Nógrád Megyei Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)
1994-11-25 / 278. szám
1994. november 25., péntek Zenevilág 11. oldal —p—r ëy——J^ RÁHANGOLÓ - zenei magazin * Népdalosok versenye Pásztó. A Rajeczky Benjamin Zeneiskola november 29-én rendezi meg - névadójának emléket állítva - a Rajeczky Benjamin II. megyei népdaléneklési versenyt. A hagyományteremtő (talán inkább már hagyomány- őrző) rendezvényre 52 iskolából érkező 120 versenyző produkcióit neves szakemberekből álló zsűri bírálja el. Hogy csak kettőt említsek közülük: Vikár László professzor, aki Rajeczky munkatársa, vagy Tari Lujza, aki egykor „Béni bácsi” növendéke volt. Az egész napos programot dr. Dobrovoczky István Pásztó város polgármestere nyitja meg, majd kezdetét veszi a verseny, amelynek keretében a résztvevők egy kötelező és egy szabadon választott népdalt adnak elő. A délutáni eredményhirdetés után - ahol díjak és kü- löndíjak találnak gazdára - a zsűritagok és az Esz-tam zenekar közreműködésével, közös énekléssel ér véget a nemes vetélkedő. A vállalkozók is támogatják a rendezvényt. S hogy mindez nem hiábavaló, azt a jelentkezők nagy száma jelzi, mint ahogy bizonyítja azt is: igenis él a magyar népdal fiatalságunk körében. Köszönet a támogatóknak és a felkészítő pedagógusoknak, akik átérzik ennek súlyát és tesznek azért, hogy megőrizzük a népdalt, nemzeti kultúránk e fontos részét. Bartus László.., Adventi koncert Balassagyarmat. December 4-én, vasárnap 18 órakor a Rózsavölgyi Márk Zeneiskolában tartja adventi koncertjét a bá- tonyterenyei Doráti Kamarazenekar. Műsorukon az alkalomhoz illő Corelli, Vivaldi, Bach, Donizetti és Purcell művek szerepelnek. Közreműködik a Balssagyarmati Dalegylet és a helyi zeneiskola tanárai. Diplomakoncert a Zeneakadémián Matuz Csilla, a salgótarjáni zeneiskolában Virág Lászlóné növendékeként kezdte tanulmányait, majd a miskolci zeneművészeti szakiskolában Kiss Zsuzsa, a tanárképző főiskolán Rőczey Ferenc tanítványa volt. 1987-ben szerezte meg zongoratanári diplomáját, azóta a salgótarjáni zeneiskola tanára. Tanulmányait ezután sem szakította meg, orgonálni kezdett Virágh Andrásnál, majd eredményes felvételi vizsgát tett a Zeneakadémia orgona szakára. Oktatómunkája mellett Ruppert István irányításával végezte el a zeneakadémiát. A művészi diploma elnyeréséhez a jelölteknek hangversenyen kell bizonyítaniuk felkészültségüket. Matuz Csilla, diplomakoncertjét november 15-én tartották a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola nagytermében. Műsorát a salgótarjáni hangversenylátogató közönség előtt is jól ismert Koloss István orgonaművész, zeneszerző II. szonátájával nyitotta. A lendületes kezdés, a második tétel népdalt idéző bensőséges hangulata, a változatos regisztrálás a jelenlévő szerző tetszését is elnyerte. Marcel Dupré, századunk neves francia zeneszerzőjének szimfónia méretű orgonadarabja — Symphonie-Passion - Jézus életének négy zenei tételben feldolgozott grandiózus ábrázolása: A világ várja a Messiást, Születés, Keresztrefeszítés, Feltámadás. A mű mind méreA salgótarjáni zenetanárt jeles érdem jeggyel avatták művésszé teiben, mind technikai követelményeiben a legnagyobb erőpróba elé állítja az előadót. Matuz Csilla ezeknek az elvárásoknak tökéletesen megfelelt, és ami külön komoly fegyvertény, hogy mind a Koloss-mű- vet, mind a mintegy 40 perces