Nógrád Megyei Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-30 / 75. szám
4. oldal Pénz - Piac - Gazdaság 1995. március 30., csütörtök Csütörtökönként: a kereskedelmi- és iparkamara életéből MAI MOTTÓNK Sok ember ellenáll a változásoknak Ahogy múlnak az évek, a dolgok megszokott ismétlődése elkényelmesít. Az állandóan változó üzleti életben a régi módszerek rendszerint elavulnak. A kényelmetlenségek ellenére is változtatni kell a folyamatokon, hogy megfeleljenek az új körülményeknek. Mit várunk kamarától? Tagdíjfizetési szabályzatunk tervezete Jövő héten, hétfőn, április 3-án a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (NKIK) küldöttgyűlést tart Salgótarjánban, a Nép jóléti Képzési Központban. A tanácskozáson a szervezeti és működési szabályzat mellett a tagdíjrendszer kialakítása lesz a fő téma. A rendelettervezet összeállításának alapja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Alapszabályának 97. pontja alapján, az alakuló küldöttgyűlésen az Alapszabály mellékleteként megalkotott Tagdíjfizetési Szabályzat. Karácsonyné Sándor Gabriella, a Hotel Karancs igazgatója elsősorban azt várja a kamarától, hogy segítségével a megye gazdasága elmozduljon a mélypontról. Fontos az is, hogy a tagregisztráció következtében a kamarának teljes képe lesz a megye vállalkozóiról, így komoly gazdaságszervező erővé válhat. Szolgáltatásai közül elsősorban a vásárok, kiállítások szervezésével, az azokon való megjelenéssel kapcsolatos információkra számít, de a kamara szakképzési tevékenységének kialakulását is érdeklődéssel figyeli. Kíváncsian várja, hogy milyen eredményeket tud elérni a kamara az üzleti magatartás és etika területén. Szívesen olvasna arról, hogy milyen új piacok felkutatásán dolgoznak jelenleg, valamint arról, hogy a megyének idén milyen bemutatkozási lehetőségei lesznek. Shulcz Zoltán, a Javkar Kft. ügyvezető igazgatója szeretné, ha a vállalkozók és a társadalmi szervezetek közötti, a kölcsönös érdekeken alapuló együttműködés szervezője lenne a kamara. Nagyon fontosnak tartja a gazdasági érdekképviseletet, az önkormányzatokkal való együttműködést és a törvényalkotásban való közvetlen részvételt. Számít arra, hogy a kamara folyamatosan aktuális gazdasági információkat szolgáltat a régióra vonatkozóan. Fontosnak tartja az oktatási, képzési programok biztosítását a vállalkozóknak a számítás- technika, adózás és közgazdaság témakörében. (Kedvezőbb feltételek mellett, mint sok budapesti telephelyű képző szervezet.) Szívesen olvasna a biztonságos üzleti tevékenységről, a tisztességes piaci magatartásról, illetve ezek megóvására tett intézkedésekről. I. Az alaptagdíj: a köztestületi kamarai működés biztonsága érdekében a kamarai tag gazdálkodó szervezetek által fizetendő alaptagdíj összege a gazdálkodó szervezet nettó árbevételéhez viszonyítva: Nettó árbevétel (mFt) alaptagdíj összege (Ft/év) 0- 1 3000 1- 5 5000 5-10 10 000 10-100 10 000 100-1000 20 000 1000 felett: 50 000 A fióktelep szerint illetékes kereskedelmi és iparkamarában létesülő tagság (Alapszabály 23-24. pontjai) esetében a gazdálkodó szervezet az egyéni tagdíjnál nem magasabb ösz- szegű (Alapszabály 25. pont) tagdíjból az alaptagdíjat a székhely szerinti kamarának köteles megfizetni. Jogszabályok rengetege A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alapszabályának erre vonatkozó szakaszai: 23. szakasz: a gazdálkodó szervezet a fióktelepe szerint illetékes területi kereskedelmi és iparkamarában másod-, illetve többedtagságot létesíthet. 24. szakasz: Azok a kiterjedt, hálózatszerűén működő gazdálkodó szervezetek - kereskedelmi láncok, pénzintézetek stb. -, amelyek a székhelyüktől eltérő telephelyük (fióktelepük) folytán több kereskedelmi és iparkamara illetékességi területén is helyi adókötelezettség alanyai, ennél - mint illetékességi oknál - fogva mindazon területi kereskedelmi és iparkamaráknak a tagjaivá válnak, amelyeknek a területén ők a helyi adófizetési kötelezettség alanyai. 