Nógrád Megyei Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-04-05 / 30. szám
6. oldal Közélet - Kultúra 1995. február 4., szombat NAGY ERVINNÉ MADÁCH-DlJAT KAPOTT Megjelenésre vár egy nagyszerű könyv Nagy Ervinné az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar-történelem szakán végzett 1956-ban. Olyan kiváló tanárai voltak, mint például Szabó Árpád és Szabad György. Az egyetem elvégzése utáni évben került Balassagyarmatra a friss diplomás tanár. Néhány hónapig az egyik általános iskolában tanított, majd a nagy múltú Balassi gimnázium következett. Azóta egyhuzamban ebben az intézményben dolgozik. Nagy Ervinné nyugdíjasként is nagyon szeret tanítani, mondhatni, született pedagógus.- Nem unja még?- Amit az ember szeret csinálni, azt nem lehet megunni. Mindig találok valami újat a tanításban, mindig ösztönöz valami a kutatásra. Jelenlegi munkám nem választható el a tanári, munkámtól.-Sok-sok tanulmányt, cikket publikált élete során!- A hetvenes években kezdtem el a szakmai, didaktikai munkáimat publikálni. Büszke vagyok arra is, hogy Balassagyarmaton a fakultációs programnak én voltam az első munkása. Előadások sorozatát tartottam itthon és külföldön.- Mikor kezdte izgatni Madách?- Mindig is érdekelt a szellemi óriás munkássága. Megkapó volt számomra Szabó József hallatlan nagy gyűjtőmunkája, de néhány kollégám Madách iránti elkötelezettsége is hatott rám. A Tragédia minden újraolvasása új gondolatokat ébresztett bennem.-Mi jelentett fordulópontot ebben a szerelemben?- A nyolcvanas évek elején a tanítványaimat felkészítettem vetélkedőre. Ehhez bele kellett ásnom magam a Ma- dách-irodalomba. Késztetést éreztem a mélyebb ismeretek megszerzésére. Minél jobban elmélyedtem az anyagban, annál több nyitott kérdésre találtam. A másik fordulópont az volt, hogy elmentem Réti Zoltán egyik kiállítására, megnéztem a Madách-akvarelleket. Álma, hogy felélesztik egyszer Balassagyarmaton a Madách-társaságot Az a kép fogott meg, amelyben Réti Zoltán a nógrádi tájba álmodta bele a Tragédiát.- Elkezdődött a kutatás?- Igen. így jutottam el a Széchenyi levéltárba. Szerencsém volt, mert olyan területre bukkantam, amely gyakorlatilag feltáratlan. Ez pedig nem más, mint a tájábrázolás Madách művében - a nógrádi táj ábrázolása. Felkerestem dr. Kerényi Ferencet és dr. Praz- novszky Mihályt, az ismert Madách-kutatókat. Ők biztattak arra, folytassam a munkát. Kutattam és felfedeztem a tájábrázoló Madáchot. Kiderült, hogy a Madách-rajzok önállóan még soha nem jelentek meg. Ennek a száma rendkívül nagy: 54 rajzról és nyolc képről van szó. Erről szóló tanulmányommal a Madách irodalmi pályázaton díjat nyertem.-Könyv alakban mikor találkozhatunk ezzel a rendkívül érdekes munkával?-Három éve vár megjelenésre a kézirat, sajnos nem sikerül kiadót találnom. Nem értek a menedzseléshez, nem értek a szponzorok szerzéséhez. Lehet, kényelmes magatartás, de én arra vártam és várok most is, hogy jelentkezik egy kiadó. Tudom én, hogy mostanság a divatkönyvek a menők, ez pedig egy szűkebb kör érdeklődésére számíthat csak.-Nem próbálkozott pályázatokkal?- Dehogynem - a Mecénásnál kétszer próbálkoztam, de a pénztelenségre éhivat- kozva mind a kétszer elutasítottak.-Azt gondolná az ember, hogy a gyarmati önkormányzat kapva kap a nagyszerű le- - hetőségen, és segít. Az is az ön malmára hajtja a vizet, hogy az elmúlt négy évben és az elkövetkező négy évben is a művelődési bizottság tagja. Nem segítenek?- Szeretném, ha segítenének. Bejelentettem, hogy kész a könyv, de pozitív válasz idáig nem érkezett.-Milyen álmokat dédelget még magában?