Nógrád Megyei Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-31-1995-01-01 / 308. szám

6. oldal Nógrádi alkotók 7. oldal Vegyestál 8. oldal Mindennapi (fél)igazságok 1994. december 31 - január 1szombat - vasárnap Tükörbenéztünk 9.oldal Szolgáltatás 10. oldal Mulatságok 11. oldal 5. oldal Bobály Attila mondja a szilveszterről szilvesztert. így volt ez tavaly is* meg az­előtt is. Akkor sem ment sehová, családi körben telt az év utolsó napja.- Nem nagyon sze­retek kimozdulni té­len.- Lesz valami külö­nösebb programja szilveszterre?- Nem hiszem. Leg­feljebb annyi, hogy az a nap egy kicsit lazább lesz, mint a többi. Esetleg végiggondo­lom az évet, no meg azt, ami majd jön.- Említette, hogy nem éppen mulatós tí­pus. Miért?- Az örömöt nem Lazább napra készül a szobrász lehet csak azzal kife­jezni, hogy mulatunk. Bobály Attila szobrászmü- Egyébként is: karácsony táján vész otthon, Somoskön tölti a én meditálni szoktam, s ebből hét nap alatt nem tudok át­menni egy vidám szilveszteri hangulatba.- Van még más oka is?-Van. Én úgy gondolom, hogy nem szabad mindent el­lőni egyszerre. Szét kéne osz­tani a vidámságot az év min­den napjára. Jobb lenne így.- Sokan társaságba járnak. Ön is?- Az emberek találkozhatnak akkor is, ha nincsenek telefon- kapcsolatban, és nem írnak leve­let... A szilvesztert a családom­mal töltöm, aztán majd elmegyek új évet köszönteni - a rokonok­hoz. Egyébként furcsa ez a világ. Ha valaki a tengernél járt, min­denki kérdezgeti, mit látott. De arról senki nem beszél, hogy fel­ment egy hegyre és szétnézett. Senki nem kíváncsi rá. Az embe­rek régen is maszkot tartottak maguk elé, manapság meg egy zsák is van a maszk előtt, -ef­IFJABB JOHANN STRAUSS ÉDESAPJA VETÉLYTÁRSA LETT Szilveszterkor rendszerint műsoron van A Denevér Az év utolsó napján illetve éj­szakáján a hagyományoknak megfelelően vidám, fülbemá­szó muzsika is szórakoztatja tévénézőket, s természetesen újabb élményhez jutnak a filmbarátok is. A csinos Miou-Miou főszereplésével frivol francia vígjátékot lát­hatnak (?) körülbelül hajnali két órától Titkolt titkosügy­nök címmel. A szilveszteri programokból ritkán hiányzik egy klasszikus daljáték, A denevér. Annál is inkább, mert a mű ősbemuta­tója Bécsben 1874 szilveszte­rén volt. A félreértésekkel tarkított zenés, szerelmi történet a csá­szárvárosban játszódik. Legmu­latságosabb figurája Frosch fogházőr, aki nem veti meg az itókát, és ebből eredően galibát galibára halmoz. Ebben a prózai szerep­ben aratott évtizedeken keresztül kimagasló sike­reket Latabár Kálmán, a „kis Latyi.” Ifjabb Johann Strauss (1825-1899) remekművét ezúttal német filmen néz­hetik meg az érdeklődők a TV2-n 19 óra 35 perctől. A produkció a Müncheni Állami Operaház elő­adása. Ifjabb Johann Strauss - a nevéből is következik - annak a nagy hírű Stra- uss-dinasztiának a tagja, amely majdnem egy év­századon át behízelgő lami előkelő helyen kezdődött. A Bakkecske nevű fogadó tánchelyiségében 1825 őszén az idősebb Johann Strauss ösz- szeszólalkozott a tánczenekar vezetőjével, tetlegességre is sor került, és Strauss kivált az együttesből. Önálló zenekart alapított. Hamarosan elnyerte a keringőkirály kitüntető címét. Csillogását nemsokára egy veszélyes vetélytárs zavarja meg: tulajdon édesfia, akit ugyanúgy hívnak, mint őt. Ádáz harc kezdődik apa és fia között, mely az 1848-as forra­dalom idején politikai színeze­tet is kap. A versengés­nek csak az apa halála vet vé­get. A keringőkirály cím ezután már csak a fiúé, akinek a nevé­ből lassacskán az ifj. szócska is eltűnik. Olyan óriási érdeklő­dés