Nógrád Megyei Hírlap, 1996. május (7. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-22 / 119. szám
1 Új feszültségértékek a hálózatban - Nem károsítja berendezéseinket Ezentúl csak 230 V-os készüléket vásároljunk! Hazánk nemzetközi integrációjához hozzátartozik a Nyugaton elfogadott műszaki szabványokhoz való igazodás is. Ennek egyik fontos lépése a 400/230 V-os feszültségszintre való áttérés. A folyamat hátterét, illetve a megvalósítás nehézségeit szeretnénk egy kicsit részletesebben bemutatni. Mi a hiba? Mit tegyek? Az utóbbi években sok háztartásban jelentősen megnövekedett a villamos berendezések száma. Olyan teljesítményű készülékek is megjelentek, melyeknek áramfelvétele meghaladja az általában rendelkezésre álló biztosító értékét. Ezek közé tartoznak az automata mosógépek, mikrohullámú sütők, átfolyó vízmelegítők, hogy csak a leggyakoribbakat említsük. A lakások belső hálózatának védelmi berendezései, vezetékei nem mindig alkalmasak ezek üzemeltetésére, különösen, ha már addig is eléggé le voltak terhelve. A Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC) 1983-ban szabványajánlást adott ki, mely a villamosenergia-szolgáltatás- ban használatos hálózatok országonként különböző feszültségeit egyetlen, világszerte szabványosított értékkel, 400/230 V-ban jelölte meg. Ezt az ajánlást az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (CENELEC) is átvette, és saját dokumentumba foglalta. A CENELEC szabályzata szerint valamennyi tagország (ezek általában az EK tagországok) az új előírások szerint köteles átdolgozni nemzeti szabványait. így Európa nagy részén megindult az áttérési folyamat a 400/230 V-os kisfeszültség használatára. A Magyar Szabványügyi Hivatal 1993-ban a nemzetközi ajánlásokkal összhangban a hazai viszonyok figyelembevételével átdolgozta a villamos feszültségekkel kapcsolatos MSZ 1. szabványt. Az új szabvány 1994. január 1-jén lépett életbe. Ez a hálózatok mellett a villamos szerkezetek névleges feszültségére is vonatkozik. A kisfeszültségű elosztóhálózat szabványos feszültsége ezek után Magyarországon is 400/230 V. Az áttérés azonban a használt villamos készülékek nagy száma miatt nem történhet egyik pillanatról a másikra. Ezért a szabvány az áttérés ütemezésére is ad előírásokat. Leszögezhető, hogy a feszültségnövekedés egyetlen fogyasztói készülékre, berendezésre sem jelenthet közvetlen veszélyt, nem okoz meghibásodást, tehát önmagában a feszültségáttérés miatt semmilyen készüléket nem kell kidobni! Ahhoz, hogy könnyebben megértsük, mit is jelent ez az áttérés, tudnunk kell a következőket: minden villamos készüléket (motorok, híradás-technikai készülékek stb.) az úgynevezett „névleges” feszültségre terveznek. Ez korábban 220 V, jelenleg, mint láttuk, 230 V. Természetesen ezek a berendezések - bizonyos határok között - ettől eltérő, tehát alacsonyabb vagy nagyobb feszültségen is képesek működni. Erre szükség is-van; hiszen azjadott ponton a készüléknél csak igen ritkán áll rendelkezésre a névleges feszültség. Az áramszolgáltató feladata úgy beállítani a feszültséget, hogy az a hálózat minden pontján, tehát az „elején”, illetve a „végén” is olyan legyen, hogy a berendezések megfelelően tudjanak működni. (A túl nagy feszültség a készülék tönkremenetelét, az alacsony feszültség elégtelen működést, egyes berendezések károsodását is okozhatja.) A következő táblázat az áramszolgáltatói hálózatra előírt feszültségértékek