Nógrád Megyei Hírlap, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-13 / 214. szám

4. oldal 1996. szeptember 13., péntek Hazai Körkép Az MSZP-frakció elnöksége másképp adóztatna Kétmillió fölött 46 százalék? Az MSZP képviselőcsoport­jának elnöksége egyhangúlag támogatja azt a személyijö­vedelemadó-táblát, amely szerint 2 millió forintos jöve­delem fölött 46 százalék lenne a legmagasabb adókulcs - közölte Szekeres Imre a testü­let ülése után. A frakcióvezető elmondta: egyetértenek a kabinettel ab­ban, hogy a személyijövede- lemadó-bevételnek el kell érnie az 521 milliárd forintot, az adó- terheknek pedig átlagosan más­fél százalékkal kellene csök­kenniük. Az eddigitől eltérő adótábla kidolgozásakor ugyanakkor arra törekedtek, hogy az adócsökkentés minde­nekelőtt az átlagos jövedelmű, családfenntartó állampolgárok­nak kedvezzen. A javaslat szerint, amit hét­főn vitat meg az MSZP képvi­selőcsoportja, 300 ezer forint éves jövedelemig 20 százalék, 300-600 ezer között 30 száza­lék, 600 ezer és 1 millió között 40 százalék, 1 és 2 millió között 44, 2 millió fölött 46 százalék lenne az adókulcs. Ha a terve­zet támogatást kap, megkez­dődhet az egyeztetés a kor­mánnyal, a koalíciós partnerrel. Kiss Elemér, a Miniszterel­nöki Hivatal államtitkára úgy nyilatkozott, hogy ismeretei szerint a kormány álláspontja változatlan: a maximum 42 százalékos adótábla módosítá­sának szándéka nem fogalma­zódott meg a kabinetben. Ellenzék: a trió még ősszel négyesfogattá bővülhet Durva sértés - énekszóval Lassan kirajzolódnak az el­lenzék összefogásának kör­vonalai. Tegnap Fidesz- MDNP-csúcstalálkozó volt, s a két párt vezetői megállapí­tották: számos politikai kér­désben egyetértenek, s távlati céljaik egybeesnek. Orbán Viktor, a fiatal demokra­ták elnöke bejelentette: pártja kezdeményezni fogja a KDNP- nél és az MDF-nél, hogy eset­leg négypártivá bővítsék a je­lenleg hárompárti ellenzéki együttműködést. Orbán és Szabó Iván, az MDNP elnöke arról is beszá­molt, hogy a két párt azonos módon ítéli meg az ország gaz­dasági helyzetét. Egyetértenek abban is, hogy a ’98-as válasz­táson csak ellenzéki összefo­gással váltható le a kormány. Lezsák Sándor, az MDF el­nöke sajtótájékoztatóján el­mondta: felmérésük szerint té­len a nyugdíjasok harmada nem fogja tudni kifizetni a fűtés dí­ját. Ezért javasolják a kor­mánynak, hogy a hetven éven felüli, különösen hátrányos helyzetűek kapjanak nyugdíj- pótlékot. Közölte azt is, hogy a közeljövőben Orbán Viktorral, majd Giczy Györggyel az ellen­zéki együttműködés feladatai­ról tárgyal. A kisgazdafrakció tájékozta­tóján Torgyán József pártelnök szóvá tette: a miniszterelnök és a külügyminiszter durván meg­sértette a spanyol királyi párt azzal, hogy fontosabbnak tar­tották New Yorkban együtt énekelni az intemacionálét, mint Budapesten fogadni az uralkodót és feleségét. Játszani is engedd... A játszóterek hagyományos kel­lékei, a homokozók és a hinták mellett sok új, ötletes épít­ménnyel gazdagíthatok a zöld területek. A napokban Bu­dapesten bemutatott új játszóalkalmatosságok egyike a modern formatervezésű, a kis „hegymászóknak” jó szóra­kozást kínáló, aránylag olcsón fölszerelhető, pókhálószerű mászóka. fotó: feb/diósi imre Száznyolcvan milliós támogatás az Alfa Televízió létrehozásához A kabinet rábólintott az alapszerződésre A kormány tegnapi ülésén áttekintette a magyar-román alapszerződés teljes szövegét és egyhangúlag