésének eredeti célját, hogy átláthatóbbá váljon az agrártermelés, az állami támogatások rendszere. A megfelelő nyilvántartás kiépülése nemcsak a gazdálkodók érdekeit szolgálja, hanem az ország uniós tagságának is feltétele. (újvári) Csökkenteni kell az ország adósságát Számokban az esélyekről A monetáris unió bevezetése érdekében szigorú közeledési feltételeket szabtak a leendő tagországok számára. Ezek közül a legfontosabb a belföldi piac árstabilitása. Az infláció, amit a fogyasztói árindexszel mérnek, a vizsgált egyéves időszakban nem térhet el 1,5 százalékpontnál nagyobb mértékben a három legjobb teljesítményű tagországétól. E kritérium teljesítése az egyik legnehezebb feladat hazánk számára, hiszen az optimista becslések szerint is az egy számjegyű, 10 százalék alatti infláció legfeljebb az ezredforduló táján képzelhető el. Jobb a helyzet az államadósság tekintetében, amely nem lehet nagyobb a GDP 60 százalékánál. A jelenlegi uniós átlag 75 százalék, és igen nagy szóródást mutat. Magyarország a tagság időpontjára a GDP 60 százaléka alá csökkenti adósságát. Kinek a szarvasmarha, kinek a csirke - így látják a mezőgazdaság helyzetét megyénkben Száz forintnak tizenkettő a fele (?) Tegnapelőtt a Gödöllői Agrártudományi Egyetem aulájában dr. Nagy Frigyes földművelésügyi miniszter, „Az agrárágazat helyzete” címmel tartott tájékoztatója után a résztvevő megyénkben szakemberek közül néhányat arra kértem, mondja el, milyen érzéssel, gondolattal, elképzeléssel távozik, mi az, ami továbbra is foglalkoztatja. Bámulok, mint borjú az új kapura: hol marad az állami támogatás?! Vida István, az Ecsegi Mező- gazdasági Szövetkezet elnöke: -Jó benyomással! A miniszter úr által elmondottak bizakodással töltenek el. Élni kívánunk az itt hallott lehetőségekkel, várjuk az elképzelések realizálását. Úgy érzékelem, hogy erősödik a mezőgazdaság társadalmi fontosságának megítélése. Gépesítés a nagy kérdés Bennünket főleg a műszaki, fejlesztési lehetőségek érdekelnek. Be is adjuk az ezzel kapcsolatos pályázati dokumentumokat. Ugyanis gépparkunk minden irányban és minden tekintetben igen elhasználódott. A gépi fejlesztés mellett épület- és technológia-korszerűsítésben is gondolkodunk, melyek szarvasmarhaágazatunkat érintik. Az elnyerhető támogatáshoz hozzátesszük majd a saját erőnket. Ebből indulunk ki, ehhez igazítjuk pályázatunkban rögzített kívánságainkat. A megvalósítás nemcsak tőlünk függ, hanem a dokumentumokat elbíráló bizottságtól. Egyébként az 19961os gazdasági évet - akárcsak az előzőeket - nyereségesen zárjuk. Az idei esztendőben bizakodóbb vagyok, mint a korábbiakban. Leskó Miklós, a Szügyi Mezőgazdasági Szövetkezet állat- tenyésztési ágazatának vezetője, aki 34 éve van a szakmában- Tavaly a volt Magyamán- dori Állami Gazdaságtól megvettük a szügyi szarvasmarhatelepüket, amit be kívánunk népesíteni. Ha lehetne, már holnap beadnánk ez irányú pályázatunkat. Terveink szerint 250-es állományunkat az év végére 320, ü jövő évben pedig 400-ra kívánjuk növelni, a rendelkezésünkre álló, jó genetikai, ál- lategészség-ügyi előírásoknak mindenben megfelelő saját állatállományunkból. Legnagyobb gondunk, hogy a szükséges pénzhez, támogatáshoz nem tudunk gyorsan hozzájutni. Elképzeléseink megvalósításához a területfejlesztési tanácstól pályázat útján is kaptunk pénzt. Az ezt dokumentáló hivatalos értesítést december 23-án kaptuk meg azzal, hogy december 31-éig használjuk fel. Mozgástér is kellene Ezt képtelenség volt. Határidőhosszabbítást kértünk. Ennek kapcsán csupán annyit kívánok megjegyezni, hogy a megítélt hitelhez hozzájutni legalább három hónap kell. Elnökünk most is a pénzért szaladgál. Egyetértek azzal, hogy ellenőrizzék, arra használtuk-e fel a kapott összeget, amiért elnyertük, de engedjenek nagyobb mozgásteret a felhasználóknak!