Nógrád Megyei Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)
1994-12-17-18 / 297. szám
4. oldal Salgótarján Es Környéke 1994. december 17-18., szombat - vasárnap Salgótarján peremén ősszel az egerek, a belvárosban a patkányok szaporodnak Évek óta minden ősszel megjelennek az egerek egy zagyvapál- falvai, negyedik emeleti lakásban. Az sem nagy élmény, ha hallani a kaparászásukat, de a fürdőszobában elő is jönnek. Ha ez még nem eléggé undorító, természetesen csótányok is élnek a lakásban. Salgótarjánban nem ritka az efféle állatokkal való együttélés. A négytagú család nem szeretné, ha nevük és címük megjelenne, de talán nem is ez a legfontosabb. A Városgazdálkodási és Üzemeltetési Kft. szakembere mérget vitt a helyszínre, de nem sikerült kiirtani az egereket. A fürdőszoba és a konyha közötti falban kaparnak a rágcsálók. A műszaki ellenőr szerint nem lehet kivenni az ajtókeretet, mert nem tudják visz- szatenni. Az elmúlt hétre ígérték, hogy kimennek, mert ki kell venni a fürdőkádat, és le kell szerelni a radiátort. Nem mentek, bár a családfő otthon volt mindennap, sőt, mint mondta, a várakozás miatt egy munkalehetőséget is elszalasztott, ezt külön fájlalja, minthogy jövedelempótló támogatást kap. A lakás „legveszélyesebb” helye a fürdőszoba. Kísérik a gyerekeket, ha mosakodni mennek, mert figyelni kell az egereket. Fürödni már nem is mernek, zuhanyoznak. Fertőzésveszélytől is tartanak, ezért a gyerekek gyakran a nagymamánál vannak. Mindezt tetézik még a csótányok. Az önkormányzati bérlakás egyébként mostanában kerül eladásra. Mint Bodnár Benedekkel, a salgótarjáni Városgazdálkodási és Üzemeltetési Kft. vezetőjével folytatott beszélgetésünkből kiderült, a gond azért is nagy, mert gyakori, más lakásokban is. A konkrét panaszt jogosnak tartja. Megtudtuk: a tervezett időben csőtörés miatt nem tudtak kimenni panaszosunkhoz. Minden szükséges munkát elvégeznek a lakásban, de végeredményben ez nem szünteti meg a bajokat, mert az egér képes bemenni a nyitott ablakon is, és a Déryné út, Zöldfa út táján nagy az egérinvázió. Hiába irtják az egereket, azok makacsul visszatérnek. Főleg a mező mellett épült házaknál gyakori a jelenség, ami a Déryné úton jellegzetesnek mondható. Az egér pedig felmászik a falon is. Ha folyamatosan, rendszeresen irtják a rágcsálókat, akkor persze lecsökken a mennyiségük. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, a kft. a város szakembereivel egér-, patkány- és csótányirtásra kalkulációt dolgozott ki, három éven át 13 millió forintot kellene költeni az irtásukra. 1993-tól 1998-ig kötöttek szerződést az önkormányzattal, de a város szegénysége miatt ez papírformává vált. Vagyis az állatokkal együtt szaporodnak majd a panaszok is. A VGÜ Kft. 1993-ban még megkapta az irtás első ütemére szóló hárommilliót, de az 1994-re beütemezett egymilliót már visszavonta a város vezetése, bár a költségvetésben jóváhagyták. Lakáskezelésre kapott 300 ezer forintos keretet a kft., de ez belső téri rovarirtásra szól, vagyis csótányok, bolhák, poloskák ellen. Nem szolgálhatunk jó hírrel a belvárosiaknak sem. Ott patkányok vannak bőven. És miközben Salgótarján pénzhiánynyal küszködik, ezek az undorító rágcsálók egyre csak szaporodnak. (dudellai) Mit keres ez itt? A válasz egyszerű: a Sat 1-et, az Eurosportot, netán a Duna-tv-t. De ha úgy kérdezem: hogyan került ide, már más a helyzet. Mert nincs annál feleme- lőbb, mint egy képembe bámuló, fürdőkád méretű parabolaantenna, búboskemencét nélkülöző kémény, esztétikus cipész-cégér. Egy-két dolog azonban még hiányzik. El tudnék viselni még néhány utazó vidámparkot a Fő téren, vagy néhány félig leszaggatott választási plakátot. Csak így tovább, tarjáni városkép-kialakító szakemberek! Egyszer már volt európai-szintű városközpontunk, nehogy mégegyszer legyen!