Nógrád Megyei Hírlap, 1996. augusztus (7. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-17-20 / 193. szám
8. oldal Mozaik 1996. augusztus 17., szombat Magy er, a beszélő ember Sztyeppéi népként indultunk és érkeztünk a Kárpát-medencébe Gyönyörű mondák maradtak fenn a magyarok eredetéről, Álmos tetteiről, a fejedelemválasztásról, a vérszerződésről, a fehér lóról, Lehel kürtjéről, Botondról és a gyászmagyarokról. Anonymus vagy Kézai Simon is sok mindent elmond eleink tetteiről. A történettudomány napjainkban többet és kevesebbet is ad náluk. Többet, mert már nem keresi sem az uralkodók, sem a politika kegyeit; kevesebbet, mert igyekszik csak a tényekre szorítkozni, s azok bizony nem kényeztetik el. írott források nélkül, az embertan, a növényföldrajz, a történeti állattan és még sok más segédtudomány segítségével dolgoznak a történészek, régészek, néprajzosok a magyar nép és a nyelv kialakulási folyamatának (etnogenezis) felderítésén. Minden tudós a maga tudományágát veszi igazán komolyan, érthetők tehát a nézet- különbségek, amikor a hézagos adatsorokból megkísérlik ösz- szerakni az egészet. A kérdésekre Bartha Antal őstörténésztől, a történettudományok doktorától és Fodor Istvántól, a Magyar Nemzeti Múzeum címzetes főigazgatójától, a szegedi egyetem régészeti tanszékének vezetőjétől kértem válaszokat. Szerencsére ők viszonylag hasonlóan értékelik a kutatónemzedékek hosszú során át összegyűjtött ismereteket.-Merre keressük az őshazát? Az Urál hegységen túl, vagy a mai Baskíria területén, Magna Hungáriában? B. A.: - Jól értékelhető adataink csak attól kezdve vannak, amikor a magyarság már elhagyta az őshazát, s megjelent az írott történelemben. Azt tudjuk, hogy Julianus barát a 13. században Baskorosztánban rátalált a még ott élő magyarokra. Az obi-ugorok, akiket odahagytak, akár élhettek az Uráltól nyugatra is. F. I.: - Bizonyos szempontból szinte mindegy, hol volt az őshaza. Amikor a magyarság a korai vaskor, késői rézkor idején kivált az uráli népalakulatból, és átvette új környezetének nomád életformáját, önálló néppé lett. Ettől kezdve gazdasági és kulturális kapcsolatai a pusztai nomádokhoz fűzik.-Különválasztható-e a levé- diai és az etelközi szállásterület, vagy folyamatosan vándoroltak az ősmagyar törzsek? B. A.: -Pontosan nem választható el, de a szájhagyomány úgy tartja, hogy előbb Levédiában, majd később Etelközben volt a szálláshelyük. Az írásbeliség nélküli népek másként őrzik a történelmet. A részletekben lehetnek ugyan eltérések, de a lényeget illetően a hagyományok megegyeznek. F. I.: -Levé- dia külön szálláshely volt,' legfeljebb területi átfedésekkel. A kazár-bolgár háború idején, Kr. u. 850 táján költözhettek Etelközbe, amikor a három kabar törzs csatlakozott a magyarokhoz. Mivel közelebb kerültek a nyugati területekhez, gyakran vezettek hadjáratokat a Kárpátmedencébe.-Ki az első fejedelem: Le- védi, Kurszán, Almos, Árpád? B. A.: - Az arab és perzsa kútfők kettős fejedelemségről beszélnek, de kazár módon, pajzsra először Árpádot emelték. F. I.: - A Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár udvarában készült feljegyzések szerint Levédi kazár helytartó volt a magyarok felett. À magyar állam nem a honfoglalás után, a Kárpát-medencében jött létre, hanem a kazár fennhatóság alatt alakult ki. A szakrális vezetőt, a kendét vagy kündüt először valószínűleg a kazárok nevezték ki, s a gyula volt a hadvezér. Nem tudni, hogy 894-ben Árpád vagy Kurszán volt-e a fejedelem, de tény, hogy az Árpádok szent madara, a turul a hit szerint isteni eredetre utal.