Nógrád Megyei Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)
1994-12-24-25 / 303. szám
6. oldal Hétvégi Magazin • Nógrádi Alkotók 1994. december 24-25., szombat - vasárnap MEGJELENT NAGY ZOLTÁN ÚJ MESÉSKÖNYVE, AZ ELVARÁZSOLT KIRÁLYFI Világunk, mint egy kis sziget a mesék óceánjában A legszebb karácsonyi ajándékok közé tartozhat Nagy Zoltán: Az elvarázsolt királyfi című palóc népmesegyűjteménye, amely az ünnepek előtt jelent meg a salgótarjáni Balassi Bálint Könyvtár kiadásában, a Nógrádi Mecénás Alapítvány és a városi önkormányzat támogatásával. A salgótarjáni gyűjtőnek ez a kilencedik kötete, ezen belül negyedik mesegyűjteménye. Az előző három: A megpatkolt boszorkány (Móra), A póruljárt szerelmesek (Palóc Könyvek) és az Ikertündérek (Akadémiai Kiadó). Az elvarázsolt királyfi dediká- ciója: Drága kisfiam emlékére. Számára a tragikusan korán elhunyt kisfia az elvarázsolt királyfi. Nagy Zoltánnal beszélgettünk.- Hány mesét tartalmaz ez a könyv?-Nyolcvanhármat. Vannak közöttük állatmesék, tündérmesék, legendamesék, novellamesék, tréfás mesék és formulamesék. Szómagyarázatok, jegyzetek tartoznak még a mesékhez, valamint az adatközlők mutatója, s néhány kotta.-Hol gyűjtötte a meséket?- Elsősorban Nógrád megyében, de Hevesből és Gömörből is akad néhány. Többségüket az 1970-es évek végén és a nyolcvanas évek elején gyűjtöttem.-Mi a palóc népmese? Egyáltalán, van-e? S ha igen, milyen az?- A palóc népmese kis sziget a mesék óceánjában. Egyébként a legtöbb mese szinte az egész világon, vagy egész Európában elterjedt. Ismertek a perzsa, az indiai, az ókori görög eredetű mesék, és így tovább. De könyvemben vannak egészen újak is. Sőt, olyanok is akadnak, amelyek ebben a kötetben jelennek meg először, például A zsugori ténsasszony című tréfás mese, vagy a Sisa Pista meg a vásáros asszonyok című, betyárballadából lett novellamese stb.-Mi adja meg a palóc népmese ízét?- Először is a környezete. Legtöbb mese a palóc hegyeket adja meg környezetnek. Néha meg is nevezi a saját tájat, például a Mátrát. Jellegzetesség az is, hogy e környezet állatvilágát szerepelteti a mesékben, amelyekben erősen érződik a palóc hit- és szokásvilág is. Továbbá nagyon élvezetesek bennük a palóc szólások, és a tájszólás fordulatai. Ezek a jellegzetességek a mese cselekményében is jelen vannak. Jellemző az is, hogy a palócok nagyon szeretnek énekelni. így a mesékben legtöbbször a palócoknál fordulnak elő énekes dalbetétek. Ebben a könyvben ilyen például A madárrá vált fiú, A szépen szóló muzsika, vagy a Békavőlegény. A daloknak kottamellékletét is közlöm. A dalbetétes meséket jó hangú asszonyok szokták előadni.-Kiknek szánja elsősorban ezt a könyvet?- Mindenekelőtt a gyermekeknek.- Lesz-e folytatása?- A következő könyvem szintén gyermekeknek készül, és palóc népmeséket tartalmaz. Címe: Az aranyhajú lány. Szeretném 1995-ben megjelentetni. (bte) Nagy Zoltán népmese- gyűjtő szerint a palóc emberek még a mesében is énekelnek PALÓC NÉPMESÉK NAGY ZOLTÁN GYŰJTÉSÉBŐL A keszi kakukk meg a gergi kakukk Pásztóiak (Csohány Kálmán) János bácsi kint szántott a farkaspataki dűlőben. Törte a két ökri- vel a kemény földet. Egyszer csak elfáradt, megáüott. Megállította az ökröt is. Ráült az eke szarvára, és így gondolkodott: „Most ezt a földet felszántom, bevetem, jön rá egy áldásos eső, lesz jó termés, lesz kenyér.” Ahogy így elmélkedik, hallja, hogy a gergi oldalról szól a kakukk: -Kakukk! Kakukk! Kakukk! A keszi oldalról meg ráfelel egy másik:-Kakukk! Kakukk! Kakukk! így szóltak váltakozva, János bácsi hallgatta, hogy felelget egyik a másiknak. Majd egyszer arra lett figyelmes, hogy a keszi kakukk elhallgatott. A gergi kakukk szólt, a keszi kakukk nem. János bácsi otthagyta az ökrököt, kapta magát, szaladt az erdőszélihez. Hogy hamarább odaérjen, még