Nógrád Megyei Hírlap, 1995. október (6. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-28-29 / 253. szám

Filléres emlékeim J Ja jól belegondolok, én lí nem is szeretem a focit. De! Még nagyon jól emlék­szem arra, hogy apám miként vigyázott rám, mikor a nagy tömegben elindultunk a pálya felé, egy-egy NB I-es meccs előtt. Ha jól belegondolok, én nem is szeretem a focit. De! Borzasztó büszke vol­tam, hetekig meséltem a suli­ban, hogy apám ismeri, sőt, köszönő viszonyban van Bás- tival. Azt meg már el se tudtam hinni, hogy az isteni Básti Pista így köszönt vissza apámnak: „Szevasz Karcsi!" Ha jól belegondolok én nem is szeretem a focit. De! Már nyolcévesen, az állóhely korlátján ülve - ami­nek dróthálója nagyon nyomta a fenekem, de tűrtem, mert csak így láthattam jól -, azon tűnődtem, hogy talán nem is érdemes élni, ha az élet ilyen igazságtalan. Akkor ugyanis, játékvezetői segéd Ha jól belegondolok, én nem is szeretem a focit. De! Attól jobb érzést el se tudtam volna képzelni, mikor győzött a Stécé. Apám mo­solygott, és behívott a Ko­hász-presszóba egy bambira. (A legtöbb szurkoló Fekete Lacihoz járt, de ott nagyon sokan voltak. A Kohász­presszóban csak sokan.) Ő sörözött, én meg kaptam egy szuper Salgó kólát, és talán akkor ettem életemben elő­ször sarokházat. Ha jól belegondolok, én nem is szeretem a focit. De! Azt akkor, sok-sok év­vel ezelőtt is tudtam és most sem felejtettem el, hogy mennyire sokat jelentett a vá­ros lakóinak a CSAPAT. A csapat és a foci. És nagyon j&gJudom most is, hogy mennyire szükségünk van egy jó csapm mfg focira. Boldog születésnapot STÉCÉ! m W « g| oldogabbat, mint i amit kapsz, fïisiin jobbár töb­lénél ( nemcsakjfflp intem, has^, bet érdemelnél!^ nem több ezer tárj, szerint is!) kikap< Vasastón&~tt-reP Hazái pú lyán! Akkor ez . és nemcsak nekem - tragédia volt. De sebaj! A következő 75 évben maja lesz ez még jobb! Sokkal, de sokkal jobb is! ' ™Ezéh%zurkolunk Neked! Dániel Tamás Mese a „B” betűről és néhány sokatmondó s Az 1 jáni Torna után vette fel a vagyis vált SBTC-vé „B” nem bányász, hanem bá­nyatelepi elnevezést jelentett akkor. A „B” azért került az egyesü­let elnevezésébe, mert a bánya akkori vezetői nagy érdeklődést mutattak a sport iránt, továbbá, mert az állami rendelkezések is érdekeltté tették őket a sport támogatásában, && A „B” elnevezdMésőbb bá-"*: nyászt jclegtett, majd a 7Ö-es években ismét elmaradt ái ]B” és csak STC néven>'teeíépd|L?í8 r-as évék végén ísmct vissza- keiüka „B*^- újia hányást je­lentve. Újabb változáson ment ke­resztül a „B”-betű és ma már a barátság szót takarja. ni minden nem történt 39 szezont játszott a Magyar Nemzeti Bajnokság első osztá­lyában. Közel 20 szezont a NB II- ben és 2 szezont az NB I B-ben. A többi időt alacsonyabb osz- játszotta. időt; 1947-től 1963-ig^öltR5 I 39 szezont május 13-án alakult az SBTC elődje, az STC. 75^ nagy id ő. Sikerek sokaságát I hagyva maga után a Bölcs korba érkezett. Összeállításunkban - a [Hieretek adta lehetőségek szerint - bepillantást adunk a város sportjában minden korban meg(Ütáijtazó*sj pet játszó együttes'îïàl Nem törekedtünk teljes­ségre, hiszen ehhez könyvek is kevésnek bizonyulnának, ezért hát válogatásunk csak egy összeállítás, amellyel ol­vasóink kedvében kívánunk járni. nyert, 27' 437 mérki tak, Az NB tak, és 18; eredményességgel játs: il 045 