Nógrád Megyei Hírlap, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-22 / 273. szám

6. oldal Mozaik 1996. november 22., péntek Rideg János és társai az életre szavaztak 1944 novemberében Karancslejtös sem felejthető ! Rideg János Baglyasalján él és egészen fiatalon, alig húszéve­sen kezdte a munkát Karancslejtősön. Ott volt 1944 novembe­rében is. Szerinte azokra a napokra ma már kevesen emlékez­nek, s vannak akik talán szégyellik, részeseit elítélik. A történ­teket azonban nem lehet eltörölni, múltunk, életünk részei. Játékok mikulásra, karácsonyra - Boskó Béla salgótarjáni vállalkozó Pásztó bel­városában nyitotta meg gazdag választékú, új játéküzletét. fotó: rigó tibor Üj, állandó épületbe került a Természettudomány Múzeum Időutazás a lovardában Úgy emlékszik, borús, hideg volt az idő, a bányászok fázó­san húzták össze magukon vé­kony kabátjukat. Egykedvűen hallgatták Szepesi bányames­tert, hogy nem szállnak le a bá­nyába. Másnap Kozik Ferenc csa­patvezető vájár a bánya bejára­tánál az emberek elé állt. Fegyver a frontról-Emberek! Megbeszéltük a dolgot és néhányunknak az a véleménye, hogy ne menjünk sehová. Elég volt az öldöklés­ből! Foglaljuk el a bányát és ott várjuk meg a háború végét! így történt aztán, hogy no­vember 23-án, csaknem három­százan az otthonról hozott sze­gényes elemózsiával leszálltak a bányába. Ott aztán csopor­tokba verődve tárgyalták, mi történik ezek után. Nem sok idő telt el, amikor Jámbor Miklós főmérnök köszönt rájuk:- Nem lesz ennek jó vége. Most még elvonulhatnak, vagy dolgozhatnak. Gyorsan megkapta a választ:- Ezért a rendszerért mi már egyetlen koppantást sem te­szünk! \ Voltak, akik igazából végig sem gondolták, mi lesz az el­lenszegülés vége. Akik számol­tak a következményekkel, ké­szültek a csendőrök és a néme­tek támadására. Első dolguk az volt, hogy megszervezzék az őrséget. Fegyvert, egy egész kbcsideréknyit, az a huszonkét katona hozott magával, akik otthagyták a frontot. Az első küldöttség, amely kintről jött és tárgyalni akart, még reményt keltő üzeneteket hozott. Szabad elvonulást kínál­tak mindenkinek, ha felhagy­nak az ellenállással. Ritkuló levegő Később keményedtek a szavak és a megadás feltételei is. S hogy a bányászok erre sem mozdultak, jött a könnygáz, a ködgyertya, meg az áramszünet fogyó levegővel, egyre emel­kedő vízzel. A sűrűn go- molygó, maró füsttől többen rosszul lettek, pánikba estek. A neheze azonban még hátra volt. A csendőrök, a németek a telepi riadt öregeket, asszonyokat, rémült gyerekeket terelték ma­guk előtt, s úgy nyomultak a bányába. A gyerekek sírtak, az asszonyok jajveszékeltek:- Gyertek ki! Hiszen itt pusz­tultok mindnyájan... Horváth Lajos ott feküdt tár­saival a homokkal megtöltött csillegát mögött. Figyelmezte­tésül a levegőbe lőtt. A néme­tek, a csendőrök hanyatt-hom­lok menekültek. Csend lett egy darabig, majd kopogni kezdtek a kalapácsok. Deszkázták a lejtakna bejáratát. Bojna Já­nost, az öreg bányászt is mun­kára kényszerítették. Nehéz volt a szíve, ólomsúlyú a karja, hiszen a fia lent volt a mélyben. Nem volt élelem, ivóvíz, s a karbidlámpák alig-alig pislá­koló fényénél egyre szaporáb­ban