Nógrád Megyei Hírlap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-04 / 79. szám

1995. április 4., kedd 5. oldal Rétság És Környéke Közhaszontalan foglalkoztatás Nógrádsáp. Szűkre szabták az idén. a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ költség- vetését. A korábbi évekhez viszonyítva minimális összeg jut a közhasznú foglalkoztatás támogatására. Mint köztudo­mású, a megyei polgármeste­rek emiatt tiltakozó küldött­séget menesztettek a Munka­ügyi Minisztériumba. Nógrádsápon milyen gon­dot okoz a közhasznú foglal­koztatottak számának csök­kentése? - kérdeztük Pintér Bertalan polgármestert.-Eddig 22 személyt fog­lalkoztattunk közmunkásként a településen. Ha önkormány­zat igényelte, eddig a munka­ügyi hivatal 90 százalékban támogatta egy-egy dolgozó költségeit. Nógrádsápon az önkormányzat a közhasznú munkára alapozva vállalt kü­lönböző feladatokat, s ezt fi­gyelembe véve állította össze a költségvetését. Az új helyzetben a faluban csak két személy alkalmazá­sát támogatná a munkaügyi központ. S egy dolgozó költ­sége most annyi lenne, mint korábban öté volt.- Az eddig vállalt olyan feladatok közül, amelyeket közhasznúakkal oldottunk meg, most nem tudjuk, me­lyektől álljunk el - folytatta. - Számoljuk fel a három éve működő éjjeliőr-szolgálatot? Amióta ezt a rendszert alkal­maztuk, nem volt betörés a fa­luban. Vagy a szociális gon­dozói hálózatot, amelyet most hívtunk életre? Tizenkét idős ember teljes ellátását vállal­tuk, oly módon, hogy a gon­dozottak számára a hét végén is főtt ételt adtunk. Vagy a községi szemétszállítást, ame­lyet az önkormányzat a saját szállító járművével old meg? Szüntessük meg a jól működő napközit? Vagy mondjunk le a közterületek rendben tartá­sáról, a különböző felújítá­sokról, karbantartásokról? Nos, ezek mind költői kér­dések. A polgármester hozzá­tette: terveik között szerepel az is, hogy községházát építe­nek a közhasznú munkások közreműködésével.-Úgy ítélem meg - foly­tatta a polgármester -, hogy idén januártól az önkormány­zati munka kiszámíthatatlan, s lehetetlen azt kellő pontos­sággal előre tervezni. Pótolják a Hiányt - Alsópetény lakói közül sokan már földgázzal fűtik a lakásaikat. A belső hálózat kiépítését azonban tavaly - a tél beállta miatt - teljes egészében nem tudta befejezni a kivitelező. Néhány szűk utcában, kisebb leágazókban most pótolják a hiányt a szakemberek. Felvé­telünkön: munkában a Geplán Gmk. dolgozói. RÁKÓCZI ÜT 20-22.: HÍRLAP-SZERKESZTŐSÉG Fogadónap keddenként Lapunk rétsági szerkesz­tőségének vezetője, Surányi János új­ságíró, az oldal szerkesz­tője minden kedden 9-13 óráig fogadja az olvasókat a polgármesteri hivatal épüle­tében (Rákóczi út 20-22.). így ma is várja a városban és vonzáskörzetében lakó érdek­lődőket kérdéseikkel, közér­dekű javaslataikkal. Ugyanitt lehetőség van hirdetés feladá­sára és a lap előfizetésére is. NAGYÜZEMI KERETEK KÖZÖTT IS EREDMÉNYES A NASZÁLYVÖLGYE Nőtincsen egyre több a szarvasmarha A Rétság környéki mezőgazdasági nagyüzemekben az átalaku­lás valamennyi formája nyomon követhető. A legtöbbnek ve­szélybe került a működése. Kivétel azonban több tekintetben is van: a nőtincsi Naszály völgye Szövetkezet. Gazdálkodásuk nemcsak eredményes, hanem azt a korábban kialakított szö­vetkezeti keretek között érték el. Közel három esztendeje itt is megtörtént az átalakulás, ám az a többi nagyüzemhez viszo­nyítva nem sok újat eredményezett. zetnek. Éppen ezért az igazga­tóságunk úgy döntött, hogy nö­veli az állatlétszámot. Tavaly harminchárom darab vemhes üszőt, harminckét üszőt és het­venhat vemhes tehenet vásárol­tunk. Az elmúlt esztendőben át­lagosan 211 darab tehén ter­melt. A szarvasmarha-ágaza­A szarvasmarha-ágazat tavaly 1 millió 124 ezer liter tejet termelt- Megítélésem szerint a terme­lőszövetkezetek többségénél az alapvető prob­léma az volt, hogy engedték különböző gaz­dasági társasá­gokba kivinni a nagyüzem ré­szeit - mondja Varga Mihály, a szövetkezet fia­tal elnöke. Szerencsénkre ezt annak idején a mi gazdasá­gunk közgyű­lése nem hagyta jóvá. Helyesen látták, hogy ha a közösség együtt marad, akkor lehetőséget te­remtünk a több lábon állásra, s így könnyebben átvészelhetjük a nehéz időszakokat. Ugyanis a mi gazdasági helyzetünkre jel­lemző, hogy az ágazatok nem tudnak egymás nélkül megélni. A folyamatos fejlesztésekre, az időszerű változtatásokra termé­szetesen elengedhetetlenül szükség van, hiszen a gazdasági körülményeket követni kell va­lamilyen módon.