Nógrád Megyei Hírlap, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-22 / 273. szám

» 1996. november 22., péntek Szociálpolitika 7. oldal A SEGÍTŐ FOGLALKOZÁSOK MAGAZINJA 1996. NOVEMBER Pillanatkép szociális munkásokról Nagy űrt pótol a főiskola A Debreceni Orvostudományi Egyetem Egészségügyi Főisko­lai Karának Általános Szociális Munkás Szaka Salgótarjáni Kihelyezett Tagozatának ti­zennyolc másodéves hallgatóját kérdeztem szakmájával, a kép­zéssel kapcsolatban. Megtudtam, hogy az össze­sen negyven, többségében Nóg- rád megyei hallgató a szakon a mindennapi munkában feltétle­nül hasznosítható tudásra, kész­ségekre tesz szert.- Valamennyien dolgoztok, sokan gyerkeket neveltek. Mit jelent számotokra, hogy szociá­lis munkás szakra jártok?- Nagyon nehéz összeegyez­tetni a három dolgot, de renge­teg új elméleti és gyakorlati is­meretet kapok. Emellett örö­met, sikerélményt és barátokat szereztem az eltelt év során.- Egy régi cél eléréséhez ju­tok így közelebb. Már érzem, mennyire szakmaközi szakma is a mienk. Sok és sokféle em­berrel kell tudnunk kommuni­kálni, hogy megértsük egymást.- Rájöttem, mennyire fontos, hogy társadalmilag is elismer­jük az emberi méltóságot, an­nak szükségességét.- Számomra a leglényege­sebb az, hogy gyakorlati tapasz­talataimat össze tudom vetni az elmélettel.-A sok új ismeret változta- tott-e a munkamódszereteken, a kliensekhez és a munkatársai­tokhoz való viszonyotokon?- Azt vettem észre, hogy több olyan dologra odafigyelek, amire korábban nem.-Tudatosabbá vált szakmai munkám, értékesebbnek, fonto­sabbnak ítélem meg azt és új módszereket tudok alkalmazni.- Néhány régi, rossz mód­szeremen változtattam. Kollé­gáimnak „példa” vagyok arra, hogy soha nem késő újabb is­mereteket szerezni.-Nagyon sokat. Kilencven százalékban pozitívan, de a munkám egyetlen területét ab­bahagytam, mert a tanulás so­rán jöttem rá, milyen keveset tudok róla, és úgy éreztem, így nem szabad csinálnom. Remé­lem, hamarosan tudom majd folytatni.-Mi az, ami számotokra a legtöbbet jelenti?- A már megszerzett tudástól felkészültebbé váltam, érveim bővültek, jobban el tudom fo­gadtatni az általam vezetett in­tézmény tevékenységét, létjo­gosultságát, s nekem ez nagyon sokat jelent.- Rájöttem, hogy rengeteg elméleti hiányosságom van. Fontos, hogy ne rutinszerűen, megszokásból dolgozzak. A segítőknek is szükségük van a segítőkre, akik fogékonyak az új dolgokra. Ezek a kiragadott válaszok is mutatják, mennyire nagy űrt pótol a főiskolai képzés a me­gyében, a szociális szakmában. Pájer Marianna Módosult közmondás Újsághír: Fogynak a segélykeretek. - Segíts magadon, a szociális osztály is megsegít! karikatúra: baranyi - demus 1971-ben hozták létre az idősek otthonát Mizserfán — Huszonöt év emlékezete A lenyugvó nap csodálatával Megsárgult dokumentumokat nézegetek. „A megyei tanács 2/1971. számú határozatával a IV. ötéves terv jóváhagyása során döntést hozott Mizserfa bányatelepen szociális otthon létesítésére.” Az akkori végrehajtó biztosság engedélyezte, hogy ISO főre általános szociális otthoni férőhely bővítése cél­jából a megye megvásárolja a Nógrádi Szénbányák Vállalat­tól a mizserfai munkásszálló épületeit. Ignácz Istvánné inté­zetvezető 1971. augusztus 26-án kelt levelében az egészség- ügyi osztály vezetőjének a következőket írta: „Jelentem, hogy a szociális otthon beindításához szükséges feltételek 1971. szeptember 1-re biztosítottak. Kérem, hogy a működési en­gedélyt kiadni szíveskedjék.” „igazgatóképzésben” veszek részt a Népjóléti Képzési Köz­pontban. Ennek révén három hét kötelező gyakorlaton vet­tek részt a franciaországi Strasbourgban, ahol az idős- gondozást tanulmányozhat­tam.