Nógrád Megyei Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-08 / 263. szám

6. oldal Életmód - Szabadidő 1994. november 8., kedd MAGYAR ÚJSÁGÍRÓK TANULMÁNYÚTJA AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN (5.) A tóparti Milwaukee ötven nemzet hazája „Uraim! Ne feled­jék - szólt az egyik képviselő társaihoz philadelphiai ülé­sükön 1787-ben -, nem egyszerűen azért jöttünk itt most össze, hogy az Amerikai Egyesült Államok Alkotmá­nyát megalkossuk, hanem azért, hogy a világ legjobb al­kotmányát hozzuk létre!” A nagy mű - vita, kompromisz- szumok és módosí­tások után — még ugyanabban az év­ben elkészült, és a 13 állam 1790-ben fogadta el. Ez mindmáig a világ legrégebbi érvényben lévő alkotmánya, amely rögzíti a kormányzás há­rom különálló szintjét. Lé­nyege, hogy minden egyes szintnek ellenőrző szerepe van a másik fölött. Végrehajtáskor nem az Egyesült Államok el­nökéé a végső szó, nem is a kongresszusé, nem a Legfel­sőbb Bíróságé, nem egy vezető párté vagy csoportosulásé - ahogyan több országban -, ha­nem valóban a népé. S az amerikaiak - akik, vagy akiknek ősei egykor álmokra, eszményképekre és reményekre hagyatkozva szálltak partra az új kontinensen — nagyon büsz­kék az alkotmányban garantált, elidegeníthetetlen jogaikra. Si­kereik teljes tudatában, maga­biztosan élnek az álmaikból felépített, gazdag világban. Nyitottság és önkritika A helyi önkormányzatokat és az állami vezetőket nem azért választják, hogy legyen, aki irányítsa őket, hatalmaskodik felettük. Hanem azért, hogy ér­tük tevékenykedjenek, szolgál­ják a közösséget, a választópol­gárokat. Az amerikaiak bizony nem esnek hasra a polgármes­ter, a pártfőnök vagy a seriff előtt, nyugodtan kifordulnak előtte a kapun, ha éppen sietős a dolguk, vagy jelenlétükben is felteszik a lábukat az asztalra, mert az egészséges és pihen­tető. Feljebbvalónak - ha egyál­talán ismerik ezt a szót - eset­leg a munkaadót, a munkahelyi főnököt tekintik, akitől felada­tot kapnak, olykor kemény leto- lást is, és nincs kifogás, mellé­beszélés. Az egyébként lezser, vagány amerikai csak annyit A Michigan-tó partján épült Milwaukee az Egyesült Államok nagy­városai között a tizennyolcadik a sorrendben a szerző feiv.-i mond: „Yes, Sir.” Büszkék arra, hogy az amerikai társada­lom a legnyitottabb és ugyan­akkor a legönkritikusabb a vi­lágon. Ez ellentmondásként tűnhet annak az európainak, aki a „Ne teregessük ki egymás szennyesét a nyilvánosság előtt!” elven nevelkedett. Min­den ember egyenlőnek születik a világra - így az álom, az ideál, amiért ma is ezrek és ez­rek menekülnek, tódulnak az ígéretek földjére. Ugyanakkor, ott a reális felismerés, hogy nem mindenki él jómódban, nem mindenkit kezelnek egy­Négy kilométer hosszan, három szin ten lehet vásárolni ebben az üzletköz­pontban formán. Csakhogy az amerikai álom lényegéhez az is hozzátar­tozik, hogy nagy még a szaka­dék a valóság és a remény kö­zött. Amerika ígérete a beván­dorlók milliói számára nem az volt - és nem az vezérli az élet- veszélyes tákolmányokon Flo­rida felé induló kubaiakat, a naponta illegálisan Kaliforni­ába szökő mexikóiakat sem -, hogy itt minden jobb, hanem az, hogy jobb lehet. Olyan nincs, hogy nem lehet Akinek sok pénze van, az ott fontos