Nógrád Megyei Hírlap, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-22 / 273. szám
6. oldal Mozaik 1996. november 22., péntek Rideg János és társai az életre szavaztak 1944 novemberében Karancslejtös sem felejthető ! Rideg János Baglyasalján él és egészen fiatalon, alig húszévesen kezdte a munkát Karancslejtősön. Ott volt 1944 novemberében is. Szerinte azokra a napokra ma már kevesen emlékeznek, s vannak akik talán szégyellik, részeseit elítélik. A történteket azonban nem lehet eltörölni, múltunk, életünk részei. Játékok mikulásra, karácsonyra - Boskó Béla salgótarjáni vállalkozó Pásztó belvárosában nyitotta meg gazdag választékú, új játéküzletét. fotó: rigó tibor Üj, állandó épületbe került a Természettudomány Múzeum Időutazás a lovardában Úgy emlékszik, borús, hideg volt az idő, a bányászok fázósan húzták össze magukon vékony kabátjukat. Egykedvűen hallgatták Szepesi bányamestert, hogy nem szállnak le a bányába. Másnap Kozik Ferenc csapatvezető vájár a bánya bejáratánál az emberek elé állt. Fegyver a frontról-Emberek! Megbeszéltük a dolgot és néhányunknak az a véleménye, hogy ne menjünk sehová. Elég volt az öldöklésből! Foglaljuk el a bányát és ott várjuk meg a háború végét! így történt aztán, hogy november 23-án, csaknem háromszázan az otthonról hozott szegényes elemózsiával leszálltak a bányába. Ott aztán csoportokba verődve tárgyalták, mi történik ezek után. Nem sok idő telt el, amikor Jámbor Miklós főmérnök köszönt rájuk:- Nem lesz ennek jó vége. Most még elvonulhatnak, vagy dolgozhatnak. Gyorsan megkapta a választ:- Ezért a rendszerért mi már egyetlen koppantást sem teszünk! \ Voltak, akik igazából végig sem gondolták, mi lesz az ellenszegülés vége. Akik számoltak a következményekkel, készültek a csendőrök és a németek támadására. Első dolguk az volt, hogy megszervezzék az őrséget. Fegyvert, egy egész kbcsideréknyit, az a huszonkét katona hozott magával, akik otthagyták a frontot. Az első küldöttség, amely kintről jött és tárgyalni akart, még reményt keltő üzeneteket hozott. Szabad elvonulást kínáltak mindenkinek, ha felhagynak az ellenállással. Ritkuló levegő Később keményedtek a szavak és a megadás feltételei is. S hogy a bányászok erre sem mozdultak, jött a könnygáz, a ködgyertya, meg az áramszünet fogyó levegővel, egyre emelkedő vízzel. A sűrűn go- molygó, maró füsttől többen rosszul lettek, pánikba estek. A neheze azonban még hátra volt. A csendőrök, a németek a telepi riadt öregeket, asszonyokat, rémült gyerekeket terelték maguk előtt, s úgy nyomultak a bányába. A gyerekek sírtak, az asszonyok jajveszékeltek:- Gyertek ki! Hiszen itt pusztultok mindnyájan... Horváth Lajos ott feküdt társaival a homokkal megtöltött csillegát mögött. Figyelmeztetésül a levegőbe lőtt. A németek, a csendőrök hanyatt-homlok menekültek. Csend lett egy darabig, majd kopogni kezdtek a kalapácsok. Deszkázták a lejtakna bejáratát. Bojna Jánost, az öreg bányászt is munkára kényszerítették. Nehéz volt a szíve, ólomsúlyú a karja, hiszen a fia lent volt a mélyben. Nem volt élelem, ivóvíz, s a karbidlámpák alig-alig pislákoló fényénél egyre szaporábban szedték a levegőt a bányászok. Meghányták-vetették sorsukat: a bányában a biztos halál, fenn halvány életremény. Az élet mellett szavaztak. Ahogy Rideg János kiért a felszínre, beleborzadt a látványba. A környék, az egész völgy tele volt állig felfegyverzett németekkel, csendőrökkel, ugrásra kész kutyákkal. Szigorú parancs Felemelt kézzel álltak, míg motozták őket, majd a réten sorakoztak. Két bányászt meg egy katonát emeltek ki végül a sorból, s a völgyre telepedő síri csendet fegyverropogás törte össze. Rideg János, Kakuk Pál, Kakuk István nehezen fordították ki a kőkemény, fagyos hantokat, hogy elföldeljék társaikat. Aztán elindult a menet Salgótarjánba, gyalogosan, két hegybevájt alagúton át. A kaszárnyában azonnal megkezdték a kihallgatásokat. A rögtönítélő bíróság az acélgyári iskolában ülésezett. Mahinyák Józsefet, Lukács Sándort, Tóth Miklóst és egy ismeretlen katonát azonnal kivégezték a kaszárnya udvarán. Mahinyák József felesége erről mit sem tudott, s még ezután is hozta férjének a