Dupre-darabot kotta nélkül játszotta. Szünet után/. S. Bach művek következtek, hisz' egyetlen orgonaművész repertoárjából sem hiányozhatnak az orgonairodalom e nagyságának darabjai. Ezúttal a D-dúr prelúdiumot és fúgát tűzte műsorára az előadó, a két tétel között egy szép ko- rálfeldolgozással. Stílusos, korrekt előadást hallottunk. A koncert befejezéseként F. A. Guli- mant Szimfónia orgonára és zenekarra című műve hangzott el, mely lényegében orgonára és zenekarra írt versenymű. A lassú tétel hangulata és a zárótétel virtuóz előadása méltó befejezése volt a nagyszerű hangversenynek, amelynek sikeréhez hozzájárult a Torják Vilmos vezette salgótarjáni szimfonikus zenekar is. A közönség - soraiban szép számmal voltak salgótarjáni kollégák, ismerősök, barátok - hosszas tapssal köszöntötte a művésznőt, akivel Salgótarján zenei élete is gazdagodott. Csak úgy „mellékesen”: a diploma- hangverseny érdemjegye: jeles. Virág László (Arch, fotó) Jövőre 20 éves lesz a Nógrád táncegyüttes. Idei karácsonyi koncertjüket december 16-án tartják, másnap a 15. születésnapját ünneplő Dűvő együttes ad hangversenyt. Szálljon az ének! Október 28-i magazinunkban arra kerestük a választ: ugyan vannak-e még kórusok az általános iskolákban? A kérdésekkel, panaszokkal most a városi polgármesteri hivatal művelődési osztályát kerestem meg, ahol rögtön közösen nosztalgiáztunk, emlegetve többek között a Salgótarjáni Ifjúsági Zenei Napokat. Milyen szépek is voltak a kórushangversenyek a Beszterce iskolában, a Madáchiban, milyen felemelőek a gálakoncertek a sportcsarnokban, ahol több száz torok együtt zengte: „Nem sokaság, hanem lélek, s szabad nép tesz csuda dolgokat!” A szakma döntsön! Különleges, élménynek számított, amikor Kodály Zoltán felesége adta át a díjakat... Sorolhatnánk. A művelődési osztály munkatársa szerint fontos a SIZN, szép hagyomány. Kár lenne végleg kihagyni a város kulturális életéből. Támogatják a gondolatot, de pénze nem volt az osztálynak. Rendelkeztek ugyan javaslati joggal, de a döntés a kulturális bizottság kezében volt. Érzik a reális igényt, de a feltételek megteremtéséhez az önszerveződés lenne a kívánatos, a megrendezésben is az a bizonyos „alulról jövő kezdeményezés”. Az osztály támogató, mecénáló szerepet szeretne csak felvállalni, az esemény rendezését nem. Ezt - szerintük - szakmailag talán a Kóta tudná leginkább megoldani. Félek, magára marad néhány lelkes pedagógus, akiknek szíve, ereje ugyan lenne a megszervezéshez, de pénz még akkor sem. A hivatal szerint változtatni kell a támogatási rendszeren. A szakma döntsön! Átfogó művészeti koncepcióra van szükség, középtávúra (kevés a 4 év!), melyben ki kell jelölni a fő hangsúlyokat. Megfogalmazni koncepcionálisan, hogy mik a megőrzendő városi művészeti értékek. Itt eszembe jut az a levél, amit a polgármester úr, valamint a kulturális és sportbizottság elnöke írt alá a vállalkozókhoz címezve. Ezen egy ajánlati lista, amit adóbefizetésükkel támogathatnak. Ezt végignézve, alig találok olyan rendezvényt, ami a 10-14 éves korosztály művelődését szolgálná. Talán egyedül a zeneiskolai hangversenysorozat. Régen volt már, amikor az emlegetett SIZN rendezését maga a városi (akkor még) tanácselnök-helyettes vállalta! S hiába kerestem, keresem az illetékes kulturális bizottság elnökét, nem sikerül megtalálni. így csupán a kérdések maradnak:- Ugyan