- ryp Rossz-e ez az elszámolási rendszer, ahogy van? A „Rossz ez az elszámolási rendszer, ahogy van!” című olvasói levélre reagálva azt állapítottuk meg, hogy olyan következtetések levonása után születhettek, amelyek a tájékozatlanságot mutatják. Annak levezetése, hogy kinek mennyi megtakarítása volt fűtésben abból, hogy ki menynyit kapott vissza, nem lehetséges, mert az egy olyan tényező függvénye, amely a fogyasztástól független fix összeg. Ez nem más, mint a befizetett előleg. A visszafizetett összeget ugyanis úgy kapjuk meg, hogy a befizetett előlegből levonjuk a tényleges fogyasztást, a különbözet a visszafizetendő, vagy befizetendő összeg. Mivel az előleg általában lakásnagyság, vagy vélelmezett várható vízfogyasztás függvénye, az könnyen belátható, hogy egyáltalán nem a fogyasztást adja. Helyesebb az, ha a távfűtésbe kapcsolt lakók egymástól azt kérdezik, hogy mennyi a tényleges költsége a szomszédnak és azt viszonyítják a sajátjukhoz. így az összehasonlítás már valóságos képet ad. Nagy lakás, nagy előleg Van ugyanis olyan fogyasztónk, aki viszonylag nagy lakásban lakik, ezért a lakás légtere alapján megállapított előlege igen magas, ugyanakkor mivel vagy egy egyedül élő nyugdíjas, vagy pedig olyan, aki akár egy, akár két szobájában el tudja zárni a radiátort, akkor a tényleges fogyasztása igen alacsony lesz. Ebben az esetben ez a fogyasztónk igen nagy összeget fog visszakapni, holott a fogyasztása, a rá eső költség egyáltalán nem kisebb, mint mondjuk annak, aki egy 1 szobás lakásban lakik. A mi tapasztalatunk a Tisztelt fogyasztóval szemben az, hogy jó az elszámolási rendszer, az alkalmazók és a fogyasztók szempontjából is. Valóban vannak megtakarításaik fogyasztóinknak, hisz’ az áremelkedés ellenére sem fizettek nekünk be többet 1994-ben, mint 1991-ben, közben két áremelkedés is volt, egyszer 10, egyszer pedig 15 százalék, ez semmi mást nem bizonyít, mint azt, hogy Önök takarékoskodtak, és annak eredménye az volt, hogy sikerült az áremelkedéseket megtakarítaniuk. Tessék talán az elmúlt évi számláját az ideivel összevetni. Itt természetesen nem a havi előlegszámlájára gondolunk, hanem az éves elszámolására, abban is a tényleges költségösszegekre, hiszen a többit az előlegéből visszakapta. Az elmúlt - 1992/93-as - fűtési idényhez képest a megtakarítás háromszorosára emelkedett. Lehet, hogy ez személy sze- rintk Önnél nem így volt, de a városban igen. Ez pedig egyértelmű bizonyítéka annak, hogy fogyasztóink takarékosabbak lettek. Egy energetikai rendszernek nagyobb eredménye ennél nem lehet. Itt már azt is eredményként lehet elkönyvelni, hogy a nyitott ablakok száma csökkent, nem a levegőbe megy tehát a meleg, bár még mindig láthatunk ilyet. A vízzel is igen takarékosak lettek az emberek. Különböző a melegigényünk Az más kérdés, hogy a számlák különbözőek lettek, de úgy gondoljuk, hogy enni sem egyformán eszünk, a meleg iránti igényünk sem egyforma. Tudjuk, hogy vannak még mindig olyan lakások, ahol alulfűtött- ség van, de egyre kevesebb és sikerült azt is elfogadtatnunk, hogy a hőközpontba bement hő nem a mi hibánkból nem jut el minden lakásba. Nagy probléma az, hogy sokan nem tudják