Nógrád Megyei Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-10 / 265. szám

1994. november 10., csütörtök Bátonyterenye Es Környéke 5. oldal Kozmetika. Jfampány van. Kopogtat­ja nah, ajánlgatunk, a jelöl­tek versengenek a választók kegyeiért. Nagy a készülődés, ami nem csodálni való, hiszen mindenki nyerni akar. A „ no­sza, mutasd meg, mit tudsz” - elvét szinte minden kis falu vezetése magára veszi, s en­nek jól látható jelei vannak. „Kisimultak” a göröngyös földutak, s még így november táján is milliós beruházások­kal birkóznak a kivitelezők gépóriásai a saras, csúszósra, hidegre fordult időben. Épül­nek a gáz- és vízvezetékek, s nagy szó: helyenként már akad egy-két „gombnyomá­sos" nyilvános telefon. Fejlődik a falu, de ehhez a látványos kozmetikához mé­lyen a zsebükbe kell nyúlniuk a lakosoknak is. Kemény százezreket kell kiadniuk azért, hogy majdan, a nem csekély vízdíj ellenében min­dig legyen hideg-meleg vizük és tiszta, faforgács és salak­mentes szobamelegük. A választónak persze ettől nem megy el a kedve. Sőt, a szűnni nem akaró nyüzsgést látva mostanában inkább így szólal meg: tőle akár fél­évente is választhatnánk, ha ez utat, vizet, gázt terem. (Mihalik) Szépül, gyarapodik a falu Márkháza. Készül a település új vegyesboltja a korszerűtlen helyébe. Addig is, amíg ezt meg nem nyitják, megoldott a márkháziak ellátása egy ma­gánvállalkozás révén. De nem csak a községbeliek ellátását tartja szem előtt az ön- kormányzat. Az utóbbi hetek­ben számos olyan munkát fe­jeztek be, ami az itt élők közér­zetét jelentősen javítja. Felújították a Rákóczi utat, folytatásaként pedig járdát épí­tettek a temetőig. Teljes belső felújítást végez­tek a ravatalozóban, a művelő­dési házban, tetszetős külsőt kapott a főúton lévő harangláb, s várhatóan még a tél beállta előtt kialakítják a várva-várt játszóteret is. Kedvezményt csak az kap, aki telefont is igényel Telefonvárástól hangos a fél megye. A szólamokból ki­cseng a panaszosok magas „C”-je, és a visszalépők ko­mor altja. Mert akadnak ilye­nek is. Mátranovákon például az elmúlt és idei évet össze­vetve huszonhármán kérték vissza a pénzüket. Vissza is kapták, bizonyos összeg híján. A faluvezetés ugyanis a he­lyi, kommunális adót elengedte a telefonigénylőknek. így ked­vez azoknak, akik saját pén­zükkel járultak hozzá egy már régóta óhajtott fejlesztés meg­valósításához. Aztán ki türelmetlenségében, ki anyagi bajában határozott úgy, hogy visszaigényli a ti­zenötezer forintját. Közülük a hatvankét esztendős Kővári Vilmosné „sérelmei” miatt for­dult a nyilvánossághoz.-Amikor megtudtam, hogy visszamenőlegesen levonják tő­lem az adót, elmentem a köz­ségházára, ahol közölték ve­lem: aki visszalép, elveszti az adókedvezményt. Kezembe ad­tak egy papírt, hogy menjek vele Tarjánba, ott vehetem fel - 4125 forint híján - a befizetett pénzemet. De kérdem én: mi jogon nyúltak a pénzemhez? Miért nem azt kérték, hogy ha megkapom, rendezzem a tarto­zást? Ennyire nem bíznak ben­nem? Utólag már csak annyit mondhatok, remélem a többitől is levonják az adót, mert tu­dom, hogy vannak, akik nem fizetik! Az utóbbi napok eseményei a nováki jegyzőnőnek is emlé­kezetesek:- Amikor a nénivel közöltem a tényeket, kiabált, méltatlan­kodott. Hiába próbáltam meg­magyarázni, miről van szó, nem értette, vagy nem akarta megérteni, hogy az adózásról szóló törvénynek megfelelően járunk el. Természetesen min­den hozzá hasonló elesik a kedvezménytől, de elmondha­tom azt is: rajta kívül eddig senki nem háborodott fel ezen.- Sőt, miután elmagyaráz­tam, hogy a pótlólagos befize­tés késedelmi kamat felszámí­tásával és egyéb levonásokkal (tehát a konkrét esetben nem négyezeregyszázhuszonöt, ha­nem jóval több mínusszal) jár - elfogadták hogy a számukra kedvezőbb utat választottuk.