Nógrád Megyei Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-10-11 / 291. szám

6. oldal Nógrádi alkotók 7. oldal Társasági élet 8. oldal Választás Exkluzív 9. oldal Szolgáltatás 10. oldal Hirdetés 11. oldal 1994. december i 0— i Iszombat - vasárnap 5. oldal Csala Zsuzsa a vegetáriánus étkezésről Különösen kedvesek az ün­nepnapok Fotó: P. Tóth László A közönség valószínűleg úgy képzeli, hogy kosárral a kar­ján, szép komótosan megér­kezik a piacról, aztán felveszi a ropogós-fodros köténykét, és nekilát a sütés-főzésnek. Többfogásos ebédet tálal. amiből maga is jókat falatozik.- Már négy éve ve­getáriánus vagyok - mondja a népszerű komika. - Tudok főzni, de nem vagyok jó háziasszony, mert rendszertelenül élek. Hét végén általában reggeltől estig dolgo­zom. Örülök, ha he­tente egyszer bevásá­rolok, akkor is ro­hanva. Teljesen ösz- szevissza az életem. Az a nyugodt napom, amikor a színházam­ban lépek fel. Ilyenkor délelőtt próbálunk, délután legfeljebb tévé vagy rádiószereplés vár, este pedig a szín­házi előadás. Amikor szabadnapos vagyok, akkor vidéki fellépésre utazom, állandó me­nésben vagyok. Ezért aztán nincs is igazi családi életem. Van ugyan férjem és egy né­metjuhász kutyám. Utóbbi az egyetlen, „aki” rendszeresen eszik nálunk. Akármi történik is, neki főzök: ha kell, hajnali hatkor! Szegény férjem vagy maradékot kap, vagy felmele­gít valamit, ha nem vagyok otthon. Az örökös rohanás közben különösen kedvesek az ün­nepnapok. Szeretem megün­nepelni a születésnapokat és a névnapokat. Ilyenkor sohasem hiányozhat az asztalról a torta. Talán, mert gyermekkorom­ban az anyukám gyakran mondta, hogy „a tortát majd megkapjátok, ha lesz pén­zünk”. Am akármilyen szűkös évünk volt, a karácsonyi tortát valahogy mindig összehozta az édesanyám. A dédnagy­mamám - vagy talán még az ő dédmamája - receptje szerint. Mindenesetre régi-régi ha­gyomány volt nálunk a hófe­hér színű mogyorótorta, ame­lyet ma már csak a nővérem tud elkészíteni. Kedvenc ételem? A papri­kás krumpli. Előfordult, hogy ezt kértem az édesanyámtól karácsonyra. Tudom, nem látszik rajtam az egészséges táplálkozás. Azt sem gondolná senki, hogy kis­lánykoromban úsztam, sőt if­júsági váltóbajnok is voltam. SZŐCS GÉZA VERSEI AZ ELLENZÉKISÉGET JELENTETTÉK A költészet ébren tartja a szabadság reflexét Szőcs Géza költő versei a rendszerváltás előtt szerte a világon az ellenzékiséget jelentették a politika iránt érdeklődők számára. A költő később politikusként is vezető szerepet vállalt a Romá­niai Magyarok Demokratikus Szövetségében (RMDSZ). Salgó­tarjánban beszélgettünk vele.- Szőcs Gézát, a költőt a ma­gyarországi érdeklődök is előbb ismerték, mint a politi­kust bár versei rejtett utakon terjedtek. Készült a politikai pá­lyára?-Azt kell elmondani, hogy sohasem készültem politikus­nak. Sőt, semmi ambíció nem volt bennem a közéleti pálya iránt. Ez érthető is. Az 1970-es és '80-as években aligha találta vonzónak egy fiatalember, hogy abban a Romániában poli­tikus, vagy közéleti ember le­gyen. Ami engem illet, morális jellegű állásfoglalások, a kö­zösség számára fontosnak ér­zett igazságok megfogalmazása révén kerültem a politikába. Ennek akkor csakis az lehetett a következménye, hogy szembe kellett néznem az államhatalom bosszújával. Azzal a ténnyel, hogy a megsemmisítésemre tö­rekednek. Ez az élmény talán a bennem lakó művész számára sem maradt nyomtalan.- Végül mégis politikai ve­zető lett.