Nógrád Megyei Hírlap, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-29 / 202. szám

2. oldal Megyei Körkép 1995. augusztus 29., kedd A megyei agrárkamara életéből Burgonyatermesztés Nógrádban A közelmúlt napokban megkezdődött az átalakuló mezőgazda­ság egyik legjövedelmezőbb, ugyanakkor legnagyobb fajlagos termelési költséggel bíró ágazatában a betakarítás. Az elmúlt évek és az idei is sok tanulsággal szolgál a jövőt illetően. Az ország összes szántóterüle­tének mintegy 1,5 százalékán termesztenek árunövényként burgonyát. Ezen a közel 75 ezer hektáron a lakossági fogyasztás közel kétharmadát termelik meg. Hasonló nagyságú terüle­ten kiskertekben, hétvégi telken is folyik, több-kevesebb siker­rel burgonyatermesztés. Az árunövényként megtermelt burgonya nagy részét a lakos­ság közvetlenül használja. Termőterületek a megyében A nógrádi medence és a Cser­hát lankái kiválóan alkalmasak a burgonya termesztésére. Az Ipoly folyó melléki ho­mok- és homokos talajon korai, részben hajtatott, a középkötött humuszban gazdagabb öntés- és barna erdőtalajokon az őszi és téli fajtákat termesztik. Nóg- rád az ország burgonya árunö- vény-termesztő területeinek egyike. Az e vidéken termelt burgonya a főváros ellátásában meghatározó. A megye szántóterületének mintegy 2-2, 2 százalékán, kö­zel 2000 hektáron folyik a ter­mesztése. Az utóbbi évek aszá­lyos időjárása, a növekvő ter­melési költségek valamelyest csökkentették a termelési ked­vet. A nem megfelelő szaporí­tóanyag nagymértékben hozzá­járult a hozamcsökkenéshez. A burgonyatermesztés a tőkeigé­nyes ágazatok közé tartozik. A hektárra jutó termelési költség, UT-T. szaporítási fokú étkezési burgonya esetén meghaladja a 350 ezer forintot. A termelési költség legnagyobb szeletét a vetőgumó jelenti, az összes költség 54-55 százalékát teszi ki. Jó vetőgumó, fél siker! Ma a burgonyatermesztés alap- feltétele a jó minőségű vető­gumó. A megyében jelentős a vetőgumó-termesztés is. Egy­két szövetkezet és 6-8 magán- termelő foglalkozik fémzárolt szaporítóanyag-előállítással, mintegy 150-170 hektár terüle­ten. Az étkezési burgonya ve­tésterületének jelentős részén nem „megfelelő minőségű, el­lenőrizhetetlen szaporítóanyag került elültetésre. A szélsőséges időjárás és aszály mellett, leg­nagyobb szerepe a gyenge mi­nőségű vetőgumónak van eb­ben az eredményben. Holott a mai burgonyafajták megfelelő minőségű szaporító­anyag, fémzárolt, ellenőrzött vetőgumó- és tápanyag-ellá­tottság mellett 20-30 tonna/hek- tár hozamot is produkálnak. A nagy hozamnak a jó minő­ségű vetőgumón túl fontos fel­tétele az is, hogy megfelelő csapadék és hőmérsékleti vi­szonyok uralkodjanak, de en­nek negatív hatását az optimális tenyészidő-megválasztással, megfelelő agrotechnikával, ön­tözéssel és a termőtalaj táp- anyag-feltöltöttséggel mérsé­kelni lehet. A termesztésben álló ha­gyományos vöröshéjú fajtáink - KleopátrfS Desiree, Kondor - viszonylag kiegyenlített ho­zama mellett, egyre jelentősebb helyet foglalnak el a termelés­ben az ipari feldolgozásra al­kalmasabb sárgahéjú fajták. Legnagyobb területen elterjedt sárgahúsú fajták: Apia, Junior, Escort, Idole stb. Értékesítési gondok Az 1995. évi termésbetakarítás küszöbén kedvezőbb a burgo­nyatermesztés helyzete, mint az elmúlt években. A jövedelme­zőség oldaláról azonban nem egyértelműen kedvező a kép. Tapasztaljuk, hogy a termelők egy része financiális likviditási gondjai miatt áron alul is kény­telen a megtermelt árualapot ér­tékesíteni. Költségeiket csak részben tudják a piaci árban ér­vényesíteni. Ugyanakkor a fo­gyasztónak drága