- A gyakorlat számomra azért volt nagyon eredményes, mert Európa „fővárosában” a kiváló ellátórendszeren túl megismerhettem azt a szelle­Megható pillanat a jubileumi ünnepségről Huszonöt évvel ezelőtt kezdő­dött az idős emberek ellátásá­nak megszervezése a mizserfai otthonban. A negyedszázados évforduló kapcsán a jelenlegi igazgatóval, Serfözö Tamással beszélgettünk múltról és jelen­ről, az igazgatói „ars poeticá­ról”.-Hogyan kezdődött az Ön vezetői munkája az intézmény­ben?- 1988. december elsején vettem át a vezetői stafétabo­tot. Akkoriban összesen 260 hellyel működtünk a mizserfai és a szentkúti részlegben. Sal­gótarjáni részlegünk 1994 jú­liusától integrálódott a rend­szerbe. A három egységet ma­gába foglaló, mizserfai köz­ponttal működő megyei in­tézménynek ma 315 helye van.-Jól emlékszem, hogy első vezetői ténykedésem jelentős része a gazdálkodási helyzet megszilárdítására irányult. De hamarosan szakmai téren is hozzákezdtem az átalakítás­hoz. Saját forrásból- Mit mutat ma ennek a vezetői munkának a mérlege?-Folytattam a nyolcvanas évek közepén elindított re­konstrukciós munkálatokat. Olyan fontos feladatokat kel­lett megoldani, mint például az épület teljes külső felújítása, vagy a műszakilag sem egy­szerű, de nélkülözhetetlen személyfelvonó beépítése. 1990-re sikerült befejezni az egykori bányaszálló átalakítási munkáit.- Rengeteg saját forrást használtunk ehhez. Aztán kis szünet után folytattuk a kor­szerűsítést. Jelenleg a fűtés át­alakításán fáradozunk, mely­nek során a nagyon drága olaj­tüzelést cseréljük gázra. Új ka­zánok beállításával hamarosan befejeződik ez a számunkra igen fontos korszerűsítés.-Egy igazgató szakmai si­kereiben óriási jelentősége van a munkatársaknak. Ön mi­lyen „csapattal” dolgozik?- A megalakuláskor dön­tően szakképzetlen személy­zettel indulhatott az otthon munkája. Az első periódus fel­adata az volt, hogy minél több ápolónőt iskolázzunk be. Az évek során megváltozott az in­tézmény lakóinak összetétele.- A kilencvenes évek elejé­től folyamatosan nőtt a fekvő­beteg idős emberek száma. A három részlegünket tekintve ez az arány megközelíti az öt­ven százalékot.- Ennek megfelelően kellett átalakítanunk az egészségügyi ellátást, a gondozó és ápoló munkát. Nem kevés erőfeszí­téssel elértük, hogy a munka­társak szakképzettségi aránya itt Mizserfán nyolcvan száza­lék, Salgótarjánban csaknem száz, de a szentkúti részle­günkben is mintegy nyolc­vanöt százalék körül van. Európai szellem- A számok mögött természe­tesen ott van az ellátás színvo­nalának jelentős növekedése, a minőség garanciája. Jelenleg is több munkatársunk tanul.- Úgy tudom, ez alól az igazgató sem kivétel.-Igen, így van. Egy nem­zetközi szociális menedzser képzésben, az úgynevezett met, amely az idős emberek mérhetetlen tiszteletét su­gallta.-A menedzserképzés és a külföldi tapasztalatok bizo­nyára segítik majd abban, hogy a Bátonyterenyén kiala­kítandó kétszáz fős intézmény szakmai feladatait előkészítse.