-Amikor 1982-ben az emlí­tett módon ellenzékiként politi­Sohasem készült politi­kusnak a költő zálni kezdtem, ezt csakúgy nem tekintettem életre szóló hiva­tásnak, mint azt sem, amikor 1990-ben a romániai magyar közösség fölkért arra, hogy le­gyek egyik politikai vezetője: az RMDSZ főtitkára, és Ko­lozsvár szenátora a bukaresti parlamentben. A fölkérést elfo­gadtam, de azzal a feltétellel, hogy a közéleti pályára tudato­san készülő politikusok cso­portjának jelentkezése után át­adom nekik a vezető szereppel járó felelősséget. Ez is történt, az RMDSZ első két kongresz- szusán vállaltam vezető tisztsé­get, a harmadikon már nem.- Azóta ismét „ csak” költő?- Azóta ismét kezd magára találni bennem a művészember, aki évekig nem juthatott szó­hoz, s akiről azt remélem, hogy az elmúlt évek némasága nem végleges elhallgatásba fog tor­kollni, hanem képes lesz azt a nagyon sokrétű tapasztalatot, amiben része volt igaz művé­szetként földolgozni.-Miben látja napjainkban a művészet lényegét?- Nehéz erről beszélni, mert olyan helyzetben vagyunk, amikor a társadalom figyelmét jóval kevésbé köti le a költé­szet. De azt gondolom, hogy a költészet legmélyebb lényege minden társadalomban és törté­nelmi helyzetben azonos, még­pedig az éppen érvényes káno­nok, szabályok, konvenciók, sémák, dogmák világából való kitörés esélye. Akkor is, ha egy társadalmi rend ellen lázit. Es akkor is, ha egy kötelező eszté­tikai konvenciórendszer hatá­rait tágítja. Végeredményben az emberi tudatban ébren tartja a szabadság reflexét. Bódi Tóth Elemér A HELYZETKOMIKUM KIRÁLYÁNAK ÚJABB TÖRTÉNETE A MOZIKBAN Szökevény kisbaba a nagyvárosi forgatagban A csúcstechnológia vívmányait alkalmazzák a filmben Újra egy fergeteges, helyzet- komikumok sorozatára épülő vígjáték a mozikban. A Sza­badnapos baba című amerikai film írója ugyanaz a John Hug­hes, aki a Reszkessetek betö- rők!-film szülőatyja is. Nem csodálható hát, ha ebben a film­jében is szerepelnek ennek a „szakmának” a művelői. Hug- hes-t, a helyzetkomikum kirá­lyát sokan tekintik a karácsonyi családi mozik jóságos télapójá­nak, aki az utóbbi öt évben kia­gyalt és megteremtett kedven­ceivel legalább akkora kassza­sikereket mondhat magáénak, mint Schwarzenegger. A sztori röviden: Blinkék ki- lenchónapos kisbabája - elunva a mami gügyögését, a papi buta játékait - elhatározza, hogy fel­fedezi a világnak azt a részét, amelyet a felnőttek a járóka gonosz rácsaival elrekesztettek előle. Ez a rész nem más, mint New York. S az sem véletlen, hogy a gazdag szülők csöpp­sége után azonnal utána veti magát egy hatbalkezes rablót­rió. A film a csúcstechnológia valamennyi vívmányának a felhasználásával készült - ál­lítja Hughes -, betetőzése mindannak, amire jelenleg technikailag képesek vagyunk. A salgótarjáni nézők decem­ber 15-21-e között, a balassa­gyarmatiak december 29-től január 2-ig láthatják megszo­kott mozijukban. Garas Dezső A pápa öccsében hallható Színjátszásunk utóbbi három évtizedének egyik sokat fog­lalkoztatott, népszerű alakja, Garas Dezső immáron hatvanéves. Pontosan tegnap, december 9-én töltötte be ezt a mindenki számára nevezetes életévet. Erre emlékezik a Bartók rádió vasárnap 22 óra 5 perckor Steve Walker hang­játékával, A pápa öccsével. A címszerepet formálja meg Garas, ifjú színésztársa, Máté Gábor hangjáték-rendezői irá­nyítása mellett. A produkció egy esztendeje készült. A közönség nagy része által kedvelt színész 1957-ben vé­Immáron hatvanéves gezte el a színművészeti főisko­lát, de már növendék korában nyílt színi tapsot kapott Gol­doni Mirandolina című darab­jának Nemzeti Színház-i elő­adásán, egy néma szerepben. Később sok híres szerepet elját­szott. így a Szent Johanna da- uphinjét (G.B. Shaw), a Kol­dusopera Leprás Mátyását (Brecht-Weill), a Liliomfi Szel- lemfijét (Szigligeti Ede). Szá­mos Shakespeare-szerepben is tündökölt. Igazán és széles kör­ben népszerűvé azonban - mint mindenkit - a fűm és a televízió tette. Elnyerte a szakma legna­gyobb művészeti díjait is. Görögország és Róma a televízióban A demokrácia bölcsól. Vasárnap 15. 