felhatalmazta Horn Gyula miniszterelnököt a dokumentum aláírására - je­lentette be Kiss Elemér miniszterelnökségi államtitkár az ülést követő sajtóértekezleten. Az Első Kelet-Közép-európai Együttműködési Alapítvány a kormány támogatását kérte a 25 országot átfogó, soknyelvű Alfa Televízió létrehozásához, illetve a magyar részvétel fel­tételeinek megteremtéséhez. A kabinet legfeljebb 180 mil­lió forint erejéig egészíti ki az alapítvány önrészét, hogy az eséllyel vehessen részt az Eu­rópai Unió hasonló célt szol­gáló pályázatán. A sikeres pá­lyázat hozzájámlhat ahhoz, hogy Budapesten legyen az Alfa Tévé központja. A kormány - egyebek közt a költségek bizonytalansága, a megvalósíthatósági tanulmány hiánya és más fontos tényezők tisztázatlansága miatt - nem fogadta el a Dél-Buda-Rákos- palota metróvonal Kálvin tér és Etele tér közötti szakaszá­nak megépítésére tett orosz ajánlatot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kabinet véglegesen le­tett volna a beruházásról. A metróépítés lehetséges mű­szaki, technikai és pénzügyi feltételeiről decemberben részletes előterjesztés kerül a kormány elé. Az orosz állam- adósság leépítésére pedig más megfelelő lehetőséget is lát a kabinet. Módosította a kormány a Kossuth- és a Széchenyi-díj adományozásának szabályait: a jövőben e magas kitünteté­seket csak akkor lehet ismétel­ten odaítélni, ha a jelölt újabb kimagasló teljesítménnyel gazdagítja a művészeti, tudo­mányos életet. Rendeletet alkotott a kor­mány a szerzői jogok kezelé­séről, védelméről is. Az ezzel foglalkozó állami szerv, a Szerzői Jogvédő Hivatal ha­marosan megszűnik, s helyét közalapítvány, illetve szerzői egyesületek veszik át. (d. g.) Szakszervezeti vitanap az egészségügyi szerkezet átalakításáról Kilenc megyében már megegyeztek Az egészségügyi ellátásról szóló jogszabály számos kérdést hagy tisztázatlanul, és végrehajtásakor jelentős feszültsé­gekre is számítani kell - mondta Kameniczky István, az Or­szágos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgató-helyettese teg­nap, az egészségügy szerkezetéről tartott vitanapon, melyet a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége rendezett. Lépes Péter, a Népjóléti Mi­nisztérium helyettes államtit­kára rámutatott, hogy a tör­vényben megfogalmazott egészségügyi reform célja a kapacitások és a szükségletek összehangolása. Ennek érde­kében a múlt héten már kilenc megyében megszületett a megállapodás a szükséges ka­pacitásról, s egyes helyeken ez nem leépítést, hanem fejlesz­tést jelent. Lapunknak nyilatkozva a helyettes államtitkár emlékez­tetett arra: a megyei egyeztető fórumoknak módjuk van mér­legelni, hány ágyat szüntesse­nek meg, vagy éppen - meny­nyit hozzanak létre. A törvény ugyanis megha­tározott keretek között ez utóbbira is módot ad. Helyen­ként például a jelenleginél több időskori megbetegedés­ben szenvedő ellátását szol­gáló gerontológiai ágyra van szükség, míg másutt esetleg a daganatos betegek állnak sor­ban a kórházi helyért. A tárca - hogy az egész or­szágban egységes színvonalú ellátás jöjjön létre - térségen­ként! bontásban keretszámo­kat jelölt meg. Ennél figye­lembe vették a többi között az érintett terület lakosságának létszámát, a népesség kor sze­rinti összetételét, egészségi ál­lapotát, az egy háziorvosra jutó ellátottak számát. A megyei testületeknek legkésőbb október 12-ig kell eljuttatniuk ajánlatukat az egészségbiztosítóhoz. Ha