Nógrád Megyei Hírlap, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-31-1997-01-01 / 304. szám

1996. december 31., kedd Szilveszter ’96 5. oldal Több pénzt kapnak az elmaradott régiók Horn Gyula: Jó az esély a gazdaság háromszázalékos növekedésére Tény, hogy a kabinet reformintézkedései, a teljes gazdasági csőd elkerülését célzó megszorítások komoly társadalmi fe­szültségeket, érdekellentéteket keltettek. Természetes tehát, hogy nehéz most elhitetni a lakossággal, hogy jövőre 3 száza­lékos gazdasági növekedéssel számolhatunk, s a bérek, nyug­díjak reálértéke sem csökken tovább - jelentette ki a lapunk­nak adott interjújában Horn Gyula miniszterelnök.-Miniszterelnök úr! A közvé­lemény-kutatások nem éppen hízelgőek a kormányra, s sze­mély szerint önre nézve. Mivel magyarázza ezt?-A reálbérek, a nyugdíjak reálértékének csökkentése, a "rászorultság elvét érvényesítő szociális intézkedések egész sora, a különböző reformok okozta nehézségek növelték a belső feszültségeket, s ettől se­hol a világon még egyetlen kormány sem lett népszerű. Ezzel együtt nehezen birkózott a feladatokkal a kormány is, amit több miniszter kiválása is bizonyított.-Ma is vállalná a Bokros­csomagot?- Bár az nem köthető egyet­len személyhez, ma is úgy lá­tom, hogy a költségvetési ki­adások lefaragása, az úgyneve­zett csúszó árfolyamok beveze­tése a stabilizáció fontos felté­tele volt.-Am a mezőgazdaság sú­lyos válságba került.-De nem az utolsó két-két és fél évben! Sőt ma már el­mondhatjuk, hogy megállt a mezőgazdaság hanyatlása, így minden esély adott az 1998 második fél évében útjára in­duló agráiprogram sikeréhez.- Melyek ennek a régen várt programnak az alappillérei?- Legfőbb elve a komplexi­tás; legfontosabb szempontjai közül egyrészt az Európai Unió követelményeihez való igazodást és a magyar mező- gazdaság hagyományos termé­keinek megőrzését emelném ki. Meggyőződésem ugyanis, hogy a keleti piacokra irányuló már bevált termékekről nem szabad lemondanunk.-Vidéken, különösen a ke­leti megyékben élők szerint igazságtalan, hogy az ország kettészakadásának hátrányait folyamatosan viselniük kell, mert a kormány alig tesz vala­mit a hátrányos helyzetű ré­giók felzárkóztatásáért.-Lehet, hogy erőfeszítése­ink eredményei még nem lát­szanak, de számos intézkedést hoztunk az egyes területek kö­zött meglévő aránytalanságok kiegyensúlyozására. Talán hi­hetetlen, de igaz: az Unió tár­sult országai közül egyedül ná­lunk indult be olyan területfej­lesztési program, amely a leg­elmaradottabb régiókba pum­pálja a több pénzt, s amelynek révén minden dollárnyi befek­tetéshez ugyanannyi külföldi támogatás szerezhető.-Ön optimistán néz az új esztendő elé, miközben a kü­szöbönálló áremelések, az adózás rendjében bekövetke­ző változások tovább erő- ■ sítik a pesszimista hangokat.-Előrejelzéseim a tényekre épülnek. Magyarország nem tudott volna megállni a lábán, ha az elmúlt két és fél évben nem javultak volna a legfonto­sabb gazdasági mutatószámok. Ezek az eredmények teremtet­ték meg a legjobb feltételeket az adósságterhek könnyítésé­hez, a befektetési hitelek el­nyeréséhez. Mindez ösztönzi a gazdasági fejlődést és alapot ad a munkanélküliség további csökkentésére, az életkörül­mények javítására. Jövőre szinten marad a bé­rek és a nyugdíjak reálértéke, s jó az esélyünk arra, hogy 3 százalékos gazdasági növeke­dést érjünk el.-1997 már a választások előkészítő időszakának tekint­hető. Milyen helyet foglal el az új esztendő az ön négy évre ki­dolgozott stratégiájában?