a burgonya. Úgy vélem, hogy a probléma egyik meghatározó eleme az ér­tékesítés szervezetlensége, az érdekellentétek megléte. A termelői érdekek érvényesíté­sének egyik szervezeti formája a Nógrád Megyei Agrárkamara, amely felvállalja nem csak a társaságok és vállalkozók érde­keinek érvényesítését, hanem a tagjai sorába tartozó kisterme­lőkét is* Dr. Döbrei Tamás Új támogatás az állattenyésztési ágazatban A közelmúltban a kormány 86/1995. (VII. 14.) rendeletével négy állatfajt érintően (szarvas- marha, sertés, juh, baromfi) új támogatási fel­tételrendszert hirdetett meg. Az előzőekben megnevezett rendelet végrehajtását fogja sza­bályozni a napokban közzétételre kerülő pá­lyázati felhívás. A pályázati felhívás mellékle­teként található meg azon pályázati adatlap, amely a formai és tartalmi követelményeket jeleníti meg, a felsorolt mellékletekkel, illetve beszerzendő igazolásokkal együtt. A támogatás fő célja: az exportárualap növelése. További céljai: minőségi állati termékek előállí­tása, foglalkoztatási feszültségek enyhítése. A támogatás formái: vissza nem térítendő fejlesz­tési célú juttatás és kamattámogatás, legfeljebb hét évi időtartamra. A támogatás mértékei: •* a) kamattámogatás mértéke évi átlagban 70 szá­zalék, b) vissza nem térítendő fejlesztési célú juttatás a kihasználatlan, üres állatférőhelyek tenyészállattal való betelepítésére: előhasi üsző után 35 000, elő- hasi koca után 10 000, tenyészjerke után 3500 Ft/db, c) vissza nem térítendő fejlesztési célú juttatás a megnövekedett forgóeszköz-szükséglet részbeni megelőlegezésére tenyészállatonként: előhasi üsző esetén 10 000, előhasi koca esetén 9000, tenyész­jerke esetén 3000 Ft/db támogatás nyújtható. Baromfitartás esetén - a férőhely-korszerűsítést követő naposállattal való betelepítésnél - férőhely­négyzetméterenként 1000 forint vissza nem térí­tendő fejlesztési célú juttatás adható. A támogatás elnyerésének főbb feltételei:- a pályázó rendelkezzék kihasználatlan, üresen álló állatférőhellyel,- vállalja ezen állatférőhelyek korszerűsítést kö­vető tenyészállatokkal való betelepítését egy éven belül, legalább 80 százalékos mértékben,-vállalja, hogy az így megnövekedétt anyaállat­létszámot legalább 5 éven át szinten tartja. A pályázat formai és tartalmi követelményei: a pályázati felhívás mellékleteként megjelent „Pályázati Adatlap” tartalmazza. Beszerezhető: földművelésügyi hivatalban, agrárkamaránál, gaz­dajegyzőknél a megadott fogadónapokon. A pályázat benyújtásának határideje: 1995. de­cember 15. A pályázat benyújtásának helye: Földművelés- ügyi Minisztérium, Közgazdasági és Térségfejlesz­tési Főosztály, RTB Titkárság, 1055 Budapest, Kos­suth L. tér 11. '3 A pályázatokat 8 példányban kell elkészíteni és 6 példányban kell a fenti címre határidőig benyújtani. Az elnyert támogatás igénybevétele: a jogerős támogatási okirat birtokában a területi­leg illetékes APEH igazgatósághoz benyújtott igénylőlappal lehetséges. Ezen igénylőlap az adó­számmal rendelkező gazdálkodók esetén a 33. számú, míg adószámmal nem rendelkezők esetén a 11. számú nyomtatvány. Javasolt jogszabályok:-a többször módosított 187/1994. (XII. 30.) Korm. rendelet,-a számvitelről szóló 1995. évi XX. és az 1993. évi CVIII. törvénnyel módosított 1991. évi XVIII. törvény. Pályázattal kapcsolatos felvilágosítás kérhető: FM Nógrád Megyei Földművelésügyi Hivatal, gaz­dajegyzők a megadott fogadónapjaikon, Nógrád Megyei Agrárkamara. Az agrárkamara kezdemé­nyezi a kapcsolatfelvételt a gazdasági kamarákról és az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény alapján