Nógrád Megyei Hírlap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-08-09 / 83. szám
1995. április 8., szombat Salgótarján 5. oldal Módosult a szociális szolgáltatások rendszere a városban A közgyűlés 1995. március 27-i ülésén áttekintette a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló helyi rendelet hatá- lyosulását. Az eltelt időszak tapasztalatai, valamint a kormány 1108/1994.(XII.2.) számú határozatából adódó szociálpolitikai feladatok, s nem utolsósorban önkormányzatunk anyagi helyzete, a közüzemi díjemelések gyógyszerárváltozása indokolja, hogy helyi rendeletünket még jobban hozzáigazítsuk a lehetőségekhez és a szociálisan leginkább rászorult rétegek támogatására koncentráljuk erőforrásainkat. Az önkormányzat jelen gazdasági helyzetében nem tűzhető ki célul az, hogy a szociális szolgáltatások mennyiségi és minőségi mutatói egyik napról a másikra jelentősen javuljanak, de az igazságosabb elosztás, az ellátások célzottabbá tétele igen. A szociális közszolgáltatásainknak az eddiginél jobban kell igazodni a rászorulók igényeihez, jövedelmi,, vagyoni helyzetéhez, nem utolsósorban az egyének élethelyzetéhez, korához és egészségügyi állapotához. Az önkormányzat a szociális juttatások rendszere korszerűsítése és hatékonyságának folyamatos növelése mellett nagyobb teret kíván biztosítani az egyházak, alapítványok, vállalkozások, s más civil szervezetek számára is. A közeljövőben e célok megvalósítása érdekében átalakítjuk a már működő szociális intézményrendszerünket, koncentráljuk erőforrásainkat. Támogatásaink döntő részét továbbra is természetbeni juttatások formájában kívánjuk biztosítani. Alapvető cél, hogy a rendelkezésre álló pénzkeretet hatékonyabban, differenciáltabb módon használjuk fel annak érdekében, hogy többen részesüljenek ellátásban, a leginkább rászorulók minimális szociális biztonsága garantálható legyen a szűkösebb lehetőségek dacára is. A közgyűlés által elfogadott helyi rendelet-módosítás eredményeként várhatóan több személy juthat lakásfenntartási támogatáshoz. A támogatás mértéke attól függ, hogy a figyelembe vehető lakásfenntartással kapcsolatos költségek levonása után milyen mértékben csökken a jövedelem egyedül állónál a nyugdíjminimum (8400 Ft) alá, családosoknál a nyugdíjminimum 80 százaléka alá. A támogatás legfeljebb 6 hónapra adható évente, a szolgáltató vállalatoknak történő átutalás formájában. Ennél a támogatásnál nem vesszük figyelembe a lakbér költségét, ha külön lakbértámogatásra is jogosult a kérelmező. Új támogatási lehetőségként kerül bevezetésre a gyógyszer és gyógyászati segédeszközök vásárlásához való pénzbeli hozzájárulás. Ezt azok vehetik igénybe, akik a módosult feltételek miatt nem jogosultak közgyógyellátásra, vagy olyan gyógyszereket szednek, amelyek nem írhatók fel egyébként sem közgyógyellátásra. A hozzájárulás mértéke az éves gyógyszerköltség 50 százaléka, de legfeljebb évi 6 ezer forint, ha az igénylő jövedelme a nyugdíjminimum alatt van. A gyógyászati segédeszköz vásárlásához a hozzájárulás 1500-3500 forint, ha a költség a család jövedelmének 25 százalékát meghaladja és a családban az egy főre jutó jövedelem nem magasabb a nyugdíjminimum 1,5-szeresénél. A közgyógyellátási igazolványt a jövőben csak azok kaphatták meg szociális indokkal. Új lehetőség a gyógyszervásárláshoz való pénzbeli hozzájárulás akiknek közgyógyellátásra felírható, rendszeresen szedett gyógyszereinek havi költsége meghaladja az 1344 forintot (nyugdíjminimum 16 százalékát) és jövedelmük egyedül állóknál a nyugdíjminimum 1,4-szerese alatt, családban élőknél a nyugdíjminimum alatt van. Szigorúbb feltételekkel történik az ápolási díj iránti kérelmek elbírálása, körültekintőbben vizsgáljuk majd az ápolásra szoruló állapotát és az ápolásra köteles (képes) hozzátartozók körét. Az átmeneti segélyezést csak