szedték a levegőt a bányá­szok. Meghányták-vetették sor­sukat: a bányában a biztos ha­lál, fenn halvány életremény. Az élet mellett szavaztak. Ahogy Rideg János kiért a fel­színre, beleborzadt a látványba. A környék, az egész völgy tele volt állig felfegyverzett néme­tekkel, csendőrökkel, ugrásra kész kutyákkal. Szigorú parancs Felemelt kézzel álltak, míg mo­tozták őket, majd a réten sora­koztak. Két bányászt meg egy katonát emeltek ki végül a sor­ból, s a völgyre telepedő síri csendet fegyverropogás törte össze. Rideg János, Kakuk Pál, Kakuk István nehezen fordítot­ták ki a kőkemény, fagyos han­tokat, hogy elföldeljék társai­kat. Aztán elindult a menet Sal­gótarjánba, gyalogosan, két hegybevájt alagúton át. A ka­szárnyában azonnal megkezd­ték a kihallgatásokat. A rögtön­ítélő bíróság az acélgyári isko­lában ülésezett. Mahinyák Jó­zsefet, Lukács Sándort, Tóth Miklóst és egy ismeretlen kato­nát azonnal kivégezték a ka­szárnya udvarán. Mahinyák Jó­zsef felesége erről mit sem tu­dott, s még ezután is hozta fér­jének a szegényes ebédet. Két hétig tartották őrizet alatt Rideg Jánost is. — Szabadultunk volna előbb, ha megbánjuk vétkeinket és je­lentkezünk a Hunyadi páncélo­sokhoz. Senki nem jelentkezett. Hiába hívta szigorú parancs, Rideg János nem vonult be Szécsénybe. Társaival a hegye­ken át, bujdokolva ment vissza Karancslejtősre és ott várta meg a háború végét. Mindig is csendesen élt, tet­teivel sohasem kérkedett. Ki­tüntetést, elismerést nem kért, nem is kapott. Becsülettel fel­nevelte, taníttatta a fiát, akiből jó orvos lett. Tisztelegni min­den évben elmegy Karancslej­tősre. V. G. Kétszáz éves álom vált valóra. A millecentenáriumi év ma­radandó alkotásai közül is a legjelentősebbként, új ál­landó épületet kapott a Ter­mészettudományi Múzeum. Egy 1994-es kormánydöntés alapján a múzeum kezelői jogot nyert a volt Ludovika akadé­mia, a hajdani lovarda épüle­tére, s a közeli Orczy kertre is. A rekonstrukció 1995 február­jában indult és 1996 őszén a pazarul felújított és múzeumi célra átalakított lovardában, az egykori Alfa mozi helyén meg­nyílt az Ember és természet Magyarországon című állandó kiállítás. A Széchényi alapította Nem­zeti Múzeum 1808-as inventá- riumában - leltárkönyvében ­már ott szerepelt az első termé­szettudományos tétel, egy Fes- tetich Julianna által ajándéko­zott ásvány. Ezt követően gyor­san gyarapodott a természettu­dományos gyűjtemény, csak önálló épülete, kiállítóhelye nem volt az évszázadok során. Most a kiállítások és a gyűj­temények is egy helyre kerül­nek. Reprezentatív lépcső vezet az egykori istálló porondszint­jére. Itt hét időszaki tárlat tölti meg a teret, s az újonnan kiala­kított galériára, ahol az állandó kiállítás látható. Ezer, nagyrészt eddig be nem mutatott valósá­gos tárggyal, bőséges magya­rázó szöveggel, grafikonnal, áb­rával, számítógépes, interaktív kiegészítéssel. Történelmi-öko­lógiai időutazásra szól a meg­hívó. Tudatosítva, hogy törté­nelmünk a természetben zajlott és zajlik. Sok százmillió évvel ezelőttről indul a természettu­dományos „sztori”. Ősnövé­nyek, őskori állatok rekonstruk­ciói a szereplők. S a mai Magyarország és