a terméktaná­csokkal és nagyobb felvásárló, valamint feldolgozó vállala­tokkal. Célunk a piac, a felvá­sárlás szervezettebbé tétele, a megfelelő felvásárlási árak ki­alakítása. A tárgyalás eredmé­Röviden nyeiről a gazdálkodókat fo­lyamatosan tájékoztatjuk, és ebben is forduljanak biza­lommal a gazdajegyzőkhöz. A mezőgazdasági bizottság elnökeinek és gazdajegyzők­nek a közös értekezletük idő­pontja a tervezettől eltérően 1995. szeptember 4-én lesz az agrárkamara székházában, Salgótarján, Bartók Béla u. 10. szám alatt, az érdekeltek erről közvetlenül értesültek. 1995. szeptember 1-jén ka­maránkhoz látogat a Csongrád Megyei Agrárkamara elnöke, Kovács Lajos és titkára, Csák Péter. A látogatás célja a ta­pasztalatcsere és a két megye gazdasági együttműködése. Még néhány nap és vége a va­kációnak. Mind gyakrabban jut eszembe, vajon mit hoz az új tanév? Lelki szemeim előtt megje­lennek a csillogó szemű, fé­lénk, vagy éppen virgonc kis elsősök, éppúgy, mint a na­gyobb diákok. S vajon milyen élményekkel lettek gazdagab­bak ezek a nebulók? Az oly gyakori tévézés, videózás mel­lett szakítottak-e időt az olva­sásra? Voltak-e közös családi élményeik? Gondolok a közös kirándulásokra, programokra, vagy „csak” éppen a beszélge­tésekre. Jó néhány velük történt esemény kiderül az első nap(ok) fesztelenebb iskolai óráin, nemcsak az elmondot­takból, a gyermekek arcán tük­röződő ki nem mondott gondo­latokból, érzésekből is. Ez a mi szakmánkban a legfontosabb, s talán a legnehezebb is. Mégis­Becsengetés előtt... merni a gyermeket, észrevenni, ha gondja van, hogy akkor tud­junk segíteni, amikor szükséges (vagy még lehet). Vajon megteszünk-e min­dent azért, hogy gyermekeink - a rájuk zúdított ismeretanyag mellett - érzelmi élete is gaz­dagodjék? Észrevegyék a kö­zelgő őszi természet színpom­pás varázsát, örülni tudjanak társaik jó érdemjegyeinek, segí­tőkészek legyenek egymással szemben. Ezek nagyon fontos értékek a mai világban. Elmélkedésemet félbesza­kítja egy másik belső hang. Ugyan mit „lelkizek”, a társa­dalom (és a család) fokozódó bajait így sem tudjuk ellensú­lyozni! -Ez igaz - bólintok rá gondolatban, s eszembe jut a tragikus végű vonatdobálás. Valószínű, a tettesek néhány nap múlva majd ott ülnek va­lamelyik iskolapadban ... Összeszorul a szívem. Mi­csoda felelősség van azokon az embereken, akik napról napra együtt vannak a gyerekekkel. A pedagógus még ebben a nem éppen pozitív irányba változó világban is modell, nem mind­egy, hogy milyen. A nagyobb diákok már pontosan tudják, felkészültünk-e vagy rutinszerű órát tartunk, örömmel vagy unottan végezzük a munkánkat. A tanévkezdést jelző csengő hamarosan megszólal. Kezd­jünk hát akkor hittel, bizako­dással a ránk bízott gyerekek iránt érzett elkötelezett felelős­séggel. Ez a szakma hivatás, amely jól felkészült, kiegyensú­lyozott és gyermekszerető pe­dagógusokat igényel. Másképp talán nincs is értelme ... Somogyiné Quallich Lenke tanár, Salgótarján Nem ragaszkodnak az ötven főhöz Kedvezmény könyvelőirodáknak Az Adó- és Pénzügyi Ellen­őrzési Hivatal elnöke az Adó- és Pénzügyi Értesítő hetedik számában, valamint az Adó című lapban -felhí­vást intézett a könyvelőiro­dákhoz az adóhivatallal tör­ténő együttműködésre vo­natkozóan. Sándor Pál, az APEH Nóg­rád Megyei Igazgatóságának osztályvezetője ezzel kapcso­latban az alábbiakra hívja fel a témában érintett olvasóink figyelmét: „Ezúton szeretnénk tájé­koztatni a könyvelőirodákat arról, hogy Nógrád megye sajátosságait figyelembe véve, igazgatóságunk veze­tése nem ragaszkodik mere­ven a felhívásban megjelölt