az ágyszámról nem sikerül meg­állapodniuk a kórházakkal, az egészségbiztosítási pénztár dönti el, hogy jövőre mely in­tézményekkel és mekkora ka­pacitásra köt szerződést. Cs. Benkő Judit Ha van sütnivalónk, süssünk máskor Néprajzkutató a „fekete dátumról”, péntek 13-ról Ma ne süssünk kenyeret, ne mossunk, ne kezdjünk bele új munkába, és egyáltalán ne tegyünk semmit, mert rossz vége lehet... Az efféle intelmek ősidők óta szállnak generációról generációra, s - ürkorszak ide vagy oda - még manapság is sokak szerint baljós nap a péntek tizenharmadika. A hiedelem a keresztény val­lásban, nagypéntek tragédiá­jában gyökerezik - mondja dr. Tátrai Zsuzsa néprajzkutató. — Ám a 13-as szám önma­gában is a szerencsétlenség szimbólumává vált: amikor a teljességet jelentő tizenkettő­höz még egy hozzáadódik, ak­kor megbomlik az egység, a harmónia. Ezért a 13. feláldo­zandó, vagy ő okozza valaki­nek a halálát. Jézus és az apos­tolok „tizenhármasa” is tragi­kus fejleményeket sejtet, hi­szen a tizenharmadik lehet Jú- dás, az áruló vagy Jézus, az áldozat.- A péntek 13-i dátumra a népi regula többféle „óvintéz­kedést”, tilalmat írt elő. Ki­mondta, hogy e napon az asz- szonyok ne végezzenek házi munkát. Aki kenyeret süt, pó­rul járhat: a tészta kővé válhat a kemencében. Rossz vége le­het a mosásnak is, mert aki magára ölti az ekkor mosott ruhát, szemfájóssá válik, és belecsaphat a villám is. Péntek 13-án a legény, hajót akar, el­kerüli szíve választottját, s in­kább borostásan jár, mintsem borotválkoznék.- A régi babonák a városia­sodás nyomán sem vesztek el, csak átalakultak. Gondoljunk azokra a szállodákra, ahol a 12. emelet után a 14. követke­zik, vagy azokra az irodahá­zakra, ahol nincsenek 13-as szobák. Mert, tagadjuk vagy bevalljuk, a babonaság kortól is, helytől is független. Szigeti Ildikó Alkotmányozás. Az MSZP tárgyalódelegációja az SZDSZ- szel egyeztetett javaslatot tett az alkotmányozás folytatására. Az alkotmány-előkészítő bi­zottság ülésén a szocialisták in­dítványozták, hogy a testület a korábban elfogadott módosító javaslatokkal együtt ismét ter­jessze a parlament elé a kon­cepciót. Ázt is kezdeményezte a két kormánypárt, hogy egé­szítsék ki a dokumentumot az állam szociális jellegének, az érdekegyeztetés kötelezettsé­gének rögzítésével és a munka világára vonatkozó egyéb meg­határozásokkal. Vita a gazdálkodásról. Az Egészségbiztosítási Önkor­mányzat, illetve a pénztár gaz­dálkodását vizsgáló parlamenti bizottság továbbra is kifogásol­hatónak tartja az egészségbiz­tosító kockázatkezelő kurató­riumainak munkáját. Főként azt helyteleníti, hogy a kockázat- kezelésre létrehozott, s az el­múlt három évben több mint 4.5 milliárd forinttal gazdál­kodó kuratóriumok beruházás sokra is adtak pénzeket. Munkaadók ülése. Budapes­ten tartja idei közgyűlését a Nemzetközi Munkaadói Szer­vezet európai tagozata. A szep­tember 18-a és 21-e közötti ta­nácskozáson egyebek között megvitatják a földrész országa­inak szociálpolitikai helyzetét, és tisztújításra is sor kerül. Zöld út a javaslatnak. Az Országgyűlés Költségvetési és Pénzügyi Bizottsága egyhangú­lag támogatta, hogy a parla­ment elé kerüljön a lakástaka­rék-pénztárakról szóló törvény- javaslat. Az is kiderült az ülé­sen, hogy évi 100 ezer szerző­déssel és átlagosan havi 7500 forint megtakarítással számolva 13.5 milliárd forintot tennének ki a lakástakarék-pénztárak te­vékenységéhez kapcsolódó