-Határidőnaplómban 1997- re három fő feladatot jegyez­tem fel. Ezek: az agrárszféra korszerűsítése, az egészségügy átalakítása és a közbiztonság megerősítése. Az elsőről már beszéltem, a második fontos feladat lénye­géről most csak annyit emel­nék ki: az új egészségügyi rendszernek alapvetően a rá­szorult' ember érdekét kell szolgálnia. A közbiztonság ga­rantálása érdekében egy sor erőfeszítést teszünk, az új szemléletű vezetők munkába állításától a rendőrség tényke­déséhez szükséges anyagi hát­tér biztosításán át a civil szféra erőtejjesebb bevonásáig.- Ön percekkel ezelőtt talál­kozott a román külügyminisz­terrel. Miről tárgyaltak?- Minthogy a másik fél is kész a régi sebek begyógyítá- sára, a kapcsolatok erősítésére, konkrét tennivalókról váltot­tunk szót. Ilyen a kolozs­vári-debreceni főkonzulátusok megnyitása és más bizalom- erősítő intézkedések meghoza­tala, amelyekről a külügymi­niszterek, illetve a szakértők tárgyaltak és tárgyalnak majd.- Ön már többször kifejtette: a kormány szorgalmazza, hogy az Európai Unió anyagilag is segítse Magyarország csatla­kozását. Milyen konkrét prog­ramok támogatására számít?- A ’98-as uniós költségve­tésből remélünk támogatást. Ennek egy részét a csatlakozás feltételéül szabott jogharmoni­záció, valamint az infrastruk­túra és az iparszerkezet átalakí­tásának finanszírozására sze­retnénk fordítani. A területfej­lesztési programokra, a transz­európai közlekedési hálózatba való bekapcsolódáshoz - pél­dául a kontinens északi és déli részét összekötő autópályák „eléréséhez” - is kértünk pénzt.- Nehéz, küzdelmes esztendő végére értünk.-Mit kíván 1997- re?- Olvasóiknak azt kívánom, hogy 1997-ben több öröm érje mindannyiukat, mint bánat. A kormánynak, önmagunknak pedig azt, hogy hagyjanak bennünket nyugodtan dol­gozni, végigjárni a progra­munkban jelzett utat. / pá-ta Válaszolnak Nógrád megye városainak polgármesterei Sikerek és kudarcok nyomában Az évek fordulóján szinte minden ember mérlegeli, hogy mi is volt az elmúlt esztendő legnagyobb sikere, illetve mit könyvel­het el legnagyobb kudarcként. A kérdést feltettük Nógrád me­gye hat városa polgármesterének is. D r. Balázs Ottó, 'Bátonyterenye polgármestere: - Először beszéljünk a kudarcról. Az eurorégiós megállapodás kere­tében az angolokkal és a németek­kel beadtunk egy közös pályázatot Brüsszelbe. Az Ecos-Ouverture pá­lyázat 150 millió forintra irányult, azonban nem nyertünk. A sikerről az első, ami eszembe jut, az, hogy útfejlesztésben óriásit léptünk előre ebben az évben. Elég, ha csak végigmegyünk az Ózdi úton, de sorolhatnám még tovább is az utcaneveket, az összekötő uta­kat. A másik jelentős siker a kiste- renyei kastély. Evek óta folytak a tárgyalások az Acélárugyár Rt.-vel. Az az érdekes helyzet volt ugyanis, hogy a kastélykert önkormányzati tulajdon, maga a kastély viszont az acélgyáré volt. Nos, végre hosszas tárgyalások után az elmúlt héten aláírtuk a szer­ződést és most már maga az épület is önkormányzati tulajdon. D r. Dobrovoczky István, Pásztó polgármestere:- Az egyik legjelentősebb siker az 1100. évforduló tiszte­letére az emlékpark kialakítása Pásztón. Egyúttal köszönöm Tari alpolgármester úrnak a ko­ordinációs egyeztető munkát. Ugyancsak siker, hogy az in­tézmények működőképesek maradtak. Az állami berendezkedés szervezeti rendszere szeren­csére meghagyta a települési önkormányzatok jogát abban, hogy az intézmények működé­sét meg tudták védeni. A Tigáz és belterületi földek értékével nem rendelkezünk, ezzel ben­nünket megkurtítottak. Ennek ellenére egy intézményt sem kellett bezárnunk, ha nehezen is, de azért működtek. Kudarc, vagy inkább „nega­tív „élményem” az Unimill Epí- tőelemgyárral kapcsolatos. A testület ’96 áprilisában döntött, én egyedül kisebbségben ma­radtam. A képviselők annak el­lenére foglaltak állást a felszá­molás mellett, hogy a felkért szakértői vélemény határozot­tan ellenezte a döntést. így még a reménye is eloszlott annak, hogy itt új munkahelyek léte­süljenek A másik