- Örömmel vettem tudomásul, hogy az ez évi támogatás: 70 százaléka a termelőkhöz jut - kezdte gondolatainak közreadását Tóth Jenő, a Mátra- Csirke Bt. ügyvezetője. - 330 ezer boyler-csirkét állítottunk elő 1996-ban két telepünkön, a pásztói Potporos és Fenékmajor gazdasági épületeiben. Az idén épület- és technológiai fejlesztésben gondolkodunk. Örülök annak, hogy a pályázatok elbírálása a megyei földművelésügyi hivatalhoz kerül. Ez érdeke a termelőnek és a hivatalnak is. A kínálkozó lehetőségek megragadása azért fontos a megye agrárágazata számára, mert az országos támogatásból csupán 0,6 százalékkal részesedik. El kellene érni az 1,2 százalékot. Kihasználatlan telepek Fejleszteni, eredményesebben, olcsóbban termelni nemcsak nálunk, hanem a megyében található 15 kihasználatlan baromfitelepen csak támogatással lehet! A takarmány, a táp ára, s az egyéb termelési költségek a 100 forint árbevételből 88 százalékot képviselnek. ' Fejlesztési elképzeléseink között a gázfűtés bevezetése után korszerű etető- és itatóberendezések megvásárlása szerepel. Venesz Károly Hódít a Glóbus. A müncheni és a bécsi tőzsde után Frankfurtban is forgalmazni fogják a Globus Konzervipari Rt. részvényeit. Mint azt Oláh Miklós vezérigazgató elmondta: az ügylet már pénteken megkezdődhet, mivel az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet engedélyezte a bevezetést. Külföldi tőke. Tavaly 4088 új külföldi vállalkozás alakult hazánkban, a beáramlott külföldi tőke elérte a 30 milliárd forintot. A KSH legfrissebb jelentése szerint 1995 végén közel 25 000 külföldi érdekeltségű vállalkozás működött hazánkban 1973 milliárd forint jegyzett tőkével. Reuters Investor. Ezen a néven indít új, magyar nyelvű szolgáltatást az angol székhelyű világhírügynökség. Tájékoztat a Budapesti Értéktőzsdén forgalmazott összes magyar részvény, kötvény és egyéb ügyletek áráról, a határidős jegyzésekkel együtt. Az információk személyi számítógépen vehetők, a Duna Tv műholdas televíziós programjának rendszerén, a PC-hez csatlakoztatható de- kóderrel. Az MNB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 275,03 Görög drachma (100) 65,72 Német márka 103,11 Olasz líra (1000) 105,73 Osztrák schilling 14,66 Spanyol peseta (100)122,96 USA-dollár 169,04 Megszűnt 150 ezer vállalkozás Lehet, hogy felülvizsgálják a tb-járulékok rendszerét? A megnövekedett társadalombiztosítási kötelezettségek teljesítése igen sok vállalkozónak olyan többletterhet jelent, amit nem tudnak, nem akarnak vállalni. Sokan inkább visszaadják vállalkozási engedélyüket, s ez különösen a kistelepüléseken okozhat megélhetési és ellátási problémákat. A jelenség következményeiről T. Asztalos Ildikót, az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium politikai államtitkárát kérdeztük, aki egyben a Vállalkozásfejlesztési Tanács ügyvezető alelnöke.-Az új tb-rendszer bevezetése nyomán egyre többen adják vissza vállalkozási engedélyüket. Különböző számok jelennek meg. Önök hány megszűnt kisvállalkozásról tudnak?-Az önkormányzatoktól és más szervezetektől származó információink szerint mintegy 150 ezerre tehető a számuk.- Ez nagyon soknak tűnik.-A 791 ezer vállalkozóból 273 ezer az egyéni vállalkozó. Ezeknek legtöbbje azért vált vállalkozóvá, mert munkaadója - hogy adóját és társadalombiztosítási járulékát megtakaríthassa, vagy csökkenthesse - erre késztette. De sokan voltak olyanok is, akik csak azért lettek vállalkozók, hogy időlegesen, egy-egy hónapra vállalhassanak munkát.-Az új rendelkezések a kis települések cipészeit, fodrászait is sújtják. Ők valószínűleg továbbra is dolgoznak majd, ám feketén. Szolgáltatásukra szükség van, ezért a helyi hatóságok szemet hunynak, elnézik tevékenységüket.- Azzal egyet kell érteni, hogy a közteherviselést szélesíteni kell, de nem biztos, hogy a vállalkozók terheinek növelése a legjobb módszer. S nem kellene talán egy kalap alá venni minden vállalkozót. Az eszköz- rendszerben, az adó- és támogatási formákban meg kellene különböztetni a vállalkozásokat, hogy a kisebbek, a kevés tőkével rendelkezők is életben maradhassanak.- Ha ezt ön is így látja, akkor megkérdezhetem, vajon mit tesz ez ügyben akár a minisztérium, akár a Vállalkozásfejlesztési Tanács?