Nógrád Megyei Hírlap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-08-09 / 83. szám
4. oldal Riport 1995. április 8., szombat HORN GYULA MINISZTERELNÖK SZERINT A FORDULAT ÉVÉBEN VAGYUNK Kényszerpályán mozog a kormány: a helyzet diktál f Egy kötetlen, bensőséges hangulatú beszélgetésre hívott néhány újságírót a minap Horn Gyula miniszterelnök a budapesti Sympathy Clubba, ahol másfél órán át válaszolt a megfogalmazásukban udvarias, de tartalmukban cseppet sem kíméletes kérdésekre. A Nógrád Megyei Hírlapot Tanka László főszerkesztő képviselte. Sajtóbeszélgetés a Sympathy Clubban, balról a harmadik lapunk főszerkesztője, Tanka László A legtöbb szó érthetően a kormány gazdasági stabilizációs programjáról esett, vajon valóban nem volt-e más lehetősége a kormánynak, mint meghozni az ismert megszorító intézkedéseket? A miniszterelnök mindenekelőtt arra emlékeztetett, hogy a kormány megalakulásakor négy feladatot vállalt: csökkenti az állam- háztartás hiányát, mérsékli a fizetési mérleg deficitjét, megreformálja a szociális ellátó rendszereket és ésszerűsíti a költségvetési szférát. A mostani lépések e kötelezettségek gyakorlati végrehajtását célozzák. Vállalta továbbá a kabinet, hogy 1995-ben hozzálát a gazdasági rendcsináláshoz, nos, ez megkezdődött — mondotta Hóm Gyula, utalva arra is, hogy a kormány minden szervezeti és anyagi feltételt meg fog teremteni a feketegazdaság visszaszorítását célzó intézkedéssorozathoz. A gazdasági bűncselekmények vétkesei ellen pedig a törvény teljes szigorával fognak eljárni. De vajon nem későn lépett-e a kormány? A miniszterelnök elismerte, hogy valóban sok idő ment el a választások utáni helyzetfelméréssel, az MSZP mint ellenzéki párt előtt korábban nem ismert, súlyos problémák feltárásával, s azzal, hogy ennek a kormánynak kellett hozzákezdeni például az évek óta csak jelszavakban hangoztatott államháztartási reformhoz. Hetekbe tellett a koalíciós megállapodás és az arra épülő kormányprogram kidolgozása. Nem egyszer az azonnali megoldásra váró gondok sodorták el a kormányt, amely most fizeti meg a nem általa elhatározott intézkedések - a megalapozatlan kárpótlás, a mezőgazdaság szétverése, a rossz bankkonszolidáció — árát. Most, amikor a pénzügy- és a privatizációs miniszter, meg a Nemzeti Bank elnöke hivatalba lépett, akkor azonnal konkrét tervek születtek a gazdasági növekedés és a stabilitás együttes megvalósítására. Bármennyire is válságos most a helyzet, a kormány következetesen tartja magát ahhoz, hogy ezt a két folyamatot párhuzamosan kell előrevinni. Ennek érdekében azonban meg kell takarítani 170 milliárd forintot. Csak így lehet esélyünk az államcsőd elkerülésére, s ami a kilábalás döntő feltétele, a Nemzetközi Valutaalappal való megállapodásra. Ettől nemcsak a nemzetközi pénzintézetektől igényelt hitelek sorsa függ, hanem az egy-egy országgal - például Németországgal - tervezett pénzügyi szerződések megkötése is. De vajon a költségvetési hiány csökkentéséhez csak a kormány által választott út vezethet? - hangzott a kérdés. — Lehet, hogy van más út is, de ilyent eddig senki sem mutatott - válaszolta Hóm Gyula. - Az a 30 tiltakozás, amely eljutott hozzám, főként azt hozta a tudomásomra, hogy a megszorítások jogosak lehetnek az intézményrendszer egészét tekintve, kivéve azt az intézményt, amelyet a levélíró képvisel. Az MSZOSZ dokumentuma a helyzetértékelésben szinte megegyezik a kormányéval, de javaslatai - hozzányúlni az államadóssághoz, bevezetni a kamatadót, a vagyonadót stb. Horn Gyula miniszterelnök Csák Elemér sajtószóvivő társaságában mai nehézségeinket aligha csökkentenék, legfeljebb hosz- szú távon vehetők figyelembe. De hogyan egyeztethetők össze a megszorító intézkedések a szocialista többségű kormány szociális érzékenységével? - hangzott a következő kérdés. Horn Gyula miniszterelnök visszakérdezett: vajon a közteherviselés szorgalmazása, a rászorultság elvének képviselete nem éppen szociális érzékenységről tanúskodik? Vajon nem képmutatás, hogy a jobboldali ellenzék „sírja vissza” a kom- munisztikus, állami gyámkodásnak a Kádár-rendszerben meghonosított módszereit és eszközeit? Ezzel együtt is a miniszterelnök elismerte, hogy csökken a lakosság tűrő- és teherbíró képessége, fogy a bizalmi töke. Az egyes tiltakozó megmozdulások átfogó akciókká terebélyesedhetnek, és különösen súlyos károkat okozna a gazdaságnak egy vasutassztrájk. Ezzel a kormány számol, de cselekvési tere igen szűk. Kényszerpályán mozog, lépéseit a helyzet diktálja. Éppen ezért már április 7-én benyújtotta a parlamentnek az intézkedéscsomagot, javaslatot tett 19 jogszabály módosítására, illetve új törvények meghozatalára, július elsejéig pedig minden intézményhez eljuttatják a kötelező végrehajtási utasításokat. A kormányfő fejtegetéseit végighallgatva a résztvevőkben megfogalmazódott: a kormány politikájának, intézkedéseinek mai fogadtatása láttán milyen esélyt ad Horn Gyula az MSZP-nek a következő választásokra? A pártelnök-kormányfő a következőképpen válaszolt: az 1995-ös év a fordulat éve lesz. A most elindított folyamatok - a privatizáció felgyorsítása, a feketegazdaság visszaszorítása, az állami szféra költségeinek visszafogása - egy-másfél év múlva éreztethetik a hatásukat, ha a kormány végig tud menni a most megjelölt útján. És akkor fogják látni igazán a választók, miként éltek a szocialisták a nekik szavazott bizalommal. Mosolygós pillanatok a megyei közgyűlésben Dr. Bercsényi Lajos és Kovács Gábor megvitatja a legújabb fejleményeket Becz József nem ismer akadályokat az ülésteremben sem RIGÓ TIBOR FELVÉTELEI Becsó Zsolt alelnök besegít Smitnya Sándor elnöknek A megyei közgyűlés csütörtökön tartotta soron következő ülését, ahol a szünetekben sem tétlenkedtek képviselőink. Élénk élet zajlott az ülésteremben és a folyosón egyaránt, s fotóriporterünknek sikerült néhány nem szokványos mozdulatot elkapnia. Kürti József és Szilágyi Albert kedélyes diskurzusa J Keksszel emészthetőbb a napi sajtó
