Nógrád Megyei Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)
1994-12-19 / 298. szám
6. oldal Életmód - Szabadidő 1994. december 19., hétfő A lányok és a mozgás Azok a lányok és fiatalabb nők, akik hetenként átlag négy órát sportolnak, hatvan százalékkal csökkentik annak veszélyét, hogy mellrákot kapnak. Amerikai kutatók szerint testmozgással valószínűleg azért előzhető meg ez a betegség, mert hatására a menstruációs ciklusok idején megváltozik a petefészekhormonok, az ösztrogén tüszőhormon és a progeszteron (sárgatesthormon) termelődése. Kutatások során kiderült, hogy fiatal lányok esetében az intenzív sportolás késlelteti a menstruáció kezdetét, és megállítja a peteérést. A mellrák kialakulását pedig éppen azzal magyarázzák, hogy a nők a nemi hormonok kumulált hatásának vannak kitéve. Nemcsak a mellrák, hanem a csontritkulás és a szívbetegségek is megelőzhetők testmozgással. Az Egyesült Államokban egyébként évente 180 ezer nő betegszik meg mellrákban, és körülbelül 46 ezren meghalnak ennek következtében. Az összes eseteknek csupás 5 százaléka örökölt mellrák. Még a heti két-három órás mozgással is 30 százalékkal csökkenthető a mellrák kialakulásának veszélye. Egy felmérés során - amelyet Los Angeles megyében 1090 negyvenévesnél fiatalabb nő körében végeztek - kiderült, hogy akik hetenként átlag négy órát sportoltak, azokat 58 százalékkal kevésbé fenyegette a mellrák veszélye, mint azokat, akik egyáltalán nem végeztek A rendszeresen sportoló kislányok egy amerikai felmérés szerint védettek lesznek a daganatos betegségekkel szemben. testmozgást. A mai amerikai lányok eléggé mozgásszegény életmódot folytatnak. Ez abból is adódik, hogy nem kötelező a tornaóra a középiskolában. A lányok 40 százaléka nem jár tornaórára, s akik járnak, azoknak csupán a 20 százaléka sportol rendszeresen, hetenként két- szer-háromszor. Hogyan kapunk influenzát? Eddig nem létezett olyan gyógymód, amely az influenzavírust alapjaiban kezelte volna. Most Yeon Gyű Yu és más amerikai tudósok, a kaliforniai egyetem kutatói megtették az első lépést ez irányba: először sikerült ugyanis megállapítani, hogyan jutnak be az influenzavírusok az emberi szervezet sejtjeibe. A kutatók eredményeiket a Science legújabb számában ismertették. A vírus - amely az orr nyálkahártyájának sejtjeit támadja meg, s innen jut be a testbe - kibocsát egy „fehérjespirált'’ s ennek segítségével kapcsolódik a sejtekhez. Az amerikai kutatók most tisztázták a folyamat részleteit is. Eszerint a kórokozó a testéből kinyúló hemagglutinin-molekula segítségével rátapad a célsejt külső hártyájára. Ezután létrejön egy hólya- gocska a vírusból és a sejthártya egy részéből. A hólyagocs- kában ezután megváltozik a gáztartalom, s ezáltal a he- magglutinin-molekula minden olyan része felszabadul, amely a vírust rugószerűen behúzza a hólyagocska belső falába. A vírus külső és a hólyagocska belső fala egymásba olvad, a kórokozó genetikai információja pedig bekerül a sejtbe. Ez az influenza kezdete, amely során a megtámadott sejtek arra „vannak ítélve”, hogy újabb és újabb vírusokat hozzanak létre. A többit már tudjuk: általános gyengeség, orrfolyás... Egy ígéretes új gyógyszer Új szerrel kísérleteznek amerikai kutatók a szklerózis multiplex kezelésében: a copolymer-1 a kísérlet ideje alatt - 2 év 4 hónapig - megakadályozta a rosszabbodást és egy másik készítménnyel együtt adva a fellángolási időszakok számát is csökkentette - jelentették be