Nógrád Megyei Hírlap, 1996. május (7. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-22 / 119. szám
«w ÉMÁSZ Az ÉMÁSZ Rt. Salgótarjáni Üzletigazgatósága és a Nógrád Megyei Hírlap melléklete Ismét emelkedőben a megye villamosenergia-fogyasztása Ma még a keleti technika dominál Nógrádban nincsenek botrányok a villamosenergia-szolgálta- tásban, folyamatos, kiegyensúlyozott az ellátás. Talán ez az oka, hogy kevesebbet beszélünk a társaság belső dolgairól. Ezt pótolandó, kértük fel beszélgetésre Gyimesi Józsefet, az ÉMÁSZ Rt. salgótarjáni üzletigazgatóságának vezetőjét. „Közös energiánkkal a fogyasztókért!” Aramutak megyénkben Bizonyára sokan emlékeznek a pár évvel ezelőtti vitára, hogy Salgótarján távhőellátását az erőműre alapozva oldják-e meg, vagy más, kedvezőbbnek ítélt telepítésből. A döntés megpecsételte az erőmű sorsát. Valószínűleg jóval kevesebben tudják azt, hogy az erőmű ekkor már villamos szempontból jószerével csak saját magát szolgálta ki, s nem játszott szerepet még a környező üzemek ellátásban sem. Mi a helyzet most? Gyimesi József üzletigazgató-Milyen változásokat jelent a salgótarjáni üzletigazgatóság életében a pár hónapja bekövetkezett privatizáció, s milyen további szervezeti változások várhatók?- Részvénytársaságunkat az elmúlt év végén kiírt privatizációs tender alapján német szakmai befektetők - az RWE- EVS konzorcium - vásárolták meg. A befektetők kapcsolata az EMÁSZ-szal nem új keletű, hiszen három évvel a vásárlás előtt már érvényben volt az RWE és ÉMÁSZ között egy együttműködési megállapodás, melynek keretében megismerkedtek az rt. működésével, s jó véleménnyel voltak szakembergárdánkról. A berendezések elavultsága, a beépített anyagok, szerkezetek rossz minősége miatt a következő években jelentős fejlesztéseket kell végrehajtani. Mindezek alapját az rt. eredményes működése teremtheti meg. Jelenleg az ÉMÁSZ Rt. a költségtakarékos működés ellenére veszteséges, melynek objektív okai a belső árakból adódó árrés alacsony mértéke, a likviditási gondok és a magas hálózatveszteség. A befektetők drasztikus változtatásokat sem a létszámban, sem a szerkezetben nem terveznek, a munka- folyamatok célszerű racionalizálásán kívül.- Milyen nagyobb horderejű munkákat tervez idén az üzletigazgatóság?-Reményeink szerint - és ennek jelei már megmutatkoznak - a magyar gazdaság bizonyos fokú élénkülése várható. Erre az időszakra berendezéseinknek alkalmasnak kell lenniük a gazdaság által igényelt energia megfelelő minőségi paraméterekkel történő kielégítésére. Sajnálatos, hogy reálértékben egyre kevesebb költség jut hálózatainkra. Idén is csak a legszükségesebb felújítási munkákat végezzük el, mintegy 60 MFt értékben. Kiemelt feladataink közé tartozik a Rétsá- gon települt TDK üzem energia-ellátása, melynek első ütemét befejeztük, a további részét jövőre fogjuk megépíteni. A teljes bekerülési összeg 240 MFt, melynek több mint felét a fogyasztó fedezi. Tovább folytatjuk a hangfrekvenciás vezérlési rendszerünk kiépítését, valamint az igen elavult URH- hírközlésünk rekonstrukcióját.-A közelmúltban országos napilap is foglalkozott az áramlopások különböző trükkjeivel, így például azzal a pénzért árusított megoldással, melynek révén megakasztható a háromfázisú mérő. Nógrádban tapasztalható-e még a jelenség, s milyen eszközökkel védekezik az ÉMÁSZ?