Nógrád Megyei Hírlap, 1996. május (7. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-22 / 119. szám

1 Új feszültségértékek a hálózatban - Nem károsítja berendezéseinket Ezentúl csak 230 V-os készüléket vásároljunk! Hazánk nemzetközi integrációjához hozzátartozik a Nyugaton elfogadott műszaki szabványokhoz való igazodás is. Ennek egyik fontos lépése a 400/230 V-os feszültségszintre való átté­rés. A folyamat hátterét, illetve a megvalósítás nehézségeit sze­retnénk egy kicsit részletesebben bemutatni. Mi a hiba? Mit tegyek? Az utóbbi években sok háztartásban jelentősen megnövekedett a villamos berendezések száma. Olyan teljesítményű készülé­kek is megjelentek, melyeknek áramfelvétele meghaladja az ál­talában rendelkezésre álló biztosító értékét. Ezek közé tartoz­nak az automata mosógépek, mikrohullámú sütők, átfolyó vízmelegítők, hogy csak a leggyakoribbakat említsük. A laká­sok belső hálózatának védelmi berendezései, vezetékei nem mindig alkalmasak ezek üzemeltetésére, különösen, ha már addig is eléggé le voltak terhelve. A Nemzetközi Elektrotech­nikai Bizottság (IEC) 1983-ban szabványajánlást adott ki, mely a villamosenergia-szolgáltatás- ban használatos hálózatok or­szágonként különböző feszült­ségeit egyetlen, világszerte szabványosított értékkel, 400/230 V-ban jelölte meg. Ezt az ajánlást az Európai Elektro­technikai Szabványügyi Bizott­ság (CENELEC) is átvette, és saját dokumentumba foglalta. A CENELEC szabályzata sze­rint valamennyi tagország (ezek általában az EK tagor­szágok) az új előírások szerint köteles átdolgozni nemzeti szabványait. így Európa nagy részén megindult az áttérési fo­lyamat a 400/230 V-os kisfe­szültség használatára. A Magyar Szabványügyi Hi­vatal 1993-ban a nemzetközi ajánlásokkal összhangban a ha­zai viszonyok figyelembevéte­lével átdolgozta a villamos fe­szültségekkel kapcsolatos MSZ 1. szabványt. Az új szabvány 1994. január 1-jén lépett életbe. Ez a hálózatok mellett a villa­mos szerkezetek névleges fe­szültségére is vonatkozik. A kisfeszültségű elosztóhá­lózat szabványos feszültsége ezek után Magyarországon is 400/230 V. Az áttérés azonban a használt villamos készülékek nagy száma miatt nem történhet egyik pillanatról a másikra. Ezért a szabvány az áttérés ütemezésére is ad előírásokat. Leszögezhető, hogy a feszült­ségnövekedés egyetlen fo­gyasztói készülékre, berende­zésre sem jelenthet közvetlen veszélyt, nem okoz meghibáso­dást, tehát önmagában a fe­szültségáttérés miatt semmi­lyen készüléket nem kell ki­dobni! Ahhoz, hogy könnyebben megértsük, mit is jelent ez az áttérés, tudnunk kell a követke­zőket: minden villamos készü­léket (motorok, híradás-techni­kai készülékek stb.) az úgyne­vezett „névleges” feszültségre terveznek. Ez korábban 220 V, jelenleg, mint láttuk, 230 V. Természetesen ezek a berende­zések - bizonyos határok kö­zött - ettől eltérő, tehát alacso­nyabb vagy nagyobb feszültsé­gen is képesek működni. Erre szükség is-van; hiszen azjadott ponton a készüléknél csak igen ritkán áll rendelkezésre a név­leges feszültség. Az áramszolgáltató feladata úgy beállítani a feszültséget, hogy az a hálózat minden pont­ján, tehát az „elején”, illetve a „végén” is olyan legyen, hogy a berendezések megfelelően tud­janak működni. (A túl nagy fe­szültség a készülék tönkreme­netelét, az alacsony feszültség elégtelen működést, egyes be­rendezések károsodását is okozhatja.) A következő táblázat az áramszolgáltatói hálózatra elő­írt feszültségértékek legna­gyobb, illetve