Nógrád Megyei Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)
1994-12-17-18 / 297. szám
6. oldal Nógrádi alkotók 7. oldal Társasági élet 8. oldal Közélet r_ 0 0 J J 1994. december 17-18., szombat - vasárnap I 7^ D'I ■ r r I -pi D '"7---------Pl v;iti Exkluzív 9. oldal Szolgáltatás 10. oldal Hirdetés 11. oldal 5. oldal Komlós Juci mondja a torkoskodásról Ki gondolná, hogy a Szomszédok egyik népszerű szereplője, Komlós Juci 75 éves. Valamikor ragyogó asszonyokat játszott a színpadon. Ö volt például Sardou szókimondó asszonysága, Heltai „néma leventéjének” Ziliája, Rostand Cyrano de Ber- geracjának Roxane-ja. Megkapta a Jászai Mari-díjat, 1964-ben az érdemes művész címet, aztán mintha elfelejtették volna. Horváth Ádám fedezte fel újra a már említett televíziós sorozatában. Komlós Juci és Földessy Margit egymáshoz közel álló két színésznő: anya és lánya. Közös háztartásban élnek, együtt a tizennyolc éves fiatalemberrel, az unokával (illetve fiával), továbbá a harcias ház- őrzővel. Vajon kinek a főztjét szeretik? Komlós Juci mesél a fehér asztal örömeiről: A családban Margit főz a legjobban. Sajnos, túlságosan is imádom a főztjét, ezért nagyon nehéz lefogynom. Ha beteszi a lábát a konyhába, olyan illat terjeng, hogy a kóstolásnak nem tudok ellenállni. S ha már az ízekkel is kapcsolatba kerülök, akkor elvesztem. Még szerencse, hogy Margit az egészséges táplálkozás híve, és szigorúan felügyel rám is. Komoly fogyókúrát nem tartok, de a tésztát, kenyeret mellőzöm. Kitől tanult főzni a lányom? Tőlem nem, az biztos! Az érzéket talán örökölte, de azt sem tőlem. Én csak közvetítettem az átörökítésben. Az édesanyám és a nagymamám is nagyon jól főzött, családom összes nő tagja remek háziasz- szony volt - engem kivéve. Én csak a pályán követtem őket. Már a nagymamám is színésznő volt, és az édesanyám is, bár ő korán elhagyta a színpadot. Szintén színész édesapám mellett rá hárult a feladat, hogy gondját viselje a pestszentlőrinci háromgyerekes családnak. Elkelt a jó koszt, mert két jó étvágyú bátyám volt. Ahogy a bátyáim nem tanultak meg főzni, úgy én sem. Ám enni én is tudok, sőt szeretek. Jaj, de még mennyire! S főleg itthon, családi körben. Kedvencem a borjúpörkölt nokedlivel és uborkasalátával. Rágondolni is gyönyörűség... Margitkám még fogyókúrája idején is sok finomságot főzött, hiszen az unokám fejlődő és mozgékony korban lévő fiú, akinek más jellegű és főleg több ételre van szüksége, mint nekünk. Én sokszor le sem ülök vele egy asztalhoz, mert így könnyebb ellenállni a csábításnak. A lányom azt mondja, hogy csalok. Pedig csak - néha. De hát az én koromban már olyan nehéz lefogyni. Meg aztán, így is szeretnek a gazdagréti „szomszédok”. Vagyis a kolA Szomszédok egyik legrokonszenvesebb szereplője, aki a salgói születésű Zenthe Ferenc oldalbordájaként arat sikert légáim, akikkel a Szomszédok című teleregényt forgatjuk. Ősszel kissé szomorúan láttunk munkához, mert nagyon hiányzik nekünk Ádámunk. Ő fantasztikus, remek képességű ember. Ha néha rosszkedvűek vagy fáradtak voltunk, mindig fel tudott dobni bennünket. Hiányzik, azzal együtt, hogy szeretjük az új főnököt, Bujtor Istvánt. Én kollégaként is régóta ismerem, de korábban még nem dolgoztunk együtt. Amúgy a stáb maradt, már 7 éve forgatunk együtt, s ez nagyon jó. Szeretek a