Nógrád Megyei Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-04-05 / 30. szám

1995. február 4., szombat 5. oldal Salgótarján És Környéke Berényben - szolgálatban Azt mondja a karancsberé- nyi jegyző, különösen fon­tos, hogy az elszegényedő falvak legalább a kulturális élet terén érezzenek egy kis gazdagságot. Ilyen megfon­tolások játszottak közre ab­ban, hogy az alig ezer lelket számláló településnek - igaz, napi hat órában, igaz, kapcsolt munkakörben - főállású népművelője van. Urbán Róbertné a hivatal- segédi teendők - erre volt az önkormányzatnak két évvel ezelőtt státusza - ellátása mel­lett végzi a könyvtári munkát, gondoskodik a községbeliek szórakoztatásáról. Végzettsé­gét tekintve amúgy vegyész lenne a hölgy, csakhogy a szénbányák felszámolása után nem akadt végzettségének megfelelő munka a közelben.- A tarjám kulturális lehe­tőségeket, akár egy mozi­vagy színielődást alapul véve, nem tudják megvenni az em­berek, vagy csak kevesek - mondja a faluja jövőjéért ag­gódó fiatalasszony. - A mos­tanra már állandósult gondok feledtetésére kell egy jó nap, legalább havonta egyszer, amiért nagyon hálásak az em­berek. Az utóbbi időben sen­kinek nem kell könyörögni egy kis közösségi munkáért; az első hívó szóra összejön mindig húsz-huszonnöt köz­ségbeli, még az idősek sem restek a faluért munkálkodni.-Persze szegény az eklé­zsia, mint a legtöbb helyen - veszi át a szót Svecz István, aki alig két hét óta a heré­nyiek jegyzője. — Ezért is gondoltunk arra, hogy valami­lyen kulturális egyesületet alakítunk. Akkor ugyanis sokkal nagyobb eséllyel ve­hetnénk részt különféle pá­lyázatokon, amik pénzt hoz­hatnának a kulturális progra­mok színesítésére. Talán a hagyományőrzést lenne a leg­célszerűbb ápolni. Az egészen rövid ideje itt dolgozó jegyző meg­lepő alapos­sággal kiis­meri magát az itt élők között. Somoskőújfa­lun él, a Nóg- rád Megyei Gyermekvédő Intézetben volt igazgatóhe­lyettes, és nemrég vég­zett felsőfokú szociálpoliti­kai és szaki­gazgatás-szer­vező szakon. Bár - mint mondja - nem tudott egyebet Berényről, mi­előtt ide került volna, csak annyit, hogy festői a kör­nyezete, hogy az aprófalvak közé sorolják, hogy lakos­sága, mint más hasonlóénak, elöregedőben van, hogy még a megyei átlagot is megha­ladja a munkanélküliek száma. Ez az arány ma Be­rényben az aktív korú lakos­ság hetven százalékát sújtja.- Én kihívásnak éreztem a feladatot. Különben is moz- gós típus vagyok. Annak ide­jén márianosztrai lakosként sem ragadtam a szénbánya fenekén, a büntetésvégrehaj­tás területén dolgoztam, majd pedagógia-földrajz szakot vé­geztem. Azt sem foghatja rám senki, hogy azokhoz tarto­zom, akiknek három legfőbb ellenségük van: a hideg, a me­leg meg a munka — sorolja, s látva értetlenségemet magya­rázza is: - Azt szokták ugyanis bizonyos körökben mondani, hogy azok telepsze­nek falura, akiknek a fentiek nem ellenségeik. Egyébként az új jegyző tö­rekvése - akárcsak a szintén újonnan választott polgármes­teré, Imrék úré - arra irányul, hogy a községháza vissza­kapja hajdani tekintélyét, az itt élőkben tudatosuljon, a hi­vatal értük van, őket szol­gálja. Tuza Katalin Svecz István: A mi falunkban a hagyomá­nyőrzést célszerű ápolni SALGÓTARJÁNI ZENETANÁRNÖ VOLT KOÓS JÁNOS ELSŐ SZERELME „Meglepetésbomba” a televízióban „Kislány a zongoránál” - Virág Lászlóné salgótarjáni otthonában kálók, akkor nem kell beszélni.