mérkőzésből döntetlennnel >t vereséggel z ■JB I-bé az'ellenfél a 3? nokSjágban. A legtöbbször letve jogutódjával1 á Sudape Honvéddel mérkőzt|lf. Pon san hetvenöt alkommal. Az Ungvár .csapatával mir össze egy alkalommal játsz tak. Ugyan miért is ez a nagy- vételezés, ez a nagy különbse Feledékenység ellen A régi nagy sikerek mellett ne feledkezzünk meg a közelmúlt mámoros győzelmeiről sem. A rendkívül nehéz anyagi helyzet ellenére tavaly előtt ut­cahosszal nyerte az NB III-as bajnokságot az SBTC. A rákövetkező bajnoki évben- újoncként - ért el osztályozós helyet az NB II-ben, ahol mindössze egy paraszthajszái választotta el a fiúkat a nagy álom megvalósulásától. Csak ez az idei év ne lenne ilyen bizonytalan, csak most menne picivel jobban a szekér... Egy villanás a múltból - 1947-48. Az egyik legádá­zabb ellenfél, a Diósgyőr ellen vívott egyik vérre menő., csata előtt készült fotón Bogdán, Laczkó, Kovács, Manyasz, Debreceni, Vezovicsek, Szabó, Gáspár, Szabó, Csuberda, Túrán, Kanyó és Oláh készül a nagy rangadóra. Talán ezek­ről a találkozókról, ezekről az északi összecsapásokról le­hetne a legtöbbet mesélni, anekdotázni. Sok-sok jót, és egy picike rosszat is. Itt valóban meg lehetett találni a játék minden szépségét, és az árnyoldalaiból is nyújtott bőven ízelítőt egy-egy ilyen mérkőzés. Oláh I. 314 Kmetty Debreceni 208 Kiss Gy. 414 tván és még néhány „kisebb” nagyság Tarán István Még mindig szikárnak mond­ható alakja, mindennap feltűnik Salgótarján belvárosában. A 83 éves egykori kiváló labdarúgó hamar elérzékenyül, ha az SBTC-ről esik szó. bácsi mar Lvagy nincs más út mint irány újra az NB I! t Uflnyenfel bir- ^«Mondhatok még valamit? kózik, kimondhatatlanul jfjjpï- T&xék csak Pista bácsi. sajnálja, hogy eladták at éoüle^ -/lágyon szeretem az tét. SBTC-t. Teremtsék elő az isten Dehát azért vannak s/ép dől- sereimére a péttgt- nem tudom gok az életben: - 1945-ben miPlesz voient, lia pem lesz kerültem vissza a SESE edző jének. A 47-48-as szezonban pedig már az NB I-es SBTC edzője let­tem. Nyugdíjazá­somig a legkülön­bözőbb csapatok vezető edzőjeként dolgoztam.-Mit mondana a mai SBTC csa­patának?- Fiúk, eddze- tek, éddzetek, és harmadszor is eddzetek. Szeres­sék a játékot, a csapatot. Azt- már nem mondhatom el. hogy velünk an­nak idején hogy bántak a/ edzők, mert annák á vi-s lágnak vége, de. SBTC. 1935. szeptemberétől 3 éven át játszott az SBTC csapatában. 66 mérkőzés után került a Hun­gáriához (a mai MTK). Kedves barátját Zsengellért vele egy időben adták el az Új­pestnek. Kettőjük árából vásá­rolták az SBTC-klubházat, amely több mint 50 évig a sport temploma volt - mondja Pista Kontóra-Mi jut aJfeszébe Womora úr, hogy 7^éves azlmTC?-Hű... de jó csapat volt. A Haladásban 17 évesen kezdtem, az első mérkőzésem az NB I- ben, az SBTC-vel volt. Úgy emlékszem 2-1-re nyertünk, nem felejtem el, az Oláh nevek mellett Csákit, Bablenát, Tali­gát sem. Majd így folytatja: - Isten­telen stabil, jó csapat volt a Bá­nyász, amikor a Honvédhoz ke­rültem nagy csatákat vívtunk. Básti. Szalai, Répás nagyon jó együttes volt. Nem protokollból mondom; sportszerű mérkőzésekre em­lékszem és nagy csatákra. Az SBTC ellen mindig készültünk. Soha: nem volt sétgmeccs azon a. szçp pályájükön. % Egyébként mosIlisStaiiegy mivel sztorit kén|§jjáíalgótarjánból elsÉárntazottyá- tőlem elmondom, tékos nálunk^ Urbányi István. Haász Sándor viselt*gondjai. tiszteltem is Egy kulturált fiatalember. ™ |jfl|feasztiku! Szívből kívánok újabb sikert tak. -Zavaró; jánban... Szojka, Dávid, Vasas, Taliga és sorolhatnám tovább. Miért nem az első osztályban vannak?