az amerikai neurológiai társaság ülésén. Bár a kutatók hangsúlyozzák, hogy a szer nem gyógyítja meg az - egyelőre ismeretlen eredetű - betegséget, az Egyesült Államokban tavaly óta Betaferon néven engedélyezett, béta-interferont tartalmazó szerrel kombinálva megakadályozza a betegség továbbfejlődését. Kemoterápia alvás közben Kórelemzés vérvizsgálattal Brit kutatók olyan vérvizsgálatot fejlesztettek ki, amellyel a terhesség 11. hetében kimutatható, ha a magzat Down-kórban, közismertebb nevén mongol-idiotizmusban szenved. A vérvizsgálat tökéletesítése áttörést jelenthet a szülők rémének tartott betegség korai felismerésében. A teszt az anya vérmintájában a placenta által kibocsátott hormon, az úgynevezett Inhibin A koncentrációját méri és ebből következtet a magzati kockázat nagyságára. A teszt egyelőre önmagában nem elegendő a Down-szindróma teljesen biztos kimutatására, de ha a vérvizsgálat eltérést jelez, a két hagyományos módszer egyike, a magzatvíz illetve a magzati boholy vizsgálata adhat biztosabb támpontot - írja a Reuter. Egyelőre a vérvizsgálat 65 százalékos biztonsággal jelzi a betegséget, viszont nagy előnye, hogy a terhesség igen korai szakaszában alkalmazható. Az erős hányinger a rákellenes gyógyszeres kezelés (kemoterápia) nagyon gyakori velejárója, és a hányás sok esetben olyan hevesen jelentkezik, hogy a beteg végül megtagadja a gyógyszerek bevételét. Egy spanyol orvos, Luis Dominguez Ortega most valami nagyon egyszerűre jött rá: ha a beteg alvás közben kapja a gyógyszereket, a hányás veszélye szinte nullára csökken. Az orvos két madridi klinikán dolgozik altató szakorvosként. Munkája során találkozott egy fiatal AIDS-es beteggel, aki a há- nyási reakció miatt annyira nehezen bírta a gyógyszeres kezelést, hogy mindig azt mondta: „Inkább meghalok, csak ne adjon többet ebből a méregből.” Az orvos erre azt ajánlotta neki, hogy próbálják meg alvás közben beadni a gyógyszereket, és a dolog működött is. Egy rákos nőn is kipróbálta a módszert, és az eredmény szintén pozitívnak bizonyult. A jelenség magyarázata egyszerű: alvás közben csökken a bélműködés, viszont növekszik a stimulusokra való reakcióképesség fiziológiai küszöbhatára. Az alvás tehát csökkenti a hányingert, és növeli azoknak a hányáscsökkentő gyógyszereknek a hatását, melyet a rákellenes gyógyszeres kezelés kiegészítőjeként adnak a betegnek. Dominguez Ortega doktor 17 beteg bevonásával kísérletet kezdett. „Az eredmény rendkívül látványos volt” - mondja. A betegek sokkal jobban tűrték a kezelést, bár sokkal kevesebb hányingercsökkentőt kaptak (az általában szokásos adag 10-15 százalékát). A kezelés így nemcsak kevesebbe kerül, de kevésbé mérgező is. A legfontosabb persze a betegek szenvedésének a csökkentése. „Az orvostudománynak nemcsak az a feladata, hogy meghosszabbítsa az életet, hanem az is, hogy javítsa annak minőségét” - mondja Dominguez Ortega doktor. Az óra, amit nem kell felhúzni Kizökken az idő az éjszakába nyúló poharazgatások után. Néhány évtizedes a felismerés, hogy az emberi szervezetnek egy láthatatlan kronométer, belső óra diktálja működési ritmusát. Ehhez igazodik a testi-szellemi aktivitás, a vérnyomás, a szív tevékenysége, a test hőmérséklete, a hormonszint, az emésztőrendszer, a tüdő, a máj és a vese működése. Ezt a jelenséget feltétlenül figyelembe kell venni a gyógyításban, a gyógyszerek adagolásában és szedésében. Számolni kell például azzal, hogy gyomrunk a késő délutáni órákban