a Kárpát-medence ásványkincse­inek, földgáz és kőolaj lelőhe­lyeinek kialakulását követhet­jük nyomon. S hogy milyenek lehettek a barlangokban lakó ősemberek, arról a Skultéti Gyula és Kustár Agnes antropo­lógusok által készített arcre­konstrukciók alapján alkotha­tunk fogalmat. E korszak sztár­jai a subalyuki hároméves ne­andervölgyi ősgyerek és a ma­gyar szakemberek által konst­ruált mamut. Űj egyház Európában Együtt-békében A szcientológusok hagyomá­nyos egyházi megemlékezé­süket november 16-án tartot­ták Budapesten. Az ünnepen a Szcientológu­sok Nemzetközi Szövetségének 12. évfordulója alkalmából az elmúlt év eredményeiről szá­moltak be az egyház nemzet­közi vezetői, az egyházi szoká­soknak megfelelően videovetí- tés formájában. Egyik fő törekvése az egy­háznak, hogy korrekt képet ad­jon magáról. Ennek egyik módja az a kezdeményezés, hogy könyvtárak, köztisztség­viselők, hírességek és az üzleti élet fontosabb szereplői köny­vadományokat kapnak. Az el­múlt években nagyjából másfél millió forint értékben osztottak szét, illetve terjesztettek köny­veket, s további kétmillió forint értékű könyvadomány vár szét­küldésre a következő hónapok­ban. A bemutatkozás másik esz­köze az az egyedülálló sajtó- kampány, ami az International Herald Tribune és a nagy presz­tízzsel bíró Economist hasáb­jain jelenleg is folyik. Mivel a sajtó és a közvélemény egyre gyakrabban teszi fel azt a kér­dést, hogy „Valójában mi is az a szcientológia?”, az egyház úgy döntött, hogy megkönnyíti a válasz megtalálását. Az egy hónapja elkezdett és egészen az év végéig tartó hir­detéssorozat célja, hogy min­denki megtudhassa a a tényeket a szcientológia vállalásával kapcsolatban. Mivel elég sok pontatlan, hamis információ is kering Európában az új vallá­sokról, az egyház szerint az a legjobb, ha ők maguk mutat­koznak be. Adottság a sokféle­ség. Megismerni a másikat: ez a béke alapfeltétele. Kollégáik és mindannyiunk biztonságáért felelnek a műszaki diszpécserek Nem csak a hangjáról ismerik a motort Nem volt könnyű egyszerre mind az ötükkel találkozni, hiszen két különböző mű­szakban dolgoznak a Nógrád Volán Rt. műszaki diszpé­cserei. Ök azok, akiknek mű­szaki irányú ítéletük naponta nagy súllyal esik latba a gya­korlatban. Felelősségteljesen kell véleményt mondaniuk, mert szavuk a biztonság mel­lett a gazdaságossági meg­fontolást is kell, hogy je­lentse. Józsa György, a műszaki diszpécserek vezetője, vala­mint üzletági energetikus. 1979-től dolgozik a vállalatnál. Autószerelőként kezdte, majd energetikusként, később pedig a helyi járaton teljesített hét éven keresztül szolgálatot. Há­rom fia van, akik öt-, hat-, és kilencévesek. Józsa György- Én egyszerre két malom­ban is őrlök -mondja Józsa György. -Energetikusként az üzemanyag-fogyasztást kell vizsgálnom havi bontásban és gépjárműnként. A buszok hi­báinak megítélésekor pedig szintén figyelembe kell ven­nünk a gazdaságossági ténye­zőket. Tekintettel kell lenni arra például, hogy egy-egy csere mennyire indokolt, kezdve a vezető ülésétől a visszapillantó-tükör cseréjén át egészen egy-egy fődarab cse­réjéig. Szerencsére olyan ta­pasztalt, megbízható kollektí­vában