- Kivéve a nénit. Vele seho­gyan sem tudtam ezt megér­tetni, s néha már úgy éreztem, hogy nem is akarja - mondta dr. Laczkó Ilona. - Hozzátette: - nincs baj az adófizetési fegye­lemmel a faluban, de talán nem mindenki tudja, hogy a hetven éven felülieket nem kötelezik adózásra. (Mihalik) AZ ILONA-TELEPIEK ÚGY ÉRZIK: KÉTSZER FIZETNEK Méreggel jár a jó ivóvíz Nemtiben Az Ilona-telepen élők úgy érzik, a falusiak régi sérelmét rajtuk veri le az önkormányzat. Tudniillik a más településrészeken élők évtizedekig irigykedtek a telepiekre, ahol hosszú idő óta vezetékes vizet ihattak az emberek. Nemtiben ma már senkinek nem lehet panasza az egészséges ivóvíz hiányára, még sincs nyugodalom a faluban. Most az Ilona-telepen fortyognak az in­dulatok vízügyben, mert úgy érzik, kétszer fizettetnek velük. Számunkra elölről kezdó'dött a procedúra - mondja Sipos Józsefné Fotó: Rigó Tibor Nem akarnak ők elzárkózni a rájuk rótt kötelezettség alól, csak valami kevéske kedvez­ményre számítottak volna. De nem jött össze. Mint ahogy az a felajánlásuk sem aratott sikert, hogy társulást hoznának létre a meglévő hidroforra, mint kis­üzeme ltetők.- De spongyát erre is - sommázza az utcabeliek véle­ményét Siposné -, csakhogy! Kaptunk két hetet, hogy rákös­sünk az új rendszerre, de a mű­szaki paramétereket senki nem ismertette velünk. Pedig tud­nunk kellene milyen nyomás- csökkentőt szereltessünk be, hogy a házakban szét ne vigye a víz a vezetékeket. Táborita András, Nemti pol­gármestere elmondja, nem az önkormányzat Ilona-telepiek elleni aknamunkájának ered­ménye, hogy az ottaniak most úgy érzik, velük kétszer fizet­tetnek. A valósághoz tartozik, hogy a község a több mint két­milliós beruházás megkezdésé­hez csak úgy kaphatott vízügyi engedélyt, ha az Ilona-telepi törpevízmű üzemeltetését meg­szüntetik. Tudniillik, ha ettől az-Még hogy úri negyed! - idézi a háza előtti kiskertjét rendező asszony a kárörvendő telepieknek szóló titulálását. - Nézzen körül, egy-két kipofo­zott között a sok régi ház. Az úri negyedet nem ilyennek kép­zeljük!- Azért mondják - veszi át a szót a hangos beszédre ide ér­kező -, mert valamikor az öt­venes években erre felé lakott a bányai műszaki elit. De már jó­val a bányák bezárása előtt sem azok tették ki az itt élők teteme­sebb részét.- Volt, ahogy volt - mondja Sipos Józsefné - a hidrofor az­óta is üzemelt. Fizettük a kom­fortnak megfelelő vízdíjat, mi­után aknát ástunk a vízóráink­nak, és úgy négy-öt éve húsze­zerért meg kellett vennünk a vízórákat. Most, hogy az egész községben bevezették a vizet, számunkra elölről kezdődött a procedúra. Új aknát ásattak, újra meg kell vennünk a vízó­rákat is. Az Ilona-telepiek a vízbeve­zetés évei alatt azt szerették TILOS!. Víz csak úgy lehetett a faluban, hogy bezárt a törpeyízrmű volna elérni,hogy az önkor­mányzat némi méltányosságot gyakoroljon. Hogy legalább előző befektetéseiket vegye fi­gyelembe. Még aláírásgyűjtést is szerveztek, de mindhiába, t önkormányzat két tucat család érdekei miatt elzárkózott volna, Nemti többi lakosa a mai napig hiányolhatná az egészséges ivóvizet. Tuza Katalin Fontosnak tartják a rendőrök a megelőzést BÁTONYTERENYE.Elszo- morító, de tény, hogy a bá- tonyterenyei rendőrkapitány­ság területén nemcsak ifjú­sági, hanem gyermekek által elkövetett bűncselekmények­kel is találkozni. Bár a rendőrök által felderí­tett bűncselekmények zömét az iskolai lopások, a különféle in­tézmények dolgozói közös kasszáinak eltulajdonítása, vagy például trafikfeltörések adják, utalva arra, a kiskorú el­követők becstelen úton szerzik meg, amit eltartóik nem akar­nak, vagy nem tudnak szá­mukra biztosítani. Jobbára csak azért lépnek a bűn útjára, hogy nekik is legyen egy-egy jobb holmijuk, vagy aki rászokott, s mert nincs miből füstölnie, akárhogy, de megszerezze a ci­garettáját. Aggasztóbb viszont a szán­dékos bűncselekmények tekin­tetében, hogy felütötte fejét a gyerekek körében is a színes­fém-lopás, és bár elenyésző számban, de találkozni nemi erőszakkal, fajtalankodással is. A bátonyterenyei rendőrség a kiskorúak körében különösen fontosnak tartja a megelőző munkát, de ez csak magukkal a családokkal, a család- és gyer­mekgondozó intézményekkel, az