Nógrád Megyei Hírlap, 1996. május (7. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-22 / 119. szám

1996. május 22., szerda Ország - Világ 5. oldal Nagyon sajnálatosnak tartja a bajor tartományi gazdasági minisztérium, hogy az Európai Unió Bizottsága eddig nem ho­zott döntést a két délnémet tar­tomány, Bajorország és Baden- Württemberg által Magyaror­szágnak ígért 250-250 millió márkás hitel folyósításának en­gedélyezéséről. Kelet-Szlavóniában kedden délben hivatalosan is megkez­dődött a demilitarizálás folya­mata, amelynek a tavaly no­vemberben megkötött erdődi egyezmény értelmében har­minc napon belül be kell feje­ződnie. Felvásárlási láz kezdődött Oroszország számos vidékén, mert kommunista győzelemtől, és azt követő áruhiánytól tarta­nak az emberek. Egy megbíz­ható felméréseiről ismert moszkvai társadalomkutató in­tézet adatai fölényes kommu­nista győzelmet jósolnak. H óra 20 percet töltött a nyílt világűrben keddre virradóan a Mir két orosz űrhajósa. A koz­monauták egy napelemet sze­reltek az űrállomásra. * Veszélyben a konszenzus. A koalíciós pártok nem kívánnak élni országgyűlési többségük­kel az alkotmányozás során, de önkorlátozást várnak el az el­lenzéktől is. A jelenlegi ellen­zéki magatartás felbontani lát­szik a korábbi konszenzust, és az alkotmányozás elhalasztásá­hoz vezethet. Növekvő hatáskör. Szakmai fórumon vitatták meg tegnap a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény tervezetét. A munka­ügyi szervek képviselői üdvö­zölték a készülő új rendelkezé­seket, amelyek növelik hatás­körüket és a korábbinál jóval erőteljesebb fellépést tesznek lehetővé a feketemunká ellen! Párbeszéd. Az MDF és a kato­likus egyház vezetői tegnapi ta­lálkozójukon leszögezték: elfo­gadhatatlan, hogy a kormányzat az egyházak anyagi támogatá­sát az állampolgárokra akarja terhelni. Tarthatatlannak ítélték az egyházi iskolák és dolgozóik hátrányosnak mondott megkü­lönböztetését is. Szigorú kontroll. Évente 280-300 ezren kívül rekednek a magyar határokon, mert nin­csenek rendben okmányaik, il­letve a körözött bűnözők listá­ján szerepelnek. Erről a kedden kezdődött háromnapos határ- rendészeti konferencián szá­moltak be 26 ország illetékes szakembereinek jelenlétében. A tanácskozáson az ember-, a fegyver- és az autócsempészet elleni közös fellépés lehetősé­geit is megvitatják. Háznézőben a királynő. Beatrix holland uralkodót és férjét, Claus herceget kedden katonai tiszteletadással fogadták a budapesti Kossuth téren. Göncz Árpád köztársasági elnök és felesége köszöntötte, majd bekísérte az Országházba a magas rangú vendégeket. A királyi pár fölkereste a törvényhozás ülését is. Beatrix délután megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét. Az államfő és felesége este díszvacsorát adott a holland királynő és férje tiszteletére. fotó: feb/diósi imre A kabinet az elmaradottabb régiók felé irányítja a külföldi tökét Nyomozóhivatal nincs, béke van A múlt sérelmeinek orvoslása szinte lehetetlen, ezért már az idén le kellene zárni a kárpótlási ügyeket - erősítette meg korábbi véleményét érdeklődésünkre tegnapi sajtó- értekezletén a miniszterelnök, s hozzátette: a parlamenti végszavazás előtt alkotmánybírósági normakontroll várható. Horn Gyula nemmel válaszolt arra a kérdésre, személyes presztízsveszteségnek tekinti- e, hogy az SZDSZ ellenvéle­ménye miatt mégsem lesz központi nyomozóhivatal. Ugyanakkor kifejtette: saj­nálja, hogy csupán saját hatás­körben megtett, kevesebb eredménnyel kecsegtető in­tézkedésekkel élhet. A KÉT összehívására egyébként az ál­lamháztartási reformmal kap­csolatban is számít. A kabinetnek törekvése, nem pedig ígérete az idei, 20 százalék körüli infláció - mondta, majd kijelentette: még a gabona világpiaci árá­nak meglódulása miatt sem kell drasztikus kenyéráreme­lésre számítanunk. A koalíciós kormány elmúlt kétévi tevé­kenységének jellemzésére megállapította: „Volt bátorsá­gunk felvállalni, hogy akár népszerűtlen intézkedések árán is rendbe tesszük a ma­gyar gazdaságot.” Ennek eredményeként nőtt a beruhá­zási kedv, ami más tényezők­kel együtt új munkahelyek te­remtéséhez is hozzájárult. A