ember? Ilyen kritikus hangvételű megjegyzést gyak­ran lehet hallani, s persze van is valóságtartalma. De azt is látni kell, hogy a pénz nem minden, jobb, ha hasznos tulajdonságokkal párosul. Ilyen például a fejleszt­hető önbizalom, a magabiztosság, ami megint csak jellemző az ame­rikaiak többsé­gére. Valamit tu­dok, valamihez értek, és azt hadd mutassam meg! Tudja meg min­denki, hogy sikert értem el, vagyok valaki! Egyik este a CNN adásában Clinton elnök szenvedélyes hangú beszédben fordult a nemzet­hez. Már akkor nagyon elégedet­len volt, amiért az egészségügyi re­form megvalósí­tása nem haladt kellőképpen, de nem is ez a lé­nyeg, hanem ahogyan érvelt. „Elegem van, nem akarok többé hallani semmiféle ma­gyarázkodást! Egy amerikai sohasem mondhatja azt: hogy nem tudom, nem biztos, hogy meg lehet oldani, aligha sike­rül!” Nem véletlen, hogy az amerikai társadalommal és al­kotmánnyal kapcsolatos fel­jegyzéseim éppen Milwau- kee-ban kerültek be útinap­lómba. Az ok sem titok; a hosz- szú repülőutakon - először Amerika közepétől (St. Louis) Nyugatra, majd a Csendes-óce­ántól keletre, egészen a Michi­gan-tó partjáig, Chicagóig át­szelve a kontinenst - bőven volt idő elmélyedni a szakiro­dalomban. S itt, Wisconsin ál­lam másfél milliós nagyvárosá­ban hosszas eszmecseréket folytattunk többször is kelle­mes társaságban. Milwaukee az Egyesült Államok 18. legna­gyobb városa, földrajzi fekvé­sének, jelentős kikötőjének kö­szönhetően hamar gyors fejlő­désnek indult. Már a 19. szá­zadban érkeztek ide bevándor­lók, főleg írek, németek és len­gyelek, sokan az 1848-as forra­dalmak után hagyták el hazájukat. A század vége felé már „Német Athénnak”, illetve „Amerika Münchenének” ne­vezték a várost. 1880 körül há­rom lakosból kettő biztos né­metül beszélt és német nyelvű újságot járatott. Innen bonyolít­ják a kereskedelmet a volt Szovjetunió, Közel-Kelet, Af­rika, az Indiai-óceán, Közép- és Dél-Amerika felé. Fejlett ipa­rából leginkább a gépipart illik megemlíteni, hiszen gyakran hívják a világ műszaki boltjá­nak is. Fesztiválok városa Egyetlen másik amerikai vá­rosban sem él együtt annyiféle nép, etnikai csoport, mint itt, szám szerint 50: arabok, afrika­iak, spanyolok, vietnámiak, ja­pánok, kínaiak, de legszámot­tevőbb ma is a német és a len­gyel közösség. Több mint 65 híres nemzeti étterem várja a vendégeket, de magyar nincs köztük. A fesztiválok városaként is emlegetik Milwaukee-t, mivel az itt élő nemzetek nyáron és té­len, rendszeres kulturális ren­dezvényeket tartanak. Milwau- kee-ból - a névnek két indián jelentése van: „Jó föld” és „Vi­zek találkozása” - repülőgéppel három óra alatt érkeztünk meg New York Citybe, a világ fővá­rosába, tanulmányutunk utolsó célpontjára. (Folytatjuk) Niedzielsky Katalin Dohányzás helyett sétálni kell! • Tudományos tény, hogy a séta még senkinek meg nem ártott. A dohányzás életrövidítő ha­tásaira a legtöbben ügyet sem vetnek, a statisztikák és fenye­getések mit sem használnak, ha a leszokásról van szó. A férfi dohányosokat azonban, úgy tűnik, egy ennél hatéko­nyabb módszerrel mégiscsak le lehet szoktatni: Egyszerűen arra kell fi­gyelmeztetni őket, hogy nem­csak életüket, de férfiasságukat is veszélyezteti a túlzott do­hányzás. Izraeli