ötven fős létszámhoz. Tehát szívesen vállaljuk azon könyvelőirodákkal is az együttműködést, amelyeknek ügyfélszáma ennél kisebb. Természetesen a jelentkezők­nek a felhívás további feltételeinek meg kell felel­niük. A hivatallal együttműködni szándékozó könyvelőirodák képviselőinek Salgótarján, Kassai sor 44-48. szám alatt működő központi ügyfélszol­gálatunkon szívesen adunk tá­jékoztatást a részletkérdések­ről is. Hivatásból kétezer magángazdálkodónak segít a pásztói körzeti gazdajegyző Legtöbben vetési ügyekben és gázolaj-támogatás céljából keresik meg Pár percnyi türelmet kér Maczkó Jenőné gazdajegyző, amikor a pásztói polgármesteri hivatal földszintjén tartott fogadóórá­jára betoppantam. Mint később kiderült, Szabó Józsefné ma­gángazdálkodó gázolaj-támogatásával kapcsolatos papírjait töltötte ki a fia kérésére.- Kicsit szokatlan ez a papír­munka. Mindig a termelésben voltam - mondja régi ismerős­ként a kertészmérnök gazda­jegyző, akivel először a volt pásztói Béke Termelőszövetke­zetben találkoztam, ahol akkor a szőlőtermelés ágazatvezetője volt.- Két évi munkanélküliség után pályázaton nyertem el mostani beosztásomat.- A kényszerű tétlenség ideje alatt elvégeztem egy• számítás- technikai tanfolyamot, alapfo­kon pedig .angol nyelvvizsgát tettem - utal életének utóbbi történéseire. Pásztó, Tar, Hasznos, Mátra- szőlős, Mátrakeresztes község területein - a volt szövetkezeti földek mostani tulajdonosainál - látja el a gazdajegyzői felada­tokat.-Örülök, hogy újra vissza­kerültem a szakmába. Koráb­ban mindig kötelességből segí­tettem a hozzám fordulóknak, most pedig ez a hivatásom. Kétezer kistermelő van a körze­temben.- Legtöbben a vetési, meg a Maczkó Jenőné: Azt tehetem, amit szeretek fotó: gyurián gázolaj-támogatás céljából ke­resnek fel. Ezenkívül egyre többen megkérdezik, hogy mit tudok mondani a szaktárca által meghirdetett szarvasmarha és birkaállomány növelését célzó állami támogatásról. Az érdek­lődők elsősorban tariak és pász­tóiak.- Jelenleg csak a következő­ket tudom válaszolni: a napok­ban megjelenik majd a rendelet. Az állatállomány bővítésére adott korábbi húszezer forintot negyvenötezer forintra emelte a kormány szarvasmarhánként, amiből tízezer forint a forgó­eszköz. Amikor szaktanácsadás kerül szóba, rögtön kedvenc témáját, a szőlőt említi:- A pásztói szőlőtermelők­nek azt tanácsoltam, hogy kös­senek értékesítési szerződést Gyöngyöstarjánnal és Detkkel. Sajnos a szőlőtáblák kárpótlás­ként történt szétosztása nem használt az ültetvényeknek. Kevés azoknak a száma, akik nemcsak értenek a műveléshez, hanem időben elvégzik a múl­hatatlanul szükséges munkákat. Ezeknek szép a szőlőjük, na­gyobb lesz a jövedelmük.- Akik viszont hozzá nem ér­tésből késlekedtek a védeke­zéssel, azoknál a peronoszpóra és a lisztharmat nagyon pusztí­tott. Fogadóóráin egyszer többen, másszor kevesebben jelennek meg. Mátraszőlősön mindig akad gazda, aki kíváncsi véle­ményére, értéket hordozó, te­remtő szavaira. Másutt, így Pásztón, ha ta­lálkoznak vele az utcán, megál­lítják, s megkérdik, hogy van-e már valami, tud-e új dolgot mondani nekik. Csak a fogadóórákon dolgo­zik az irodában. Utána a terü­letre megy.- Ellenőrzőm a vetési támo­gatáskérés megal'áj)óZóttságát, növényvédelmi, talajutánpót­lási kérdésekre válaszolok. Mi­vel sokan nem ismernek, szóró­lapot készítek a fogadóóráim­mal kapcsolatban. Szándékom, hogy a Pásztói Hírlapban is bemutatkozzak.- Nagyon tetszik ez a megbí­zatás, jól érzem magam. Azt tehetem és teszem, amit szere­tek: segíteni gazdálkodó társa­imat: V. K.

Next

/
Thumbnails
Contents