legkisebb érté­keit mutatja a szabvány által meghatározott ütemezésben: Látható, hogy 1994-től ugyan 230 V a névleges fázisfeszült­ség, az alsó-felső határértéket azonban a szabvány a korábbi értékek szerint állapította meg (türelmi idő). Ezt a még igen kevés 230 V-os készülék indo­kolta. A következő, 12 évig tartó átmeneti időszakban (1996-2007) az új feszültségű készülékek elterjedése és a régi, már meglévők számának csök­kenése várható. Ezért a feszült­séghatárokat úgy állapították meg, hogy a szolgáltatott fe­szültség mind a 220, mind a 230 V névleges feszültségű ké­szülékek kielégítő működését biztosítja. Az átmeneti időszak befeje­ződése után az egyfázisú fo­gyasztók részére szolgáltatott feszültség 230 V -t— 7,5 száza­lék lesz. A határidőt annak a feltételezésével állapították meg, hogy addigra a régi, 220 V-os berendezések elfogynak. (Amennyiben még ekkor is je­lentős számban lesznek 220 V- os berendezések, az átmeneti időszak esetleges meghosszab­bítása is lehetséges.) A feszültségértékeknek új határok között tartása értelem­szerűen az áramszolgáltató fel­adata. Ennek megvalósítására több lehetőség adódott, melyek közül az ÉMÁSZ a középfe­szültségű hálózat feszültség- szintjének emelésével oldotta meg a kisfeszültségű hálózat feszültségének emelését. (A többletköltségek a fogyasztókat közvetlenül nem terhelik.) A szabvány (mint azt koráb­ban említettük) nemcsak a há­lózat, hanem a villamos készü­lékek névleges feszültségére is tartalmaz előírásokat. Ezek sze­rint a szabvány hatálybalépésé­től kezdve az újabb villamos gyártmányokat 230 V-ra kell tervezni. 1996. január 1-jétől pedig már csak a 230 V-os fe- szültségűek hozhatók forga­lomba. Ajánljuk tehát mindenkinek, hogy ügyeljen a villamos ké­szülékek vásárlásánál arra, hogy kizárólag olyat fogadjon el, amelyen vagy mindkét fe­szültségérték, vagy csak az új érték (230 V., vagy 400/230 V) van feltüntetve. Ez azért fontos, mert az áttéréssel kapcsolatban Önt kár nem érheti, de szabvá­nyon kívüli készülék elromlása miatt az áramszolgáltatóval szemben kártérítési igény nem támasztható! A gyártmányok áttervezése, a gyártóvonalak átállítása, az új gyártmányok bevizsgáltatása a gyártóknak jelent költségtöbble­tet. Az átmeneti időszak letelte után az áramszolgáltató régebbi gyártású transzformátorainak alkalmazhatósága korlátozott lesz. A meglévő transzformátor­parkot fokozatosan ki kell cse­rélni. Ez az ÉMÁSZ kb. 4000 db transzformátorát tekintve jelen­tős többletfeladatot, illetve költ­séget okoz. Az új feszültség- szintre való áttérés remélhetően fogyasztóink számára is zökke­nőmentesen fog zajlani. Az áramszolgáltató az átmeneti idő­szakban ölyan feszültséget biz­tosít fogyasztói számára, mely- lyel továbbra is használhatják a régi 220 V-os készülékeiket, de új 230 V-os készülékeiket is. Reméljük, Ön is megértéssel fogadja szükségszerű intézkedé­seinket, amennyiben további kérdése lenne, forduljon biza­lommal a lakóhelye szerint ille­tékes kirendeltségünkhöz, ahol készségesen adunk további fel­világosításokat. Fogyasztóink sok bosszúság­tól - és felesleges kiadástól - mentesülnek, ha vásárlás előtt villamos szakember vélemé­nyét kérik fogyasztásmérőjük, kismegszakítójuk (ez az auto­mata) terhelhetőségéről. Ügy­félforgalmi irodáinkban, az ille­tékes kirendeltségen az ott lévő nyilvántartás alapján azonnal tájékoztatást tudunk adni ezek­ről. Ami az áramszolgáltatóra tartozik A kismegszakító(k) cseréje tetemes költséget jelenthet, amit villamoshálózat-fejlesztési hozzájárulás (HFH) címén kell fizetni. A 26/1995.