Nógrád Megyei Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-29 / 124. szám

1995. május 29., hétfő Ország - Világ 5. oldal Aki nem akarja a térség egységét, nem érti saját korát Európa új értéke a közös sors Nyolc európai ország államfői két napos keszthelyi találkozó­jukon behatóan megvitatták az európai egység megteremté­sének lehetőségeit és feladatait. Michal Kovac szlovák elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unió bővítésére jobban fel kell készíteni a közvéleményt. Nem szabad el­titkolni az esetleges aggodal­makat sem, például a munkae­rővándorlás megindulása mi­att feltámadó riadalomról is beszélni kell. Thomas Kiesül osztrák elnök felvetette: egy államnak egyedül esélye sincs arra, hogy a polgárait fenye­gető minden veszélyt elhárít­son, mert a bűnözés, a terro­rizmus, a környezetszennye­zés átnyúlik a határokon. Roman Herzog német elnök úgy látta: ha egy politikus ma az egyesítés ellen szól, az nem érti meg saját korát. A szlovén államfő, Milan Kucan felvetette, hogy az eu­rópai integráció összetartó ere­jét - a vallás és a kultúra után - új értékek jelentik s ezek kö­zött az egyik a közös sors. Lech Walesa lengyel elnök szerint a civiliáció, a technika fejlődése is szorosabb össze­fogást igényel, a kérdés az, miként valósulhat ez meg. Göncz Árpád az eszmecserét záró szavaiban úgy fogalma­zott, hogy az integráció az élet parancsa. A közép-európai államfők - szem előtt tartva, hogy ártatlan emberek élete és az Európa alapját képező értékek forognak kockán - felhívást intéznek minden érintett félhez Bosznia- Hercegovinában, hogy azonnal szüntessék be a harcokat, és szi­gorúan tartsák be az ENSZ BT döntéseit. Göncz Árpád több kétoldalú megbeszélést is folytatott. A Michal Kovac-csal egyetértet­tek abban, hogy szlovák köztár­sasági elnök esedékes magyar- országi látogatására azt köve­tően kerül sor, hogy mindkét or­szág parlamentje ratifikálta a magyar-szlovák alapszerződést. Vaclav Havelnek a magyar elnök felvetette: az államfői találkozókon jó lenne az euró­pai csatlakozás emberi vonat­kozásait alaposabban feltárni. Ezek a beszélgetések megmu­tathatnák, hogy a közép-euró­pai térség békében, együttmű­ködésben tud és akar élni. Az „élő pajzs” az emberiesség elveinek megcsúfolása Nem tettünk katonai lépéseket Magyarország semmiféle katonai intézkedést nem tett a boszniai helyzet legújabb fejleményei miatt - jelen­tette ki Keleti György hon­védelmi miniszter. A kormány mellett működő nemzetbiztonsági kabinet fo­lyamatosan értékeli a helyze­tet, s úgy ítéli meg: a délszláv válság jelenleg nem jelent közvetlen katonai fenyegetést Magyarországra nézve. A boszniai válságról folyta­tott telefonbeszélgetést szom­bat este Bili Clinton amerikai elnök Jacques Chirac francia elnökkel és John Major brit kormányfővel. Bili Clinton amerikai elnök pénteken Bo­risz Jelcinnel beszélt telefo­non, és arra kérte az orosz el­nököt, hogy szólítsa fel a szer- beket a túszul ejtett ENSZ-ka- tonák szabadon bocsátására. Kovács László magyar kül­ügyminiszter a boszniai szer- bek lépését „minden emberi­ességi normával ellentétes­nek” nevezte. Nemzetközi szervezetet alapítanak a „civilek” A polgár érdekeit képviselik Tizenegy ország civil szervezeteinek részvételével kétnapos konferenciát tartottak Budapesten. A Társadalmi Kamara ál­tal szervezett tanácskozás legfőbb céljának tekinti, hogy - lét­rehozva egy, az ilyen mozgalmakat tömörítő nemzetközi társa­ságot - világméretű együttműködést alakítson ki. Megnyitó beszédében Gál Zol­tán, az Országgyűlés elnöke a polgári önszerveződés gondja­ira hívta fel a résztvevők fi­gyelmét. Utalt rá: térségünkben sosem volt felhőtlen az állam- hatalom és a civil mozgalmak viszonya, ezért csak azok a kezdeményezések érvényesül­hettek, amelyek eredményesen szálltak szembe a hivatalos po­litikával. A 80-as évek végén lezajlott változások nyomán a civil Az SZDSZ Országos Tanácsá­nak szombati ülésén már 1996- os „szemmel” nézve elemezték az ország felemelkedéséhez