Nógrád Megyei Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-05-06 / 261. szám

6. oldal Nógrádi alkotók 7. oldal Társasági élet 8. oldal Közélet ~ y * I —» j 1994. november 5-6., szombat - vasárnap-J Exkluzív 9. oldal Szolgáltatás 10. oldal Hirdetés 11. oldal .^ 5. oldal Mohai Gábor bemondói karrierjéről Idén Görögországban nyaralt Szerény, szellemes, remek társalgó, a Magyar Rádió bemondója. Újfehértón szü­letett. Sok kisebb-nagyobb városban járt általános isko­lába. Csak a középiskolát kezdte és végezte el egy he­lyen: Debrecenben 1967-ben. Kedvenc tantárgya az iroda­lom volt; ehhez kötődött a vers, a költészet szeretete. Elragadtatással beszél Deb- reczeni Tiborról, akkori osz­tályfőnökéről, aki egy életre belé oltotta a szavalás gyö­nyörűségét és a színpad iránti vonzalmat.- Hogyan lett hivatásos előadóművész?- Szavalóversenyeken ál­landó résztvevőként szerepel­tem, s többnyire ezeket meg is nyertem. Ugyan orvosnak ké­szültem, de egy tragikus él­mény hatására megváltoztat­tam eredeti elképzelésemet, és egy nagy kanyarral népmű­velő-magyar szakra jelentkez­tem. Főiskolai éveim alatt megszereztem az előadói „stá­tuszt”. Később Radnóti-díjjal jutalmazták előadóestjeim vi­déki sorozatait. S ekkor me­rész ugrásként segédszínész lettem néhány évig a debre­ceni Csokonai Színháznál.- S hogy került a Magyar Rádióba, illetve a Magyar Tele­vízióba?- A színház­nál néhány ba­rátom felfigyelt a hangomra. Javasolták, hogy próbál­kozzam meg esetleg a Rá­diónál. Ezzel egy időben le­hetett jelent­kezni meghall­gatásra, de any- nyian jelentkez­tek, hogy szá­momra abszolút reménytelennek tűnt a bejutás. De minden vizsgán túljutot­tam, így beke­rültem a sze­rencsések közé. Sok mindent megtanultam a rádiós szakmá­ról kitűnő tanítómesterem, Körmendy László jóvoltából... A Magyar Televízió 1979-ben felfedezett a maga számára. Először az akkori Jogi esetek­ben olvastam fel, majd pedig a televíziós tanfolyam elvégzése után egyre gyakrabban hívtak és kaptam különböző megbí­zásokat. Az életem a rádió és a televízió, e kettő tölti ki a mindennapjaimat. Persze rengeteg könyvet ol­vasok, sőt egy időben többfaj­tát is. Az irodalom, a vers so­kat jelent még ma is a szá­momra. Emellett szeretem a színházat és a komolyzenét. Színházba mindennap elmen­nék, ha lehetne. A zenével más a helyzet, az állandóan szól a lakásomban. N. K. LUIS MANDOKI FILMJE: HA A FÉRFI IGAZÁN SZERET A feleség titka beárnyékolja a családi békét A boldog harmónia egyszer csak véget ért Alice és Mi­chael Green a Ha a férfi iga­zán szeret esz­ményi házas­párja. Boldog harmóniában élnek két kislá­nyukkal. Az idilli kép azon­ban hamis. Alice ugyanis fájó titkot őriz, amit még ma­gának sem mer bevallani. Az asszonyban dúló érzelmi viharok beár­nyékolják a család békéjét. Drámai törté­net veszi kezde­tét, küzdelem a család összetar­tásáért. „Ez a sze­relmi történet ott kezdődik, ahol a legtöbb mozifilm véget ér. Ez az a pont, ahol már csak ke­mény munkával menthető meg egy kapcsolat - nyilatkozta a film rendezője, Luis Mandoki. A Mexico Cityben született rendező nem először foglalko­zik komolyabb témával. A „Gaby - A True Story” című filmje nagy nemzetközi elisme­résben részesült. A film operatőre, a magyar ­de már Ameri­kában forgató - Koltai Lajos nem először dolgozik egy­ütt Mándoki- val. A rendező valamennyi korábbi nagy­filmjének is operatőre volt. Itthon ő fotog- rafálta az olyan sikere­ket, mint Szabó István Oscar-díjas Mephistója, Gothár Péter Megáll az idő című munkája. A férfi fő­szerepet Andy Garda ala­kítja. Partne­rét, Meg Ryant ma Amerika legjobb szí­nésznői között tartják számon. Mindketten