- Most készül a vállalkozási törvényjavaslat, amely fél éven belül a kormány elé kerülhet. Ebben kell tisztázni ezeket a kérdéseket is. Pillanatnyilag annyit tehetünk, hogy ismételten megvizsgáljuk a társadalombiztosítási törvényt, és sürgetjük felülvizsgálatát. (koós) Turisztikai közhasznú társaságok Elkészült az idegenforgalomról szóló törvény koncepciója Január végén szakmai vitára bocsátják a turizmusról szóló törvény koncepcióját, az ágazat fejlesztési stratégiáját, illetve a regionális idegenforgalmi rendszer korszerűsítésére kidolgozott javaslatot - jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Katona Béla, a Országos Idegenforgalmi Bizottság elnöke. A testület két legutóbbi ülésének témáit ismertetve elmondta, hogy az idegenforgalom irányítási rendszerének korszerűsítését 9 regionális idegenforgalmi bizottság megszervezésével képzelik el. Ezek feladata lesz, hogy előkészítsék olyan közhasznú társaságok létrehozását, amelyek átvehetik majd - a rendelkezésre álló pénzeszközökkel együtt - a területi idegenforgalom szervezését, vezetését. Katona Béla szerint a regionális szervezetek még az idén létrejöhetnek. Jövőre tervezik a közhasznú társaságok megalakulását és várhatóan 1999 lesz az első év, amikor az új rendszerben történhet az idegenforgalom irányítása. Az elnök elmondta még, hogy az OIB jóváhagyta a Turisztikai Célelőirányzat 1997. évi keretének felhasználási tervét. Eszerint az idén rendelkezésre álló 3,9 milliárd forintból 1,7 milliárd forintot kiadványokra, vásárokra, kiállításokra és a külképviseletekre költenek. Rendezvényekre összesen 610 millió forint jut, amelyen belül a Forma-1 autóverseny 130 millió forintos, a Tavaszi Fesztivál pedig 80 millió forintos támogatást kap. Turisztikai területek fejlesztésére 800 millió forintot, a Magyar Turisztikai Szolgálat Rt. működésére és beruházásaira pedig 400 millió forintot szánnak. Ot év - ötszörös bevétel Megszűntek a költségvetésnek milliárdos károkat okozó vám- és jövedéki visz- szaélések, s ez elsősorban a vámtörvény életbelépésének köszönhető, emelte ki Arnold Mihály, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka, amikor az 1996- os évet értékelte. Eredményesen zárta a tavalyi évet a pénzügyőrség. A vámhatóság által beszedett összes költségvetési bevétel elérte a 732 milliárd forintot, ami ötszöröse a rendszerváltás első évében teljesített bevételnek. A befolyt pénzből a legnagyobb részt az importhoz kapcsolódó általános forgalmi adó tette ki 486 milliárd forint értékben, ezt követi a vám és vámpótlék 192 milliárd forinttal, amihez további 22,7 milliárd forint statisztikai illeték járul. Fogyasztási adóból1 a pénzügyőrök tavaly 31,3 milliárd forintot szedtek be. A vám- és adóterheken felül mintegy 11 milliárd forint folyt be a VPOP számlájára útalap-hozzájárulás, környezetvédelmi termékdíj és gépjárműadó címén. A vámtörvény által lehetővé tett azonnali vámbeszedés, a magas adótartamú termékek szakosított vámhivatali kezelése és az utólagos ellenőrzés létszámemelést igényel. Ennek pénzügyi fedezetét az idei költségvetés biztosítja. Ennek alapján 850 fővel bővítheti létszámát a vám- és pénzügyőrség. / A Budapesti Árutőzsde hírei • A keddi tőzsdenapon kiegyensúlyozott volt a piac, nem volt drasztikus elmozdulás, a kukorica- és búzapiacon tovább estek az árak. Legerősebb az óbúza határidőkben. A takarmánybúzában inkább vevők voltak. • Minden gabonaárat ver a márciusi jegyzésű árpa, hetek óta stabilan, 31 ezer körül kötik az üzleteket. A napraforgó minden őszi határideje lefelé folytatja útját. A sertéspiac tovább pang, azonnali EU v. I-et 190 forinton vettek volna. Áru/Hó Elszámolóár Kukorica (Ft/t) Március 19 590 Október 19 650 Étkezési búza (Ft/t) Március 29160 Július 21 700 Takarmánybúza (Ft/t) Március 27 100 Takarmányárpa (Ft/t) Március 30 970 Napraforgó (Ft/t) Október 42 500 EU-vágósertés I. (Ft/kg) Február • EU-vágósertés II. (Ft/kg) Február 195,00 Vételi Eladási Üzletkötés ajánlati ársáv 19 200-19 600 19 250-20 000 29 150-29 550 21 300-21 700 26 700-26 900 30 600-30 970 196.00- 197,00 191.00- 192,00 19 510-19 800 19 650-20 000 29 150-29 550 22 100 30 970-31 370 42 800-43 000 198,00-199,00 19 510-19 600 19 650-20 000 29 150-29 550 30 970 Ballai Pál BÁT-tőzsdetag