- Az áramlopások néhány körzetben még most is a bocsánatos bűnök közé tartoznak lakossági megítélés szerint. Hogy ez mennyire nem így van, mutatja az is, hogy felméréseink szerint az áramlopások évi 700-800 MFt árbevétel-kiesést jelentenek részvénytársaságunknak. Éppen ezért mindent elkövetünk az ilyen esetek csökkentésére. Számítógépes nyilvántartásunk adatbázisából prognosztizálni tudjuk a legfertőzöttebb területeket és a leggyanú- sabb „fogyasztókat”. Ezeknél rendszeres ellenőrzéseket tartunk, de havonta más-más községben ún. csoportos felülvizsgálatot is végzünk, ahol egy területen 16-18 fővel minden fogyasztót ellenőrzünk.- A szolgáltatók legnagyobb problémája a kinnlévöségek behajtása. Hogy áll e téren a salgótarjáni üzletigazgatóság, s kik a jelentősebb adósok?- A jelenlegi gyakorlat szerint a szállító felé naponta fizetjük a nagykereskedelmi árat, s ezt a fogyasztótól csak bizonyos idő (30-35 nap) múlva kapjuk meg. A közbeeső időszakot - megfelelő forgótőke hiányában - hitel- felvétellel kell áthidalnunk, ami a jelenlegi kamatkondíciók mellett jelentős veszteséget okoz társaságunk részére. Némi vigaszt jelent a fogyasztás emelkedő üteme. Nem szeretem azt a szót, hogy „behajtás”, némi kényszert feltételez már a kifejezés is. De az elmondottak alapján érthető, hogy az elfogyasztott villamos energia árához igyekszünk hozzájutni. Kinnlévőségeink - a tartozások - szempontjából két nagyobb fogyasztói csoportot kell megkülönböztetnünk: a lakossági fogyasztókat és az ún. teljesítménydíjas (nagyobbrészt ipari) fogyasztókat. Előzőeknél a havi kinnlévőség átlagosan 3-4 százalék körül mozog, ami hozzávetőlegesen 4-5 MFt-ot jelent, utóbbiaknál ez az összeg eléri, esetenként túlhaladja a 15-20 MFt-ot is. Ezek az értékek nem tekinthetők túlságosan magasnak, figyelembe véve a lakosság fizetőképességét, valamint a megye gazdasági helyzetét. A jelentős adósok felsorolásától - védelmükben - természetesen eltekintek, névsoruk egyébként is időről időre változik.- Immár negyedik éve vezeti az EMASZ salgótarjáni üzletigazgatóságát. Milyen benyomásokat szerzett szakmai szempontból, s mint Miskolcról áttelepült magánember?- Közel hét éve élek Salgótarjánban. 1989-ben, mikor idejöttem, korántsem egy idegen környezetbe kerültem. Mind a várost, mind az itteni kollégákat nagyon régen ismertem, hiszen közel 36 éve dolgozom az ÉMÁSZ-nál. Többféle beosztásban volt alkalmam megismerkedni a salgótarjáni igazgatóság munkájával, kollektívájával, és nem utolsósorban a várossal is. Ez a tapasztalat késztetett arra, hogy adott alkalommal megpályázzam az akkori igazgatóhelyettesi állást. Első számú vezetőként 1992-től irányítom az üzletigazgatóság munkáját. Vezető munkatársaim szakterületük igen jó ismerői, de a beosztott kollégáikkal is igen jól együtt lehet működni. Ha már a munkatársakról van szó, meg kell emlékezzünk a villanyszerelői, fizikai állomány áldozatos munkájáról is, akik a leghidegebb télben, vagy a legmelegebb nyáron is, szabadtéren, az oszlopokon állva munkálkodnak azon, hogy a városnak, a megyének minden fogyasztójához eljusson a fényt, meleget biztosító villamos energia. Nógrád megye területén nincs villamos erőmű, így minden elfogyasztott kWh-át a Mátra Erőműtől kell behoznunk. A megyébe érkező villamos energiát döntően a Nagybátony térségében működő nagy állomásunkon osztjuk el különböző irányokba. 