legnagyobb, illetve legkisebb értékeit mutatja a szabvány által meghatározott ütemezésben: Látható, hogy 1994-től ugyan 230 V a névleges fázisfeszültség, az alsó-felső határértéket azonban a szabvány a korábbi értékek szerint állapította meg (türelmi idő). Ezt a még igen kevés 230 V-os készülék indokolta. A következő, 12 évig tartó átmeneti időszakban (1996-2007) az új feszültségű készülékek elterjedése és a régi, már meglévők számának csökkenése várható. Ezért a feszültséghatárokat úgy állapították meg, hogy a szolgáltatott feszültség mind a 220, mind a 230 V névleges feszültségű készülékek kielégítő működését biztosítja. Az átmeneti időszak befejeződése után az egyfázisú fogyasztók részére szolgáltatott feszültség 230 V -t— 7,5 százalék lesz. A határidőt annak a feltételezésével állapították meg, hogy addigra a régi, 220 V-os berendezések elfogynak. (Amennyiben még ekkor is jelentős számban lesznek 220 V- os berendezések, az átmeneti időszak esetleges meghosszabbítása is lehetséges.) A feszültségértékeknek új határok között tartása értelemszerűen az áramszolgáltató feladata. Ennek megvalósítására több lehetőség adódott, melyek közül az ÉMÁSZ a középfeszültségű hálózat feszültség- szintjének emelésével oldotta meg a kisfeszültségű hálózat feszültségének emelését. (A többletköltségek a fogyasztókat közvetlenül nem terhelik.) A szabvány (mint azt korábban említettük) nemcsak a hálózat, hanem a villamos készülékek névleges feszültségére is tartalmaz előírásokat. Ezek szerint a szabvány hatálybalépésétől kezdve az újabb villamos gyártmányokat 230 V-ra kell tervezni. 1996. január 1-jétől pedig már csak a 230 V-os fe- szültségűek hozhatók forgalomba. Ajánljuk tehát mindenkinek, hogy ügyeljen a villamos készülékek vásárlásánál arra, hogy kizárólag olyat fogadjon el, amelyen vagy mindkét feszültségérték, vagy csak az új érték (230 V., vagy 400/230 V) van feltüntetve. Ez azért fontos, mert az áttéréssel kapcsolatban Önt kár nem érheti, de szabványon kívüli készülék elromlása miatt az áramszolgáltatóval szemben kártérítési igény nem támasztható! A gyártmányok áttervezése, a gyártóvonalak átállítása, az új gyártmányok bevizsgáltatása a gyártóknak jelent költségtöbbletet. Az átmeneti időszak letelte után az áramszolgáltató régebbi gyártású transzformátorainak alkalmazhatósága korlátozott lesz. A meglévő transzformátorparkot fokozatosan ki kell cserélni. Ez az ÉMÁSZ kb. 4000 db transzformátorát tekintve jelentős többletfeladatot, illetve költséget okoz. Az új feszültség- szintre való áttérés remélhetően fogyasztóink számára is zökkenőmentesen fog zajlani. Az áramszolgáltató az átmeneti időszakban ölyan feszültséget biztosít fogyasztói számára, mely- lyel továbbra is használhatják a régi 220 V-os készülékeiket, de új 230 V-os készülékeiket is. Reméljük, Ön is megértéssel fogadja szükségszerű intézkedéseinket, amennyiben további kérdése lenne, forduljon bizalommal a lakóhelye szerint illetékes kirendeltségünkhöz, ahol készségesen adunk további felvilágosításokat. Fogyasztóink sok bosszúságtól - és felesleges kiadástól - mentesülnek, ha vásárlás előtt villamos szakember véleményét kérik fogyasztásmérőjük, kismegszakítójuk (ez az automata) terhelhetőségéről. Ügyfélforgalmi irodáinkban, az illetékes kirendeltségen az ott lévő nyilvántartás alapján azonnal tájékoztatást tudunk adni ezekről. Ami az áramszolgáltatóra tartozik A kismegszakító(k) cseréje tetemes költséget jelenthet, amit villamoshálózat-fejlesztési hozzájárulás (HFH) címén kell fizetni. A 26/1995.(VII.25.) IKM rendelet értelmében lakossági fogyasztóinknak 25 Balassagyarmat, Bajcsy-Zs. u. 34. Tóth János kir. vez. Tel.: 35/312-845. Fax: 35/312-655. Bátonvterenye, Csillag u. 7. Gyuris Árpád kir. vez. Tel.: 32/353-783. Fax: 32/353-261. Jobbágyi, Felszabadulás u. 80. Alapi Ferenc kir. vez. Tel./ fax: 60/344-095. Karancskeszi, Fő u. 21. Szöllös Géza kir. vez. Tel.: 42. Nógrádkövesd, József A. u. Amperig nem kell fizetniük, 25 A felett amperenként 2000 forint a HFH mértéke. Ami a fogyasztó gondja A lakás belső villamos hálózatát is ajánlatos megvizsgáltatni, mert a lehetőségeket befolyásolja a belső áramköri biztosítók értéke, a vezetékek terhelhetősége, valamint a vezetékkötések állapota. Fűtés, meleg tíz A hőtárolós készülékek (bojlerek, kályhák) esetében nem a hálózat alkalmasságával van gond, hiszen külön kiépített áramköreik vannak, megfelelő keresztmetszetű vezetékekkel. & Probléma lehet a készülék teljesítményének megválasztása. 3. Nándori Márton kir. vez. Tel.: 35/378-508. Fax: 35/378- 014. Rétság, Rózsavölgyi u. 13. Kollár András kir. vez. Tel.: 35/350-041. Fax: 35/ 350-141. Salgótarján, Rákóczi u. 54. Lakatos Zoltán kir. vez. Tel.: 32/314-104. Fax: 32/312-430. Szécsény, Rákóczi u. 4L Bartos Csaba kir. vez. Tel.: 32/370-155. Fax.: 32/370-682. A bátonyterenyei 120/35/20 KV-os állomás Időszakasz Névleges feszültség Legnagyobb feszültség Legkisebb feszültség 1995. dec. 31-ig 400/230 V 409/236.5 V 352/203.5 V 1996. jan. 1-től 2007 dec. 31-ig 400/230 V 420/242 V 364/210 V 2008. jan. 1-től 400/230 V 420/248 V 369/213 V A salgótarjáni üzletigazgatóság körzete Praktikus tanácsok a méréssel, számlázással kapcsolatban - Mikor kezdeményezzük a mérő kivizsgáltatását? Legtöbbször nem az árammérőben van a hiba! Az ÉMÁSZ Rt. salgótarjáni üzletigazgatóságának ellátási területe Nógrád megye egészére, valamint Heves megye egy részére terjed ki. A villamosenergia-szolgáltatási igénybe vevő fogyasztók száma meghaladja a 112 000-et. Ezen belül 345 a tervszerű villamosenergia-gazdálkodást folytató „teljesítménydíjas” nagyfogyasztó, közel 7000 az olyan kisebb üzem, intézmény, vállalkozás, ahol az egyszerűbb árszerkezetű „általános árszabásit választották. A fogyasztói létszámot tekintve természetesen a lakossági a meghatározó, mintegy 105 000. Az elfogyasztott villamos energia 46 százalékát a lakosság vételezte 1995-ben. Az egy fogyasztási helyre jutó átlagos felhasználás havi 176 kWh volt. Az átlagár 5.39 Ft-ra alakult, így egy számla havi átlagértéke 948 forint volt. Az ÉMÁSZ lakossági számlázási rendszere az elmúlt évtizedek során (igazodva a fogyasztói szokásokhoz, árakhoz, fizetőképességhez és saját lehetőségeihez) többször is változott. 1992-től a lakosság érdekeinek is jobban megfelelő, havi leolvasáson alapuló számlázás valósult meg. (Vidéki fogyasztóknak zavaró lehet, hogy az országos sajtó a budapesti változásokat úgy ismerteti, mintha azok az egész országra vonatkoznának. Ismertetésünk ennek tisztázását is szolgálja.) Az áramszolgáltató számára ez a megoldás többletmunkát jelent ugyan, de így a fogyasztóknak egyszerre csak. egyhavi számlát kell kifizetni, jobban tudják követni a felhasználást, a takarékosság érzékelhetőbb és gyorsabban megtérül. Az előforduló számlázási tévedések hamarabb kiderülnek, de árváltozások, vagy a fogyasztók személyében történő változások esetén is korrektebb elszámolás készíthető. Lakossági fogyasztóknál a havi számlázás gyakorlata szerint a díjbeszedők minden hónap 1-20-áig olvassák le a mérőket. Ezzel egy időben a készpénzes fizetésmódú fogyasztóktól beszedik az előző időszak számlájának ellenértékét. A leolvasott mérőállások alapján a hónap végén elkészül az új számla, aminek a kifizetésére a következő hónap hasonló időszakában kerül sor. A lakossági fogyasztók egy része - mintegy 10 százaléka - folyószámlán keresztül egyenlíti ki áramszámláját. Ezen fogyasztók számláit a díjbeszedők juttatják el a tulajdonoshoz, de itt meg kell várni, amíg a pénzintézet megküldi a részletes listát az átutalásról, mert sajnos elég gyakori, hogy különböző ok miatt nem lehet leemelni a pénzt. 1996. március 1-jétől újból emelkedett a lakossági villamos energia ára. A régi egységárakkal számlázzuk a márciusban leolvasott fogyasztást. Az új ár csak az április hónapban leolvasottnál fog megjelenni, tehát az első emelt áras számlát május hónapban kell fizetni. A rendeletek szerint a készpénzes számlát a fogyasztó a bemutatáskor, illetve az értesítésen szereplő határidővel köteles kiegyenlíteni. Nem célszerű a kiegyenlítést elmulasztani, mert az a szolgáltatás felfüggesztésével járhat. A visszakapcsolásra a számla rendezése, és további 2000 forint visszakapcsolási díj befizetése után kerül sor, a befizetést követő munkanapon. Hosszabb idejű tartozás esetén teljes kikapcsolásra, és a közüzemi szerződés felmondására is sor kerülhet. Az újbóli bekapcsolás itt már költségesebb, valamint büntető eljárást von maga után. Előfordul, hogy a panaszosok a magasabb számla okozójaként a fogyasztásmérő hibáját feltételezik, és mérővizsgálatot kémek. Ha a vizsgálat során a mérőberendezés megfelelőnek bizonyul, a költségeket a fogyasztónak kell megfizetnie. Ez a költség attól függően, hogy az áramszolgáltató, vagy az Országos Mérésügyi Hivatal végzi, valamint hány darab és milyen típusú mérőre vonatkozik, 2500 forinttól akár 15 000 forintig is terjedhet. Elég kicsi a valószínűsége annak, hogy a mérő hibás. Előtte érdemes az alábbi szempontokat tisztázni:- mindig a fogyasztásból kell kiindulni, és nem a forintból, hiszen az árak változnak;- a leolvasások időpontja a legnagyobb igyekezet ellenére is eltérhet egy-egy hónapban. Például 5 nap eltérés egyenletes fogyasztásnál is másfélszeres különbséget okoz, ha csak két hónap lett összehasonlítva, és nem hosszabb időszak;-egyeztetni kell a legutolsó számlán szereplő végső mérőállást a fogyasztásmérőben találhatóval, nem történt-e téves leolvasás;- célszerű saját leolvasást végezni rendszeres időközönként, így az esetleg kiugróan magas fogyasztású időszaknál át lehet gondolni az okokat, ami lehet új fogyasztóberendezés használatba vétele* vagy a régiek fokozottabb működtetése. (A fogyasztás rendszeres figyelése az esetek nagy részében már eleve takarékos felhasználásra sarkall);-a fogyasztásmérő úgynevezett üresjáratáról is meg lehet győződni. (Az ellenőrzésnél ügyelni kell arra, hogy az ösz- szes fogyasztókészülék ki legyen kapcsolva. Szintén figyelembe kell venni, hogy a fogyasztásmérő forgótárcsája a terhelés megszűnése után az egyensúlyi állapotának felvételéhez még fordulhat egy felet. Csak az említett szempontok figyelembevétele után érdemes a mérőkivizsgálást kezdeményezni. A melléklet az ÉMÁSZ Rt. salgótarjáni üzletigazgatósága munkatársainak közreműködésével készült Ügyfélfogadás Salgótarjánban