kormányfő arra is kitért, hogy a kabinet új kedvezmé­nyek kidolgozására készül az elmaradott térségek felzárkóz­tatására. De hozzátette: a kül­földi befektetők még bizta­tásra sem szívesen viszik be­ruházásra szánt pénzüket a fej­lesztésre éhes országrészekbe. A nyáron esedékes nyugdíj- emelésről nem árult el részle­teket, s az új alkotmány kon­cepciója körüli vitákról is csak annyit jegyzett meg: a parla­menti vitára bocsátott terve­zetről az MSZP képviselőinek is lehet ellenvéleményük. Takács Mariann Horn és Meciar találkozója még a nyár közepe előtt várható Magyar-román helyben járás Elképzelhető, hogy a hét második felében Salzburgban ven­dégeskedő Kovács László külügyminiszter találkozik román kollégájával, Teodor Melescanuval. A külügyi szóvivő sze­rint a Horn-Meciar csúcs még a nyár közepe előtt létrejöhet. Szentiványi Gábor keddi sajtóértekezletén elmondta: a magyar külügyminiszter má­jus 23-25. között részt vesz és felszólal Salzburg tartomány, az Osztrák Köztársaság és az Európai Unió közös rendez­vényén, amely az Európai Művészeti Fórum nevet viseli. Az eseményre hivatalos a román diplomácia irányítója is, s a szóvivő nem zárta ki a kétoldalú eszmecsere lehető­ségét. Szentiványi közölte: a két ország közötti megbéké­lést elősegíteni hivatott négy dokumentum összehangolása nem halad a kívánt ütemben. Miközben a román diplo­mácia minduntalan a rugal­masságát bizonygatja, a buka­resti elnöki hivatal kemény hangú nyilatkozatokban rója föl Magyarországnak, hogy „mereven és makacsul ragasz­kodik” bizonyos ajánlások alapszerződésbe foglalásához. A szóvivő hangsúlyozta: Bu­dapest csak a román fél által is szentesített európai normák el­fogadását szorgalmazza. A román kormányhoz közel álló Vocea Romaniei című lap keddi számában élesen tá­madta az RMDSZ vezetőit. A szerző szerint a magyarság képviselői hazudnak, amikor azt állítják, hogy a romániai magyar közösség kétmilliós, s hogy Erdélyben kisebbségbe került. H. K. Fordulat az ezredforduló után Dán vélemény hazánk csatlakozási esélyeiről Mértékadó dán vélemény szerint hazánk 2001-2002- ben tagja lehet az Európai Uniónak. Koppenhága ugyanakkor óvatosabban ítéli meg NATO-csatlakozásunk esélyeit: ez utóbbit nehezebb és bonyolultabb folyamatnak véli. Amint befejeződik az Európai Unió tagállamainak jelenleg is zajló kormányközi tanácsko­zása, Brüsszel megkezdi a csat­lakozási tárgyalásokat a tíz tár­sult országgal - mondta Jorgen Orstrom Möller dán külügyi ál­lamtitkár, aki a múlt héten dá­niai tanulmányúton tartózkodó magyar újságíróknak - köztük a Ferenczy Europress munka­társának - fejtette ki a vélemé­nyét hazánk integrációs lehető­ségeiről. Möller prognózisa szerint a tárgyalások leghamarabb 1997 második felében, a nagy-bri- tanniai parlamenti választások után kezdődnének, s viszonylag rövid ideig, két évig tartanának. A külügyi államtitkár úgy véle­kedett, hogy azok az országok, amelyek teljesítik a felvételi követelményeket, 2001-2002- ben az Európai Unió tagjaivá válhatnak. Remélem Magyar- ország is az első körben lesz - mondta. A politikus Óvatosabban fo­galmazott a NATO keleti kibő­vítéséről. Az észak-atlanti szö­vetségbe nehezebb lesz beke­rülni - vélekedett -, mert az in­tegrálódás biztonságpolitikai, szervezeti, infrastrukturális problémákat vet föl. Möller megismételte az is­mert nyugati álláspontot: Oroszország nem vétózhatja meg a bővítést, de jogosan kö­veteli érdekeinek figyelembe­vételét. A biztonságosabb Eu­rópa megteremtése csak Moszkva bevonásával valósít­ható meg - vélekedett. A külügyi államtitkár szerint a NATO keleti irányú kiteijesz- tése valószínűleg több időt vesz majd igénybe, mint az Európai Unióé. „Ne menj át a hídon, amíg nem érsz oda!” - idézte ezzel kapcsolatban a dán köz­mondást Jorgen Orstrom Möl­ler. Halmai Katalin A jövőben akár hat lovunk is lehet Kódex a szabálysértésekről Teljesen új szabálysértési kó­dex készül, mert módosítá­sokkal agyonfoltozott a régi, és számos paragrafusát így is túlhaladta az idő. Hogyan lehet például a piac- gazdaságban szabálysértésnek tekinteni, ha valakinek két in­gatlana van, vagy öt lónál töb­bet tart? - kérdezi dr. Baracka Róbertné, a Belügyminiszté­rium helyettes államtitkára. A kérdésben a válasz: sehogy. Ma már kötött árak sincsenek, amit ha átlép valaki, szabálysértést követ el. Ezenkívül még sok más helyen is korszerűsítésre szorulnak a szabályok.