orvosok ta­pasztalatai szerint a férfierejük meggyengülésétől vagy éppen elvesztésétől félő férfiak igen nagy számban hagyják abba a dohányzást. Az erekció létrejöttéhez szükséges kis erek vérellátása ugyanis a hosszú távon folyta­tott intenzív dohányzás hatá­sára alaposan megromolhat. Már napi egy doboz cigaretta is árt a férfierőnek - állítják az izraeli klinika orvosai. Ered­ményeikből kitűnik, hogy a férfiasság elvesztésétől való félelem nyomán igen nagy számban hagyták abba a do­hányzást a klinikán kezelt fér­fiak. Több mint háromnegyed ré­szük azonnal abbahagyta, és ennek a csoportnak a nyolcvan százaléka később sem szokott vissza. Ezzel szemben áll az az adat, amely szerint a szívin­farktustól fenyegetettek köré­ben csupán negyven százalék mondott le a füstölgésről. A klinika egyik orvosa sze­rint a cigarettásdobozokra ezentúl nem azt kellene nyom­tatni, hogy a „Dohányzás ká­ros az egészségre”, hanem sokkal inkább azt, hogy a „Dohányzás impotenciát okoz­hat” - ezzel sokkal jobb ered­ményeket érnének el. Az agyat óvja egy új szer A szervezet immunrendsze­rének „elnyomására”, többnyire a szervátültetések után használt szer segíthet az agyat megóvni az agyvérzés utáni károsodástól is - közölték brit kutatók. A Na- ture-ben megjelent cikk szerint, ha az FK506 elnevezésű szert az agyvérzést követő egy órán belül beadják, az idegsejtek károso­dása jelentősen csökkenthető. Az FK506 az idegsejtekben is megtalálható immunophillinek megkötésével fejti ki hatását. A fertőzésekről Először találtak bizonyítékot arra, hogy a fertőző betegségek lefolyásában is létezik genetikai meghatározottság. Ezer gambiai gyermek sorsát tanulmányozva, akik a malária egyik, a központi idegrendszert megtámadó válfa­jában szenvedtek, azt találták: bizonyos, genetikailag meghatá­rozott anyag fokozott jelenléte esetén a gyerekek hétszer na­gyobb gyakorisággal haltak meg, vagy szenvedtek agykáro­sodást a betegség következtében. A gének befolyással lehetnek a fertőzésből való kigyógyulásra. Az oldalt szerkeszti: Ábrahám Eszter A koraszülöttek életkilátásairól A fejlett orvostudomány ma már megmenti az alig-alig élet­képes újszülötteket is, akik kü­lönleges gondoskodás hiányá­ban meghalnának. Sokszor azonban később kell ezért ke­serű árat fizetniük nekik és szü­leiknek. A New England Jour­nal of Medicine hasábjain két amerikai kutató most egy 1982- től 1986-ig végzett vizsgálat alapján azokról a leggyakoribb rendellenességekről írt cikket, amelyek a kis súlyú (900 gramm alatti) koraszülötteket kisgyermekként és később sújt­ja. Á cikk szerint az igazán kis súlyú gyermekek felének intel­ligenciahányadosa 85 alatt van, míg az átlagos népességben csupán 15 százalék az ilyen ala­csony intelligenciájú személyek száma. A 900 gramm alatti súllyal született gyermekek 21 százaléka szellemileg vissza­maradott, a teljes időre született csecsemők körében ez csak 2 százalék. A gyermekek 25 szá­zalékának látása különösen rossz, míg a normál időre szüle­tetteknél ez szintén nem több két százaléknál. Különféle testi és szellemi problémáik követ­keztében 45 százalékuknak kü­lönleges iskolai képzésre van szüksége. Nincs többé kopasz fej? A férfiak rémének, a tarkóig érő homloknak úgy tűnik, vég­leg