25. szakasz: a 23. és 24. pont szerint többes területi kereskedelmi és iparkamarai tagság esetében a gazdálkodó szervezet által fizetett, az egyébként kamarai tagdíjnál nem magasabb összegű tagdíjat az érintett kereskedelmi és iparkamarák között a jelen Alapszabály mellékletét képező tagdíjfizetési szabályzatban rögzített arányban kell megosztani; a többes kamarai tagság tekintetében egyebekben a területi kamarák tagdíj-nyilvántartási rendszerének szabályai az irányadóak. A tagdíjat meghaladó (árbevétel-arányos) tagdíjrész megosztása a többes tagság által érintett kamarák között a tag adóalapja képződésének a székhelye és a fióktelepiek) közötti megoszlási arányában (vagyis az adóalap képződési helye szerinti arányban) történik. A többes tagság által érintett tag az alaptagdíjat meghaladó (árbevétel-arányos) tagdíjrészt a fenti megosztás arányában közvetlenül tartozik megfizetni a székhely, illetve a fióktelep(ek) szerinti kamarának. Adóalap-arányos tagdíjrész A Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara az MKIK ajánlására az alaptagdíjon felül egységesen 1 ezrelékes mértékű adóalap-arányos tagdíjrészt határoz meg azzal, hogy a 10 millió forintot meg nem haladó évi nettó árbevételű kamarai tagok kizárólag az alaptagdíj megfizetésére kötelesek. A tagdíjmérték meghatározása során a bázist a tárgyévet megelőző év mérlegadatai képezik. Az adóalap-arányos tagdíjmérték ennek megfelelően a következőként alakul: Nettó árbevétel (mFt) Alaptagdíj (Ft/év) Adóalap-arányos tagdíjrész (ezrelék) 0-1 3000; 0 1-5 5000; 0 5-10 10 000; 0 10-100 10 000; 0,3 100-1000 20 000; 0,3 1000 felett 50 000; 0,3 Legfeljebb félmillió A fizetendő tagdíj összege az 500 000 forintot nem haladhatja meg. A tevékenységüket a tárgyévben megkezdő kamarai tagok a tárgyévre az önbesorolásuk alapján meghatározott mértékű alaptagdíjat előlegezik azzal, hogy a tárgyév végén - a tényleges árbevételük alapján történő tagdíj-véglegesítés során - a kamarával utólag elszámolnak. A jelen szabályzat alkalmazásában:- adóalap: a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 39. paragrafusának (1) bekezdése szerinti érték (az értékesített termék, illetőleg a végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és az alvállalkozói teljesítésének értékével);-nettó árbevétel: a számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele, továbbá a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek együttes összege az alábbi eltérésekkel: 1. A pénzintézeteknél: a kamat- és kamatjellegű bevételeknek, az egyéb pénzintézeti tevékenység bevételeinek, valamint a nem pénzintézeti tevékenység nettó árbevételének együttes összege; 2. A biztosítóknál: a biztosítástechnikai bevételek, a biztosítástechnikai tartalékok csökkentéséből származó bevételek kivételével, a nem biztosítási tevékenység bevételei, valamint a kamat és kamatjellegű bevételek együttes összege; 3. A költségvetési szerveknél: a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos pénzforgalmi bevétel; 4. Az értékpapír-forgalmazó társaságoknál: az értékpapír-forgalmazás bevétele, növelve a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek összegével. Az NKIK részére történő tag- díjfizetés:- Az alaptagdíj, továbbá az ezt meghaladó (árbevétel-arányos) tagdíjrész első fele a tárgyév március havának 15. napján;- az alaptagdíjat meghaladó tagdíjrész második fele pedig a tárgyév szeptember havának 15. napján válik esedékessé. IV. A Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának fizetendő tagdíjrész mértéke. Kié is lesz a tagdíj? A Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a tagdíjaiból ténylegesen befolyt tagdíj- bevételének 5 százalékát köteles az MKIK-nak megfizetni. A kamara tagdíjfizetési kötelezettségének határideje, a tagdíj megfizetése:-az alaptagdíj, továbbá az ezt meghaladó (érbevétel-ará- nyos) tagdíjrész első fele címén befolyt tagdíjak vonatkozásában a tárgyév március havának 31. napján;-az alaptagdíjat meghaladó tagdíjrész második fele címén befolyt tagdíjak vonatkozásában pedig a tárgyév szeptember havának 30. napján válik esedékessé. V. A tagdíjfizetési kötelezettség terjedelme A tagdíj fizetésére minden területi kereskedelmi és iparkamarai tag köteles. Rövid híreink A Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara április 3-ától új helyre költözködik: hétfőtől a salgótarjáni Bartók Béla út 10. szám alatt - a volt MHSZ épületében -, az első emeleten várja ügyfeleit. A közjogi szervezet telefon- és faxszáma a régi marad: 32/316-476. A NKIK 1995. április 3-án, hétfőn 14 órától a Népjóléti Képzési Központban tartja soron következő küldött- gyűlését, amelynek témája a tagdíj és az SZMSZ. * Mai lapszámunkból az elnökségi tagokat bemutató sorozatunk anyagtorlódás miatt kimarad. A kormány gazdasági megszorító programjának menetrendje Sor Az intézkedés szám indoklása Formája A döntés Hatása meghozatalának ervenyesulesenek (n)d Fl _ban) várható időpontja 1995.199e. 20. Várandósági pótlék helyett fix összegű anyasági segély bevezetése. Az 1993-tól a korábbi anyasági segély átalakult családi pótlék juttatássá a gyermeket váró nők körébe ^.hónaptól). (A segély a családi pótléknál előírt jövedelem-limithez kötött.) 21. A gyermekgondozási díj megszüntetése. A gyermekgondozási díj ma keresetarányos, táppénzjellegű ellátás, a gyermek 2 éves koráig jár. Ezen ellátás féléves átmenet után szűnik meg, és új, egységes, fix összegű gyermek- gondozási segély váltja fel. 1995. júliusától már új megállapítás nincs. 22. Üj gyermekgondozási segélykonstrukció kerül bevezetésre. Az új ellátás 3 év helyett a gyermek 2 éves koráig jár, a családi pótléknál alkalmazott jövedelemlimit mellett. Összege a mindenkori öregségi nyugdíjminimummal egyező. Féléves átmeneti időszak mellett 1995. júliusától már új megállapítás nincs. 23. A közoktatás rendszerének átalakítása. Szűkíteni kell az állami feladat- vállalás mértékét a közoktatásban. Elsősorban a pedagógus foglalkoztatáshoz kapcsolódó teljesítmények növelésével a pedagóguslétszám csökkentését kell elérni. 24. A felsőoktatási tandíj bevezetése. A havi 2000 Ft-os tandíj bevezetése indokolt 20 százalékos tandíjkedvezménnyel, szja-leírási lehetőséggel, egyelőre hitelrendszer nélkül. Indokolt a nem nappali képzés tandíjának, a kollégiumi és egyéb eljárási díjaknak az emelése. Magzatvédelmi tör- 1995. 1995. 1.0 2.0 vény, kapcsolódó kor- március április mányrendelet Tb-szociális törvény módosítása 1995. 1995. 2.0 8.0 április július Kormányrendelet, szó- 1995. 1995. 1.0 5.0 ciális törvény módosí- március július tása Törvénymódosítás: az 1995. 1993. évi LXXIX. tv. a június közoktatásról, az 1993. évi LXXVT. tv. a szakképzésről, az 1992. évi XXXIII. tv. a közalkalmazottak jogállásáról, az 1990. évi LXV. tv. (Ötv), az 1994. CIV. törvény A kormányhatározat 1995. módosítása, a tandíj- június bevezetés időpontjának törvényi szabályozása, kormányrendelet a tandíj részletes szabályairól, stb. 1995. II. 3.0 7.0 félév 1995. bruttó bruttó szép- 0.8 - 2.0 - tember nettó nettó (szja) (szja) 0.5 1.4 Sor Az intézkedés szám indoklása Formája A döntés meghozatalának, érvényesülésének várható időpontja Hatása az állam- háztartásra (md. Ft.-ban) 1995.1996. 25. A lakásépítési kedvezmény igénybevételének korlátozása. A lakástámogatásnál előírt megtakarítás elérése érdekében a javasolt alternatív intézkedések bevezetésével érhető el, hogy a legrászorultab- bakat ne érintse károsan az intézkedés. 26. A régi hitelek kamatmeghatározásának rendezése. A lakáshitelek kamatai lényegesen meghaladják az érintett kör által fizetett jelenleg 12 százalékos mértéket. Ezt az indokolatlan aránytalanságot csökkenti a javasolt intézkedés. 27. A költségvetési számlák összevezetésé- nek további lépéseként - a forgóalap kibővítése céljából - a különböző, nem MNB-nél vezetett pénzalapok számláinak átadása az MNB-hez. 28. Költségvetési kiadás csökkentése. Az Indiának nyújtandó kormányhitel törlése. 29. Tb-szervek bér- és tb-kiadásainak csökkentése. Az intézkedés az igazg. szervek apparátusát érinti (össze.: 12 000 fő), kivéve a behajtó és ellenőrző feladatokat közvetlenül végzőket (ossz.: 1200 fő) 30. Tb-szervek dologi jellegű kiadásainak 10 százalékos csökkentése - hasonlóan a központi költségvetési szervekhez a szakmai célú eszközbeszerzésnél a szakmai munkában nélkülözhető könyv-, folyóirat- és napilap vásárlások vonatkozásában a párhuzamosságokat meg kell szüntetni, fokozni kell az eszközök, műszerek kapacitásának kihasználását, fel kell függeszteni a nem szakmai célokat szolgáló szgk-k, elektronikai cikkek beszerzését. 31. Tb-szervek elhelyezése a társadalombiztosítási önkormányzatok területi szervei elhelyezésének felülvizsgálat során a tervezett irodaberuházásoknál érhető el. Kormányrendelet mó- 1995. 1995. 4 dosítás március április Kormányrendelet és az 1995. 1995. 1.4 1990. évi CIV törvény március május módosítása Törvénymódosítás 1995. március 8.0 1995. március 1995. II- IV. negyedév 2.7 1995. évi tb-törvény 1995. 1995. 0.2 jav. (Ogy előtt van) március április 1995. évi tb-törvény 1995. 1995. 0.2 jav. (Ogy előtt van) március április 1995. évi tb-törvény 1995. 1995. 1.0 jav. (Ogy előtt van) március április 8 2.4 0.2 0.2 1.0