kollégák közt lenne: fiatalok és idősebbek közt egyaránt. NÓGRÁDI FOTÓSOK KIÁLLÍTÁSA. A fennállásának 30 éves évfordulóját ünneplő Nógrád Megyei Fotóklub száz képből álló reprezentatív tárlata január 15-ig várja az érdeklődőket a salgótarjáni József Attila Művelődési Központban. Mikulás-varázslatok New Yorkban és a moziban A karácsony - már gyermekekként megtanuljuk - a csodák időszaka. Ilyenkor jön lakásunkba a Mikulás (számos országban Télapónak hívják), és hoz karácsonyfát, a jándékot a Jézuska. A Csoda New Yorkban című amerikai film története azzal kezdődik, hogy feltűnik a színen egy úr, a magát valódinak tartó áruházi Télapó, és hamarosan fejetetejére állítja a hatéves, a Télapó-csodájában hitetlenkedő kislány életét. A történetből 1947-ben már csináltak népszerű filmet, s most John Hughes (a Reszkessetek betörők és más krimi-vígjátékok atyamestere) írta újra. Úgy formálta meg a mesét, hogy egy pillanatig sem feledkezett el egyik legfontosabb témájáról: a hitről, de közben érzékletesen szól a hűségről, a karácsony el- üzletiesedéséről is. Ez a film az eredeti változat párja - mondja Mikulás újra felbukkant volna a mai világban. A nem mindennapi Mikulásnak köszönhetően felszökik az üzlet forgalma, a gyerekek tódulnak, csakhogy láthassák. Ezt viszont a konkurencia már nem nézheti jó szemmel, perbe fogják, s minden eszközt latba vetve igyekeznek bebizonyítani róla, hogy nem ő az igazi... A csodatévő Télapót Richard Attenborough alakítja, aki rendezőként is ismert (Ámyékország című filmjét Oscar-díjra jelölték), s legutóbb színészként Spielberg Jurassic Parkjában láthattuk. A Csoda New Csodák időszaka: karácsony Yorkban című produkciót december 22-28-a az író -, nem pedig folytatása, között vetítik a salgótarjáni mintha a magát valódinak tartó Apolló Filmszínházban. Mikszáth Kálmán különös házassága a rádióban Második házasságakor A nagy palóc mesemondó életének voltak keserves pillanatai is. Megtörtént, hogy rosszul ment a szénája, s ezért még a családját sem tudta eltartani. Hiába vált el azonban, később, amikor rendeződtek dolgai, visszahúzta a szíve első asszonyához. A mohorai Mauks Ilona másodszor is igent mondott Mikszáth Kálmánnak. Szombaton 20 óra 5 perctől a Kossuth rádió hallgatói részesei lehetnek az élménynek: Görgey Gábor Mikszáth különös házassága című kétszereplős (Körmendi János, Győry Franciska) színművét közvetítik a Radnóti Miklós színházból, egy 1978-as felvételről. Mauks Ilona Kun Zsuzsa művészetét idézi a televízió A múlt héten emlékeztünk meg Garas Dezső születésnapjáról, s most újabb művészt köszöntünk ugyanebből az alkalomból: Kun Zsuzsa balett-táncos szintén hatvanéves, ráadásul egy napon született Garassal. A művésznő pályafutását vasárnap 22 óra 55 perctől az 1-es csatornán eleveníti fel a Magyar Televizió. A műsorban néhány pályatárs is közreműködik, köztük Fülöp Viktor és Sipeki Levente. Kun Zsuzsa 1943 és 1949 között járt az Operaház balettiskolájába. Iskola után rögtön tagja lett az ország első színházának, majd 1952-től 26 éven át szólistája is. Visszavonulását követően az Állami Balettintézet tanáraként és igazgatójaként dolgozott. Nemcsak a közönség ismerte el képességeit, hanem a hivatalosság is: Liszt- és Kos- suth-díjat kapott, elnyerte az érdemes és a kiváló művész címet. Olyan híres