a csizmáját is levetette útközben. Fel egyenesen a fára, ahol a kakukk szólt, és elkezdett kakuk- kolni:-Kakukk! Kakukk! Kakukk! A gergi kakukk szépen válaszolt rá. így ment egy darabig, majd a gergi kakukk elhallgatott. Hiába kakukkolt János bácsi, nem szólt többet a gergi kakukk. János bácsi lejött a fáról, baktatott az ökri felé. Igen ám, de hűlt helyi volt a csizmájának, valami csavargó magával vihette. János bácsi annyira nekikeseredett, hogy elment a kedvi a szántástól, kifogta az ökrököt, hazahajtott. Otthon rendbe tette magát, aztán egyenesen a községházára. Ott előadta a dolgot, hogy és mint járt. 0 a falu becsületit akarta megvédeni, nehogy a gergi kakukk legyőzze a keszi kakukkot. A képviselő-testület tagjai megszavaztak János bácsinak öt pengőt a csizmáért, és azért, mert megőrizte a falu becsületit. János bácsi bement a legközelebbi vásárra Tarjánba, vett egy szép pár csizmát. A kesziek ma is azt állítják, hogy megérdemelte. Mátyás András (sz. 1909), Ka- rancskeszi, 1978. Karácsony éjjelén nem hallottam az éjféli misére hívó harang szavát - álmomban anyám terített asztala várt... emlékszem, hogyan szorította kezem erőtlen ölelése szinte fájt KETYKÓ ISTVÁN Karácsonyi álom fonnyadt karjain karácsonyi dalt dúdoltak az erek szemében együtt láttam a fényt s a Gyermeket, aki megszületett... Szavaimmal törött vércse- szárnyát gyógyítgattam, majd felröppent s égig ívelt boldogan, én csak álltam, csodáltam őt, mint a gyerekek fénylő szemekkel, kócosán... Templomok a behavazott tájakon Mesebeli hangulatot idéznek a Balassagyarmaton élő Nagy Márta festőművész linómetszetei, pedig ezek a régi templomok nagyon is valóságosak, a nógrádi és környékbeli tájak értékes építészeti kincsei, történelmének tanúi. Ősi, arányos formáikból, freskóikból, meghittséget árasztó belső tereikből a középkor levegője árad. Ezt is idézik a művész metszetei. Meg azt is, amiről oly sok irodalmi alkotás, vers és karácsonyi történet szintén mesél, a nagy pelyhekben hulló hóról, vagy éppen az éjféli misére ballagok csöndes áhítatáról. Lépteik zaját elnyeli a vattás hó, a templo- mocskák ablakából kiárad a meleg, sárga gyertyafény.-th Nagy Márta: A nagybörzsönyi templom Nagy Márta: A csesztvei templom Nagy Márta: A nógrádsápi templom (linómetszet) A felelős emberi magatartás üzenetei Czinke Ferenc otthonai közé tartozik immár hosszú idő óta Tihany is, ahol műtermében híressé vált grafikai sorozatai és lapjai születnek. A szépséges és megóvandó táj, amely oly gazdag történelmi, irodalmi és művészeti emlékekben, a művész számára minden évszakban az elmélyült gondolkodás, a felelős emberi magatartás útjairól való töprengés termékeny helye. Itt született a Rianás című alkotás is. Czinke Ferenc szép művészi üzenete jelképes értelmű, a télben is a tavasz ígéretét hordozza. S a gondolati, valamint a kompozíciós tisztaságot, ami régóta egyik meghatározója az életműnek. Önéletrajzi jegyzeteiben maga Czinke Ferenc jegyezte meg: „csak soha ne sá- rozzuk be magunkat, másokat... erre való a művészet - a tiszta forrás!” A Rianás a jelenben a jövő féltése, a remény erősítése. Czinke Ferenc Rianás című műve a szépséges Tihanyban született Lőrinczy István: Karácsony van karácsony van karácsony van fehér álom az ég kerek szánkó szalad az utcákon mint hatalmas gyermekszemek karácsony van karácsony van fáznak a fák fehér álom és eljönnek a jézuskák szánkó szalad az utcákon Fekete Sarolta: Egy fenyő álma Hegygerincen hózuzmarát lenget a szél, ringatja. csilingelnek borzongvá. Kis fenyő a Karancs mélyén vágyakozva sóhajtja: Ha engemet elvinnének faluvégi kis házba, felöltöznék szép ruhába. Gyertya lángja ragyogna. Fenyőágam hajasbabát, diót, almát bújtatna. Karácsonynak szentestéjén kicsi lányka csodálna. Fenyőszívem szeretetet, békességet dobogna.