- Végül is, mi (vagy ki) győzte meg, hogy vállalja a fel­lépést?- Maga a műsorvezető. Személyesen hívott fel, és min­den segítséget megígért. Neki legyen mondva, ezt meg is adta. Mind a próbákon, mind a beteg gyermekét a túlvilágra segítő édesanyával készített. Ekkor rendkívül korrektnek, ta­pintatosnak mutatkozott.) A show-ban azonban gyak­ran elragadtatja magát, túlzá­sokba esik és szórakoztatás cí­mén ízléstelen is olykor-olykor. (Esztergályos Cecília férjeinek biakra nézve. Szórakoztató, jó hangulatú, de mértéktartó, kul­turált volt mindvégig. A kelle­mes emlék felidézését jó szívvel nézhették végig Koós János szerettei éppúgy, mint Oravecz Etelka hozzátartozói és nógrádi barátai, ismerősei.- csongrády ­Oravecz Etelka (Folytatás az 1. oldalról) Egyáltalán nem. Sokáig sza- bódtam, tartottam a közvéle­ménytől, a nyilvános szereplés­től. S ezt meg is írtam levélben, amelyből a helyszíni műsorban lényegesen többet idéztek, mint a tévébeli változatban.- De hiszen Önnek nem ide­gen a közönség?- Az igaz, de amikor muzsi­Kupsa János felsorakoztatása bizony ebbe a kategóriába sorolható volt.) Nos, a csütörtöki show az üdítő kivételeket gyarapítja. Nem tudni, hogy ebben mennyi szerepe volt a műsorvezetőnek, Koós Jánosnak vagy vendégei­nek, köztük éppen Virágné Oravecz Etelkának. Mindenesetre ez az adás akár minta is lehetne a továb­......I j anuár 21-ei felvételen rendkí­vül szívélyes, udvarias volt ő maga és az egész stábja is.-Szavaiból azt veszem ki, hogy végül is egyáltalán nem bánta meg, hogy hagyta magát neggyőzni.- Pontosan így van. Annyira kellemes, szép élmény volt az egész, hogy sajnáltam volna, ha kimarad az életemből.- S mit szólt mindehhez a férje?- Semmi ellenvetése nem volt. Tudott a gyermekkori kapcsolatunkról. S ismerte is Koós Jánost, többször is talál­koztak.- Köszönöm a beszélgetést és gratulálok a tévébeli szereplé­séhez. * Friderikusszal - visszatérte óta - tele van a televízió. Kö­vethetetlenül sokféle műsort csinál. Általában azok a job­bak, amelyekben komoly té­mákkal foglalkozik. (Ilyen Az én mozim vagy az a drámai erejű beszélgetés, amelyet a halálos így írnak a tarjáni Gagarin A salgótarjáni Gagarin Általá­nos Iskola tanulói hosszú idő óta .sikeresen szerepelnek a vers- és prózaírói pályázatokon is. A tehetséggondozás ered­ményeként a legkülönbözőbb művészeti ágakban tudhat ma­gáénak kiemelkedő eredmé­nyeket az iskola, ahol most így írunk mi címmel alkalmi kiad­ványt jelentettek meg. A füzet a legjobb diákírók és költők írásait tartalmazza. A decemberben kiadott kis iskolai irodalmi antológiában Csiszár Franciska, Rozgonyi Eszter, Lakatos Klára, Bratinka Zsolt, Feledi Petra, Csincsik Andrea, iskola diákjai Hardy Zsuzsa, Barra Judit, Pál Anna, Varga András, Bujtás Szilvia, Háry Katalin, Juhász Zsófia prózai írásai, köztük sok emlékezetes kirándulás és más esemény leírása, illetve Kollár Agnes, Juhász Zsófia, Lakatos Zsuzsa és Mariányi Bianka ver­sei olvashatók. Salgótarján és környéke Röviden Karancsberény - Ko­vács Ernő emlékversenyt rendeznek ma a kultúrház- ban. Reggel 8 órakor kez­dődik a lövészet, majd sakkversennyel, malomjá­tékkal, súlyemeléssel és asz­talitenisszel folytatódik á program. 