költségvetési támogatások. Sok a bűnöző. Az év első fe­lében 214 710 bűncselekmény vált ismertté, 3176-tal több, mint az előző esztendő hasonló időszakában. Ebből arra követ­keztetnek a szakemberek, hogy az év végéig összesen több mint félmillió bűncselek­ményre derül majd fény - hangzott el a Legfőbb Ügyész­ség tegnapi tájékoztatóján. Útravalót kapnak. Megkez­dődött a jegyzők negyedik or­szágos konferenciája. A telepü­lések igazgatási vezetői a há­romnapos fórumon első kézből tájékozódhatnak a munkájukat érintő újdonságokról, az ön- kormányzatok működésével, gazdálkodásával kapcsolatos tennivalókról. Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke levélben köszöntötte a tanácskozás mintegy 600 résztvevőjét. Diplomadömping Hazánkban nemzetközi mércével mérve is magas a felsőfokú végzettségűek aránya. Mint erről egy teg­napi szakmai tanácskozáson szó esett, nálunk jelenleg tízezer foglalkoztatottra 310 műszaki diplomával rendel­kező jut, miközben Német­országban 276, az USA-ban pedig 194. A feltételezések szerint a kedvező képzési arány a következő másfél évtized­ben is fennmarad, s az ösz- szes felsőfokú végzettsé­gűek száma a mostani 588 ezerről 845 ezerre emelke­dik. A prognózisok szerint az új évezred első évtizedé­nek végére a középiskolát végzettek száma is teteme­sen - 930 ezerről 1 millió 400 ezerre - növekszik. A Szonda Ipsos augusztusi közvélemény-kutatása a keleti országrészben Pártok népszerűségi listája Augusztusban a keleti or­szágrészben a polgárok 17 százaléka - 2 százalékkal ke­vesebb, mint az előző hónap­ban - szavazott volna az MSZP-re. Az FKGP-re 13 százalék adná a voksát, ami 2 százalékkal több, mint jú­liusban volt. közülük 78 százalék meg­mondta, melyik pártot támo­gatná. Az úgynevezett biztos szavazók harmada (33 száza­lék) az MSZP-re, 21 százalék az FKGP-re, 14 százalék a Fi- desz-MPP-re, 9 százalék az SZDSZ-re, 8 százalék az MDF­re, 7 százalék a KDNP-re adná a voksát. A parlamenten kívüli pártok - ha együtt lépnének fel - 6 százalékot kapnának. A közvélemény-kutatás sze­rint a polgárok 22 százaléka nem lenne hajlandó az FKGP- re szavazni. Az MSZP-vel szemben a megkérdezettek 20 százaléka táplál ellenszenvet. A további sorrend: MDF - 4, Fi- desz-MPP - 2, a KDNP és az SZDSZ - 1-1 százalék. A par­lamenten kívüli pártok közül a legnagyobb ellenszenv (6 szá­zalék) a MIEP-pel, ezt köve­tően a Munkáspárttal (4 száza­lék) szemben nyilvánult meg. A kérdezés ideje: 1996. au­gusztus 10-23. A kérdezés módja: személyes, kérdőíves kérdezés. Az alapsokaság: minden fel­nőtt, a keleti országrészben ál­landó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár. A minta: 485 fő a Dunától keletre. A minta és az alapsokaság nem, kor és lakóhely típusa sze­rinti megoszlása azonos. FEB Hasonló mértékű - 2 százalé­kos - népszerűségnövekedést könyvelhet el a Fidesz-MPP, amelyet 11 százalék támogatna. Az SZDSZ népszerűsége nem változott, jelenleg is 7 százalék szavazna erre a pártra. Az MDF és KDNP a polgárok 4-4 száza­lékának szavazatára számít­hatna. A parlamenten kívüli pártok együttvéve 5 százalékot, ezen belül a MIÉP és a Mun­káspárt 2-2 százalék szavazatot kapnának. A Dunától keletre a megkér­dezettek 48 százaléka állította, hogy élne választási jogával, Ha most vasárnaD lennének a Darlamenti választások, ön melvik pártra szavazna? országos adatok: a keleti országrészadatai: KONP 4

Next

/
Thumbnails
Contents