- Milyen szempontokat vesz­nek figyelembe az új kódex el­készítésekor?- Azt vizsgáljuk, hogy mely cselekményfajtákat kell kiik­tatni, mint szabálysértést, és mit kell a gyűjteményből más kategóriába átsorolni. Nemcsak a megváltozott hazai viszonyo­kat vesszük figyelembe, hanem a nemzetközi jogi kötelezettsé­geinket is. Ezek szerint a sza­bálysértési bírságolás is bünte­tésnek minősül, s ezért biztosí­tani kell, hogy a határozatot - bármilyen kis ügyről is legyen szó - meg lehessen fellebbezni a bíróságnál.- Milyen ügyek kerülnek át új hatáskörbe?-A közigazgatási előírások ellen vétő, például az építés­rendészettel, a mezőgazdaság­gal, a környezetvédelemmel kapcsolatban felróható maga­tartások. Ezeket a jegyzők, a különféle felügyeletek, esetleg a rendőrség fogja úgynevezett közigazgatási bírsággal sújtani. Új és nagyon fontos elem lesz a kétéves elévülési határ, ami azt jelenti, hogy minden ügyet, még ha bírósági szakaszba ke­rül is, két év alatt be kell fe­jezni.- Változik-e a pénzbüntetés mértéke?- Természetesen. Ma például még százforintos bírságot is ki lehet szabni, ezt nyilván meg­szüntetjük. A felső határ várha­tóan 100 ezer forint fölött lesz, az alsóról még nem született döntés.-Lehet-e újabb feladatokat róni a már amúgy is túlterhelt bíróságokra?-Tudjuk, szükség lesz pél­dául a szabálysértési fellebbe­zésekre specializálódott bírói karra. Az előzetes számvetés szerint a helyi bíróságok lét­számát mintegy 300 bíróval, fogalmazóval kell megnövelni. Az egyéb kiadásokkal együtt ez körülbelül 3 milliárd forint többletköltséggel jár.- Mikorra várható az új jog­szabálygyűjtemény ?-A tervezetet még az idén szeretnénk az Országgyűlés elé terjeszteni. Koós Tamás Törvényjavaslat ágyszámcsökkentésre Bírálatok pergőtüzében a népjóléti tárca előterjesztése Megkezdte az Országgyűlés az egészségügyi ellátási kötelezett­ségről és a területi ellátási normatívákról szóló törvényjavaslat tárgyalását. A tervezet, amelyet Szabó György népjóléti mi­niszter terjesztett tegnap a Ház elé, egyebek közt azt irányozza elő, hogy idén októbertől a jelenlegi 93 ezer helyett 83 ezer kórházi ágy látná el a kezelésre szorulókat. Magyarországon tízezer lakos átlag 2625 napot tölt évente kórházban; a fejlettebb orszá­gokban ez a szám 1100-1600 nap között mozog - hallottuk az expozéban. A kórházak több mint 6 mil­liárd forint adósságot halmoz­tak fel. Ha a tízezer ágyat meg­szüntetik, nem adósságnöveke­déssel, hanem évi 12-15 milli­árdos felszabaduló összeggel számolhatnak az egészségügyi intézmények. A változások által érintett ápolók, szakápolók nehézség nélkül el tudnak máshol he­lyezkedni, a kormány alig 3^100 orvos átmeneti vagy tar­tós munkanélküliségét tartja va­lószínűnek. A vezérszónokok sorában Szolnoki Andrea (SZDSZ) ki­fogásolta, hogy a javaslat ösz- szemossa az egészségügyi ön- kormányzat, valamint a telepü­lési önkormányzatok feladatait és felelősségét. Surján László (KDNP) kifej­tette: az egészségügy alapprob­lémája, hogy kevés pénz jut rá, s ezt nem oldja meg az új tör­vény. Schvarcz Tibor (MSZP) szerint az egészségügy reform­ját végre kell hajtani, de nem erőltetett ütemben. Trombitás Zoltán (Fidesz) úgy vélte, elő­ször rendbe kell tenni az alapel­látást, a járóbeteg-ellátást, szét kell választani a szociálpoliti­kát és az egészségügyet, csak utána következhet az ágyszám- leépítés. Kis Gyula (MDF) fölvetette: vajon a megszüntetésre ítélt ágyakon fekvők egyáltalán hová tudnak hazamenni? Pusz­tai Erzsébet (MDNP) megíté­lése az volt, hogy rövid távú pénzügyi érdek vezérli az át­gondolatlan átalakítást. Lefejezték a maffiát. Az olasz rendőrség hétfő este egy szicíliai villában őrizetbe vette a Cosa Nostra legjobban keresett vezérét, Giovanni Bruscát (a képen), és testvérét, Vincen- zót. A kommandósok az utóbbi évek legnagyobb fogásának örülhetnek. fotó: feb/reuter

Next

/
Thumbnails
Contents