- A besenyők elől menekülve jöttek át a magyar törzsek a Kárpátokon, vagy tudatos tett a honfoglalás? B. A.: - A besenyőkkel többször megmérkőztek, s rendre vereséget szenvedtek tőlük. Most is ez történt. Míg Árpád hadaival nem tartózkodott Etelközben, a besenyők Simeon bolgár cár biztatására rátörtek az otthon maradottakra. A vereség azonban nem volt átütő erejű. F. I.: - A magyarok már jól ismerték a Kárpát-medencét, földrajzát, lakóit, erősségeit. Ha nem is honfoglalásra készültek a szó mai értelmében, de a kényelmetlenné vált besenyők szomszédságától mindenképpen meg akartak szabadulni.- Mikorra tehető a honfoglalás: 895-re, 896-ra? Tavaszra, őszre? B. A.: - Mai ismereteink szerint 893-896 közé tehető, legalább négy-öt évig tartott. F. L: - Egykori források nem rögzítik. Az ezeréves évfordulóra készülve, a múlt században 895 őszét határozták meg. A legújabb kutatások is hasonló eredményre jutottak, de a bevonulást tavaszra teszik, ami logikus is, mert a mintegy húszezer lovast kitevő honfoglaló seregnek friss legelőkre volt szüksége.-Igaz lehet-e a kettős honfoglalás? B. A.: - A tudomány nem bizonyítja. A honfoglalás előtti századokból való sírok leleteiről szinte lehetetlen megmondani, hogy az eltemetettek milyen etnikumhoz tartoztak. A magyar anyanyelvűnek vélt kései avarok és a honfoglaló magyarok megjelenése között mintegy kétszáz év telt el, nem valószínű, hogy megértették volna egymás szavát. F. I.: - A feltevés nagyon régi, arra irányult, hogy a magyarok Attila ősi jussát vették birtokukba, a magyar nemesség tudatában élt a hunoktól való származás. A kettős honfoglalás gondolatának felvetése az 1970-es években azonban abból a szempontból hasznosnak tekinthető, hogy ráirányította a szaktudomány figyelmét a Kárpát-medence korábbi lakóira.-A magyar törzsek valóban le akartak telepedni a Kárpátmedencében, vagy a „kalandozások” nemcsak zsákmányszerzésre irányultak, hanem további terepfelderítésre is? B. A.: - Bölcs Leó bizánci császár leírása szerint a magyaroknak fegyelmezett haderejük volt, a meghódítandó területeket felderítették, hadjárataikat előkészítették, a csatatereket előre kiválasztották, a hadmozdulatokat, akárcsak a bizánciak, vezényszóra hajtották végre. Tehát a tudatosság bizonyosra vehető. A 899-es észak-olaszországi hadjárat ugyan még felderítésként fogható fel, hiszen három évig tartott, de az ezt követőknek már csak a zsákmányszerzés volt a céljuk. Továbbmenni nem volt hova, illetve csak a politikai és katonai önállóság feladása árán lehetett volna. A seregek zsold és zsákmány fejében a gyepükön kívül harcoltak, miközben az állattenyésztő, földet művelő nép a szó szoros értelmében birtokba vette az országot. F. L: -A Kárpát-medencétől nyugatra már nem található no- madizálásra igazán alkalmas terület, az eurázsiai sztyeppék utolsó nyúlványa a Nagy- és a Kisalföld. Elődeink olyannyira nem akartak ismét vándorútra kelni, hogy amikor Bíborbanszületett Konstantin 923 táján visszahívta őket előző szálláshelyükre, az Al-Dunához, s szövetséget ajánlott föl nekik a besenyők ellen, tagadó választ adtak.