szegényes ebédet. Két hétig tartották őrizet alatt Rideg Jánost is. — Szabadultunk volna előbb, ha megbánjuk vétkeinket és jelentkezünk a Hunyadi páncélosokhoz. Senki nem jelentkezett. Hiába hívta szigorú parancs, Rideg János nem vonult be Szécsénybe. Társaival a hegyeken át, bujdokolva ment vissza Karancslejtősre és ott várta meg a háború végét. Mindig is csendesen élt, tetteivel sohasem kérkedett. Kitüntetést, elismerést nem kért, nem is kapott. Becsülettel felnevelte, taníttatta a fiát, akiből jó orvos lett. Tisztelegni minden évben elmegy Karancslejtősre. V. G. Kétszáz éves álom vált valóra. A millecentenáriumi év maradandó alkotásai közül is a legjelentősebbként, új állandó épületet kapott a Természettudományi Múzeum. Egy 1994-es kormánydöntés alapján a múzeum kezelői jogot nyert a volt Ludovika akadémia, a hajdani lovarda épületére, s a közeli Orczy kertre is. A rekonstrukció 1995 februárjában indult és 1996 őszén a pazarul felújított és múzeumi célra átalakított lovardában, az egykori Alfa mozi helyén megnyílt az Ember és természet Magyarországon című állandó kiállítás. A Széchényi alapította Nemzeti Múzeum 1808-as inventá- riumában - leltárkönyvében már ott szerepelt az első természettudományos tétel, egy Fes- tetich Julianna által ajándékozott ásvány. Ezt követően gyorsan gyarapodott a természettudományos gyűjtemény, csak önálló épülete, kiállítóhelye nem volt az évszázadok során. Most a kiállítások és a gyűjtemények is egy helyre kerülnek. Reprezentatív lépcső vezet az egykori istálló porondszintjére. Itt hét időszaki tárlat tölti meg a teret, s az újonnan kialakított galériára, ahol az állandó kiállítás látható. Ezer, nagyrészt eddig be nem mutatott valóságos tárggyal, bőséges magyarázó szöveggel, grafikonnal, ábrával, számítógépes, interaktív kiegészítéssel. Történelmi-ökológiai időutazásra szól a meghívó. Tudatosítva, hogy történelmünk a természetben zajlott és zajlik. Sok százmillió évvel ezelőttről indul a természettudományos „sztori”. Ősnövények, őskori állatok rekonstrukciói a szereplők. S a mai Magyarország és a Kárpát-medence ásványkincseinek, földgáz és kőolaj lelőhelyeinek kialakulását követhetjük nyomon. S hogy milyenek lehettek a barlangokban lakó ősemberek, arról a Skultéti Gyula és Kustár Agnes antropológusok által készített arcrekonstrukciók alapján alkothatunk fogalmat. E korszak sztárjai a subalyuki hároméves neandervölgyi ősgyerek és a magyar szakemberek által konstruált mamut. Űj egyház Európában Együtt-békében A szcientológusok hagyományos egyházi megemlékezésüket november 16-án tartották Budapesten. Az ünnepen a Szcientológusok Nemzetközi Szövetségének 12. évfordulója alkalmából az elmúlt év eredményeiről számoltak be az egyház nemzetközi vezetői, az egyházi szokásoknak megfelelően videovetí- tés formájában. Egyik fő törekvése az egyháznak, hogy korrekt képet adjon magáról. Ennek egyik módja az a kezdeményezés, hogy könyvtárak, köztisztségviselők, hírességek és az üzleti élet fontosabb szereplői könyvadományokat kapnak. Az elmúlt években nagyjából másfél millió forint értékben osztottak szét, illetve terjesztettek könyveket, s további kétmillió forint értékű könyvadomány vár szétküldésre a következő hónapokban. A bemutatkozás másik eszköze az az egyedülálló sajtó- kampány, ami az International Herald Tribune és a nagy presztízzsel bíró Economist hasábjain jelenleg is folyik. Mivel a sajtó és a közvélemény egyre gyakrabban teszi fel azt a kérdést, hogy „Valójában mi is az a szcientológia?”, az egyház úgy döntött, hogy megkönnyíti a válasz megtalálását. Az egy hónapja elkezdett és egészen az év végéig tartó hirdetéssorozat célja, hogy mindenki megtudhassa a a tényeket a szcientológia vállalásával kapcsolatban. Mivel elég sok pontatlan, hamis információ is kering Európában az új vallásokról, az egyház szerint az a legjobb, ha ők maguk mutatkoznak be. Adottság a sokféleség. Megismerni a másikat: ez a béke alapfeltétele. Kollégáik és mindannyiunk biztonságáért felelnek a műszaki diszpécserek Nem csak a hangjáról ismerik a motort Nem volt könnyű egyszerre mind az ötükkel találkozni, hiszen két különböző műszakban dolgoznak a Nógrád Volán Rt. műszaki diszpécserei. Ök azok, akiknek műszaki irányú ítéletük naponta nagy súllyal esik latba a gyakorlatban. Felelősségteljesen kell véleményt mondaniuk, mert szavuk a biztonság mellett a gazdaságossági megfontolást is kell, hogy jelentse. Józsa György, a műszaki diszpécserek vezetője, valamint üzletági energetikus. 