kicseréltetni radiátoraik csapjait zárhatóra, emiatt nem tudnak takarékoskodni. Kormánydöntés az árakról Arról azonban már mi sem tehetünk, hogy drágább lesz a fűtéshez szükséges energia. A városban még nincs jóváhagyott új ár, de arra mindenkit szeretnénk már itt és most figyelmeztetni, hogy a Nógrád Megyei Hírlapban közölt árváltozási adatokból a távhőszolgáltatás gázáradatainak változását közölték távhőáremelke- désként. Ez a városra nem igaz, ennél lehet alacsonyabb és magasabb is, attól függően, hogy az önkormányzat hogyan dönt. Az azonban bizonyos, hogy a döntés során a gázárak - amelyeket a kormány alakított ki - az ő kezüket is kötik. A közölt adat azzal a szöveggel ugyanis félreérthető volt. A lakossági gázár 205 Ft-ról 405 Ft-ra nőtt, ez talán ad némi támpontot a várható következményekre. A szélsőségek tompítása érdekében vannak módszerek a kedvezőtlenebb helyzetű lakásoknál alkalmazott szorzók alkalmazására, vagy a felosztásra kerülő fűtési hő valahány százalékának (20-40 százalék) mindenkire egységes kiszámlázására és a maradék (60-80 százalék) kerül költségmegosztó szerint elosztásra. Ezeket az eltéréseket mindenkor a ház döntse el. (De akkor ez már nem ISTA kérdés, ki bánja?) Azt a kifejezést, hogy „rendelkezésre állási díj”, szíveskedjenek elfelejteni. Bár számláinkon, amíg nyomtatványaink ki nem fogynak, ilyen címen jelenik meg, mert ez nem más, mint a kéttarifás rendszerben bevezetett - nem mi vezettük be - alapdíj és hődíj. Az alapdíj a rendszer működtetésének állandó költségeit fedezi, a hődíj az elfogyasztott hő ára. Gyakran éri az a vád a hőszolgáltatót, hogy az épületek belső rendszerében jelentkező hibákat nem hárítja el. Ez csak olyan esetekben fordulhat elő, ha az épület a belső rendszerére nem kötött karbantartási szerződést, hiszen a belső rendszer a lakók tulajdona, hasonló módon a gáz, víz, áram szolgáltatókhoz, aminek karbantartása a lakók költsége, a kiszállásnak és munkavégzésnek ára van. Az állag- és vagyonvédelmi veszélyt jelentő hibákat szerződés nélkül is elhárítjuk. Rossz fizetési morál Visszatérve az ISTA elszámoláshoz, az a kft. számára sem „rózsás” ilyen fizetési morál mellett, hiszen a kft. visszafizetési kötelezettségeit teljesíti, a fogyasztók viszont hátralékaikat nem rendezik. Ha ez sokáig így megy, ellehetetlenüléshez vezethet. Kinnlévősége- ink a közületeknél és lakosságnál együttesen meghaladja az 50 millió forintot. Mi sem voltunk megelégedve a feldolgozás sebességével. Tarthatatlan, hogy hónapok teljenek el az adatok leadásától a felosztás feldolgozásáig. Ezért tárgyalásba és rendszer- szervezésbe fogtunk. Kokovai László ügyvezető igazgató Salgótarján környéki falvak önkormányzatai Bárna Képviselő-tesület: Adám János (Munkáspárt) Dénes Istvánná (független) Mag Tibor (Munkáspárt) Oravecz Géza (Munkáspárt) Szabó Tiborné (Munkáspárt) Torják György (Munkáspárt) Csáki Istvánné (független) Cigány kisebbségi önkormányzat: Oláh Csaba (független) Oláh Vilmosné (független) Tiba László (független) Karancsberény Képviselő-testület: Urbán Tibor (független) Fodor Balázs (független) Fodor Nándor (független) Fodor István (független) Kurunczi Ferencné (független) Szilágyi Józsefné (független) Simon Györgyné (független) Cered Képviselő-testület: Czene Árpád (független) Kis Simon Győző (független) Dániel Győző (független) Dániel László (független) Cene Andrea (független) Bucsok Lajos (független) Simon Bálint (független) Lőcsei Sándor (független) Csörge József (független) Etes