- A korábban kialakított nagyüzemi keretek megtartása mellett is életképes maradt a szövetkezet. Hogyan sikerült ezt elérni? Egyben maradt a vagyon- Véleményem szerint nem a gazdálkodási forma határozza meg az eredményességet, ha­nem a munka és a gazdálkodás. Bennünket sem vet fel a pénz. Az átalakulást követően igen fontos feladatnak tartottuk, hogy folyamatosan megőrizzük a nagyüzem hitelképességét, fi­zetőképességét. A csődtörvény időszakában nem kényszerült a szövetkezet a vagyon felélé­sére. Bár 1993-ban jelentős volt a szövetkezet vesztesége, ami a kárpótlási földárveréskor a sző­lőültetvény eladásából képző­dött. Ez harmincöt százaléknyi, csaknem 31 millió forint va­gyonvesztést okozott a nagy­üzem tagságának. Az elmúlt esztendőben már nyereséggel zártuk a gazdálkodásunkat, nőtt a szövetkezet vagyona és a sa­ját tőkéje, nem csökkentettük a foglalkoztatottak számát. Tej: élet, erő, egészség-Milyen eredményeket ho­zott a növénytermesztés?- A növénytermesztésben az állatállomány takarmányszük­ségletének* biztosítása mellett három fő árunövényünk volt. A harmadik éve tartó aszály nem csak a termés mennyiségét, ha­nem a minőségét is befolyá­solta. Ennek ellenére búzából negyvenkilenc mázsát takarítot­tunk be hektáronként. Jól jöve­delmezett a 420 hektáron ter­mesztett repce és a 152 hektár­nyi területen vetett napraforgó is. Árunövényekből közel 39 millió forint volt az árbevéte­lünk és csaknem 10 millió fo­rintnyi fedezeti eredmény kép­ződött. A korábbi évekhez ké­pest az eredményünk csaknem háromszorosára nőtt.- És az állattenyésztés?- Az állattenyésztésünkben a tejtermelésből származó rend­szeres árbevétel sok esetben je­lentett biztonságot a szövetke­tunk a tervezettől tizenhárom százalékkal nagyobb árbevé­telt, közel 32 millió forintot ért el. A juhászatunk 1,5 millió fo­rint veszteséggel zárta a 94-es esztendőt. A jó áron értékesített tejesbárány sem volt képes el­lensúlyozni a nyáj tartási, neve­lési és selejtezési veszteségeit. Az állattenyésztés tavaly az azt megelőző évhez képest negy­venhat százalékkal nagyobb ár­bevételt produkált. Nyereséges esztendő — És az ipari tevékenység?- Az ipari tevékenységen be­lül a prímet a vegyi üzem viszi. Hiszen az utóbbi években az ágazat árbevételének hetven, nyereségének pedig a hetven- kilencven százaléka az itt készí­tett áru értékesítéséből szárma­zik. A termékek köre tavaly is bővült, elsősorban a háztartási vegyipar területén. Az üzem elmúlt évi árbevétele csaknem 48 millió forint volt. Összessé­gében a szövetkezet árbevétele elérte a 182 millió forintot és nyereséggel zárta az elmúlt esz­tendőt. Eredményességünkkel megteremtettük az idei terme­lés és a pénzügyi finanszírozás alapjait. Előkészítettük a fo­lyamatos, zavartalan gazdálko­dás feltételeit. Állásajánlatok Rétságon és a város térségében A Nógrád Megyei Munkaügyi Központ rétsági kirendeltsé­gének állásajánlata. Tereskei Általános Iskola ­1 általános iskolai tanító, 20 ezer forint; ÁB-Aegon Általá­nos Biztosító Rt., Rétság - 6 ügynök, jutalékos rendszerben, 15-50 ezer forint, alkalmazási feltétel: érettségi bizonyítvány; Vox Automatikai Kft., Diós- jenő - 1 villamosforgógép-te­kercselő, 18-22 ezer forint; Orgona Panzió-Turistaház, Magyarkút - 1 szakács, nettó 20-25 ezer forint, 1 felszolgáló 15-20 ezer forint, 1 kézilány 15-20 ezer forint. Rétság és környéke Röviden Diósjenő - Az általános iskola galériájában Bacsúr Sándor kiállított tűzzomán­cait április 6-áig tekinthetik meg az érdeklődők. Alsópetény - Az elmúlt esztendőben megkezdték a település katolikus templo­mának felújítását. A tető- szerkezet tatarozását és az épület külső renoválását a műemlékvédelmi felügyelő­ség előírásai szerint végez­ték el a