nagy kudarc, hogy megvásároltuk a MÁG épületét könyvtár céljára 13 millió fo­rintért, a szakértői vélemény szerint pedig a szükséges átala­kításokat nem lehet elvégezni, mert statikailag nem alkalmas, így viszont könyvtárnak nem jó. Ez bizony patthelyzet. G résina István, Rétság polgármestere: -Ismét megindult a gazda­ság, a város fejlődése, és ezzel párhuzamosan sikerült a műkö­dési forrásokat is megterem­teni. A fejlődés nem csak Rét- ságnak jelent haladást, hanem a térség többi településének is. A működő tőke végre letelepül nálunk is - itt nem csak a TDK- ra gondolok-, és még koránt sincs vége, hiszen jön a máso­dik és a harmadik ütem is, amely új ipari városrész kiala­kulását vonja . maga után. Ugyancsak sikernek tartom, hogy a csapatmunka, a szerve­zőkészség eredményeképpen az idei költségvetésünkben 60 mil­lió forint plusz bevételt köny­velhetünk el. Kudarcként, vagy inkább fájdalomként tartom nyilván a dandár leépítését. Ennek erőa érzelmi oldala is van, megviseli a fiatalokat, családokat. A tér­ség gazdasági-társadalmi éle­tére is pozitívan hatott a dandár léte, hiszen 300-400 milliós költségvetésük itt realizálódott, 140 civilt alkalmazott. Juhász Péter, J Balassagyarmat polgármestere: - Mindenképpen sikernek ne­vezném, hogy a 170 millió forintos hiány ellenére év közben nagyon kemény munkával, rengeteg fejfá­jással ugyan, de sikerült elkerül­nünk a hitel felvételét. De azért vannak „pozitívabb” sikerek is, ilyen például az, hogy elkészült az új iskola. Ahol sikerek vannak, általában jelen van a ku­darc is. Ilyen volt nekünk az eltelt esztendőben, hogy nem tudtuk megvalósítani a hulladéklerakó építését. A csesztvei önkormány­zattal ugyanis nem sikerült meg­egyeznünk, így aztán ez a terv ku­darcba fulladt. J)úszta Béla, i Salgótarján polgármestere:-Sikernek tartom, hogy hosszú idő óta végre egyensúlyos, hiány nélküli költségvetésünk volt az idén, stabil, kiegyensúlyozott gaz­dálkodással. Azt is sikerként köny­velem el, hogy végre áttörtük a tér­ségben az elmaradottság gátját, a válság kezelése kapcsán közös stra­tégiát tudtunk kidolgozni az ön- kormányzatok fejlesztésének tekin­tetében. A közös munka eredménye, hogy új feltételrendszer alakult ki, a területfejlesztésben új lehetőségek kapujában állunk. És azt is sikernek tartom, hogy jelentős kudarcot nem éltünk meg. Sok apró dolog volt az eltelt évben, ami nem a terveink szerint alakult, de a jelentős kudar­cok elkerültek bennünket. V arga Tibor, Szécsény polgármestere: -A kudarcot nem szívesen éli meg az ember. Ebben az év­ben a költségvetés nehéz hely­zete jelenti a problémát. így munkánk nagy részét ezzel kapcsolatos gondok kötik le. Sokkal szívesebben beszélek azonban a sikerről, jóllehet ez nem egy, hanem több év szívós munkájának, szorgalmának az eredménye. Szécsényben száz százalé­kosnak minősíthetjük a közmű- rendszert. Értem ezalatt a víz-, gáz-, szennyvíz- és elektromos- energia-hálózatot. Adós még a településrész a telkek kialakításával az új lakó­terület bővítésére, a járda kiépí­tésével, amelyre pályázatot nyújtottunk be. Ha nyerünk, akkor teljes lesz a siker, és elmondhatjuk, meg­valósítottuk a szükséges infra­struktúrát. Hegedűs Erzsébet Mit várnak az új esztendőtől a falvakban? Ne legyen rosszabb mint az idei volt Sirkó Ferenc József polgármester, Sóshartyán-Azt hiszem, hogy nem­csak az én várakozásom, ha­nem a falu minden lakosáé, hogy 1997-ben végre befeje­ződjön a gázberuházás. Na­gyon reméljük, hogy sikerül végre rendezni a Tigázzal a dolgainkat és megkezdődhet a gázszolgáltatás. Egyébként én azt szeret­ném, ha jövőre is legalább annyi pénzünk lenne, mint az idén. Nem dúskáltunk az anyagiakban, de az infrastruk­túra működtetéséhez rendel­kezésünkre állt a pénz. S amit még várok, hogy