iskolákkal karöltve vezethet eredményre. Bátonyterenye és környéke RÖVIDEN DOROGHÁZA. Az álta­lános iskola százötven tanu­lója válogathat az idei tan­évben kibővült szakköri kí­nálatból. Míg tavaly mind­össze négy-öt féle volt a vá­laszték, mostanság tíz szak­körben bontakoztathatják képességeiket, készségeiket a gyerekek. Változatlanul a színjátszó kör vezeti a nép­szerűségi listát, amelybe az alsós és felsős diákok közül összesen harmincán járnak. Emellett hódít a tanulók kö­rében az a zenei kör, amely újdonságnak számít a tanó­rán kívüli tevékenységek körében, s amelynek kereté­ben gitározni tanulnak, és a szintetizátorral ismerkednek a gyerekek. MÁTRAVEREBÉLY- SZENTKÚT. Befejező­dött a kegyhely templomá­nak és gyóntatóudvarának teljes külső felújítása. A ter- ranova burkolatra, s a niun- kadíjra való 5,6 millió forint a hívek adományaiból gyűlt össze. Hátra van még a rendház gyóntatóudvar felé eső részének felújítása, az Almássy grófok kriptájának . belső felújítása, és nem bo­káig várathat magára az épületegyüttes elektromos hálózatának teljes felújítása. A költségek, előteremtésé- ben ismét csak a hívek adományaira számíthat az egyház. È bí , fenifig MATRATERENYE. A helyi hűtőház nem panasz­kodhat a megrendelésekre. Osztrák cégnek válogatott 21 tonna gurulós málna után most franciaországi ex­portra válogatnak 20 tonnát a lének valóból. Ha ezzel végeznek, újra a gurulósok­kal folytatják, amiből to­vábbi húsz tonnát várnak Ausztriába. Az oldalt szerkesztette Tuza Katalin Holnapi lapszámunkban Szécsény és környéke ASZTALOSOK LESZNEK. A bátonyterenyei Fáy András Szakmunkásképző és Szak­iskola tanulói szakmai gyakorlatokon sajátítják el választott mesterségük fogásait. Ké­pünkön az esztergált bútordarabokkal az elsőéves (balról jobbra) Petre Zsolt, Mender Barnabás, Kiss István és Tóth László. Fotó: Rigó Tibor Mitől lesz egészséges az iskola? BÁTONYTERENYE. Az Erkel Ferenc Általános Iskola azon tíz között volt 1991-ben, amelyek bekerültek az "Egészségesebb iskolákért" program európai hálózatába. A kísérleti iskolákat mások is követték, majd tavaly megalakult a hálózat magyaror­szági egyesülete. Ennek országos konferenciáján vett részt a bá- tonyterenyeiek igazgatója is, aki egyben az egyesület alalnöke.- Mitől lesz egészségesebb egy iskola? - szól a kérdés Ko­vács Tibornak.- Ez nagyrészt attól függ, milyen egy-egy intézményben a szemlétet. Áz egészségneve­lést el lehet látni kampánysze­rűen is, csakhogy az akciók csupán egyszeri figyelemfelkel­tésnek jók. Azokon a helyeken, ahol be­kapcsolódtak az „Egészsége­sebb iskolákért” hálózatba, a feladat a pedagógiai program szerves része lett, átfogó neve­lési feladatot jelent. Vagyis minden szaktanár saját tár­gyába beépíti ezt a témát.- És a szellemiség hogyan alakul a közösségekben?- A megelőzésé a főszerep.- Csakhogy már a hatéves is szokásokkal érkezik az isko­lába.-A rossz szokásokat követ­kezetes nevelői munkával meg­felelően lehet alakítani. A gyermek e téren csak ritkán áll ellen, nem úgy, mint a felnőtt.- Milyen eredményeket könyveltek el három év alatt?-Ép testben, ép lélek - ez nevelési programunk jelmon­data. Sportolás mellett olyan hasznos tudnivalókhoz is hoz­zájutnak a háztartási ismerete­ket tanulva, mint a korszerű táplálkozás, lelki egészségtant és önismeretet tanítunk. Széles a tanórán kívüli lehetőségek skálája is, egyik legnépszerűbb a lelki ambulancia, ahol serdü­lőkori problémáikat beszélhetik meg a gyerekek.- Egyesületi tervek?- Szeretnénk, ha minél több tanintézmény csatlakozna az "Egészségesebb iskolákért" programhoz. Az egyesület egyébként anyagi lehetőségei­hez mérten támogatni is tudja az egészségnevelési programo­kat.-Az önök iskoláját a prog­ram kidolgozásába és gyakor­lati megvalósításába is bevon­ták. Feltétele is volt a bekerü­lésnek?- Nem is egy, amelyekkel megbirkóztunk. Legnehezeb­ben a dohányzásmentesség megteremtése sikerült. Ez a pe­dagógusoknak jelentett komoly erőpróbát.

Next

/
Thumbnails
Contents