(VII.25.) IKM rendelet értelmében la­kossági fogyasztóinknak 25 Balassagyarmat, Bajcsy-Zs. u. 34. Tóth János kir. vez. Tel.: 35/312-845. Fax: 35/312-655. Bátonvterenye, Csillag u. 7. Gyuris Árpád kir. vez. Tel.: 32/353-783. Fax: 32/353-261. Jobbágyi, Felszabadulás u. 80. Alapi Ferenc kir. vez. Tel./ fax: 60/344-095. Karancskeszi, Fő u. 21. Szöllös Géza kir. vez. Tel.: 42. Nógrádkövesd, József A. u. Amperig nem kell fizetniük, 25 A felett amperenként 2000 fo­rint a HFH mértéke. Ami a fogyasztó gondja A lakás belső villamos háló­zatát is ajánlatos megvizsgál­tatni, mert a lehetőségeket befo­lyásolja a belső áramköri bizto­sítók értéke, a vezetékek ter­helhetősége, valamint a veze­tékkötések állapota. Fűtés, meleg tíz A hőtárolós készülékek (boj­lerek, kályhák) esetében nem a hálózat alkalmasságával van gond, hiszen külön kiépített áramköreik vannak, megfelelő keresztmetszetű vezetékekkel. & Probléma lehet a készülék tel­jesítményének megválasztása. 3. Nándori Márton kir. vez. Tel.: 35/378-508. Fax: 35/378- 014. Rétság, Rózsavölgyi u. 13. Kollár András kir. vez. Tel.: 35/350-041. Fax: 35/ 350-141. Salgótarján, Rákóczi u. 54. Lakatos Zoltán kir. vez. Tel.: 32/314-104. Fax: 32/312-430. Szécsény, Rákóczi u. 4L Bartos Csaba kir. vez. Tel.: 32/370-155. Fax.: 32/370-682. A bátonyterenyei 120/35/20 KV-os állomás Időszakasz Névleges feszültség Legnagyobb feszültség Legkisebb feszültség 1995. dec. 31-ig 400/230 V 409/236.5 V 352/203.5 V 1996. jan. 1-től 2007 dec. 31-ig 400/230 V 420/242 V 364/210 V 2008. jan. 1-től 400/230 V 420/248 V 369/213 V A salgótarjáni üzletigazgatóság körzete Praktikus tanácsok a méréssel, számlázással kapcsolatban - Mikor kezdeményezzük a mérő kivizsgáltatását? Legtöbbször nem az árammérőben van a hiba! Az ÉMÁSZ Rt. salgótarjáni üzletigazgatóságának ellátási terü­lete Nógrád megye egészére, valamint Heves megye egy részére terjed ki. A villamosenergia-szolgáltatási igénybe vevő fo­gyasztók száma meghaladja a 112 000-et. Ezen belül 345 a tervszerű villamosenergia-gazdálkodást folytató „teljesít­ménydíjas” nagyfogyasztó, közel 7000 az olyan kisebb üzem, intézmény, vállalkozás, ahol az egyszerűbb árszerkezetű „álta­lános árszabásit választották. A fogyasztói létszámot te­kintve természetesen a lakos­sági a meghatározó, mintegy 105 000. Az elfogyasztott vil­lamos energia 46 százalékát a lakosság vételezte 1995-ben. Az egy fogyasztási helyre jutó átlagos felhasználás havi 176 kWh volt. Az átlagár 5.39 Ft-ra alakult, így egy számla havi át­lagértéke 948 forint volt. Az ÉMÁSZ lakossági szám­lázási rendszere az elmúlt évti­zedek során (igazodva a fo­gyasztói szokásokhoz, árakhoz, fizetőképességhez és saját lehe­tőségeihez) többször is válto­zott. 1992-től a lakosság érde­keinek is jobban megfelelő, havi leolvasáson alapuló szám­lázás valósult meg. (Vidéki fogyasztóknak za­varó lehet, hogy az országos sajtó a budapesti változásokat úgy ismerteti, mintha azok az egész országra vonatkoznának. Ismertetésünk ennek tisztázását is szolgálja.) Az áramszolgáltató számára ez a megoldás többletmunkát jelent ugyan, de így a fogyasz­tóknak egyszerre csak. egyhavi számlát kell kifizetni, jobban tudják követni a felhasználást, a takarékosság érzékelhetőbb és gyorsabban megtérül. Az elő­forduló számlázási tévedések hamarabb kiderülnek, de árvál­tozások, vagy a fogyasztók személyében történő változá­sok esetén is korrektebb elszá­molás készíthető. Lakossági