befellegzett! Nem kell többé órákat tölteni azzal, hogy azt a pár szál hajat a férfiak a világító foltokra fésüljék, legalábbis ezt állítják a hamburgi egyetem or­vosprofesszorai. A haj hullását egyébként sok esetben táplálko­zási zavarok, idegi problémák okozzák. De egyeseknél ez örökletes tulajdonság. Egy bi­zonyos kort elérve a szervezet megszünteti a hajgyökerek táp­lálását, s a haj kihull. Erre talál­ták most meg a hamburgi orvo­sok azt a hatóanyagot, amely serkenti a hajhagymák növeke­dését. A kísérletek fényes sikerrel jártak, az erősen kopaszodók ismét örülhettek a hajuknak. A haj növekedési fázisa meghosz- szabodott, a kezelés kezdetétől számított 3 hónapon belül hajuk vastagabb, erősebb, s főleg tel- tebb lett. Újra teljes embernek érezhették magukat. A csoda­szer hamarosan kapható lesz a németországi patikákban. Megtalálták a lányok génjét • A gén működésbe lép, s lány születik. A tudomány e nagy fel­ismeréssel kicsivel közelebb lépett a női nem titkához. Nem „fejlődési rendellenes­ség” következtében, hanem egy eddig nem ismert génnek kö­szönhetően születnek lány­gyermekek. Az ismeretlen, DSS-nek keresztelt gén meglé­tét egy olasz kutatócsoport tárta fel Giovanna Camerino pro­fesszor, a Paviai Egyetem gene­tikai kutatólaboratóriuma veze­tőjének irányításával. A DSS gén meglétének feltárása rend­kívül komoly előrelépés, mivel a tudomány még mindig csak találgat a nemek kialakulásának módját és okát illetően. A fiúk génje már régóta ismert Eddig csak az SRY gén lété­ről és működéséről tudtak. Ez a „fiú gén”, s ha az embrió fejlő­désének hatodik hetében műkö­désbe lép, akkor a születendő gyermek fiú lesz. Ennyi ismeret birtokában úgy vélték, hogy a női nemi jelleg kialakulása az SRY gén „tétlenségének” az eredménye. Camerino profesz- szor asszony és kis csapata most azt mutatta ki, hogy szó sincs erről: létezik egy „lány gén” is, s ha az kezd működni, akkor lesz az újszülött lány. A DSS gén felfedezése a kromoszómák szerepéről vallott nézeteket is forradalmasítja. Ez a gén az X kromoszóma rövidebbik szárán helyezkedik el, tehát nem igaz az, hogy a gyermek nemének kialakulásában csak az apa XY kromoszómái játszanak aktív szerepet. A felfedezés - mint már annyi esetben - tulajdon­képpen a véletlennek köszön­hető. Az olasz kutatók arra a genetikai rendellenességre pró­báltak magyarázatot találni, hogy a férfikromoszómákat öröklő személyek miért érzik magukat valójában nőnek. A „tettes” után nyomozva találták meg a DSS gént. Arra viszont továbbra sincs semmilyen elfo­gadható magyarázat, hogy egyes esetekben miért az SRY, más esetekben miért a DSS gén lép működésbe. A természet ezt a titkát nagyon féltékenyen őrzi. A feministák ármánykodtak? Az olasz kutatók eredményét érthetően nagy érdeklődés fo­gadta, ám a dicséretek elköny­velése mellett egyvalami miatt szinte védekezniük is kell. A „lány géneket” fellelő héttagú csapatban hat nő van, s az egy- szem férfi is csak kiegészítő ku­tatásokat végzett. „Ő etette a kí­sérleti malacokat” - fogalma­zott tréfásan Camerino profesz- szor asszony, aki a femminiz- mus ki nem mondott vádjára azt válaszolja: „végül is nem a pete, hanem a here működésének ku­tatása volt a kezdeti célunk”.

Next

/
Thumbnails
Contents