- Tudhatunk-e meg valaha is a jelenleginél lényegbe vágóan többet az őshazáról, a törzsek vándorlásáról és a honfoglalásról? B. A.: - Feltételezhető, hogy rá lehetne találni eddig ismeretlen magyar vonatkozású adatokra például Afganisztánban, a medreszek (mohamedán főiskolák), Spanyolországban a cordobai arab kalifátus fennmaradt irataiban, vagy Izraelben, ahol a levéltárak sok feldolgozatlan anyagot rejtenek a kazár birodalom, az egykori középázsiai népek zsidó kapcsolatairól. De ezek feltárásához anyagilag jól támogatott kutatómunkára lenne szükség. Pénz pedig nincs. A millecentená- rium tragédiája, hogy elmaradt a tudományos előkészítése, egyetlen új alapvető mű sem tudott megjelenni erre az alkalomra. F. I.: - Minden bizonnyal új eredményeket hoz, hogy a természettudományok fejlődésével ma már egy csontvázból nemcsak az embertani típus, hanem a vércsoport, a genetikai tulajdonságok is megállapíthatók, és a leletek egyre pontosabban keltezhetők. Nagyon fontos lenne, hogy ne szakadjanak meg kapcsolataink Kelettel, az orosz, az ukrán, a tatár tudományossággal. Itthon remény fűzhető az autópálya-építésekhez, mivel ezeket régészeti feltárás előzi meg. Minőségi és mennyiségi javulásra van szükség, jó műszaki feltételekre, a munkát segítő modem törvényekre, és természetesen anyagi támogatásra.- Végül is a honfoglaló magyarság finnugor nyelven beszélő türk eredetű nép volt? B. A.: - Azt már sehol a világon senki sem vitatja, hogy a magyar nyelv finnugor eredetű. De a nép nem türk származású, még akkor sem, ha különösen a földművelés és az ipar köréből több száz ősi bolgár-török szót őriz mind a mai napig. A pusztai vándorlás során állandóan új népelemekkel gazdagodott, törzsek szakadtak le róla, s törzsek csatlakoztak hozzá. F. I.: - A magyarság nem a honfoglaláskor alakult ki. Kr. e. 1000-500 között még a nyugatszibériai ligetes tájon, az Isim, Tobol, Irtis folyók vidékén uráli népalakulatban élt, de amikor elhagyta az ugor családból származó vogul és osztják testvéreit, már magy er-nek, beszélő embernek nevezte magát. Ez a korai népi tudat jele. A magyar sztyeppi népként indult és érkezett a Kárpát-medencébe. Fehér Kálmán A MAGYAR TÖRZSEK VÁNDORLÁSA AZ ŐSHAZÁTÓL A HONFOGLALÁSIG szljákok Egész napos program művészekkel, olimpikonokkal Mesterségek ünnepe a Várban Az országalapító Szent István király ünnepe az idén egybeesik a honfoglalás millecente- náriumi évfordulójával. Az augusztus 20-1 központi állami ünnepségek szellemisége ezért szorosan kapcsolódik az évfordulóhoz, amit az ünnep jelmondatával „1100 év Európában” is kifejezésre kívántak juttatni. Az ünnepnap reggel kilenc órakor a Kossuth téren kezdődik, amikor is katonai tisztelet- adás mellett felvonják az állami lobogót, ezt követően pedig tisztavatást tartanak. A térről történelmi zászlókkal és zenekari kísérettel díszmenet indul a Budai Várba. Ott 11 órakor a Szent István szobornál tartják a központi állami ünnepséget, amelyen Göncz Árpád köztársasági elnök mond beszédet. Az eseményre egyebek mellett meghívást kaptak a külföldi diplomáciai testületek magas rangú tagjai, a határon túli magyarok képviselői, a magyar reformátusok III. világtalálkozójának résztvevői, valamint a hazai kisebbségek önkormányzati képviselői, továbbá a győztes atlantai magyar olimpikonok. Az ünnep alkalmából délután két órakor az Országházban Göncz Árpád állami kitüntetéseket, Horn Gyula pedig művészeti díjakat ad át. Áz állami fogadást este hét órakor tartják a Parlamentben. Á