120 kV-on hozzávetőlegesen 200 km, középfeszültségen 1500 km, kisfeszültségen szintén 1500 km a hálózathossz, s transzformátoraink száma is több mint ezer. A villamosenergia-rendszer kézben tartását segíti a telemechanika, mely lényegében egy számítógépes irányítású jelző-, mérő-, beavatkozó rendszert jelent. Ennek segítségével alállomásainkban szinte másodperceken belül be tudunk avatkozni az energia- ellátás érdekében. Az alállomásainkban vannak azon adó- berendezéseink is, melyek révén a hálózatunkon eljutó hangfrekvenciás jellel vezéreljük a bojlerek és hőtárolós kályhák üzemét. (Erről külön cikkben adunk ismertetést.) Az ÉMÁSZ szervezeti alapegységei a kirendeltségek, melyek megtalálhatók Salgótarjánban, Karancskesziben, Szécsényben, Balassagyarmaton, Rétságon, Nógrádköves- den, Jobbágyiban, Bátonytere- nyén. Ezen 10-50 fős szervezetekkel találkozik a fogyasztó, akár áramszámláról legyen szó, akár hibaelhárításról. Ők az üzemeltetői az alállomása- inknak, s bármilyen feszültségszintű vezetékeinknek. Salgótarjánban található még (a kirendeltség tőszomszédságában) az üzletigazgatóság központja is, ahol a kirendeltségi munkák koordinálását, új hálózatok tervezését és kiépítését, a nagyfogyasztók ügyeit intézik. Ide koncentráltuk azon mérnököket, közgazdászokat és technikusokat, akik a szervezetet irányítják és szakmai szempontból összefogják. Mi akkor kerülünk az előtérbe, ha valamilyen gond támad (áramszámla-kifizetés, áramszünet, hálózat-létesítés...). Az áramszünetek oka lehet tervszerű munka vagy üzemzavar. Ez utóbbiról nem tudjuk előre értesíteni fogyasztóinkat, de napszaktól és időjárástól függetlenül igyekszünk a kiesést minimális időre és területre szorítani. Ennek érdekében még éjszaka is több mint húsz szakemberünk áll készenlétben az üzemzavarok elhárítására. Már évek óta nálunk sem jut elegendő pénz arra, hogy a tervszerű karbantartások alkalmával a természetes elöregedésű elemeket megfelelő számban lecseréljük. Hasonló okokból a szabadvezetékes fogyasztói csatlakozók, a kapcsolóórák, az oltócsövek, a faoszlopok, a kis keresztmetszetű vezetékek cseréjére is szükség lenne. Az ipari termelés visszaesése a felhasznált villamos energia mennyiségében is meglátszik, bár vannak pozitív fejlemények. A nagy visszhangot kiváltó TDK üzem telepítése Rétságra 250 millió Ft-os villamos beruházást is kíván, melynek megközelítőleg a felét az ÉMÁSZ fedezi. Hogyan kapcsolják bojlereinket, hőtárolós kályháinkat? A jövő a hangfrekvenciás központi vezérlésé Az 1991-es évtől kezdődően egyre több lakásban tapasztalhatták fogyasztóink, hogy a villanybojlerek és hőtárolós kályhák felfütésében változás történt. Ha a fogyasztási helyen a kapcsolóórákkal és mágneskapcsolókkal történő vezérlés a szerződéskötéssel egyezően előírásszerűén történt, akkor a változás nem, vagy csak kis részben volt észlelhető. Sajnos igen sok helyen a hagyományos vezérlő készülékek önhibájukból, vagy szándékos beavatkozásból eredően állandó fűtési időt biztosítottak. Ezek felszámolását kirendeltségeink nem győzték, így ezekből származó veszteségeinket kénytelenek voltunk elviselni. Az áramszolgáltatók részére előrelépést jelent a hangfrekvenciás körvezérlés országos kiépítése, mely nagyban hozzájárul energiarendszerünk optimálisabb kihasználásához. Az új készülék, a hangfrekvenciás vevőkészülék már magában foglalja egy intelligensebb