18 órakor hirdetik ki az eredményeket, és ek­kor kapja meg a díjat az év legjobb labdarúgója is. Salgótarján - A dolgo­zók középiskolájában, a vá­ros második legnépesebb tanintézetében befejeződtek a féléves vizsgák. Két hét alatt 24 osztályban 550 ta­nuló írásban és szóban adott számot elméleti és szakmai felkészültségéről. Számosán a munka mellett újabb szak- képesítés megszerzését tűz­ték ki célul. Újszülöttek - A Nógrád Megyei Madzsar József Kórházban született gyer­mekek 1995. január 26-tól: MIHÁLYGERGE: Egyed Ádám (szülők: Egyed Attila és Somoskői Mel­inda); SALGÓTARJÁN: Oravecz Dénes Zoltán (szü­lők: Oravecz Zoltán és Végh Zsuzsanna); Marc sok Renátó (szülők: Hranek Róbert és Marcsok Mónika) BÁRNA: Gajdár Tibor (szülők: Gaj­dár József és Torják Erzsé­bet) SZÉCSÉNY: Pásztor Dóra (szülők: Pász­tor Vince és Kormány Zsu­zsanna) ISTENMEZEJE: Simon Anett (szülők: Simon Albert és Kovács Andrea) Az oldalt szerkesztette Sulyok László Hétfői lapszámunkban Balassagyarmat és környéke Szociális otthon Baglyasalján? Baglyasalján 1998-ban kezd­het dolgozni teljes kapacitás­sal a szociális otthon az Erkel út 31. szám alatt. A salgótar­jáni önkormányzat a beruhá­zás 50 millió forintos terve­zett költségéből saját forrás­ként 10 millió forintot biztosít 1996-97-98-ban. Az önkormányzat 1994 tava­szán előszerződést kötött a bu­dapesti bejegyzésű DÜNE Kertbarát Kft.-vel a szolgáltatás megvalósítására, Ehhez a meg­egyezéshez nyáron Nógrád Megye Közgyűlése is hozzájá­rult. A Népjóléti Minisztérium­hoz benyújtott pályázatra pénz­hiány miatt félmillió forintot kapott a kft. a kért nyolcmillió helyett. így - bár készen volt a részletes dokumentáció - a komplex beruházási programot nem tudták terv szerint meg­kezdeni. December 30-án jelent meg a Népjóléti Minisztérium közlö­nye az 1996-ban indítható ön- kormányzati szociális beruhá­zások címzett támogatásáról, 1995. január 31-i benyújtási ha­táridővel, erre adott be január 30-i döntésével pályázatot az önkormányzat. A majdani intézmény alsó szintjén orvosi rendelőt alakí­tanak ki. Harminchat személyt tudnak elhelyezni az első és második szinten, egy-két férő­helyes fürdőszobás lakrészek­ben. Századagos szociális konyha és 20 fős idősek klubja, valamint egészségügyi, pszic­hológiai és jogi tanácsadás is működik majd az otthonban az elképzelések szerint. Mindez attól függ, hogy az 1996-os állami költségvetésben a címzett támogatások kereté­ben támogatják-e a pályázatot. Ha igen, a komplex beruházás 1996-97-ben valósulhat meg, és 1998 első felében indulhat tel­jes kapacitással. Salgótarjánban és környékén 140-en várnak szociális otthoni elhelyezésre. A DÜNE Kft. és az önkor­mányzat közötti szerződés sze­rint az önkormányzat eredeti áron visszavásárolhatja az in­gatlant, amennyiben nem való­sul meg a szociális otthon. Az otthon működtetéséről a pályá­zat elnyerése után döntenek. Nyitott kérdés maradt, tudja-e valaki fedezni az 50 milliós be­ruházási költséget a pályázat sikertelensége esetén. D. I. Még két pavilon vár gazdára Ka ránc slap uj tőn - A falu közepén négy pavilon épült. A közterületen álló elárusítóhelyek közül eddig egy kelt el, virágot kínálva. Egy másik tevékenységére folyamatban van az engedély, amiben húst, hentesárut mérnének.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents