Nógrád Megyei Hírlap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-04 / 79. szám
4. oldal Pénz - Piac - Gazdaság 1995. április 4., kedd Minden kedden: a Nógrád Megyei Agrárkamara életéből A területi bizottságok elnökeinek névsora Területi bizottság elnökei, illetve küldöttei: 1. Nőtincs körzet: elnök-küldött: Varga Mihály, Nőtincs, Szabadság út 43. 2. Rétság körzet : elnök-küldött: Tóth István üz. vez. Gaz- dászker Kft. 3. Dejtár körzet : elnök-küldött: Urbán Pál elnök, Dejtár, Mikszáth u. 6. 4. Romhány: elnök-küldött: Pribelszki László vállalk. Romhány, Kossuth út 102. 5. Nézsa körzet: elnök-küldött: Laczkovszki András vállalk. Nézsa, Táncsics u. 31. 6. Nagylóc körzet: elnök-küldött: Kovács Sándor vállalk. Nagylóc, Rákóczi u. 110. 7. Mátramindszent: elnök-küldött: Dóczi Zoltán vállalk. Mátramindszent, Béke u. 14. 8. Balassagyarmat: elnök-küldött: Bacsa Béla vállalk. B.-gyarmat, Komjáthy u. 4. 9. Cserhátsurány: elnök-küldött: Szanday József vállalk. Herencsény, Lisznyai u. 1. 10. Salgótarján: elnök-küldött: Ormai Dezső ügyv. ig. St. Mező I. u. 6. 11. Bércéi körzet: elnök-küldött: Keszthelyi Tibor, Gödöllő, Agrártud. Egy. 12. Ecseg körzet : elnök-küldött: Marovcsik Ferenc Ecseg, Baros u. 2. 13. Egyházasgerge: elnök-küldött: Dr. Miklós Zoltán vállalk. M.-gerge, Rákóczi u. 5. 14. Cered körzet: elnök-küldött: Táj ti István ein. h. Ceredv. Mg. Szöv. Jókai u. 19. 15. Diósjenő körzet: elnök-küldött: Torma Vilmos vállalk. Nagyoroszi. Fax: 35/374-332. 16. Karancskeszi k.: el- nök-küldött:/Vagy Árpád Ernő vállalk. K.-keszi, Fő ut. 17. É.-vadkert k.: elnök-küldött: Boda István vállalk. Er- sekvadkert, Gárdonyi u. 9. 18. Lucfalva körzet: elnök-küldött: Dudás János ág. vez. Lucfalva, N.-keresztúr. 19. Palotás: elnök-küldött: Alexi Endre, Buják, Bem u. 5. 20. Bátonyterenye: elnök-küldött: Letovai István vállalkozó. 21. Sóshartyán: elnök-küldött: Sirkó János vállalk. S- hartyán, Kossuth u. 21. 22. Magyarnándor: elnök-küldött: Molnár Gyula vállalk. Magyarnándor, Mikszáth u. 40. 23. Szügy körzet: elnök-küldött: Velkovics Mihály elnök, Szügy. Rákóczi u. 24. Pásztó körzet: elnök-küldött: Dr. Kálvin Mihály vállalk. Pásztó, Szondy u. 26. 25. Kálló körzet: elnök-küldött: Komjáthy Gábor mg. váll. Vanyarc, Mikszáth u. 3. 26. Varsány körzet: elnök-küldött: Bárány János vállalk. Varsány, Mező I. u. 26. 27. Karancsság körzet: elnök: Tóth Aladár, Karancsság, Mikszáth u. 8. 28. Szécsény körzet: elnök-küldött: Frisch Oszkár mg. váll. Szécsény. 29. Őrhalom körzet: elnök-küldött: Farkas János mg. váll. Hugyag, Kossuth u. 59. 30. Ludányhalászi k.: elnök-küldött: Csonka János ügyv. BSZV. Szécsény. Pf. 84. 31. Mátraterenye k.: elnök-küldött: Kotroczó Csaba vállalk. Homokterenye, Kossuth u. 229. 32. Karancslapujtő k.: elnök-küldött: Dr. Radván Mihály vállalk. K.-lapujtő, 3182. 33. Endrefalva körzet: elnök-küldött: Maczák Zsolt, Sz.-felfalu, Kossuth u. 26. Rosszabb, mint a rablógazdálkodás idején Közel 20 éve ismerem, aki mindig élt-halt az erdőért. Sokan „ügyeskedőként” tartották számon. Végül is vállalkozóként a kettőt igen eredményesen ötvözte Tóth Alajos, aki az egyházas- gergei Kambium Kft. ügyvezető igazgatója. A társulás faipari feldolgozásra, termék előállítására jött létre. Az eddigi 5 évet jó eredménnyel zárták és már most(!) biztos, hogy ez az év is sikeres lesz számukra.