Nógrád Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-24 / 20. szám
1995. január 24., kedd 5. oldal Rétság Es Környéke Nem érdem a tájékozatlanság R étságon az egyik városkörnyéki település polgármesteri hivatalának előadójával beszélgettem. Pontosabban arról érdeklődtem, hogy olvasta e lapunkban azt az írást, amelyben elsősorban javaslatára egy őt és szőkébb környezetét érintő ügyet írtam meg.- Nem olvasok újságot - mondta a köztisztviselő szinte büszkén. - Annyi más fontosabb van... E jelenség napjainkban egyre divatosabb lesz: kérkedni azzal, amit tulajdonképpen restellni kellene. Igaz egy újság színvonala lehet ilyen és olyan is. Ám bizonyos helyeken dolgozóknak tájékozódniuk kell. Információt szerezni, problémákról tudomást venni, még akkor is ha éppen az újságíró nem neki szimpatikus stílusban írta meg mondanivalóját.-Nem olvasok újságot - így a rátarti kijelentés. A baj csupán az, hogy mi pedig részint az önkormányzati tisztségviselőknek, gazdasági vezetőknek is írjuk azokat a cikkeket, amelyekben hiányosságokat tárunk fel. Az illetékesek ezekből képet kaphatnának, bizonyos betegségi gócokról, jelenségekről, amelyeken talán éppen nekik kellene változtatni szőkébb környezetükben. Elküldhetnénk akár postán is az illetékeseknek az írást. Ám ez nem ugyanaz és csupán csak egy személynek szólna. Más újságot és más levelet olvasni. Az információk naprakész tudomásul vételét vajon kell-e hangsúlyozni? Túlzás, de valamikor voltak kötelező sajtófélórák, ezek rendezése szerencsére már a múlté. De, hogy helyette ez következzék? Ezt nem lehet nyugtalanság nélkül tudomásul venni, s főként nem kommentár nélkül elfogadni. Az ember már-már tépelő- dik, nincs-e összefüggés a „nem olvasok újságot” és a dolgok lagymatag ügyintézése között. L ehet, hogy nincs, de a fordítottjáról sem győződtem meg.- surányi Télen is van dolguk a vadászoknak - Járják az erdőt, a mezőt. Nem csak vadásznak, hanem olykor az etetőket is meg kell tölteniük élelemmel. Álláslehetőségek a térségben A Nógrád Megyei Munkaügyi Központ rétsági kirendeltségének állásajánlatai: Ramona Finomkötöttáru Szövetkezet, Nagyoroszi: 10 fő varrónő, 10 260-14 000, Tereskei Általános Iskola: 1 fő általános iskolai tanító, 20 000, Nógrád Általános Iskola: 1 fő képesítés nélküli pedagógus, az alkalmazás feltétele középfokú német nyelvvizsga, 15—18 000, ÁB-AEGON Általános Biztosító Rt., Rétság: 6 fő ügynök jutalékos rendszer, feltétel érettségi bizonyítvány, 15-50 ezer, Rétsági honvédség: 20 fő továbbszolgáló sorkatonai beosztások betöltésére, követelmény legalább általános iskolai végzettség és sorkatonai szolgálat teljesítése, 18-20 000, Gevege Kkt. varrodája, Becske: varrónőket alkalmazna, betanított és bedolgozó formában is, 15-22 000 forint. KIHASZNÁLATLAN KAPACITÁS A GLÓBUSZBAN Újabb leépítéssel nem számolnak Negyedszázaddal ezelőtt az úgynevezett zöldmezős ipartelepítések egyike volt a Glóbusz Nyomda Részvénytársaság rétsági gyáregysége. Ma is, akárcsak alapításkor ez a legtöbb embert foglalkoztató üzeme a városnak. Bár az épületrészek itt-ott felújításra, renoválásra szorulnak, az indulásnál még korszerűnek számító berendezések jelentős része is cserére szorulna. ségő papírra készíthetők. Ám a vevőkör többsége nem tudja a drágább csomagolóanyag értékét is érvényesíteni a terméke árában. így a felhasznált, környezetbarát anyagoknak több A nyomdában kézi ragasztással állítják össze a különböző dobozokat A korszerűsítésre az évek óta rendszeresen elért szerény nyereségből kevés jut. Ugyanis a gyáregység nem önálló. A munkavállalástól, a gyártáshoz szükséges szerszámoktól kezdve az összes adminisztráció a budapesti központban történik. így a rétsági kollektívának sem