nyilvánul meg mu­zsikája iránt, hogy egye­dül nem bírja kielégíteni. Csatasorba hívja először az egyik (mérnök) testvé­rét, majd a másikat. Jo­seph maga is zenekarve­zető és zeneszerző lesz, míg Eduard afféle titkári szerepkört lát el. Ifjabb Johann Strauss - a keringők mellett - a polkák és indulók nagy­mestere is volt. Színpadi művei közül A Denevér mellett nagy sikerrel játsszák manap­ság is az Egy éj Velencé­ben és a Cigánybáró című operetteket. Latabár mint Frosch muzsikával, látványos táncok­kal kápráztatta el a világot. A család története nem va­A keringőkirályt a polkák és indulók nagymestereként is számon tartják JANUÁR 4-IG BALASSAGYARMATON ÉS SALGÓTARJÁNBAN Feltűnően igyekvők és elképesztően találékonyak A Magányos farkasok zenekar A Pancserock című amerikai film bizonyára nagy sikert arat a zenerajongó fiatalok körében. Egyszerre ad élveze­tes muzsikát, fordulatos tör­ténetet és - iróniát sem nélkü­löző - humort. A történet középpontjában a háromtagú Magányos farkasok nevű rockzenekar áll, amellyel egy komolyabb baj van: nem kell a zenéjük a kutyának sem. Persze az ifjoncok nem hagyják annyiban: feltűnően ambició­zusak és elképesztően találéko­nyak. Biztosak benne, ha a nagy kiadók közül valaki egy­szer - csak egyszer! - meghall­gatná őket, máris térden állva könyörögne az exkluzív szer­ződésért. A gondolatot tett követi. Rá­döbbennek ugyanis, hogy ezt a kis meghallgatást siettetni is le­het, mondjuk néhány az igazi­hoz megtévesztésig hasonló ví­zipisztollyal. Benyomulnak hát az első útjukba eső rádióállo­másra, ahol valódi terroristák­nak nézik őket. A rendőrség kö­rülzárja az épületet, miközben egy véletlenül bekapcsolt mik­rofon jóvoltából zenéjüket megismeri a környék. A rokke- rek bennük vélik megtalálni az igazi, tökös bandát. Idézzünk az alkotóktól! Michael Lehmann, a rendező: „Ez a film nem ostoba szórako­zás, egy kis rock and roll-lal megspékelve. A szereplők tel­jesen komolyan vehetők, a filmbeli helyzet pedig egy igazi, lényegretörő túszdráma, humoros szemszögből. Ezek a zenészsrácok valójában egyál­talán nem veszélyesek, egy­szerű rockerek, akik csupán ze­nélni szeretnének.” Robert Si- monds produ­cer: „A zene­kar három tagja egyben három külön­böző rocker tí­pust képvisel. Chazz, a szó­lóénekes pél­dául tipikus önjelölt mű­vész, aki szen­tül hiszi, hogy zenéje igazi művészet, és ha a dalokról van szó, sem­milyen komp­romisszumra nem hajlandó. Neki az a fon­tos, minél töb­ben hallgas­sák. ..Rex, a basszusgitáros kelletlen em­ber, goromba pokróc, az ifjú lázadó megtes­tesítője. Az igazi baj vele az, hogy a többi­ekhez képest már öregszik, és ez a rocker póz már nem is áll neki jóL.Pip, a dobos egyedül a pillanatnak él. Sodródik az árral, életfilozófiája: jöjjön, ami jön!” A fűmet a salgótarjáni és a balassagyarmati kamaramozik január 4-ig vetítik. Szeretlek kedvesem - Petőfi versek a rádióban Nincs a magyar irodalomnak még egy olyan talányokkal teli életű alakja, mint Petőfi Sán­dor. Ámbár meglehet, hogy nem is a valódi, hanem az ál­talunk gondolt élete talányos. Mindenesetre sok mende­monda jár - melyben erős sze­repet játszik a szeretet - mind a születése, mind a halála körül. Az utóbbira jobban emléke­zünk, hiszen alig néhány esz­tendeje járt egy tudós expedíció a szibériai Barguzinban, és rö­pítette világgá a szenzációs hírt: megtalálták a költő sírját. Mi eddig úgy tudtuk, aho­gyan az iskolákban is tanítot­ták: Petőfi Sándor 1849. július 31-én elesett a segesvári csa­tamezőn. Persze ebbe — évtize­dekig - nem akart belenyu­godni a forradalmár költőt sze­rető