a vizünk palackozása ismét megkezdődhessen. Balázs Pál jegyző Szalmatercs- Sok a gondunk a község­ben, éppen ezért jó lenne ha ezeknek a gondoknak legalább a nagyobb része megoldódna. Legfőképpen azt szeretném, ha nem lenne rosszabb évünk, mint az idei volt. Persze az sem lenne baj, ha egy kicsit jobban sikerülne a küszöbön álló esztendő. Ehhez pedig az szükséges, hogy a központi szervektől nagyobb támoga­tást kapjunk a kis települések­nek a nagyobbakhoz, tehető­sebbekhez való felzárkózása érdekében. Nekünk például csak így lesz lehetséges a gáz­hálózat és a szennyvízhálózat kiépítése. Molnár Gábor polgármester Mátramindszent-Nem tudom más kollé­gáim mit mondtak, én azt vá­rom 1997-től, hogy nem lesz rosszabb évünk, mint az idei volt. Különösebb anyagi gond­jaink nem voltak, s ez lenne jó jövőre is. Konkrétan azt sze­retném még, hogy az elkezdett gázberuházásunk a megadott határidőre, jövő év július 31- ére befejeződjön. Ha ez sike­rül, az a legnagyobb öröme lesz minden érdekelt lako­sunknak. Persze ezen túl is vannak még feladataink, de bízom benne, hogy a pénzesz­közök okos beosztásával, az emberek összefogásával meg­oldhatók lesznek. P. A. Sokak titokzatos vágya Megint eltelt egy év, elérkezett az utolsó napja. A szilveszter hagyományosan a jókedvé, a vidámságé. Ekkor elhatároz­zuk, hogy a következő évben minden másképpen lesz. Az ünneplésre számtalan va­riáció kínálkozik. Vannak, akik felcsapják a szilveszteri kala­pot, megfújják a trombitát, és harsányan ünnepelnek külön­böző szórakozóhelyeken, baráti társaságokkal. Vannak, akik becsukják maguk mögött az aj­tót és szerényebb körülmények között, otthon a televízió előtt köszöntik az új évet, vagy éppen házibulit rendeznek. Ilyenkor senki sem haragszik a hangoskodókra, ismeretlen emberek borulnak egymás nya­kába éjfélkor: boldog új évet! Kígyóznak a szerpentinek, rö­pül a konfetti . . . meghúzgál- juk az újévi szerencsemalac fü­lé t-f árkát, s titokban kívánsá­gokat suttogunk jóllehet azt is tudjuk, hogy teljesülésük érde­kében saját magunknak kell a legtöbbet tennünk. Szilveszterkor minden olyan más: az utca, ahol ezerszer já­runk, ragyogó fényeivel elfeled­ted a szürke hétköznapokat. A házmester, aki máskor morogva utasít rendre, most mosolyogva viszonozza a köszöntést. Egy röpke napra elfelejtjük, hogy a következő évben újra drágább lesz az élet... Hogy többet kell majd fizetnünk az áramért, a gázért, a telefonért, a postáért, a vízért, mindenért. Éjfélkor, amikor pukkannak a pezsgősüvegek dugói, amikor felhangzik a Himnusz hangja, beköszöntőt mondunk, azzal a nem titkolt vággyal, hogy a kö­vetkező év se legyen rosszabb, mint az előző volt. H. E. Örömöt okozó fogadalmat is tegyünk - Vegyük komolyan elhatározásainkat Csak tréfából ne esküdözzünk ! Hogyan valósítsuk meg újévi nagy nagy elhatározásainkat? Erre a kérdésre egy amerikai pszichológia professzor, dr. Frederick Koenig, kereste és ta­lálta meg a választ.- Csak kevés fogadalmat te­gyünk! A sokat úgy is képte­lenség egy éven keresztül betar­tani. Ebbe a kategóriába tarto­zik a fogyási szándék is. Csak kivitelezhető, reális dolgot fogadjunk meg! Ha pél­dául takarékoskodni akarunk, hetekre, hónapokra bontsuk le, mennyit kell félretennie. Igazán akkor lehet jól takarékoskodni, ha ismerjük a célját. .. Mindig meghatározott dol­gokat kell megfogadni! Ezeket pontosan kell megjelölni a módszerekkel együtt! Olyan fogadalmat is te­gyünk, ami Örömöt okoz! Gyakrabban megyünk szín­házba, táncolni vagy többet ol­vasunk. A legfontosabb: mindent ve­gyünk komolyan. Tréfából ne esküdözzünk szilveszter éjsza­káján sem. Hiteltelenné válni önmagunk előtt sem érdemes. Hát még mások szemében. Interjú a miniszterelnök dolgozószobájában

Next

/
Thumbnails
Contents