egy szőkébb kör támogatásának lehetőségeként tartjuk fenn. Csökkentek az átmeneti (egyszeri) pénzbeli támogatásoknál vagy az együtt folyósított ellátásoknál alkalmazható összeghatárok. (például átmeneti segélyt és lakásfenntartási támogatást együtt egy évben egy személy legfeljebb a nyugdíj- minimum 1,5-szeresének ösz- szegéig kaphat.) Nem kaphat temetési segélyt, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum 2-szeresét meghaladja. Szociális kölcsön ezentúl már csak temetési hozzájárulásként adható és csak olyan esetben, ahol az eltemettető vagy családja jövedelme alapján a visz- szafizetéssel számolni lehet. A rendszeres szociális segélyt egyre több olyan felnőtt igényli, aki nem rendelkezik rendszeres jövedelemmel, nem jogosult munkanélküliek ellátására vagy egyéb ellátásának (például nyugdíj) összege alacsony. Tudni kell, hogy erre az ellátásra csak azok jogosultak, akik 67 százalékos rokkantak, vagy nő esetében 65., férfi esetében a 70. életévüket betöltötték és szolgálati évek hiányában nem igényelhetnek rokkantsági, öregségi nyugellátást. Ezeket a feltételeket a kormány, illetve a miniszteri rendelet szabályozza, de helyi rendeletben kell megállapítani az adható segély összegét, a jövedelemhatárokat. Helyi rendeletünk szerint a rendszeres segély összege a feltételek fennállása esetén maximum a mindenkori öregségi nyugdíjnak megfelelő összeggel egvenlő. A rendszeres nevelési segély összege változatlan, kiskorú gyermekenként havi 500 forint, amit legfeljebb 3 gyerekre kapnak élelmiszer-utalvány formájában azok a családok, ahol az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum 80 százaléka alatt van. Az ilyen jövedelmű családok a bölcsődében, óvodában, iskolában étkező gyermekeik részére étkezési hozzájárulást is igényelhetnek. A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat (pl. szoc. étkezés, napközi intézményi ellátás, házi segítségnyújtás) azok vehetik igénybe, akiknek családjában az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum 1,5-szeresét, egyedül élőknél a nyugdíjminimum 2-szeresét nem haladja meg. A szolgáltatásokért jövedelemtől, étkezési nyersanyag- normától függően kell térítési díjat fizetni. Nem változtak a munkanélküliek jövedelempótló támogatásának feltételei. Azok kaphatják, akiknek családjukban az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum 80 százaléka alatt van, a támogatás és mértéke ezzel azonos, 6720 Ft/ hó. Ehhez jön még 6 hónapra a 600 Ft/hó energia-konpenzáció. Nem jogosult ellátásra, aki korábban munkanélküli járadékra nem szerzettjogosultságot. A gyermeknevelési támogatás hozzájutási feltétele továbbra is az, hogy a munkaviszonyban nem álló anya (szülő) három vagy annál több 3 és 18 év közötti gyermeket neveljen a családban, de legalább 180 nap korábban megszerzett biztosításban eltöltött idővel rendelkezzen. A két ellátás feltételeit a szociális törvény szabályozza. A városi költségvetésben a szociális ellátórendszer működtetésére tervezett összeg jelentős, a kritikus finanszírozási helyzet ellenére is. A munkanélküliek jövedelem- pótló támogatásának 50 százalékára tervezett összeg 87 mFt, amihez ugyanilyen nagyságú összeget az állam biztosít. A többi pénzbeli, illetve anyagi természetű juttatásokra 74.5 mFt áll rendelkezésre, ebből:- lakásfenntartási támogatásra 10 mFt, rendszeres nevelési segélyre 1.4 mFt, rendszeres szociális segélyre 6 mFt, átmeneti segélyre 4 mFt, temetési segélyre 2,5 mFt, köztemetésre 0,5 mFt, ápolási díjra és tb-járulékra 8 mFt,- méltányossági közgyógyellátások térítési díjára 2 mFt,- gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz támogatásra 1 mFt,- szociális étkeztetésre 16,5 mFt. - Ezzel a központi pénzeszköz-támogatás mértéke ez évben 94,5 mFt lehet, míg a helyi költségvetésben a támogatásokra tervezett összeg 161,5 