is­mertek Magyarországon is. A Ha a férfi igazán szeret című filmet a salgótarjáni Ap­olló mozi kamaratermében no­vember 9-ig játsszák. ÚJABB SZÍNHÁZI ELŐADÁS A SALGÓTARJÁNI BÉRLETSOROZATBAN Milyen messze esett Haumann Petra az édesapjától? Pásztor Erzsi is játszik a darabban Több érdekessége is van a sal­gótarjáni színházi bérletsoro­zat november 6-án, vasárnap este 19 órakor kezdődő elő­adásának. Mindenekelőtt maga a darab kínál kellemes szórakozást. Le­onard Gershe A pillangók sza­badok című játékában ugyanis, egy fiatal vak fiú - Don - és a rakoncátlan manhattani csitri -Jill- kapcsolatát beszéli el. Arra keresi a választ, hogy mi ad erőt a hátrány, a másság el­viseléséhez. Talán a szerelem? A nagyobb hatás kedvéért a prózához a jónevű - Bradányi Iván - Szentirmai Ákos - szer­zőpáros írt dalbetéteket. A két amerikai fiatal szere­pében két ifjú magyar színész mutatkozik be. Németh Kristó­fot a Szomszédok című televí­ziós sorozatból ismerhetik a nézők, mint az Abel Anita alakí­totta Magenheim Julcsi barátját. Sőt, a legutóbbi Ki mit tud?-ban is indult versmon­dóként. Akkor nem jutott a dön­tőbe, de, hogy jó­képű, tehetséges fiatalember, az kétségtelen. Jill Tannert Haumann Petra személyesíti meg. Nomen est omen. Az ő esetében arra kíváncsi min­denki, hogy mi­lyen messze esett a „fájától”, azaz Haumann Péter­től? További sze­replők Pásztor Erzsi és Lesznek Tibor. A darabot egy alkalmi szín­házi vállalkozás mutatja be Mé­száros Károly rendező irányítá­sával. A bemutató a Karinthy Színházban volt idén március­ban. - csébé ­MÁTÉ GÁBOR KOSZTOLÁNYI ESTJE A TELEVÍZIÓBAN Modern líránk legmegragadóbb költője A Magyar Televí­zió 2-es csatorná­ján november 5-én, 21 óra 20 perckor kezdődik a Szegény Dezső című irodalmi műsor, Máté Gá­bor előadóestje. A kitűnő fiatal szí­nész Kosztolányi Dezső művészetét mutatja be a neves kritikus, Koltai Tamás értő, ér zékeny szerkesztésében. Költő' kiválóságok együtt: Babits Mi­hály, Juhász Gyula és Kosztolányi Dezső' Kosztolányi Dezső (1885-1936) a budapesti egye­temen bölcsészetet tanult, az­után újságíró lett. Verseket, re­gényeket írt, többek között Shakespeare-t fordított. „Kosz­tolányi lírájának az ereje is a feloldódásban van, az irracioná­lis tartalmak beáradásában, ami arra kényszeríti az olvasót, hogy együtt rendüljön meg, és együtt ábrándozzék a költő so­raival. A modem magyar líra legszuggesztívebb költője” - írja róla Szerb Antal Magyar irodalomtörténet című, páratlan értékű monográfiájában. TITO GOBBI ÉNEKLI FALSTAFFOT VERDI UTOLSÓ OPERÁJÁBAN E játékban az asszonyok győzedelmeskednek Giuseppe Verdi (1813-1901) Itália - de talán az egész világ - legnagyobb operaköltője. Műveit folyamatosan játsszák a színházak, közvetítik a rá­dióstúdiók, s feldolgozzák a tévétársaságok. Egy hajdani olasz színházi előadást sugároznak november 6-án, 18 óra 5 perctől a Bartók rádióban. A mű címe: Falstaff. Címszerepét Tito Gobbi énekli. Két női sztár is található a sze­replők listáján Elisabeth Schwarzkopf és Anna Moffo. A zenekart Herbert von Karajan vezényli. Nicolai operája irányította Verdi figyelmét a Falstaffra, ám végül csak Boito ragyogó librettója segített valóra váltani a régi tervet. Az idős mester két és fél év alatt készítette el az Verdi-fénykép, egyike a legismertebbeknek egész partitúrát. A 80 éves ze­neköltő szokott energiájával irányította a bemutatás előké­születeit. 