balettokban táncolt, mint a Rómeó és Júlia, a Seherezádé, a Hattyúk tava, a Spartacus. Hobbijának még ma is a táncot vallja - meg az olva- Havas Ferenccel a Tűzmadárban sást. Megjelent Andrew Sarlós Tűzijáték című könyve Andrew Sarlós kanadai, nemzetközileg is el- és közismert pénzember, akinek tettei, pénzügyi tranzakciói és jelentős befektetései méltán alapozták meg hírnevét. Mégis keveset tudunk róla, az emberről, életének alakulásáról, karrierjének sikertörténetéről. Ezt a hiányt pótolja most a magyar származású kanadai tőzsdemágus napvilágot látott önvallomása, unikumként gazdagítva ezzel a magyar nyelvű menedzserirodalmat. A Tűzijáték című Sar- los-életmű — amely tavaly már sikert aratott és nagy példányszámban kelt el Kanadában - most az Image Kft. gondozásában végre magyarul is megjelent. Andrew Sarlós részletesen beszámol nem csak Budapesten töltött ifjúkoráról, börtönben végződött katonai szolgálatáKanadában nagy sikert aratott az önvallomás ról, 1956-os élményeiről, kalandos „disszidálásáról”, hanem szemtanúként és aktív közreműködőként felelevenít több, a magyar gazdaságtörténetben jelentősnek mondható közelmúltbéli eseményt is. Sarlós a nyolcvanas évek második felében kapcsolódott be a magyarországi átalakításba. Vendége volt az akkori magyar miniszterelnök és kísérete, a magyar politikai, gazdasági és kulturális élet számos jeles személyisége is. Később a két ország közötti kulturális-művészeti kapcsolatok fejlesztésén fáradozott, majd számos magyarországi befektetést kezdeményezett, szervezett meg és hajtott végre. Könyvéből megtudhatjuk, hogy miként jött létre az első Magyar Alap, hogy a hőskorszak magyar politikusai és pénzemberei miként vették fel a kapcsolatot az amerikai üzleti körökkel, milyen tárgyalások eredményeként történt meg például a Skála privatizációja. Mivel tölti a hét végét? Iskolát vezetni nehéz. Egyebek között azzal jár, hogy a hét végét ezer felé kell osztani. Básti Istvánné, a salgótarjáni Madách gimnázium igazgatója kifejezetten szerencsés: nem csak főzésre és vasalásra jut ideje, hanem...-Néha még dolgozatokat is javítok. Legalább megismerem a mai fiatalok gondolkodás- módját, tehát ez eléggé izgalmas elfoglaltság.- Említsen még néhány ilyen izgalmas programot!- Kirándulni járok a Ka- rancsra, a Pécskőre, esetleg Eresztvénybe. Rácsodálkozom a természetre. Mert mindig meg tud lepni - és elindít bennem egy gondolatsort.- Mi van akkor, ha rossz az idő?-Akkor a barátaimmal töltök egy-egy kellemes órát. Természetesen a hét végén nem csak a munkáról beszélgetünk, hanem sok másról is. Mondjuk a könyvekről, közéletről vagy a politikáról. — Jó, hogy szóba hozta a könyveket. Mit szokott olvasni?-Majdnem mindent. Éppúgy szeretem a tudományosismeretterjesztő könyveket, mint például a regényeket. Csak a krimit nem bírom, olyankor kikapcsolom a tévét is. Most éppen az Iskolakultúra című folyóiratot lapozgatom. Műveltségkép az ezredfordulón címmel folyik egy vita, Marx György, Lengyel László és Bihari Mihály is nyilatkozik. Ami pedig az irodalmat illeti: párhuzamosan olvasom Básti Istvánné: Csak a krimit nem bírom Einsteintől a Hogyan látom a világot? című könyvet és Lin Yu Tang művét: Mi, kínaiak. Vannak olyan írók is, akikhez mindig visszatérek. Közéjük tartozik Ancsel Éva, Mikszáth Kálmán és Nagy László.