Képviselő-testület: Adorján Henrik (független) Fodor László (független) Kalcsó László (független) Kovács Mária Erika (független) Pirk Józsefné (független) Sírkő László (független) dr. Szabó Katalin Ingrid (független) Szelei Lajosné (független) Szücsné Mátrai Éva (független) Cigány kisebbségi önkormányzat: Csóka István (független) Lőrincz András (független) Oláh István (független) Oláh Zoltán (független) Zámbó András (független) Karancsalja Képviselő-testület: Lantos Sándor (Munkáspárt) Mizserné György Erzsébet (független) Sasváriné Gregus Ildikó (független) Megyeházi András (független) Bodor Tamás (Munkáspárt) Pál Gyula (független) Szikszói Alfréd (független) Bollók Istvánné (Munkáspárt) Godó Gyuláné (független) Karancskeszi Képviselő-testület: dr. László Sándor (független) Molnár Jánosné (független) Kakuk Lászlóné (független) Bat a Pál Péter (független) dr. Juhász Béla (független) Gecse Lászlóné (független) Kicsiny Barnabás (független) Sztremi László (Munkáspárt) Básti György (független) Kishartyán Képviselő-testület: Dénes Zsolt (független) Jakab István (független) Klagyvik László (független) Sándor Albertné (Munkáspárt) Szűcs István (független) Varga Tamás (független) Várszegi Tibor (független) Karancslapujtö Képviselő-testület: dr. Kocsis Lászlóné dr. Mester Mária (Mocsáry Antal Faluépítő Asztaltársaság) Baksa Sándor (Munkáspárt) Deák Béla (független) Gordos Rezső (SZDSZ) Agner Gyula (Mocsáry Antal Faluépítő Asztaltársaság) Juhász László (SZDSZ) Rozgonyi JózsefiFüggetlen) Feles János (SZDSZ) Tóth László (Munkáspárt) ifj. Bánkúti Miklós (független kisebbségi) Szilaspogony Képviselő-testület: Fülöp Endre (független) Gál Sándor (Munkáspárt) Nagy György (független) Nagy József (független) Sótér Miklós (független) * * * id. Horváth Endre a cigány kisebbség szószólója Sóshartyán Képviselő-testület: Tóth Gabriella (független) Kakuk János (független) Lamos László (független) Sirkó János (független) Szabó Sándorné (független) Habonyné Szabó Agnes (független) Szorcsikné Bódi Ida (független) Cigány kisebbségi önkormányzat: Balázs Alfréd (Romák Érdek- védelmi Szervezete) Rácz Tibor (Sóshartyáni Cigányok Települési Egyesülete) Balázs Péter (független) Mátraszele Képviselő-testület: dr. Ferkó Attila (független) Handó József ( független) Karálik János (független) Kazinczi Gáborné (független) Kazinczi János (független) Szabó Zsuzsanna (független) Tóth László (független) * * * A cigány kisebbség szószólója: Horváth Gergely Vizslás Képviselő-testület: Bakos Jánosné (Nyugdíjasok Érdekvédelmi Szervezete) Jakab Vince (SZDSZ) Harazin István (Munkáspárt) Jakab János (MDF-FKgP- Fidesz-KDNP) Sándor Zsolt (Munkáspárt) dr. Tavaszi Ferenc (független) Vadász András (MSZP) Bencsik Imre (Nyugdíjasok Érdekvédelmi Szervezete) Gregor Tibor (Munkáspárt) Cigány kisebbségi önkormányzat: Bertóti Pálné (Phralipe) Bangó Károly (Phralipe) Szukán Zsoltné (Phralipe) Kőszegi Mártonná (Phralipe) Radies Mihály (Phralipe) Zabar Képviselő-testület: Czene Imre (független) Elekes Ferenc (független) Ferencz Nándor (Zabari Polgárőr Egyesület) Kiss Józsefné (független) Mihály István (független) Nagy Tamás (független) Varga László (független) Horváth Sándor (független) Cigány kisebbségi önkormányzat: Bogdán Béla (független) Lázár László (független) Radies Szilveszter (Phralipe) * Miután Kazáron a Munkáspárt helyi szervezete óvást nyújtott be, a megválasztott önkormányzati képviselők neveit a község polgármesteri hivatalában nem kívánták közölni.