fogyasztóknál a havi számlázás gyakorlata sze­rint a díjbeszedők minden hó­nap 1-20-áig olvassák le a mé­rőket. Ezzel egy időben a kész­pénzes fizetésmódú fogyasz­tóktól beszedik az előző idő­szak számlájának ellenértékét. A leolvasott mérőállások alap­ján a hónap végén elkészül az új számla, aminek a kifizetésére a következő hónap hasonló idő­szakában kerül sor. A lakossági fogyasztók egy része - mintegy 10 százaléka - folyószámlán keresztül egyen­líti ki áramszámláját. Ezen fo­gyasztók számláit a díjbesze­dők juttatják el a tulajdonoshoz, de itt meg kell várni, amíg a pénzintézet megküldi a részle­tes listát az átutalásról, mert sajnos elég gyakori, hogy kü­lönböző ok miatt nem lehet le­emelni a pénzt. 1996. március 1-jétől újból emelkedett a la­kossági villamos energia ára. A régi egységárakkal számlázzuk a márciusban leolvasott fo­gyasztást. Az új ár csak az ápri­lis hónapban leolvasottnál fog megjelenni, tehát az első emelt áras számlát május hónapban kell fizetni. A rendeletek szerint a kész­pénzes számlát a fogyasztó a bemutatáskor, illetve az értesí­tésen szereplő határidővel köte­les kiegyenlíteni. Nem célszerű a kiegyenlítést elmulasztani, mert az a szolgáltatás felfüg­gesztésével járhat. A vissza­kapcsolásra a számla rende­zése, és további 2000 forint visszakapcsolási díj befizetése után kerül sor, a befizetést kö­vető munkanapon. Hosszabb idejű tartozás esetén teljes ki­kapcsolásra, és a közüzemi szerződés felmondására is sor kerülhet. Az újbóli bekapcsolás itt már költségesebb, valamint büntető eljárást von maga után. Előfordul, hogy a panaszo­sok a magasabb számla okozó­jaként a fogyasztásmérő hibáját feltételezik, és mérővizsgálatot kémek. Ha a vizsgálat során a mérőberendezés megfelelőnek bizonyul, a költségeket a fo­gyasztónak kell megfizetnie. Ez a költség attól függően, hogy az áramszolgáltató, vagy az Or­szágos Mérésügyi Hivatal végzi, valamint hány darab és milyen típusú mérőre vonatko­zik, 2500 forinttól akár 15 000 forintig is terjedhet. Elég kicsi a valószínűsége annak, hogy a mérő hibás. Előtte érdemes az alábbi szempontokat tisztázni:- mindig a fogyasztásból kell kiindulni, és nem a forintból, hiszen az árak változnak;- a leolvasások időpontja a legnagyobb igyekezet ellenére is eltérhet egy-egy hónapban. Például 5 nap eltérés egyenletes fogyasztásnál is másfélszeres különbséget okoz, ha csak két hónap lett összehasonlítva, és nem hosszabb időszak;-egyeztetni kell a legutolsó számlán szereplő végső mérőál­lást a fogyasztásmérőben talál­hatóval, nem történt-e téves le­olvasás;- célszerű saját leolvasást végezni rendszeres időközön­ként, így az esetleg kiugróan magas fogyasztású időszaknál át lehet gondolni az okokat, ami lehet új fogyasztóberendezés használatba vétele* vagy a ré­giek fokozottabb működtetése. (A fogyasztás rendszeres figye­lése az esetek nagy részében már eleve takarékos felhaszná­lásra sarkall);-a fogyasztásmérő úgyne­vezett üresjáratáról is meg lehet győződni. (Az ellenőrzésnél ügyelni kell arra, hogy az ösz- szes fogyasztókészülék ki le­gyen kapcsolva. Szintén figye­lembe kell venni, hogy a fo­gyasztásmérő forgótárcsája a terhelés megszűnése után az egyensúlyi állapotának felvéte­léhez még fordulhat egy felet. Csak az említett szempontok figyelembevétele után érdemes a mérőkivizsgálást kezdemé­nyezni. A melléklet az ÉMÁSZ Rt. salgótarjáni üzleti­gazgatósága munkatár­sainak közreműködésé­vel készült Ügyfélfogadás Salgótarjánban

Next

/
Thumbnails
Contents