szükséges tennivalókat. A szabad demokraták az 1996-os év fő feladatának a fi­zetési mérleg és a költségvetési egyensúly további javítását, az infláció megfékezését, vala­mint az adózási és a társada­lombiztosítási járulékrendszer megváltoztatását tartják. Véle­ményük szerint további lépések szükségesek az olcsó közigaz­gatás megteremtéséért, és ösz­tönözni kell a vállalatokat a jö­vedelemkiáramlás korlátozá­sára. A Magyar Demokrata Fórum IX. országos gyűlése lezárta a „gyász, az önmarcangolás, az önbírálat korszakát”. Pusztai Erzsébet és Kónya Imre szemé­lyében két új elnökségi tagot vá­lasztott, és elfogadta a párt hosz- szú távú cselekvési programjának első részét, „Szövetség Magyar- országért” címmel. Für Lajos elnöki zárszavában így határozta meg a követendő utat: a Magyar Demokrata Fórum a jövőben visszavág az őt ért igaztalan kormányzati vádakra, amelyek állandóan az elmúlt négy évet ostorozzák minden probléma okán. Szavai szerint a polgárosodó Magyarország ügyét kell szolgálnia neki is, az MDF- nek is. Az elsöprő többséggel - két el­lenszavazattal - elfogadott cse­lekvési programmal kapcsolat­ban az váltotta ki a legnagyobb vitát, hogy a létrehozandó polgári szövetségben meg kell-e nevezni a KDNP-t és a Fidesz-t, a kisgaz­dákat illetően pedig kell-e jelezni fenntartásokat? Az elnökség és az országos választmány előter­szervezetek lehetőségei mellett a szerepük is megnőtt. Nekik kell ugyanis közvetlenül képvi­selniük a „túlpártosodott” ma­gyar közéletben a társadalom minden csoportjának érdekeit. Az államhatalom akkor jár el helyesen, ha nem gátnak tekinti a civil kezdeményezéseket, ha­nem bevonja őket a döntés- és törvényelőkészítés folyamatába és hasznosítja a tőlük szerzett információkat, tapasztalatokat. Fiiló Pál országgyűlési kép­A társasági adó, a személyi jövedelemadó és az osztalék­adó mértékét középtávon köze­líteni kell egymáshoz. Támo­gatják a kettő, legfeljebb há­romkulcsos szja-táblát, vala­mint a gyermekes házaspárok számára a választható „felezé- ses együtt adózást”. Szüksé­gesnek tartják a tb-járulék mér­tékének csökkentését, bár en­nek időpontját még nem tudták meghatározni. Az országos tanács foglalko­zott a múlt csütörtökön jóváha­gyott médiatörvény tervezeté­vel is. Elfogadása után meg kell születnie a mozgókép- és a ká­beltörvénynek is. jesztése az elhatárolódást támo­gatta. A küldöttek többsége azonban úgy vélte, hogy nem kell különbséget tenni az ellenzéki pártok között. A cselekvési program második részét, amely a párt szervezetéről és a kapcsolatépítésről szól, a kü­lönböző bizottságok és az orszá­gos választmány tovább finomít­ják, az elhangzott javaslatokat pedig beépítik az előteijesztésbe. Szabó Iván, az MDF ügyve­zető elnöke a tanácskozás vé­geztével lapunknak elmondta: -A hétvégi országos gyűlésnek az volt a tétje, hogy a párt ellen­zéki időszakban egy olyan világos stratégia mentén politizáljon, amely hosszú távra kijelöli az MDF és vele együttműködő po­tenciális szövetségeseinek az útját a belpolitikában. Mindehhez a cselekvési program adja az alapot. Az elfogadott dokumentum tük­rözi azt a törekvésünket, hogy vissza akarjuk nyerni a társada­lom bizalmát. Megfogalmazza: miként szeretnénk alakítani kap­csolatainkat a társadalom külön­böző szervezeteivel. viselő, a Társadalmi Kamara képviselői klubjának elnöke a parlament és a civil szféra közti kapcsolat fontosságára figyel­meztetett. Példaként említette a tavaly létrehozott képviselői klubot, amelynek tagjai arra vállalkoztak, hogy megjelenítik e polgári csoportok vélemé­nyét, érdekeit a parlament tör­vényhozó munkájában is. A képviselő arra is utalt: ma még szinte beláthatatlan lehető­ségeket tartogat a civil szerve­zetek nemzetközi együttműkö­dése, tapasztalatcseréje. Örömteli esemény, állapítot­ták meg a résztvevők, hogy Budapest szolgálhatott az ala­kuló közgyűlés színhelyéül. Mini tüntetés a NATO el­len. Alig tucatnyian gyűltek össze a Fiksz Egyesület va­sárnapi demonstrációján, amelyhez a Baloldali Alterna­tív Egyesülés és más szerveze­tek is csatlakoztak. A tüntetők a Nyugati pályaudvartól röp­lapokat osztogatva, „Mondj nemet a NATO- ra” és „Sem­leges Magyarországot” fel­iratú transzparensekkel vonul­tak a Margit-szigetre. Továbbra is bizonytalan a múzeumok jövője. Ez derült ki a múzeumigazgatók há­romnapos országos értekezle­tén Tiszavárkonyban. Török András, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium he­lyettes államtitkára világossá tette: jövőre tovább csökken a kultúra, így a múzeumok tá­mogatása is. Igen jó minőségű vízzel várja az idén a vendégeket a Velencei-tó - hangzott el az ünnepélyes évadnyitón. A vízpótlás, valamint a bőséges téli és tavaszi csapadék ered­ményeként két év alatt majd­nem megduplázódott, s jelen­leg megközelíti a 150 centi­métert a tó vízmélysége, s magához tért az élővilága is. Teljes ülést tart kedden az Alkotmánybíróság. A ter­vek szerint megvizsgálja majd, hogy miért a művelő­dési miniszter hatásköre az egyetemi felvételi eljárás megállapítása. Várhatóan arról is tárgyal: ellentétes- e a művelődéshez való joggal az, hogy a törvény a felső­fokú tanulmányok folytatá­sából kizárja azt a személyt, akit eltiltottak a közügyek gyakorlásától, valamint, hogy alkotmányos-e a bün­tetőeljárási törvény kártala­nításról szóló szabályzata. SZDSZ: Már 1996-ra tekint MDF: Lezárták a múltat Lezuhant a miniszter Életét vesztette a boszniai külügyminiszter, amikor a szerbek Bihacs körzetében lelőtték az őt szállító helikoptert. Az ENSZ illetékesei nem erősítették meg a hírt. Kohl marad A német CDU több vezető politikusa a hét végén kérte Helmut Kohl kancellárt: korábbi kijelentésével ellentétben a következő szövetségi választáson is jelöltesse magát. A kérdés azért vetődött fel ismét, mert a CDU koalíciós partnere, az FDP súlyos válsággal küzd. Rabin nem enged Jichak Rabin izraeli miniszterelnök kizárt bármilyen kivonu­lást, még részlegeset is a Golán-fennsíkról a Szíriával kötendő „globális megállapodás” előtt. Külügyminisztere, Simon Peresz kijelentette, hogy a Golán-fennsík „szíriai terület”. Össztűz Tuzlára A boszniai szerbek ismét tüzérségi tüzet zúdítottak a Bosznia északkeleti részén fekvő Tuzlára. A lövedékek egy része ugyanabban az utcában csapódott be, ahol csütörtökön este már több mint 70 ember halt meg és 150 megsebesült. Az RMDSZ célja a területi autonómia A Romániai Magyar Demok­rata Szövetség 4. kongresz- szusa ismét Markó Béla sze­nátort választotta meg a szer­vezet elnökének. Elfogadta a szövetség új programját, illetve alapsza­bályzatát. A dokumentum megerősítette az RMDSZ tisz­teletbeli elnöki tisztségét, amelyet a szövetség létrejötte, tehát 1990 januárja óta fo­lyamatosan Tőkés László tölt be. Az újonnan elfogadott program részletesen foglalko­zott az RMDSZ céljaival, tö­rekvéseivel. Szólt a szövetség által célul kitűzött és tör­vényhozási úton elérendő au­tonómia-formákról, köztük a területi autonómiáról. (FEB) Bomba robbant a Wartburgban Bomba robbant szombat reg­gel Budapesten a XIV. kerü­letben egy Wartburg gépko­csiban. Az autó vezetője, Igna- tejev Andrea 28 éves magyar állampolgár súlyosan megsé­rült. A kocsiban ülő két gyer­mekének az ijedtségen kívül nem esett bántódása. Telefonon érdeklődtünk az új­pesti Árpád kórház baleseti se­bészetén, ahová a mentők a sú­lyosan sérült fiatalasszonyt be­szállították. Annyit megtudtunk, hogy az asszony nincs életve­szélyben, állapota kielégítő. Az Országos Rendőrfőkapi­tányság központi ügyeletén megerősítették azt az informá­ciót, miszerint ezidáig ismeret­len típusú robbanószerkezetről van szó. A vizsgálat, a robbanó­Vizsgálják a felrobbantott autót fotó: feb/diósi imre anyag kémiai és biológiai elem­zése folyik. Remélhetőleg né­hány napon belül kiderül, ki és miért kívánta kioltani egy 28 éves anya és két kisgyermeke életét. Az már bizonyos, hogy a megsérült anya magyar állam­polgár, ukrán férjét, aki a robba­nás pillanatában nem volt a helyszínen, keresi a rendőrség.

Next

/
Thumbnails
Contents