több gyomorsavat választ ki, mint más napszakokban. Ennek megfelelően a savtúltermelés és általában a gyomorbántalmak elleni orvosságok az esti órákban fejtik ki optimális hatásukat. A vérnyomás nappal, az aktív tevékenység időszakában éri el a legmagasabb értékeket. Éjszaka erőteljesen visszaesik, majd reggelenként ismét magasabb szintre nő. (Talán ezért következik be az infarktusok többsége kora reggel.) A bennünk levő láthatatlan órát nemigen lehet büntetlenül igazgatni. Bizonyítja ezt, hogy ha éjszakázás miatt kibillen ritmusából, rendszerint szív- és gyomorpanaszok lépnek föl. NEM ÓSZÜL A HAJ. A manharrani bó'rgyógyász, Jim Baral véletlenül rájött, mitől nem ; őszül a haj. Baral szülei Schindler - akiről Spielberg filmet készített - túlélői voltak. Titkát ] természetesen nem árulja el, de a páciensek már sorban állnak nála. Történetek Elment a Mami Nyolcvanhat évesen elment a Mami. Élete is regénybe illő. De ki írja meg? Dolgozott, remélt, csalódott, férjhez ment és megözvegyült, szeretett, szenvedett, nélkülözött, rettegett, gyereket szült és ötöt nevelt. Másodszor is megözvegyült. Sosem dúskált földi javakban, mégis elégedett volt. Hogy tudott örülni és mérgelődni! Hát még sütni-főzni! Egyszerűségében ő volt a csupa szív csoda. Akár a déd- és nagymamák, és a szeretni való anyósok legtöbbje. Halálában tovább él velünk, amíg csak létezünk. S tán azon túl is. Háromszázezer A színesfémöntő egyik szeme sír, a másik nevet.- Ha lenne háromszázezer forintom! - sóhajtja szomorúan a telefonba. Nem értem, miért ennyire levert, amikor sosem volt ennyi megrendelése. - Vennék két-három hónapra elegendő rezet, és végre folyamatosan önthetnék!- Banknál próbálkozott?-Ha kapnék is kölcsönt, a kamat megölne. A házamat inkább eladnám, de arra meg nincs vevő. De jó lenne végre csakis a szakmámmal foglalkozni! A megszállott A kazánjavító végzett a munkával, a háziak kávémeghívását már csak azért sem utasította vissza, hogy az idő alatt is szemmel tarthassa az imént megjavított házi hőforrást. Fáradtnak látszott, s még egy újabb munka is előtte állt. Á kérdésre, hogy mikor ér majd haza, azt mondta, talán éjfélre, ha nem kap újabb exp- ressz-munkára üzenetet.- Ennyire kell a pénz? - csodálkoztak rá. Arcvonásai kisimultak.- Képzeljék el, hogy ebben a hűvös időben csak néhány nap múlva jövök ki önökhöz, addig nincs fűtésük, állandóan átkoznak engem. Vagy képzeljék el a péket, akinek éjjel bedöglik a kemencéje, s reggel hiába mennek hozzá a törzsvevők... Hát hogyne mennék még éjjel is, ha épp akkor van rám égetően szükség. Szeretem a szakmámat, s örülök, ha segíthetek. Sebgyógyítás Amerikai tudósok olyan technikát dolgoztak ki, amelynek segítségével a súlyos sebek, sérülések is gyorsabban gyógyulnak. A technika révén elkerülhető a hegesedés is. A kutatást a bostoni Brigham and Women’s kórházban végezték. A kutatócsoport vezetője elmondta a Reuter brit hírügynökség tudósítójának, hogy máris alkalmazzák azt a módszert. hogy úgynevezett „folyékony műanyag burokkal” veszik körül a sebet. Ez megóvja a fertőzéstől és olyan anyagból áll, hogy mellette fájdalomcsillapítókat és más gyógyszereket is lehet alkalmazni. Az új eljárás lényege, hogy az orvosok emberi növekedési hormonokat juttatnak a sebbe. A kísérleteket sertéseken végezték, a sertések bőre ugyanis hasonló az emberi bőrhöz. A kutatók remélik, hogy hamarosan embereken is alkalmazhatják az új módszert. Az oldalt szerkeszti: Ábrahám Eszter