- E nehéz években is nyereséggel működött a kft. Hogyan csinálják ezt?- Két tényező magyarázza, hogy viszonylag jól megy tevékenységünk; az egyik, hogy eddigi tapasztalatainkat sikerült adaptálni; a másik az alkalmazkodás képessége a közgazdasági, pénzügyi, piaci változásokhoz. Tapasztalataimról annyit, hogy az erdészeti és faipari egyetem jó elméleti alapot biztosított későbbi munkáimhoz. A szakma szeretetét a mecseki erdőgazdaságban szívtam magamba. A legtöbbet - mind szakmából, mind emberségből - Boros Béla bácsitól, a ceredi tsz elnökétől kaptam. A szélesebb rálátást, a szintetizálni tudást pedig a Te- szöv-ös éveim alatt szereztem. Az alkalmazkodás már „kemé- nyebb”: nagyfokú toleranciát és kompromisszum készséget kíván. Sokat jelent az is, hogy az üzem fejlesztésére, korszerűsítésére nem veszünk igénybe hitelt, kölcsönöket, hanem mindezeket saját erőből, visszaforgatott pénzből oldjuk meg.- Sok fafeldolgozó üzem keletről származó anyagokat dolgoz fel. Önök is?- Üzemünk csaknem teljes egészében hazai anyagokból hoz létre exportképes fatermékeket. Ezek közül is elsősorban az akác, amivel dolgozunk. Elméletben sokat foglalkoztak ezzel a fával. Mi az akác teljes feldolgozásának vertikumát a gyakorlatban valósítjuk meg. Ismernek és elismernek bennünket. Megrendelésünk az üzemi kapacitást is meghaladó mértékű, összes árbevételünk 70 százaléka nyugati exportból származik.-Miután hazai alapanyagokból dolgoznak, hosszú távra biztosított a szükséges fa?-Sajnos, nem! Ma rosszabb az erdőgazdálkodás helyzete, mint a korábbi rablógazdálkodás idejében. Az erdészet társas vállalkozás. Az erdő osztatlan közös vagyon, ez akkor is igaz, ha ebben megjelenik a magántulajdon. A kisgazdaságok e területen nem fogják megoldani a gondokat. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az erdő élő állomány, olyan organizmus, amely nem tűri el az évek elherdálását. Égetően szükségesnek tartom, hogy minél előbb megalakuljanak az erdőbirtokosságok. Ezek szakmai segítését alapvetően az agrárkamarától várom.-Nyilván oka van, hogy az agrárkamarát említette?-Igen! A Nógrád Megyei Agrárkamara elnökségi tagja és az erdészeti szakosztály elnöke vagyok. Nagyon bízom, és sokat várok az agrárkamarától. E munkának én is tevékeny részese kívánok lenni, bízom benne, hogy nem ütközöm politikai „falakba”, hogy a gátló tényezők gyengülnek majd, mert az egész ország érdeke, hogy a mezőgazdaság lábra álljon. Az agrárkamarát csak politikamentesen, kimondottan szakmai szövetségként tudom elképzelni.- Azt gondolom, hogy e kérdés már egy következő beszélgetés témája lehet.-Örömmel állok rendelkezésre, azt vallom, hogy az embereknek, tagjainknak nem levelet kell írogatni, hanem véleményüket publikálni kell, a sajtón keresztül kell eljuttatni az érintettekhez. Ivitz Zoltán Deák Pál, az agrárkamara alelnöke Több mint harminc éve dolgozik a megye mezőgazdaságában. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen szerzett agrármérnöki diplomát, 1964-ben. Ezután tíz évig a balassagyarmati Palócföld Termelőszövetkezet főagro- nómusaként dolgozott.- Ezt követően a megye mezőgazdasági termelőszövetkezetének érdekképviseleti szervezeténél, majd a megyei politikai apparátusban a mezőgazdaság fejlesztési kérdéseivel foglalkoztam - mondja. - Tíz éve a Nógrád Megyei Mező- gazdasági Termelők Érdekképviseleti Szervezetének a titkára vagyok. A mindennapi munka mellett üzemgazdasági és vállalatszervezői diplomát szereztem. A jelenlegi időszakban a szövetség testületével azon dolgozunk, hogy a gazdaságilag elmaradott Nógrád megyében a többszörösen hátrányos helyzetű mezőgazdasági termelőszövetkezetek, gazdasági társaságok, agrárvállalkozók eredményesen meg tudják oldani a rendszerváltás és az agrárválság okozta nehézségeiket - szervezeti és termelési struktúra további formálásával hosz- szabb távra megalapozzák működőképességüket, versenyképességüket. Az agrárkamarától azt várom, hogy kezdeménye- zően vegyen részt a magyar mezőgazdaság súlyos válságának megoldásában az ágazat hanyatlásának megállításában az újbóli felemelkedés elősegítésében. Ennek érdekében működjön együtt a kormányzati szervekkel, az agrárágazatban tevékenykedő érdekképviseleti szervezetekkel. Azt várom, hogy a megyei agrárkamara a szakmai osztályokon, a területi mezőgazdasági bizottságokon keresztül jó színvonalú, igényes szakmai tanácsadással, piaci információkkal, marketing munkával segíti tagjait a termelés fejlesztésében, a termelési, értékesítési és jövedelembiztonság megteremtésében. Alel- nökként az érdekképviseleti szervezetekkel való kapcsolat- tartás szervezése, koordinálása a feladatom. Fontosnak tartom, hogy a köztestületi kamara és az érdekképviseletek között jó kapcsolat és együttműködés Tíz éve a Nógrád Megyei Mezőgazdasági Termelők Érdekképviseleti Szervezetének titkára alakuljon ki. A családomról: feleségem óvónő, két fiúgyermekünk van. Egyikük tanár, a másik főiskolai hallgató. Kéthetes előnyben a vegetáció a gyümölcsösökben Kedvezőek a hazai gyümölcstermesztők idei kilátásai. A Földművelésügyi Minisztérium illetékes főosztályának legfrissebb jelentése szerint az idén a gyümölcsösökben az átlaghoz képest kéthetes előnnyel indult meg a vegetáció. A védett helyeken már február végén megkezdődött a mandula virágzása. Eddig még sehol sem észleltek jelentősebb fagykárt, bár ennek veszélye kétségtelenül fennáll. Az árutermelő ültetvények 60 százalékán végezték el a metszést. Elkezdődött, és várhatóan a korai rügypattanás ellenére az ültetvények jelentős részénél időben elvégezhető lesz a lemosó permetezés. A növényvédő szerek megfelelő választékban állnak rendelkezésre. Sok helyen folyamatban van, s az előző évinél nagyobb arányban végeznek szerves- és műtrágyázást. A tavaszi szaporítóanyag-választék megfelelőnek ígérkezik, de málnasarjból és egyes csonthéjas fajtákból a készleteket már ősszel felhasználták, így ezekből esetleg hiányra lehet számítani. Sok helyen a betárolt almakészletek elfogytak. Ezért a piaci árak magasak, az alma kilogrammjáért - helytől függően - 60-100 forintot is kémek. A szőlőültetvényeken a metszés jó ütemben halad, az