a jelene, sem a jövője nincs a kezében. Az esetleges privatizációs elképzelésekről sincsenek pontos ismereteik. Bár azt vallják itt adottak a szakemberek, a gépek, a termékek és a piac, és bárhogy alakuljanak is a tulajdonviszonyok egy stabilan működő üzemet csak nem zárnak be. Pál György megbízott igazgató tájékoztatása szerint a gyáregységben alapvetően do- bozjellegű csomagolóanyagot állítanak elő, évente 1500-2000 tonna papír felhasználásával. A rétságiak látják el az országot szifonpatron dobozokkal. Számtalan élelmiszeripari termékek csomagolóanyaga kerül ki innen. Gyártanak még egyebek között mosóporok, műszaki cikkek csomagolására alkalmas tetszetős dobozokat. Legnagyobb megrendelőik közé tartozik a Parmavit Rt., a szarvasi Agrár Rt. és a répcelaki sajtgyár. Berendezéseik elsősorban szériamunkák készítésénél gazdaságos, ennek ellenére kisebb megrendeléseket is szívesen vállalnak. Alapanyag-felhasználásukat partnereik határozzák meg. Ők döntik el, hogy milyen, hazai vagy import anyagból készüljön a termék. Igényesebb, tetszetős nyomatok elsősorban a külföldről behozott, jobb minőmint hetven százaléka hazai alapanyagú. Év elejétől folyamatosan érkeznek a megrendelések. Ennek ellenére termelőkapacitásuk egyharmada van kihasználva. Korábban három, jelenleg egy műszakban dolgozik a kollektíva. Nyolcvanöt dolgozóval üzemel a nyomda. Több mint egy éve a megrendelések csökkenése miatt nagyobb létszámleépítés volt. Csökkentették az inproduktiv létszámot. Akiknek a korábbi leépítések miatt többet kellett dolgozni azok tizenöt-húsz százalék béremelést kaptak. Úgy tűnik viszont ebben az esztendőben nem lesz olyan nyereséges a termelésük, hogy egy újabb béremelés alapját megteremtsék. S. J. MÉG NINCS VEGLEGES DÖNTÉS Három község - közös intézmények Felsőpetény, Nőtincs, Ősagár d: e három község önkormányzata évek óta több intézményt is közösen működtet. A megállapodás alapján ezek közé tartozik a nőtincsi általános iskola, a napközi, valamint az ősagárdi szilárdhulladék-le- rakó telep. Az úgynevezett karbantartó csoport tevékenységét is együttesen finanszírozzák. A közelmúltban az érintett három község polgármestere Nőtincsen tartott megbeszélést a közös fenntartású intézmények, illetve létesítmények idei fenntartásával, működtetésével kapcsolatos kérdésekben. Mivel az állami költségvetés egy része még nem ismert, a találkozón végleges döntés nem születhetett. A polgármestereknek abban sikerült megállapodniuk, hogy az együttműködési szerződés aláírásáig az elmúlt esztendőben megállapított összeget fizetik a fentiekben említett célokra. Korszerűsödik a pusztaberki turistaház A községben bővítik a turistaházat. A tervek szerint a húszágyas — barátságtalan és manapság már igencsak korszerűtlennek számító - szobából egy étkező és társalgóhelyiséget alakítanak ki. Ezzel egy időben megkezdték egy új rész építését is. Az épületben öt darab egyenként négyágyas szobák lesznek külön zuhanyzási és fürdési lehetőséggel. Az önkormányzat mintegy kétmillió forintot fordít e fejlesztésre, amellyel a környéken megfordulók szállásgondjait enyhíti. Rétság és környéke Röviden Nőtincs - Hamarosan a község lakói is élvezhetik a crossbar telefon előnyeit. Az önkormányzat 1,5 millió forint költséggel kialakította a telefonközpontot. A MATÁV-val kötött megállapodás értelmében ez év első felében egy négyszázas központot helyeznek el az épületben. A berendezés a helyi előfizetők mellett az ősagárdi és a felsőpetényi telefon előfizetők igényeit is kiszolgálja majd. Diósjenö - Az általános iskola konyháján naponta négyszáz személyre főznek. A diákokon kívül az óvodások, az idősek napközije és a szociális étkeztetés kedvezményezettjei is innen kapják