kapcsolóóra megvalósításának lehetőségét is. Az áramszolgáltatói rendszerekben a kezdet kezdetétől valamilyen formában megjelent a vezérlés szükségessége, de megvalósításukra is sor került a reális igények és műszaki lehetőségek függvényében. Nyugat-Európában már az 1900-as évek elejétől használták a hangfrekvenciás vezérlést. Magyarországon az 50-es években kísérletek folytak a hangfrekvenciás központi vezérléssel, de szűkebb kiépítésére csak a 70-es évek elején került sor Győrött. A 80-as években valósult meg a fővárosban és környékén egy nagyobb rendszer kiépítése, immár hazai gyártású vevőkészülékkel. Elsőként Rétságon Nógrád megyében a rétsági területen alkalmaztunk először hangfrekvenciás vevőkészülékeket 1986-ban, igaz, teljes mértékben kiszolgáltatva az ELMÜ által történő vezérlési rendszernek. A műszaki megvalósítás lehetősége az idők folyamán korszerűsödik. Jelenleg két módszer sorolható a műszaki élmezőnybe:- vezeték nélküli, úgynevezett rádiófrekvenciás;- vezetékes, vagy hangfrekvenciás vezérlési mód. Áramszolgáltatói kereteken belül a második módszer került bevezetésre. A rendszer előnyei Első megközelítésre a vezeték nélküli módszer tűnik korszerűbbnek és megbízhatóbb- nak. Az áramszolgáltatói vezetékhálózaton történő vezérlés megvalósítása üzembiztonság szempontjából nem jelent csökkenő értéket, a másik esetben a rádiós zavartatási lehetőséggel számolva még megbízhatóbbnak is bizonyul. Az átviteli út - amely a hangfrekvenciás körvezérlésnél maga az elektromos hálózat - megsérülése, üzemzavara esetén nincs értelme a vezérlésnek. A hangfrekvenciás vezérlőjel minden olyan erősáramú berendezésen megjelenik, amely közvetlen kapcsolatban van az erősáramú hálózattal. A bevezetésre került hangfrekvenciás körvezérlés előnyeit az alábbiakban foglalhatjuk össze:- a vezérlés teljes terjedelemben az áramszolgáltató független irányítása alatt áll, üzemelteti az adóberendezést és a vevőkészülékeket, valamint az átviteli utakat;- mivel az átviteli út maga az erősáramú hálózat, így kiépítése nem igényel külön beruházási eszközöket;- külső befolyásolhatósága gyakorlatilag lehetetlen;- az alkalmazott impulzusmodulációs vezérlési elv kimeríthetetlen variációs lehetőséget ad a vezérlés szelektivitásának biztosításában;- megoldható a telepített vevőkészülékek egyes típusainak távprogramozása;- tömegvezérlésre alkalmas rendszer, mely országos érvényű hierarchikus vezérlési rendszer kiépítését teszi lehetővé, függetlenül a vezérelt készülékek számától;- meghibásodási valószínűsége rendkívül kedvező. Megtakarítható erőművek Mire is használható ez a vezérlési módszer? Alapvetően a hőtárolós berendezések vezérlésére épült ki. Ezzel az erőművi kapacitás csökkenthető, a csúcsidejű energiaigény nagy részének kisebb energiaigényű időszakra történő átterhelésével. Az erőművi kapacitást az egyidejűleg jelentkező maximális energia- igényre kell méretezni. Ha ezt a maximális értéket tartósan tudjuk mérsékelni, erőművek járatását, vagy kiépítését takaríthatjuk meg. Ez év végére a hőtárolós berendezések vezérlésén túl a teljes közvilágítási hálózat vezérlésére is sor kerül. Ezzel már pontosan be tudjuk tartani az önkormányzatokkal szerződésben foglaltak szerinti világítási időket, illetve igény esetén rugalmas hozzáállást tudunk biztosítani ennek megváltoztatásának érdekében. Üzemirányító központ