- Olyan Madách-kutatási centrumot szeretnénk kialakítani, ahol számítógépre vinnénk az összes anyagot. Továbbra sem mondtam le azon álmomról, hogy Balassagyarmaton felélesszük a Madách-társaságot. Ádám Tamás Fővárosi kulturális kínálat Vácott Aki élvonalbeli művészek műsorait szeretné élvezni, annak nem kell feltétlenül Budapesté utaznia. Itt van a szomszédos Vác. A Madách Imre Művelődési Központ néhány februári rendezvényét ajánjuk példaként a szórakozni, művelődni vágyók figyelmébe. Febmár harmadikán délelőtt 10 és 11 órakor az Európa- szerte jól ismert Musica Humana Kamarazenekar ifjúsági hangversenyét vezényli Farkas Pál. Hetedikén 19 órakor a Zámbó Jimmy's Roussos koncertre borsos árat kémek. Személyenként 600 forint a belépődíj. Két nagyon érdekes kiállításért is érdemes betérni a házba, melyek naponta 14—20 óra között tekinthetők meg. Az aulában látható Rákosiné Kulich Gyöngyvér festőművész tárlata. Olaj- és temperafestményei afelől árulkodnak, hogy a rajzot tanító pedagógusnő és tanár férje nem véletlenül telepedett le a Börzsöny hegység lejtői alatt, az Ipoly folyó közelében fekvő, valóban festői szépségű Bemecebarátiban. A tájfestő művész képeiből a határtalanul egységes Dunakanyar, Börzsöny, Cserhát vidékének szeretete árad. Templom áll a szelíd hajlású nógrádi dombok tetején is. Legszebb képe a hollókői utcarészlet, de vonzotta őt a dalmát hangulatú Szentendre gyönyörűsége is. A művelődési központ emeleti galériájában arra találhatunk bizonyítékot, hogy mindennapi viseletűnkön tovább él, vagy inkább élhet, nem archaikus formájában a népművészet. Gisztl Anna és Szalai Zsuzsa tervezők a budapesti Pruszlik Népi Iparművészeti Társulás selyem, karton, flanel női ruhakölteményein teszik mindezt láthatóvá, február 21-ig. Ez lesz a zárónap, amikor a kiállítási tárgyakat meg is lehet vásárolni. " K.T.I. SORTÜZPER: AZ ÍTÉLET NAPJA GYURIÁN TIBOR KÉPRIPORTJA Tizenkét idős ember a vádlottak padján Egyet a papának ... - Közhelyszámba megy, hogy a lelkes apukák puszta „önzésből” szívesen ajándékozzák meg fiúgyermekeiket modellvasúttal. Azonban, ha elnézzük a nagy mozdonyokra megtévesztésig hasonlító zakatoló játék vonatokat, már érthetőbb a dolog. „Vendégségben” az országgyűlés elnökénél A minap a Magyar Országgyűlés elnöke, dr. Gál Zoltán invitálta meg a Parlamentbe a megyei lapok főszerkesztőit, felelős szerkesztőit. Kötetlen beszélgetést ajánlott, melynek keretében minden formaság, pláne protokoll mellőzésével lehetett faggatni őt, persze nem úgy általában a világ dolgairól, hanem a hazai törvényhozás munkájáról. Nem véletlen, hogy a házelnök vidéki újságírókkal akart találkozni, hiszen mint ő is utalt rá, a lakosság döntő többsége nem a fővárosban él, s egyáltalán nem közömbös a parlament számára, hogy milyen képet alakítanak ki tevékenységéről azok az olvasók, — mintegy hárommillió- nyian -, akik kezébe a megyei lapok eljutnak. Annál is inkább, mert a parlament - vallotta be őszintén Gál Zoltán - a népszerűségi lista vége felé foglal helyet, mögötte már csak a pártok kullognak. A kedvezőtlen értékítélet nem utolsósorban a helyszíni tévéközvetítések nyomán alakult ki az emberekben, ezért joggal vetődött fel a kérdés: tervezik-e a továbbiakban is az egyenes adásokat, amelyek hű lenyomatai a zsákutcába torkolló vitáknak, a képviselők egymás iránti indulatainak? Gál Zoltán szerint nem a közvetítéseket kell megszüntetni, hanem olyan jogalkotói folyamatot kibontakoztatni, ami alapján azt érzékelik az állampolgárok, hogy az általuk választott országgyűlés felelős munkát végez annak érdekében, hogy az ország kilábaljon a jelenlegi nehéz helyzetéből. Ugyancsak a tévéből tudni, hogy esetenként kevesen vannak jelen a plenáris üléseken a képviselők. Tervezik-e a szigorúbb számonkérést? - szólt az újabb kérdés. Igen -mondta az elnök, de azt is hozzátette, hogy véleménye szerint továbbra is az lesz a döntő a képviselők munkájában, hogy milyen szoros kapcsolatot tartanak választóikkal, mit tesznek az érdekükben. Ennek kapcsán került terítékre a képviselői fizetés is, amelyet - a közvélekedéssel ellentétben - Gál Zoltán nem tartott magasnak. Nem kedvez - tették szóvá többen is - a parlament tekintélyének, hogy az úgynevezett napirend előtti hozzászólásokat egyesek - leginkább Tor- gyán József - szinte saját intézményüknek tekintik. Ezzel Gál Zoltán is egyetértett, de magát a lehetőséget jónak értékelte. Tapasztalatai szerint sokan illúziót táplálnak a parlamenti munkával szemben. Nem ismerik a kormány és az országgyűlés viszonyát, s azt hiszik, hogy csupán a képviselőkön múlnak az árak vagy a nyugdíjak. Gál Zoltán azzal a reménynyel búcsúzott az újságíróktól, hogy e beszélgetés valamit segít a parlamentről való reális kép kialakításában ... Csongrády Béla