dolgozok, ahol nem csupán magára van utalva az ember. Godó Oszkár 1966 óta tagja a volános csapatnak. Volt au­tószerelő, műszaki ellenőr, meós és csoportvezető is. Fia 21, lánya 15 éves. lyekbe irányítani. Emlékszem, még valamikor a hetvenes években történt, egy próbakör során észrevettem, hogy furán „fog” a busz kormánya. Utá­nanéztünk, s hamar rájöttünk, hogy a tolórúd első gömbcsap­szegének anyacsavarja épp, hogy csak rajta van a meneten. Hát, ilyen fontos apróságokra is oda kell figyelnünk. Káli József szintén 1966 óta dolgozik a cégnél, Godó osz­tálytársa volt annak idején. Au­Godó Oszkár- Az elmúlt 30 év során vol­tak csábító ajánlataim más munkahelyekről, de a szívem mindig itt marasztalt - emlé­kezik. - Ráadásul a feleségem is a cég területén dolgozik, a Volán Plusz Bt.-nél, mint könyvelő. A műszaki problé­mákkal érkező buszokat min­dig alapos áttekintés után kell a megfelelő helyekre, műhe­tószerelő, csoportvezető, mű­helyfőnök, műszakvezető, majd műszaki diszpécser. Kis­fia 3, kislánya 7 éves.-Sokszor kell arról dönte­nünk, hogy a felénk jelzett hiba milyen „mélységű”. De nem csupán a javítási folyamat elindítása a feladatunk, hanem hozzánk tartozik az úgyneve­zett 2-es szemlék végátvétele is, valamint az autómentések megszervezése a műszakveze­tővel történt egyeztetés alap­ján. A közvetlen műszaki fel­adatokon túl a forgalmistákkal is tartjuk a kapcsolatot, mivel feladatellátásunk a forgalom- biztosítás egyik fontos eleme - ad ízelítőt munkájukról Káli József. Adorján József már 33 éve dolgozik a cégnél. Autószere­lőként kezdte, később csoport- vezetőként és a kömyezetvé­Adorján József delmi kártyák egyik felelőse­ként is tevékenykedett. Egyik nagylánya egyetemista, a má­sik középiskolába jár.- Van, amikor elég a szem­revételezés is, ám a legtöbb esetben sokkal többet kell en­nél tudni a motorról, s minden olyan alkatrészről, „amitől” megy egy autóbusz - vála­szolja Adorján József, amikor arról kérdezem, hogy meny­nyire kell ismemi a vizsgáló­dás tárgyát. - Van annak talán már 20 éve is, amikor például szemre észre vettem, hogy az autóbusz kereke „el akarja hagyni” a járművet. Persze ez a kirívó esetek közé tartozik, ennél sokkal aprólékosabb, olykor alig észlelhető rej­tett hibákat kell feltárni. Puszta Tibor 1969-től tagja a vállalatnak. Ő is autószerelő­ként kezdte, utána pedig mű­Puszta Tibor helyfőnökként és műszakveze­tőként is dolgozott. Lánya 22 éves. És ami nem mellékes: 27 év óta jár be szinte mindennap, Szécsényből. - Én inkább az aktualitásokat emelném ki a munkakörünkből. Most, a téli felkészülésnél különösen oda kell figyelni a buszok megfe­lelő állapotára. A fagyállóval való feltöltést is beütemeztük, ami a helyi járatok esetében már száz százalékban meg is történt - említi az egyik lénye­ges volános momentumot. - A kollégáim már sok mindent elmondtak a diszpécseri fel­adatról, én még annyit tennék hozzá, hogy a gépkocsik szer­számleltárát is elvégezzük, s, hogy még mi mindenre kell odafigyelnünk, arra jó példa a munkaköri leírásunk gyarapo­dása. No, de tisztában vagyunk a feladatokkal, s a kötelessé­günkkel. B. M.

Next

/
Thumbnails
Contents