Szent István királyra emlékező hagyományos szentmise és körmenet délután öt órakor kezdődik a bazilika előtt felállított oltárnál. A szentmisét Pas- kai László bíboros, prímás, Esz- tergom-budapesti érsek tartja, a szentbeszédet Gyulay Endre, Szeged-csanádi megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnökhelyettese mondja, az eseményt a televízió élő adásban közvetíti. Az ünnepet az este kilenc órakor kezdődő hagyományos Gellért-hegyi tűzijáték zárja. A központi ünnep megrendezésére a tavalyival azonos összeget, 15,5 millió forintot fordítanak. A négynapos ünnepség idején a fővárosban forgalomterelésre kell számítani. A Népművészeti Egyesületek Szövetségének képviselője beszámolt arról, hogy augusztus 17. és 20. között rendezik meg a mesterségek ünnepét a várban. A rendezvényen 60 hazai hagyományőrző és 23 külföldi együttes, valamint 300 határon túli táncos vesz részt. A vendégország ebben az évben Hollandia lesz. Mitől színes a röppentyű ? - Mátyás király esküvőjének fénypontja volt a rakéták fellövése Tűzijáték-történelem Fejlődik a technika, egyre csodálatosabb látvány a tűzijáték Három évtizeddel ezelőtt, 1966-ban gyönyörködhettünk először az augusztus 20-i gellérthegyi tűzijáték látványában, s azóta minden évben megcsodálhatjuk a pirotechnikusok által gondosan megtervezett és kivitelezett gömb-bombák, római gyertyák, röppentyűk, forgók, vizibombák és záróképként a görögtüz félórás szín- kavalkádját. Magyarországon Mátyás király Beatrix-szál kötött házasságát köszöntötte először a visegrádi palotában rendezett tűzijáték, később koronázások alkalmával, vagy azok évfordulóján lőtték az égboltra az ezernyi mesterséges színes csillagocskát. írókat, költőket is megihletett a tűz varázsa, Bessenyei György versben, Gárdonyi Géza pedig az Egri csillagokban állított emléket a „tüzes kerék”-nek, a „tűzfa- zék”-nak. A nevezetes tűzijátékok közül említsük meg az 1820-as évek balatonfüredi Annabáljá- hoz kötődőt, az 1867. június 12-ei koronázási évfordulóst, s ha büszkék nem is lehetünk rá, de tény, hogy 1809-ben Győrben Napóleon 40. születésnapjára rendeztek tűzijátékot. Az augusztus 20- ai gellérthegyi, valamint az ország jó néhány településére előkészített ünnepi tűzijátékok élménye nagyrészt a ba- latoníűzfői Nitro- kémia, újabban a magyar-olasz tulajdonú NIKE-FI- OCCHI cégnél dolgozó szakemberek, valamint más, fény- és hanghatás specialisták ipari és művészi * tevékenységének köszönhető. Több hónapos előkészítő munka után alakul ki a budapesti félórás program forgatókönyve, amely az 1800 másodpercre pontosan rögzíti, hogy például az idén milyen sorrendben követi egymást a 6806 „esemény”. Könnyű kiszámítani, hogy az egyre gazdagabb formációkból másodpercenként három - négy jelenik majd meg, zenei aláfestéssel és lézer fény kíséretében. Miközben a bengál gyertyák, a forgók, a „szökőkút”, a „vízesés”, a tűzből „rajzolt” címer, az 1100-as szám, a korona és még számos meglepetés pompás váltakozásait nézzük, talán nem tűnik illúziórombolónak, ha tudjuk, hogy miből lesz ez, a szivárvány minden színárnyalatát elővarázsolni képes látvány. Nos, a piros színt stronci- umvegyület adja, a zöldet bárium-, a sárgát nátrium-, a kéket rézvegyület segítségével érik el, az ezüstös csillagocs- kákhoz alumínium-, az „aranyporhoz” faszénhez hasonló égő anyagot használnak. A többi maradjon a priotech- nikusok titka.