mFt-ot tesz ki. A lakbéremelés ellentételezésére a költségvetésben további 9-10 mFt áll rendelkezésre. Összegezve: soknak tűnik a szociális ellátásra tervezett keret, azonban a munkanélküliség további növekedése és az áremelések hatása miatt már most jelentősen (50 százalék) emelkedett a kérelmek száma az előző évi első negyedévihez képest. Nagy számban vannak olyan családok, akinek a jövedelem- forrása az önkormányzattól folyósított rendszeres ellátás. E minimális ellátásból, még ha többféle is, nem tudnak a családok - és az egyedül állók - OTP-hitelrészletet, lakbért vagy közüzemi díjakat fizetni, és mellette megélni. Ez nem salgótarjáni specialitás. Tovább súlyosbíthatják a helyzetet a kormányprogram március 12-én meghirdetett megszorító intézkedései. Mindezek ellenére úgy ítéljük meg, hogy a város nehéz anyagi helyzete ellenére is kiemelten kezeli a szociálpolitikát. Óvári Péter osztályvezető Gvebnár Lászlóné főtanácsos Miért növekedtek Salgótarján közgyűlése a március 27-ei ülésén jóváhagyta az önkormányzati bérlakások új lakbéreit. A döntés oka az egyre erősebb igényként jelentkező társadalmi igazságosságból és egyenlő teherviselésből fakadóan annak a rendeletalkotói szándéknak a kinyilvánítása, miszerint az anyagi terheket közelíteni, majd egyenlő szintre kell hozni a különböző lakásokban. a lakbérek megyeszékhelyünkön? Áprilistól mintegy 2300 tarjáni család lakbére módosult. Felvételünk a Déryné úton készült Jelenleg Salgótarján 17-18 ezres lakásállományából 2300 ön- kormányzati tulajdonú. Az 1990 óta változatlan lakbérekből befolyt évi 15-18 millió forintból kellett volna e lakásokat fenntartani, javítani, lakhatásukat biztosítani. A lakásokra fordított mintegy 70 millió forint az elmúlt időszakban azonban messze meghaladta a lakbérbevételt. Pénzügyi fedezetlenség így alakulhatott ki az a nonszensz állapot, hogy például egy komfort nélküli lakásban fizetett átlag havi 120 forint lakbér a havi 250 forint szemétszállítási díjat sem fedezte, nem említve az egyéb ráfordításokat. A költségeket tovább növelték az egyes 'lakásokban elkövetett szándékos, illetve gondatlan rongálások. A tényleges kiadásokat az évek során lakásonként elkülönítették, így ma már pontos adataink vannak azok mértékéről, illetve a lakbérbevételekről. Ezekből kitűnt, hogy évek óta jelentős a pénzügyi fedezetlenség. Külön önkormányzati támogatásra szorult a lakáskezelés, melyet a költségvetés biztosított. Ez családonként mintegy 26 ezer forint támogatást jelentett egy esztendőre. Ekképpen azok a bérlők is támogatásban részesültek, akik jövedelmükből a tényleges ráfordítást fizetni tudták volna. Az ellentmondásos helyzet feloldása és az önkormányzat kiadásának szükségszerű mérséklése országos feladat. Ilyen előzmények után született meg 1993-ban a bérlakásokkal foglalkozó LXXVIII. számú törvény, mely alapján az önkormányzatok már 1994-ben lehetőséget kaptak a lakbérek változtatására. Ennek sajnálatos elmaradása miatt azonban tovább nőtt a város lakásfenntartási terhe. A központi gazdaságpolitikai intézkedések és a város feszített költségvetése miatt az önkormányzat az idén már nem képes vállalni a több tíz millió forintos támogatást. Elengedhetetlenné vált a lakásgazdálkodás eddigi gyakorlatának módosítása, a lakbérbevétel növelése. Tükröződjön a ráfordítás Az új lakbér meghatározásának előkészítése során olyan célkitűzések fogalmazódtak meg, melyek a gazdaságossági feltételeket és szociális igényeket is képesek kielégíteni. Éspedig: a lakbérekben a lakások tényleges költségei tükröződjenek; az üzemeltetési támogatás mértéke az egyéb fontos városi feladatok finanszírozása mellett elviselhető szintre mérséklődjön; a lakások fenntartása rentábilissá váljon; előmozdítsa a különböző nagyságú és lakbérű lakások igényszintű cseréjét, illetve értékesítését; a jövedelmi