1979-től dolgozik a vállalatnál. Autószerelőként kezdte, majd energetikusként, később pedig a helyi járaton teljesített hét éven keresztül szolgálatot. Három fia van, akik öt-, hat-, és kilencévesek. Józsa György- Én egyszerre két malomban is őrlök -mondja Józsa György. -Energetikusként az üzemanyag-fogyasztást kell vizsgálnom havi bontásban és gépjárműnként. A buszok hibáinak megítélésekor pedig szintén figyelembe kell vennünk a gazdaságossági tényezőket. Tekintettel kell lenni arra például, hogy egy-egy csere mennyire indokolt, kezdve a vezető ülésétől a visszapillantó-tükör cseréjén át egészen egy-egy fődarab cseréjéig. Szerencsére olyan tapasztalt, megbízható kollektívában dolgozok, ahol nem csupán magára van utalva az ember. Godó Oszkár 1966 óta tagja a volános csapatnak. Volt autószerelő, műszaki ellenőr, meós és csoportvezető is. Fia 21, lánya 15 éves. lyekbe irányítani. Emlékszem, még valamikor a hetvenes években történt, egy próbakör során észrevettem, hogy furán „fog” a busz kormánya. Utánanéztünk, s hamar rájöttünk, hogy a tolórúd első gömbcsapszegének anyacsavarja épp, hogy csak rajta van a meneten. Hát, ilyen fontos apróságokra is oda kell figyelnünk. Káli József szintén 1966 óta dolgozik a cégnél, Godó osztálytársa volt annak idején. AuGodó Oszkár- Az elmúlt 30 év során voltak csábító ajánlataim más munkahelyekről, de a szívem mindig itt marasztalt - emlékezik. - Ráadásul a feleségem is a cég területén dolgozik, a Volán Plusz Bt.-nél, mint könyvelő. A műszaki problémákkal érkező buszokat mindig alapos áttekintés után kell a megfelelő helyekre, műhetószerelő, csoportvezető, műhelyfőnök, műszakvezető, majd műszaki diszpécser. Kisfia 3, kislánya 7 éves.-Sokszor kell arról döntenünk, hogy a felénk jelzett hiba milyen „mélységű”. De nem csupán a javítási folyamat elindítása a feladatunk, hanem hozzánk tartozik az úgynevezett 2-es szemlék végátvétele is, valamint az autómentések megszervezése a műszakvezetővel történt egyeztetés alapján. A közvetlen műszaki feladatokon túl a forgalmistákkal is tartjuk a kapcsolatot, mivel feladatellátásunk a forgalom- biztosítás egyik fontos eleme - ad ízelítőt munkájukról Káli József. Adorján József már 33 éve dolgozik a cégnél. Autószerelőként kezdte, később csoport- vezetőként és a kömyezetvéAdorján József delmi kártyák egyik felelőseként is tevékenykedett. Egyik nagylánya egyetemista, a másik középiskolába jár.- Van, amikor elég a szemrevételezés is, ám a legtöbb esetben sokkal többet kell ennél tudni a motorról, s minden olyan alkatrészről, „amitől” megy egy autóbusz - válaszolja Adorján József, amikor arról kérdezem, hogy menynyire kell ismemi a vizsgálódás tárgyát. - Van annak talán már 20 éve is, amikor például szemre észre vettem, hogy az autóbusz kereke „el akarja hagyni” a járművet. Persze ez a kirívó esetek közé tartozik, ennél sokkal aprólékosabb, olykor alig észlelhető rejtett hibákat kell feltárni. Puszta Tibor 1969-től tagja a vállalatnak. Ő is autószerelőként kezdte, utána pedig műPuszta Tibor helyfőnökként és műszakvezetőként is dolgozott. Lánya 22 éves. És ami nem mellékes: 27 év óta jár be szinte mindennap, Szécsényből. - Én inkább az aktualitásokat emelném ki a munkakörünkből. Most, a téli felkészülésnél különösen oda kell figyelni a buszok megfelelő állapotára. A fagyállóval való feltöltést is beütemeztük, ami a helyi járatok esetében már száz százalékban meg is történt - említi az egyik lényeges volános momentumot. - A kollégáim már sok mindent elmondtak a diszpécseri feladatról, én még annyit tennék hozzá, hogy a gépkocsik szerszámleltárát is elvégezzük, s, hogy még mi mindenre kell odafigyelnünk, arra jó példa a munkaköri leírásunk gyarapodása. No, de tisztában vagyunk a feladatokkal, s a kötelességünkkel. B. M.