50-től sugározzák a Duna TV-ben a Görögország és Róma című angol ismeretterjesztő filmet egy sorozat 5. részeként. A két ókori civilizáció meghatározó módon van jelen mai életünkben is. A demokrácia bölcsője Görögországban ringott, s a görög kultúra Rómában kapott új távlatokat. Képünkön az athéni Akropolisz Egy kötetben hatvanhat gyönyörű mese Az év végi ünnepek gazdag mesekönyvkínálatában talál­ható a General Press Kiadó gyűjteményes kötete, A világi­rodalom hatvanhat legszebb meséje címen. Hajdani gyer­mekkorunk csodálatos élmé­nyei köszönnek vissza a lapok­ról. Például Hüvelyk Matyi, Hó­fehérke, Ludas Matyi, Hamupi­pőke, Csipkerózsika, Bolond Mihók, Aladdin és Ali Baba tör­ténete. S vég nélkül sorolhatnánk még, mert olvasható a kötetben: a Jancsi és Juliska, A kis göm­böc, A csillagszemű juhász, Az égig érő fa, A kismalac és a farkasok, A császár új ruhája - és bizony nagyon meg kell ke­ményíteni magunkat, hogy ne soroljuk tovább a címeket. Persze ha még a világhírű szerzőgárda nevéből is felsoro­lunk néhányat, akkor már aligha kell indokolni, hogy a könyv fantáziacíme helytálló, s valóban a legszebbek kerültek bele ebbe a mesekönyvbe. A hősök és címek után több szerző nevét már biztosan kita­lálta a kedves olvasó... Valóban közöttük vannak a Grimm test­vérek, Hans Christian Ander­sen, Benedek Elek, Wilhelm Hauff. Több történetet pedig a kollektív emlékezet őrzött meg, s például magyar, észt vagy finn népmeseként olvasható. A legtöbb meséhez illusztrá­ció is készült, serkentve a gye­rekek képzelőerejét. Pompásak az egész oldalas, színes rajzok, amelyek egy-egy mű legjel­lemzőbb részleteit ábrázolják. A míves munkát Füzesi Zsuzsa jegyzi. Dicséretet érdemelnek a kö­tet összeállítói, akik ügyes és szakavatott kézzel válogattak a meseirodalom bőséges termé­séből. A válogatás munkáját L. Füzesi Zsuzsa rajza A békakirályfi című meséhez László János, a szerkesztését L. Jeszenszky Agnes végezte el. A Dabasi Nyomda Rt. műhelyé­ből ezúttal is ízléses kötet ke­rült ki. Mivel tölti a hét végét? A salgótarjáni Balassi Bálint Könyvtár munkatársa Ma- gyári Tamás, aki a közel­múltban szerepelt a Magyar Televízió honismereti játé­kában is: tagja volt az egyik vetélkedő csapatnak a Ki tud többet Magyarországról? című sorozatban. A hét végi szabad idő eltöltéséről be­szélgettünk.- Szombaton reggel először a napilapokat veszem meg, j otthon átnézem mindegyiket, aztán a szüleimmel elmegyek I bevásárolni vagy sétálni.- Most nézzük a hét vége | kulturális részét! A zenét pél­dául szereti?- Nagyon. Nemrég vettem egy hifi-tornyot, azon szoktam komolyzenét hallgatni.- Konkrétan?- Verliehet, Haydnt, Men­delssohnt és Bachot. Legin­kább a barokk és a romantikus műveket kedvelem.- A könnyűzene is érdekli?- Nem áll távol tőlem. Gyakran hallgatom a Danubi­ust és a Juventust is. Szeretem a szintetizátor-zenét, a ked­vencem Vangelis. Én nem va­gyok válogatós, meghallgatok mindent - csak jó legyen.- Gondolom, sokat olvas. Most éppen mit?-Most éppen Jókai-műve- ket. És közben a XX. század krónikáját is.- Mit szokott még csinálni?- Ha van időm, akkor tévét is nézek. Elsősorban sportmű­sorokat és természetfilmeket. A hét végéim egyébként elég csendesek, nem történik semmi különös, semmi szokat­lan. Egyszerűen igyekszem jól elfoglalni magamat.- Árulja el, ezen a szomba­■ Magyari Tamás: Legin­kább a barokk és a roman­tikus műveket kedvelem ton mit fog csinálni?- Elsősorban dolgozom. Szombaton reggel kilenctől délután egyig itt leszek a könyvtárban. r

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents