Nógrád Megyei Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-18-19 / 65. szám

1995. március 18., szombat 5. oldal Salgótarján És Környéke Pecsenyebárányok és felszámolás A ceredi mezőgazdasági szö­vetkezetből húsvét előtt már a negyedik tejesbárány-szállít- mányt indítják útba tavaly ka­rácsonya óta. Az anyajuhál­lomány jelentős csökkenése, valamint az elengedhetetlen selejtezés miatt nem egészen kétszáz bárányt vehet át a közvetítő egri betéti társaság, amely aztán eljuttatja a fiatal állatokat a külföldi vevőhöz. ** A karancslapujtői Karancs Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezet felszámolása négy esztendővel ezelőtt kezdődött meg. A peres ügyek lezárását és a vagyonértékesítést köve­tően - előzetes információnk szerint - ez év végére várható a felszámolás befejezése. Farmerélet: kemény világ Naponta nyolc tehenet etet, gondoz, feleségével, Marikával és két gyermekével: Mónikával és Zoltánnal. Oravecz Zoltán, a negyvenkét éves, bárnai gaz­dálkodó az állatok ellátásához szükséges takarmányokat is maga termeli meg. Neki és családjának az állat­tartás, földművelés jelenti a mindennapi megélhetést. A traktort a családfő vezeti, a szántást, vetést mind magának kell elvégeznie, de szerencsére ebben is nagy segítségére van már a fia. Zoltán tagja a ceredi földkiadó bizottságnak, de en­nek anyagi vonzata szinte nincs, mert a múlt évi tisztelet­díjat sem kapta meg. Marika reggelenként útra kel a frissen fejt tejjel, hogy telje­sítse a megrendeléseket. A tej­termékeket is szívesen vásárol­ják tőlük. Ebben a családban már tradíció az állattartás. A gazda szerint a faluban azért nézik sokan rossz szemmel a dolgot, mert a tehenek nincse­nek tekintettel arra, hogy az ut­cán járnak. De a fiatal családfő nem adja fel, hiszen sok a kia­dása, drága minden, s valami­ből élni kell. Persze, az ellenségei ezt nem veszik figyelembe, ellenben lép- ten-nyomon igyekeznek akadá­lyozni az elöremenetelében. Bár ő nem az a fajta, aki fel­adja. Fiatalon nagy élettapasz­talattal rendelkezik, s vallja, hogy bárhogy is forduljon a vi­lág sora, a legfontosabb: embe­rek maradjunk minden körül­mények között! (mihalik) Itlintavarrónők mintakészítése - A legjobb var­rónők dolgoznak a salgótarjáni Salkon Kft. mintakészítési csoportjában, ahol a munkálatok valamennyi fázisát maguk végzik. Felvételünkön: Less Krisztina külföldi megrende­lésre varr ruhákat. fotó: verebélyi anita Tavaszi tisztasági Salgótarján - Tegnap kezdő­dött az önkormányzat tisztasági akciója a Ritas, a VGÜ Kft. és a közterület-felügyelet bevoná­sával. A nagytakarításhoz a la­akció Tarjánban kók és a lakásszövetkezetek se­gítségét is kérik. Ennek azért is fontos szerepe van, mert csak az ellopott kukafedelek pótlása 6 millió forintba kerül. NÓGRÁDBAN IS MINDIG MÉRNEK - ELFOGADHATÓ A HÁTTÉRSUGÁRZÁS Atomfélsz: Csernobil után - Mohi előtt? Mintha lecsengőben lenne a szomszédos szlovákiai mohi atom­reaktor építésével kapcsolatos - indokolt (?) félelemből fakadó - tiltakozó hullám. A világ különböző részein előforduló kisebb balesetek azonban rendre fellobbantják a szunnyadni látszó fe­szültséget. Mindent egybevéve jogos a kérdés: vajon milyen gyorsan szereznénk róla tudomást, ha hozzánk közelebb vagy tőlünk távolabb bekövetkezne valamiféle atomtragédia? baleset esztendejében ezek száma elérte a 27 ezret, zömük az alapvető élelmiszerekre ter­jedt ki. Kezdetben a háttérsu­gárzás meghaladta a megenge­dettet, utána fokozatosan le­csökkent az elfogadható szintre. Felkerestem Salgótarjánban, a Nógrád Me­gyei Ál­lat-egészségügyi és Élelmiszer-el­lenőrző Állomá­son Olasz Pál radiológus mér­nököt, és meg­kértem, vála­szoljon a témá­val kapcsolatos kérdéseimre, il­letőleg mutassa be ez irányú te­vékenységüket a megye lakossá­gának.-A csernobili katasztrófa után elterjedt a hír, miszerint nem­csak átfutott raj­tunk, hanem erős is volt a rá­dióaktív sugárzás. Milyen kö­vetkezményei voltak a történ­teknek?