az ebédet. Ősagárd, Felsőpetény - A két szlovák nemzetiségű településen az elmúlt év decemberében megtartott ön- kormányzati választás óta mindkét településnek nemzetiségi önkormányzata van. ősagárdon a megválasztott képviselő-testületi tagok nemzetiségi képviseletben indultak. Felsőpe- tényben pedig a hét tisztségviselő közül öten indultak kisebbségi képviseletben is. így a választást követő testületi ülésen szlovák nemzetiségi önkormányzatnak nyilvánították magukat^ Nagyoroszi - A község központjától a temetőig.' épült egy járdaszakasz, mintegy nyolcszáz méternyi hosszúságban. A csaknem ezer négyzetméternyi betonfelület kialakításának költs ' ségeihez 1,2 millió forintot ^ nyert pályázaton. Az oldalt szerkesztette Surányi János £jí,y, Holnapi lapszámunkban Pásztó és környéke MUNKAERÖPIACI HELYZETKÉP Csökkent a támogatottak száma A Nógrád Megyei Munkaügyi Központ rétsági kirendeltsége elemezte a térség munkaerőpiaci helyzetét. A számadatokból kitűnik, hogy négyéves működése alatt a helyzet 1993-as esztendő elején volt a legkritikusabb. A munkát keresők száma a térségben akkor 2938 fő volt. Közülük 2540-en részesültek ellátásban. Akkor a város és vonzáskörzete munkaképes lakosságának csaknem 22 százaléka volt regisztrált munkanélküli. A régió munkaerőpiaci helyzetében némi javulást az hozott, hogy a foglalkoztatási alapból igénybevett támogatással több munkanélküli lett kisvállalkozó. Átmenetileg segített az is, hogy a térségben erőteljesen növekedett a közhasznú munkások foglalkoztatása. A nyilvántartott munkanélküliek 1994-es ellátására vonatkozó adatokban is a korábbi folyamat érvényesült. Gyorsuló ütemben csökkent a regisztráltak száma, viszont tovább növekedett a segélyezetteké. Az elmúlt esztendő utolsó negyedévében 897-en részesültek munkanélküli ellátásban. Közülük 161-en voltak pályakezdők. A támogatottak száma az előző év végéhez viszonyítva 619 fővel csökkent. A munkanélküli ellátásban eltöltött idő tavaly az 1993. évi átlaghoz viszonyítva hetvennégy nappal volt több. Az állásigények terén tavaly komoly élénkülés volt tapasztalható. így például míg két esztendővel korábban csak hatszáz álláshely volt, addig egy évvel később ez a szám közel két és félszeresére nőtt. Tavaly a gépi közvetítések száma 1349 volt. 1125-en töltötték be a kiközvetített álláshelyeket. A legtöbb munkaerőigény a közigazgatásból érkezett a ki- rendeltséghez. Ezt a feldolgozóipar, az építőipar, a kereskedelem és a szállítás követte. Tavaly a kirendeltségnél előre bejelentkezett nagyobb arányú létszámcsökkentés a romhányi RÉKERÁMIA Rt.-nél, a Fémbútor Ipari Rt. rétsági telepén és a nógrádsápi Bund Kft.-nél volt. Ha jön a dudálós autó... Nem árválkodik üresen a Palóctáj Kft. tulajdonában lévő sütőüzem Rétságon. Második éve béreli a Buciház Bt. a sütödét. Vezetője Torma Istvánné, aki korábban közel egy évtizedet töltött a nagyvállalat alkalmazottjaként a falak között. Az új felállásban is változatlan funkcióval működik a létesítmény. Legfeljebb többfajta kenyér és pékáru kerül ki az olajfűtésű alagút kemencéből. Mert mint mondja az üzletasszony, a vállalkozónak mindig újítani kell, ha meg akarja tartani a piacot. Két szakember keze alól egy-egy műszakban tíz má- zsányi ropogós kenyér, kifli, zsömle kerül a raktár polcaira, hogy onnan Vámosmikolától Nézsáig, tizenöt település boltjaiba időbe eljusson. Most is minden a megszokott rendben. Zavar csak akkor keletkezik, ha időnként egy-egy településen megjelenik a dudáló autó, hogy a kocsiról adja a kenyeret tiszta, adózatlan haszonnal. Ilyenkor nincs az a boltos, aki pontosan meghatározná a rendelést. Akkor vagy megmarad a kenyér, vagy nem Torma István feladata a szállítás jut mindenkinek.