viszonyok alapján érvényesíteni lehessen a rászorultság szerinti támogatást. i Alapelv volt, hogy a lakások eltérő tulajdonsága miatt ne a régi lakbérek emelésével, hanem épületenként a tényleges ráfordítás alapján külön-kiilön új lakbért állapítsunk meg. így alakult ki az a lakbértábla, mely alapján a nagyobb ráfordítást igénylő lakások lakbére jobban eltért a régitől. Támogatási rendszer Mivel az új lakbérek miatti többletterhet az alacsonyabb jövedelműek nehezen tudják viselni, ezért az új lakbérrendelet mellé lakbértámogatási rendszert is kialakítottunk. A két rendszer együttes alkalmazásának köszönhetően a támogatásban részesülő bérlőknek átlagosan 70 százalékkal kell majd többet fizetniük. Aki erre nem jogosult, az a magasabb új lakbért kénytelen fizetni. A lakbérrendelet tartalmaz további mérsékléseket is; így például az alagsori, a vasúthoz ki/zh, a lift nélküli magasházas lakások lakbére további 5-5 százalékkal csökkenthető. Ám ha valaki az önkormányzat által felújított lakásba költözik, vagy főbb berendezési tárgyakat cseréltet ki, 30-35 százalékkal magasabb lakbért fizet. Lakbértámogatás nem jár mindenkor, illetve a támogatás megvonható például attól, aki nem rendeltetésszerűen használja a lakását, vagy folyamatosan nem lakja, másnak átengedi. Sőt, a lakbér kétszeresét kell fizetnie a jogcím nélküli használónak! Cserélhetők a lakások Fontos még megemlíteni, hogy aki a lakására megállapított lakbér fizetését vállalni nem tudja, illetve emiatt kisebb lakásba költözne, csereigénnyel élhet. Ugyanez persze fordítva is megoldható. Nem titkolt az a szándék sem, hogy ha valaki gazda,sàgosÿbljnak találja a lakás megvásárlását, az megteheti, hiszen a kormány 1995. november 30-áig meghosszabbította ennek időtartamát. Lépcsőzetes emelés Kalkulálni kell azzal is, hogy a lakbér minden év április 1-jén változni fog az előző év hivatalosan megállapított inflációjának mértékével és a lakbértámogatás 20 százalékos csökkentésével. Az új lakbér 1995. április 1-jé- től két lépcsőben került bevezetésre. Június 30-áig mindenki a régi lakbért és az emelkedés 20 százalékát együttesen fizeti. Július 1-jétől viszont a támogatásra nem jogosultak már az új lakbér teljes összegét fizetik. Tapasztalat szerint a bérlők mintegy 70 százaléka kaphat támogatást. Például: egy átlagos komfortos lakásban élő - aki korábban négyzetméterenkénti 5, for rint lakbért fizetett - 45 forintos díjjal kalkulálhat. A lakbértámogatás mértéke az új és régi lakbér közötti különbség - tehát 45-15 = 30 forint négyzetméterenként - 80 százaléka, azaz: 24 forint négyzetméterenként. A kedvezőtlen körülmények miatti jogcím esetén: az új lakbérből levonjuk a 24 forint támogatást és a 6 forint mérséklést, tehát a fizetendő lakbér négyzetméterenként 15 forint lehet, annyi, mint korábban. A jobb körülmények között lévő lakás után a mérséklés már nem vehető figyelembe, ezért itt a lakbér 45-24 = 21 forint négyzetméterenként, ami 6 forinttal több a régi lakbértől. A példaként vett lakás után lakbértámogatás nélkül fizetendő új lakbér: 45 forint négyzetméterenként. Ugyanakkor továbbra sem kell a lakbérben megfizetni az épületek külső karbantartásának, illetve a közös helyiségek felújításának költségét. Ennek mértéke 1995-ben 20 millió forint négyzetméterenként és havonként, ösz- szesen 22,5 millió forint, a fenntartási támogatáson felül. Nagyobb teherviselést! A felújítást is figyelembe véve: az éves önkormányzati ráfordítás 70 milliós fenntartási költséggel együtt - a 92,5 millió forintot is elérheti. Ezzel szemben az új lakbérbevétel legfeljebb 25 millió forint lehet ez évben. Még inkább jogos a vélemény, hogy tarthatatlan az eddigi lakbérfizetési rendszer, s a lakosoknak fokozott mértékben kell hozzájárulniuk a kiadásokhoz. Bodnár Benedek ügyvezető igazgató, VGÜ Kft. 6 »X t\ Á J*. a