- Az atomreaktor balesete következtében sokféle rádióak­tív izotóp került a környezetbe: a levegőbe, a vizekbe, a talajba, a növényekbe, majd az élelmi­szerekbe. Ezt megelőzően mi már készültünk rá, hogy egy korszerű, országos mérőhálózat részeként kialakítsuk radioló­giai laboratóriumunkat. Cser­nobil ezt a folyamatot felgyor­sította. A szükséges műszereket betelepítettük az üresen álló épületrészbe, s megkezdünk a munkát. Tudvalévőén minden­kor van háttérsugárzás, de eb­- A mohi atomreaktor építése nagy tömegtiltako­zást váltott ki, jelenleg is gyűjtik az alá­írásokat a munkálatok leállítása ér­dekében. Szakemberként miként ítéli meg a kiala­kult helyzetet?- Egy jól megépített erőműnek ki­fogástalanul kell működnie. Valamennyi­ünk kívánsága, érdeke ez. Mi sem örülünk annak, hogy megyénk közvet­len szomszédságában atomre­aktort akarnak üzembe he­lyezni.-A téma kapcsán, hogyan tudná a megye lakosságát meg­nyugtatni?- Az atomsugárzást folyama­tosan mérjük és nyilvántartjuk. Az eredmények jelenleg ked­vezőek. Amennyiben azokban bármilyen változás bekövet­kezne, azt észlelnénk, s a főha­tóságunknak azonnal jelez­nénk. A főhatóság szakemberei pedig országosan megtennék a szükséges intézkedéseket, és azokról időben tájékoztatnák az ország - köztük Nógrád megye - lakosságát. Venesz Károly Olasz Pál: Egy jól megépített atomerőműnek kifogástalanul kell működnie fotó: rigó Tibor ben az időben a szokásos dózis többszörösét mértük, holott Csernobil tőlünk távolabb van. Azóta is folytatjuk a méréseket. Vizsgálódásunk az egész táplá­lékláncra - talajra, a takar­mányra, az állatra, az emberre - kiterjed. Ellenőrizzük a legfon­tosabb alapvető élelmiszereket, az élelmiszer-alapanyagokat: a tejet, a húst, a gabonát, a leve­les zöldségféléket, a gyümöl­csöket. Tekintet nélkül arra, hogy belső fogyasztásra szán­tak, avagy külföldre kerülnek. Ezzel egy időben és átfogó jel­leggel - hasonlóan az ország további tizennyolc megyéjéhez és a fővároshoz - mérjük a hát­térsugárzást is. A csernobili Állásajánlatok a megyeszékhely térségében Kokova Kft., Bp., XVI., Mar­git út 114. - 8 fő autófényező (Ikarus), 20-40 ezer, 6 fő autó- vili. szerelő (busz), 20-40 ezer; Ligeti Kft., 2639, Nagybányai út 5. - 5 fő műbútorasztalos, 15-20 ezer; Ondrék Alfréd, Salgótarján, Irinyi J. u. 20. - 2 fő bútorasz­talos, havi 12 600-16 000; Kazinczi Sándorné vállal­kozó, Salgótarján, Gazdaság u. 5. - 5 fő varrónő, havi 12-18 ezer, 1 fő betanított varrónő, 10 500-25 000; Traumtex Gyártó és Keres- kedelm. Kft., Etes, Művelő­dési út 1. — 11 fő szabó-var­rónő, 13-20 ezer, 5 fő betaní­tott varrónő, 12 200-18 000; Salgótarjáni Acélárugyár Rt., Salgótarján, Borbély L. út 2.- 2 fő épületbádogos, 18-30 ezer’ N+N Agro Kft., 3162 St., Kos­suth u. 32. - 2 fő baromfi-fel­dolgozó, havi 12 200-18 000; Centrum Áruházak Rt., Sal­gótarján, Rákóczi út 55. - 1 fő élelmiszer-eladó, 12 500-15 000, 1 fő műszakicikk-eladó, 12 500-15 000; Nógrád Kereskedelmi Rész­vénytársaság, Salgótarján, Rákóczi u. 38. - 1 fő önk. pénztáros, 13-16 ezer, 1 fő bi- zományiegység-vezető, 25-30 ezer, 1 fő élelmiszerbolt-vezető h., 20-23 ezer; Perfekt Guard Kft., Salgótar­ján, Ötvözetgyár - 3 fő portás, recepciós (nyelvismerettel), 15—25 ezer; Elektronikai és Mechanikai Ter., Szécsény, Rimóci út - 10 fő betanított munkás (női), 16- 21 ezer; . BRG Rádiótechnikai Rt., Salgótarján, Csokonai út 27.- 48 fő kábelkonfekcionáló (női betanított munkás), 16-21 ezer, 1 fő üzemmérnök (gépész, villamos), 35^10 ezer; Hídvégi Kft., Salgótarján, Baglyasi u. - 4 fő betanított présmunkás, 13-16 ezer; Mahir, Salgótarján, Kassai sor 2. - 14 fő üzletkötő, 22-25 ezer; Glória Biztosító Rt., Eger, Széchenyi u. 1. - 20 fő üzlet­kötő, 4 fő ügynök, 70-80 ezer forint; Európa Biztosító Rt., Salgó­tarján, Fő tér 1. - 50 fő üzlet­kötő (jutalékos). Salgótarján és környéke Röviden Karancsberény - Főként a tervezett gázberuházás ér­dekelte a nemrégiben meg­rendezett falugyűlésen a helybelieket. A téma kap­csán megkérdezték például, hogy hol tart a program elő­készítése, várhatóan mennyi lesz a közműfejlesztési hoz­zájárulás, s a mellékutcák­ban kiépítik-e a vezetéke­ket? A fórum másik fontos témája a költségvetésről, va­lamint a választások óta el­telt időszak önkormányzati munkájáról szóló polgár- mesteri tájékoztató volt. Karancslapujtő - Mintegy ötvenmilliós költséggel még decemberben elkészült a majdan három falut ellátó szennyvíztisztító a község­ben, egy szentesi cég kivite­lezésében. Az időjárás miatt azonban csak március 30-án próbálják ki, hogyan műkö­dik a vízzel feltöltött rend­szer. A tényleges üzeme­lésre még jó ideig várniuk kell a beruházóknak, hiszen a hálózatépítés még hátra van, bár erre a célra már be­nyújtották a pályázatot. Szilaspogony - A nyers- anyagárak emelkedése miatt márciustól átlagosan min­tegy tíz százalékkal kell többet fizetni a szociális ét­keztetésért a településen. Kazár - Nyugdíjas-találko­zót rendez március 24-én 16 órától a falu művelődési há­zában a Váci Kötöttárugyár helyi gyáregysége. A szer­vezők százhatvan vendéget várnak a rendezvényre: megajándékozzák a meghí­vottakat, s a szórakoztatá­sukról is gondoskodnak. Az oldalt szerkesztette Kolaj László Hétfői lapszámunkban Balassagyarmat és környéke Kevés a pénz - Újabb szigorító intézkedések Salgótaijánban Salgótarján idei, 2,5 milliárd forintos költségvetésében még mindig alapvető problémának tartják az önkormányzat veze­tői, hogy 80-83 százalékot visz el az intézmények működtetése, és mindössze négy-öt százalékot tudnak 1995-ben beruházásra, felújításra fordítani. Ez utóbbi azt jelenti, hogy csak a közvet­len életveszély elhárítására jut majd pénz a megyeszékhelyen. Az általános tartalékot a je­lenleg még nem ismert kor­mányzati intézkedések miatt emelték 30-ról 40 millió fo­rintra. Egyetlen intézményt sem veszélyeztet az ellehetetlenü­lés, bár valamennyi ágazatot érint a 145 milliós hiánynak alárendelt szigorítás. Kimond­ták azt is: ez a költségvetés még semmilyen kitörési pontot nem tartalmaz, ennélfogva további szigorításokra van szükség. Kérdésünkre Puszta Béla polgármester úgy fogalmazott: a lakosságot közvetlenül érinti, hogy a szociális támogatásokat a tavalyi szinten tudják tartani. Az önkormányzat a saját nehéz helyzetéből adódóan nem ró terheket a lakosságra, és min­dent megtesz, hogy a működési kiadások visszafogásával költ­ségvetési fedezetet teremtsen a folyamatos karbantartások, re­konstrukciók elvégzésére. Áttételesen ugyanakkor mindenki érzi a még meg nem oldott feladatok hiányát. Ebben az esztendőbe a lakossági társu­lásos gázberuházások támoga­tásán túlmenően alig van lehe­tőség a fejlesz­tésre. A költség- vetésben meg­fogalmazotta­kon túl hátra van még né­hány olyan döntés, ame­lyet az előző önkormányzat nem hozott meg. Újra kell tehát fogal­mazni a lak- bérrendeletet, dönteni kell a lakbérek eme­léséről. Évi 95 mil­lió forintjába kerül az ön­kormányzat- Az idén átkötik a Salgó úti kolóniák ivóvízvezetékét f.otó: v. a. nak a bérlakásállomány fenn­tartása, miközben csak 30 mil­lió forintos bevételre tesz szert. Mérsékelni kell a különbséget a két összeg között, erre a közel­jövőben sor is kerül. Az összes működési terüle­ten végig kell nézni, hogy a törvényben előírt feladata kap­csán mennyiségben és minő­ségben milyen intézményszer­kezetben gondolkodik az ön- kormányzat. Salgótarján vezetői a területi differenciálást szeretnék elérni a kormánynál, hiszen a térségi válsághelyzet szűkíti a bevéte­leket és a gazdasági lehetősé­geket. Ebből következően al­kalmazni kell tehát a koalíciós programban megfogalmazott területi kiegyenlítő rendszert. D. I.

Next

/
Thumbnails
Contents