1893. febmár 9-én volt a bemutató a milánói Scala színpadán, s a közönség még egyszer tomboló lelkesedéssel ünnepelte az operairodalom halhatatlan művészét. A történet Sir John Falstaff, az élvezeteket kedvelő lovag szerelmi felsüléséről szól. Két elhanyagolt úriasszonynak is csapja a szelet, akik látszólag hajlanak is a hájas férfiú köze­ledésének elfogadására. Haj­landóságuk azonban inkább csak arra szolgál, hogy általa megleckéztessék kötelezettsé­geiket elhanyagoló férjeiket, no és a csélcsap „söröshordót”. E játékban az asszonyok győze­delmeskednek. KERESZTÜL-KASUL NÓGRÁD ÉS SZLOVÁKIA TÁJAIN Madách és Mikszáth nyomában A Nógrád Megyei Közgyűlés gondozásában, a Nemzeti Kul­turális Alap támogatásával megjelent Acs Irén Istenek a Palóc Olimposzon című fotóal­buma, amely Madách Imre és Mikszáth Kálmán nyomában dokumentálja kultúrtörténeti ér­tékeinket. A kötetet Praz- novszky Mihály, a Petőfi Iro­dalmi Múzeum főigazgatója szerkesztette, aki az idézeteket is válogatta, s szép ajánlást írt a 86 színes fotográfiához. Mikszáth soraival kapcsolat­ban jegyzi meg, de e gyönyörű album képeire is vonatkozhat: „így kavarog bennük a szülő­föld és annak megannyi em­léke, így formálódik a szemé­lyes élmény irodalmi remek­léssé, s így válik számunkra - kiváltképp a nógrádi olvasók számára - soha el nem felejt­hető, mindig magával ragadó varázslatos élménnyé, lélek­gazdagító szépséggé.” A szécsényi születésű Ács Irén .í­istenek a Palóc Olimposzon A neves fotóművész le­gújabb könyve Irén fotóművész három éven át készítette valóban varázslatos szépségű felvételeit Madách és Mikszáth nyomában, beutazva Nógrád és Szlovákia tájait. Mind a négy évszak más-más fényben ragyogtatta föl azon helyszíneket, ahol a két klasz- szikus élt, vagy amelyekről írt. Ez az album a bizonyosság arra, hogy sikerült megtalálnia azt a hangulatot, amely egy­részt Madách életéből, másrészt Mikszáth műveiből ismerős az olvasók számára. Ha változik is, megvan még a táj, ahol ők éltek, jártak, történeteik ját­szódtak, gondolataik születtek. A kérdésre, hogyan lehet megjeleníteni az elmúlt világot a művészi fotográfia nyelvén, itt választ kaphat az érdeklődő. Igen, a lehetetlen lehetséges. Ez a művészet titka. (bte) Mivel tölti a hét végét? Tóth Péter, a Pásztó-Avon- more Tejfeldolgozó Kft. gyárigazgatója. Miskolcról került a megyébe. Arról be­szélgettünk, hogy mivel tölti a hét végét.- Nem olyan régen nevez­tek ki a pásztói tejüzem élére, így eléggé lekötött vagyok: van amikor a hét végét is a benti munkával töltöm el. Holott én is szívesen élnék úgy, mint a többi polgár: vége a munkaidőnek, aztán irány haza. A feleségem ebből a szempontból szerencsés: ker­tész a szakmája. Mindig irigy­lem az olyan embereket, akik­nek a választott szakmájuk egyben a hobbijuk is.- Módja is van a hobbijá­nak élni?- Van egy kis telkünk Sal­gótarjánban, a Vadaspark kö­zelében. Amikor csak tehet­jük, mindig ott vagyunk. Ha be lenne fedve, a látványa pálmaháznak is bediene. Tele van mindenféle növénnyel. Ha a növények között lehetek, a kirándulhatnékom is szünőben van. Pedig a mozgásra is rendkívül szüksége van az ember szervezetének. Mert nem csak a szellemet, a testet is táplálni kell. A két fiam - hét és kilenc évesek - mindig odakint lennének. Nem is tu­dom, mi lenne, ha nekünk ez a telek nem volna?- Rossz időben azonban nem lehet kimenni. Mivel tölti az időt ilyenkor?- A kora délutáni órákban szívesen hallgatok zenét. Megnyugtat. Általában a ke­mény rockzenét hallgatom. Míg az esti órákban inkább olvasni szoktam. Emellett amennyire tehetem, a házi­Tóth Péter a kemény rockzenét szereti munkából is próbálom kivenni a részem. Konkrétan a moso­gatásra gondolok... Aztán, ha a családom tagjai az idejüket hét végén egyeztetni tudják, szívesen ismerkedünk ha­zánkkal. De ezen a hét végén a kemény rockzenét hallgatom. Kép és szöveg . Kun Király J.

Next

/
Thumbnails
Contents