szakemberek. Ha­marosan elkezdik a belső átalakítást és a központi fű­tés korszerűsítését. Az ön- kormányzat a költségekhez 50 ezer forintot adott. Nógrádsáp - A település intézményeiben évek óta rendszeres a szlovák nyelv oktatása. A harminchat óvodás közül valamennyien tanulják az idegen nyelvet. Az általános iskola diákjai közül pedig kilencvennyol­cán döntöttek a szlovák nyelv tanulása mellett. Rétság - A Mezőgazda- sági és Ipari Szövetkezet az átalakulást követően három gazdasági társaságot hozott létre. A három cég a korábbi nagyüzem három alapvető tevékenységi körét öleli fel. Külön kft. alakult a szolgál­tatásra, az iparra és az alap- tevékenységre. Keszeg - A falu határában van a Dunai Cement- és Mészmű Kft. kőbányája, ahonnan évente csaknem fél millió tonnányi követ bá­nyásznak ki. Igen nagy a ke­reslet a különböző szem­cseméretű alapanyag iránt. A mészkőből egyebek kö­zött nagyon sokat használ­nak fel az útépítések során, de alkalmas az anyag kü­lönböző építkezésekre is. Holnapi lapszámunkban Pásztó és környéke Megélhetési forrás lehetne - Gazdag múlt, szegény jelen Megyénk nemzetiségi politi­káját pár éve figyelemre méltó gondolatok, tervek, in­tézkedések jellemezték. Ak­kor Rétság a megye nemzeti­ségi központja volt. Vonzás- körzetébe tizenkét nemzeti­ségi település tartozott. Olyan nemzetiségi műhely alakult, amely nem csupán a megyében, az országban lett ismert, hanem határainkon túl is. Jól példázzák ezt azok a szlovák nemzetiségi találko­zók, amelyeknek Bánk adott otthont. Ezekből később orszá­gos nemzetiségi fesztivál lett. Pezsdüljön fel az élet A műhely összefogásra, tér­ségi szemléletre késztette az adott témában azokat, akik ér­telmiségiként, kulturális veze­tőként, községi elöljáróként, köztisztviselőként a nemzeti­ségi életből, a művelődésből, a kutatásokból részt vállaltak. Bekapcsolódtak a munkába azok a megyei vezetők is, akik a nemzetiségi politika felelős irányítói voltak, vagy tudomá­nyos, alkotó munkát fejtettek ki a területen. A nemzetiségi ren­dezvényekre alapozva már ak­kor erősödött az a szándék, hogy fel kell lendíteni a kultu­rális, idegenforgalmi, turiszti­kai életet a területen. Ennek egységét Nógrád és a vár, Rét­ság, Bánk, Diósjenő nemzeti­ségi, turisztikai élete adta volna. Figyelemre méltó ered­mény, vonzerő volt akkor az is, hogy amikor az amatőrizmus általános válságáról beszéltek, a térségben öntevékeny művé­szeti csoportok lettek életképe­sek. Ezek a nemzetiségi kultúra és a hagyomány régi és mai őr­zőiként váltak ismertté, mi több, messzi földön híressé, mint a nézsai vagy a legéndi kórus. Gazdag népi kultúra Hogy hová sikerült eljutni a rétsági műhelynek, az ma már pontosan nem regisztrálható, de az annak idején megfogalma­zott célja ma is megszívlelendő. Szándéka szerint segíteni kí­vánta az anyaggyűjtést és feltá­rást, a tenni akarók összefogá­sát, az eredmények rögzítését, gondozását, megjelentetését, és nem utolsósorban a közremű­ködők megbecsülését szorgal­mazta. A térségben az általános közművelődésnek meghatározó része volt a nemzetiségi kultu­rális élet. A falvak művelődési gyakorlatának gazdagítását se­gítette egy kísérletként beállí­tott művelődési autóbusz is. Hasonló területi feladatokat igyekezett megoldani a rétsági báziskönyvtár, amely nem csak a környék, de még Pest megye egyes területeit is ellátta nem­zetiségi irodalommal. Porosodó emlékek A térség életének, történeté­nek, kultúrájának összegyűjté­séből mára a porosodó tárgyi emlékek mellett csak az emlé­kezés romjai maradtak. A nemzetiségi, a kulturális és idegenforgalmi, turisztikai éle­tet fellendítő alapok darabokra hulltak. Ezek hiányát minde­nekelőtt az itt élők munkanél­külisége érezteti. Hiszen a szel­lemi értékeink gondos ápolása, fejlesztése ma az itt élők meg­élhetési forrása lehetne. Női felsőruházati cikkek Svájcba - A rétsági Vanesa Mode Kft. üzemében női felsőruházati cikkek ké­szülnek. A szigorú minőségi követelmények szerint varrt termékek csaknem 90 százalékát exportálják. Képünkön: a vasalórészlegben dolgozik Sági Sándorné.

Next

/
Thumbnails
Contents