magyar nép... Nem egészen tisztázottak a tények a születése időpontjáról sem. A kiskőrösi evangélikus egyházi anyakönyv megsárgult lapjain 1823. január 1 -je olvas­ható. Ugyanakkor számos ku­tató azt tartja, hogy ez az idő­pont csak a bejegyzést jelenti, a költő egy-két nappal koráb­ban született. A vita - mindkét esetben - legyen az iro­dalomtörténé­szeké. Minket érdekeljen job­ban maga a tett, az irodalmi al­kotás. Petőfi Sándor egyike legnépszerűbb költőinknek. Pá­ratlanul szép a tájleíró lírája, szerelmi és kö­zéleti költészete. Remeket alko­tott az epikus lí­rában is. A Já­nos vitéz törté­nete nem vélet­lenül hódította meg a színpadot is. Salgó című eposzát Dömsö- dön írta 1846 májusában, mi­után már szemé­lyesen is járt a festői nógrádi tájon. A Petőfi adón január 1-jén Szeretlek, kedvesem cím­Petó'fi Sándorné Szendrey Júlia hite­les fényképe Petőfi Zoltánkával mel hangzik el a költő néhány verse a Magyar Rádió hangarchívumának felvé­teleiből. • • On hogyan tölti az év végét? Kamarás József, balassa­gyarmati közíró szeptember­ben ünnepelte nyolcvanötödik születésnapját. Nem kis fel­adat hárul arra, aki vállalko­zik kéziratainak, megjelent cikkeinek az összeszámlálá- sára. Méter magas papírhe­gyek érik egymást a dolgozó- szobában.- Általában mit csinál hét végén?- Ugyanazt, amit hét elején... Folyton írok, rendezgetem a cikkeimet. Olyan irattárral ren­delkezem, hogy lassan már én magam sem tudok kiigazodni benne. Sajnos, a könyvek kia­dásának nem kedvez a kor, de egyszer csak eljön az én időm. Kár lenne kárbaveszni hagyni ezt a rengeteg dokumentumot. Ha marad még picinyke időm, olvasok.- Pénteken merre található?- Most kaptam egy telefont, a parlamentbe kell men­nem hivatalos ügyben. Ugyanis engem válasz­tottak a Magyar Hadi- gondozottak Országos Nemzeti Szövetsége fő­titkárának. Beadtunk egy törvényjavaslatot, azt tárgyaljuk ekkor.- Mivel és kivel tölti a szilvesztert?- A lányomék Pesten élnek. Ha erőszakoskod­nak, hogy maradjak, ná­luk töltöm a szilvesztert, ott köszöntőm az új évet.- Biztos, hogy kell erőszakoskodni ?- Nem olyan nagyon. Hagyom magam rábe­szélni. Aránylag ritkán találkozunk, úgyhogy jól kibeszélgetjük magun­kat.- Táncolni is fog?- No, azt azért már mégsem! Mit tervez a hét végére az igazgatónő? Antalné Prezenszki Piroska: Szilveszterkor lesz játékos vetélkedő, tréfa és egyéb meglepetés Antalné Pre­zenszki Piroska, a Pásztói Teleki László Könyvtár és Művelődési Központ igazga­tója.- Miben tér el az idei szilvesztere az előző évitől? — Az idén nem jelent munkát, hogy az intézmény vezetője lettem. Mi most nem szerve­zünk mások szá­mára külön szil­vesztert. Ha, a könyvtárosok és a művelődési ház dolgozói úgy dön­tenek, akkor együtt, családias légkörben búcsúz­tatjuk az óévet, és köszöntjük az újat. A családias tartalmat a ba­tyubálra jellemző előkészület testesíti meg. Az idén ma­gunknak szervezzük meg az év végi jó hangulatot. Tavaly a férjem munkahe­lyén, a rendőrségen szilveszte­reztünk. Az idén a művelődési központ kistermében találko­zunk. Programunk is lesz. Er­ről most részletesen nem tu­dok még nyilatkozni, csupán annyit, hogy lesz játékos ve­télkedő, tréfa és egyéb más meglepetés. Egy azonban biz- j tos: ha már magunknak szer- | vezzük, akkor nagyon jól is szórakoztatjuk egymást. Egyébként a művelődési | ház emeletén, amit Körösi \ László és társa bérel, minden [ évben szilveszteri bulit ren­deznek. Idén is. Ez azonban j nem zavarja programunkat. Kamarás József, a közíró főtitkár Hogy jönne az ki, nyolcvanöt éves fejjel? (ádám)

Next

/
Thumbnails
Contents