- Azt gondolom, igen. A volt nevelőotthon épületében kialakításra kerülő idősek ott­honának szakmai „beüzeme­lése” valóban új kihívást je­lent. A tervek szerint ebbe az épületbe költözik a szentkúti részlegünk is. Nem egyszerűen mennyiségi változást kell me­nedzselnünk, hanem szeret­nénk folytatni az ellátás szak­mai színvonalának további növekedését idős lakóink ér­dekében. Üzenet a mának- Eddigi vezetői munkám, a külföldön és itthon szerzett ta­pasztalataim sokat segítenek abban, hogy a megyében egy korszerű idősek otthonát ala­kítsunk ki. Erre nagy igény van, mert igen sok a bekerü­lésre várakozó idős ember. Fontos megjegyeznem, hogy a fenntartó megyei önkormány­zat is jelentős erőfeszítéseket tesz az idősellátás korszerűsí­tésére.- Immáron nyolc esztendeje vezeti a mizserfai idősek ott­honát. A jubileumi rendezvé­nyen Ön idézett egykor volt és mai lakók naplójegyzeteiből. Vajon az eltelt huszonöt évnek van-e üzenete a mának?-Mindenképpen van. Szá­momra és munkatársaim szá­mára a kemény munka, a helytállás eredményeinek üze­nete a legfontosabb. Úgy ér­zem az intézmény minden munkatársa tudásának, szak­mai, emberi hozzáállásának megfelelően tett és tesz eleget cseppet sem könnyű hivatásá­nak.-Tisztában vagyunk azzal is, hogy az elkövetkező évek­ben fokozódnak az elvárások munkánk iránt. Reményke­dünk, hogy munkánk anyagi elismerése is növekszik majd. Az egyre jobban kiszélesedő, összetettebb ápolási igények­nek egyre magasabb színvona­lon kell megfelelnünk. Ezért fontos a jól felkészült szak- személyzet, mert ők a mi jö­vőnk letéteményesei. Kaszapróba- Végezetül engedjen meg egy személyes kérdést. Mi volt a legkedvesebb élménye veze­tői munkája során?- Mindig a lenyugvó nap színei csodálatának szimbó­lumával tekintek a munkában, küzdésben megfáradt idős em­berekre. Életük alkonyát ne­künk kell széppé, biztonságot adó évekké varázsolni. A leg­kedvesebb élményeim egyikét is az otthon lakói adták. Né­hány éve történt. Az udvaron kaszálgató Imre bácsitól azt kértem, hadd próbáljam meg én is. I-Az öreg kazárt parasztem­ber igen bizalmatlan tekintettel adta át a szerszámot, de ami­kor végeztem egy rend levágá­sával, a homlokából feltolta a kalapját. - Hát azt nem hittem, hogy egy igazgató még ka­szálni is tud - mormogta maga elé.- A történet azért kedves számomra, mert igen fontos, a mának szóló üzenetet is hor­doz: nagyon sok dologhoz kell értenünk ahhoz, hogy „rendet” tudjunk vágni a kihívások és a korlátok dzsungelében. De meg kell tennünk nap, mint nap. Értük, a lakóinkért, az idős emberek mindennapi megbecsüléséért.- Köszönöm a beszélgetést. Demus Iván A hónap verse Szepesi József: En örülve vágyok élni Lefekhetnék egy sarki padra gúnyástól, mint bárki más, álmodhatnék, mint minden ittas csavargó, bölcsen, boldogan magamról bármilyen siralmast derűsnek, én, az oktalan; lehetnék én is rongyos árva, űtszéli koldus, vagy csaló, hiszen az élet minden álma oly drága, mégis mily fakó; leköphetném e rossz világot, s leköphetnének engem is. S mégis örülve vágyok élni, hiába minden ártalom: lelkem fakir hős, kéjnek érzi silány sebét - ha akarom... A PEREMIÉT HUMORA Az ügyvéd levelet diktál a titkárnőjének:- Mélyen tisztelt Uram!. Várjon, ne írja mégsem! Csak nem szólíthatom mé­lyen tiszteknek, amikor tu­dom, hogy a világ legna­gyobb csirkefogója. írja csak egyszerűen azt: „Ked­ves kolléga úr!” * Két szociális munkás ül a szénaboglya tetején. Az egyik megszólal:- Olyan jó volna, ha legu­rulnánk... Legurultak, és jó volt. * Két szomszéd beszélget:- Láttad a mai újságot Jó­zsi?- Igen.- Es mi volt benne?- Tepertő. * A nyolcvanöt éves Jani bá­csi elmegy a szexológushoz és így panaszkodik:- Doktor úr! Már nem le­lek annyi örömet a szexben, mint régen.- Aztán miért nem Jani bátyám?- Képzelje el, drága dok­tor úr! Ha felül vagyok, szé­dülök. Ha alul vagyok, ful­ladok. Ha meg oldalvást fekszünk, akkor meg az a baj, hogy nem látom a tévét! * A munkanélküli hosszas ke­resgélés után a szomszéd megyében talál munkát. A helyi, privatizált munkás- szállóban próbál szállást ta­lálni:- Mennyibe kerül önök­nél egy szoba egy éjsza­kára?- Az egyágyas szoba az első emeleten 2000, a má­sodikon 1500, a harmadikon 1000, a negyediken pedig 700 forintba kerül, naponta. Megfelel önnek, uram, va­lamelyik?- Sajnos, az én igénye­imnek az önök szállodája nem elég magas! *- De kedves Kakucsi úr! - háborodik fel a bankár. - Hogy mer maga az én lá­nyom kezéért folyamodni? Hiszen magának se üzlete, se pénze, se képzettsége, se lakása, de még csak állása sincsen!- Az igaz, de a kedvező távlataim...- Mi? Távlat? Magának távcső kell, nem a lányom! Jogászunk tollából, avagy mit ír a paragrafus Támogatás gyermeknevelésre A Kapaszkodó legutóbbi szá­maiban foglalkoztunk az 1996. évi XXII. Törvény egyes szociá­lis ellátásokkal kapcsolatos módosító rendelkezéseivel. Szóltunk a gyermekgondozási segély, az anyasági támogatás változásairól, s arról is, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatója milyen esetekben engedélyezheti „mél­tányosságból” a gyermekneve­lési segély folyósítását, annak meghosszabbítását. Most arról szeretnénk Önöket tájékoztatni, hogy hogyan változ­tak a gyermeknevelési támogatás feltételei, a megállapítási eljárás szabályai. „Gyermeknevelési támoga­tásra jogosult az az anya, neve­lőanya, - illetve külön kormány- rendeletben meghatározott eset­ben az az apa, nevelőapa - aki saját háztartásában otthon há­rom vagy több kiskorút nevel, fel­téve, hogy a családban a családi pótlékról és a családok támoga­tásáról szóló törvényben megha­tározott módon számított egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a gyermekgondo­zási segélyre való jogosultság szempontjából irányadó érték­határt. A gyermeknevelési tá­mogatás a legfiatalabb gyer­mek harmadik életévének betöl­téséig állapítható meg. A támo­gatásra való jogosultság szem­pontjából nem vehető figye­lembe az a gyermek, aki kereső tevékenységet folytat, kivéve, ha a kereső tevékenységet a ta­nulói jogviszony mellett, vagy annak keretében végzi.” Gyermeknevelési támogatásra jogosult lehet az anya helyett az apa, nevelőapa - ide értve a mos­tohaapát is- ha a gyermeket egyedül neveli, ha az anya kereső tevékenységet végez napi több mint négy órában vagy nappali tanulmányokat folytat és emiatt gyermeknevelési kötelezettsége­inek folyamatosan nem tud eleget tenni. A támogatás iránti igényt a kérelmező a lakóhelye vagy tar­tózkodási helye szerint illetékes jegyzőhöz nyújthatja be. Dr. Szabó Lajosné

Next

/
Thumbnails
Contents