- Sok mérkőzésre emlékszik?- Sokszor játszottam a Sal­gótarján ellen és mindig há­romesélyes mérkőzést vívtunk. Emlékszem a Fenyvesi testvé­rek góljaival nyertünk 2-1-re Salgótarjánban és ezzel meg­szereztük a bajnoki címet is. Salgótarjánban kikapni nem volt szégyen, nagy múltú csa­pat, tudtak hajtani és valami kü­lönleges érzékük volt az összjá- tékra is. Az említett generáció utániak is, amit úgy szoktak emlegetni, hogy Bástiék, szin­tén jó csapat volt. Szívből és őszintén gratulá­lok a jubileumhoz és mielőbb térjenek vissza az NB I-be. Vi­szontlátásra a Fradi pályán az I. osztályban. Mészöly Kálmán .- Számomra kitörölhetetlen emlék köt a Stécéhez. Az első NB I-es mérkőzésem, amelyet 1960 tavaszán játszottam a Va­sas pályán. Csáki Bélát kellett Az Erzsébet ellen kihagytam egy 11-est, az edző (a nevét ne írja le!) az öltöző- c ben kétszer fenéken rúgott, és egy héten keresztül azzal kellett kezdeni az edzést, hogy So­moskőújfaluig és vissza sza­ladnom kellett. Pedig már jóval túl voltam a második x-en. Más világ volt, nagyobb volt a fe­gyelem. kikapcsolnoq lünk, de Csá a következő 75 évre. Albert Flórián- 75 éves az SBTC. Mond ez Önnek valamit?- Salgótarján megérdemelné az NB I-et. Ahol annyi sok jó labdarúgó volt, mint Salgótar­60-as évek Sl sait, majd h| harcot vívtunk i játékból. Nyer- tjpggizzasztott, tiÆ vol7„ va sorolja a. ? öKSzeállítál ítész). Nag> ynéhány lommal és nem mindig mi ke­rültünk ki győztesen. Nagy csatát vívtunk mikor bajnokok lettünk. Menczellel, akinek kitűnő fejjátéka volt, a kapunk előtt percekig a levegő­ben voltunk, a labdára várva. A lényeg: 3-2-re nyertünk. Nem tudom kikerülni, hogy ne ismételjem meg, amit kérem jegyezzen le: Jancsik, Szojka, Dávid, Bablena, Bodon, Csáki, Vasas, Taliga kitűnő játékosok voltak. Azt kívánom, hogy ez a jobb sorsra érdemes Salgótar­ján kerüljön vissza az NB I-be, ahol úgy tudom 4 évtizeden át szerepeltek.-Miközben e szavakat mondja Jeck Ferenc lép a szo­bába, amit azonnal közvetítek a telefon másik végén lévő Mé­szölynek. A kölcsönös üdvözlés után Mészöly hangja egy kicsit I elkomoruLés azt mondja: - Sajnálom Jecket. Olvastam a mai sportban a csapat körül helyzetet. 'Legyenek mi­hamarabb túl a problémákon és legyen^lgj^ stabil csapatuk. Nemcsak SalgwUrján de Jeck Feri is megérdemelné. Szívből kívánom az SBTC sikerét, ár­gus szemekkel figyelem mik) kerülhet játékos a magyar vál< gatottba Salgótarjánból. Hidegkúti Nándor- Erről a csodálatos csapató nagyon sok szép emlékem vai Jellegzetes, minden időben j stílust képviselt. Jó barátságba vagyok a nagy múltú egyesüli valamennyi általam ismert ji tékosával. Sajnálom, hogy a egyesület ma az NB II-ben szí repel. A régi nevek mind itt son koznak, szinte alig tudom son venni. Legelsőnek még, Szojka Feri barátomat említi ném, folytathatnám a sorolá: Cserháti, Oláh, Ferenc vág Jancsik nevével, de nem akaró senkit sem megsérteni, ezé minden barátomat üdvözlök. J: kívánságomat szeretném kife jezni minden sportbarátnak. Si kereket kívánok a vidéki labda rúgás salgótarjáni fellegvára nak.

Next

/
Thumbnails
Contents