ösz- szes terület mintegy 50 százalékán már elvégezték ezt a munkát, s ezzel párhuzamosan a tápanyag-utánpótlást, és a támberendezések javítását is. Vadászati jogot a földhasználónak A vadászat legyen tulajdonhoz kötött jog, azaz a vadászati jog a földhasználót illesse meg. Ezt az álláspontot képviseli a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) erdészeti választmánya és a Társas Erdő- gazdálkodók Országos Szövetsége. Ezt a két testület Budapesten tartott minapi együttes ülésén szögezték le abból az alkalomból, hogy véleményezték a Földművelésügyi Minisztérium előzetes anyagait a vad- gazdálkodás és a vadászat törvényi szabályozásáról. A szakemberek megállapították: a vad úgynevezett „rés nullius”, azaz gazdátlan jószág, de az éppen aktuális élettér részeként kell kezelni. Ezért a vadászati jognak - a tulajdonosi jog részeként - a földhasználót kell megilletnie. Az élőhely védelmét - jogilag — szabályozott formában kell fenntartani, elsődlegesnek kell tekinteni a törzsállomány megőrzését. A vadkárért az legyen a felelős, aki a vadászati jogokat gyakorolja. A felügyeletet pedig szektorsemleges szakhatóságnak kell gyakorolnia. Ezek az álláspontok rendkívül hosszadalmas vitában alakultak ki. Az erdő- és vadgazdálkodásban ugyanis nagyon sok érdek ütközik. Kiss Gábor, a MOSZ erdészeti választmányának elnöke azt hangsúlyozta: az erdőről, a vadászatról, valamint a természetvédelemről rendelkező magas szintű jogszabályokat egységes csomagként kell kezelni. A jelenleg e területen uralkodó felemás helyzetet mielőbb fel kell számolni. ÁPRILIS 3-8-A KÖZÖTT MINTEGY HATEZER BOLTBAN Országos tavaszi áfész-napok Az idén tavasszal is megrendezik az áfészek engedményes áruvásárukat. A húsvéthoz kapcsolódó országos tavaszi áfész-napok április 3-ától 8-áig tartanak mintegy 6 ezer szövetkezeti boltban. Az üzletek több mint százféle terméket kínálnak 10- 30 százalékkal olcsóbban. Ezt Bartus Pál, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetségének (Áfeosz) elnöke jelentette be Budapesten. Murányi László, az Áfeosz alelnöke az akcióról elmondta még: mintegy 2 milliárd forintos árukészlettel várják a zömmel vidéki üzletek a vásárlókat. Számításaik szerint a vevők mintegy 300-400 millió forintot takaríthatnak meg az akció során. Az áruválasztékot főként olyan termékekből válogatták ki, amelyeket a húsvéti ünnepeken használnak a háziasszonyok. Emellett még a vegyi árukat is olcsóbban kínálják az akcióban résztvevő üzletek. Bartus Pál kedvezőnek látja az áfészek múlt évi teljesítményét. A nem végleges adatok szerint az országban működő több mint 280 áfész 1994-ben mintegy 130 milliárd forintos árbevételt ért el, a nyereség pedig meghaladja az egymilliárd forintot. Megnyugtatónak tartják, hogy az áfészek 85 százalékának gazdálkodása stabil, és csak 15 százalékuk küszködik gazdasági problémákkal. A múlt évi eredményességet az Áfeosz alelnöke azzal is magyarázta, hogy igen jól működik a Pro-coop elnevezésű közös beszerzési rendszer. Ennek forgalma a múlt évben elérte a 31 milliárd forintot. A nagybani beszerzés - a számítások szerint - mintegy 8-10 százalékos árelőnyt jelent az áfészeknek.