miért vetették el a Í3 Kóta helyi vezetőségének d 1993. június 8-i keltezésű, de '94 tavaszára szóló pályázatát? Hol volt a szakma a döntésekben? Nem lehetne-e az előbb említett vállalkozói lis- : tára felvenni kóruseseménye- i két is, esetleg a Tarjáni Ta- T<j vasz keretén belül? Maga az 4n önkormányzat próbált-e pályázni ilyen nemes célok) ügyében? Szponzor is kellene Most az új önkormányzat \ választása előtt hadd álljon itt még néhány kérdés, talán figyelemfelhívásként:- Lesznek-e az új kulturálisa és sportbizottságnak külön a speciális szakmai kérdéseket megvitató, a döntéseket előkészítő csoportjai? Egyáltalán lesz-e művészeti koncepciója? S e célokra szánt pénze? Milyen nagyszerű lenne, ha a szponzorok sem csupán a szépségversenyt, a sporteseményeket, a könnyűzenei rendezvényeket (operettgálák), hanem egy kicsit a „nehezebbnek” titulált műfaj programjait is értékelnék! Mert ifjúságunk egyre igénytelenebbé válik a lassan tra-\ gikus értékdegradációval. Várjuk az új önkormányzat pozitív hozzáállását, zenebarát (ha tetszik, kórusbarát) tetteit, hogy önfeledten szállhasson az ének! B.Á. IK 2 án loi Városszéli decrescendo (a szertárban) Az oldalt szerkesztette Gálné Horváth Mária Zenei rejtvény Témánk ezúttal a német klasszikus zeneszerző, Johann Sebastian Bach. 1. / Melyiket szerezte ő az alábbi müvek közül? a/ Karácsonyi történet, b/ Karácsonyi oratórium, c/ Karácsonyi koncert. 2. / Mely városban van a Tamás-templom, ahol orgonáit? a/ Lipcsében, b/ Drezdában, c/ Münchenben. 3. / Melyik magyar szerző írt Bach nevét kiadó hangokra zenét? a/ Dohnányi Ernő, b/ Liszt ! Ferenc, c/ Bartók Béla. j 4./ Melyik kedvelt ital nevét viseli híres kantátája? a/ Kávé, b/ Tea, c/ Bor. 5./ A Máté-passión kívül hány passiót komponált? a/ egyet, a János-passiót, b/ kettőt, János és Lukács evangélista szövegére, c/ egyet sem. A megfejtéseket december 10-ig kérjük. Október 28-i rejtvényünk megfejtéséért könyvjutalmat nyert Vin- czéné Pálinkás Erika (Palotás, Bajcsy-Zs.u.13.) gyre halkabban, egyre kevesebben, egyre öregebben, egyre reményvesztettebben. Netán el halóban?... Sajnos, inkább visszafogni, mintsem keresni kényszerülök mindazon szomorú kifejezéseket, amelyek az immár 116 éves, egykor patinás acélgyári fúvószenekart manapság jellemzik. No, nem a komolyzene legfontosabb alkotó műhelyét, nem is a polgári műveltség vágyálmait jelentették ők Salgótarján történelmében. Csupán egy sajátos, hevesen és hangosan dobogó csücskét a város szívének. S mi tagadás, az enyémnek is. A minap a gyári tűzoltószertárban tartották próbájukat, mivel a fenntartó művelődési központban már harmadik éve nincs fűtés, a bérleti díjat pedig másra tartogatják. Néhány fehér holló gyakoriságú fellépésre és a szegényes próbadíjakra, melyek plafonja áfával együtt is csak 75 forint. Ennél ma már a helyi járat is többe kerül. Temetni olykor még elhívják őket. Hol egy volt gyári kollégát, hol egy régi táncost vagy színjátszót, hol éppen egy maguk közül valót búcsúztatnak. A szerkesztőség ablakán kinézve jól láttam őket a saroképületben. Mindössze tízen, ti- zenketten lehettek. Kezükben frissen szidolozva csillogtak a gondosan ápolt rézhangszerek, mintegy keretbe foglalva az ismert, ősz zenészek barátságos arcát, hetven vagy még annál is több életévét. Fulladt a bariton, levegőt gyűjtött a harsona, erőlködött a trombita, suttogott a fuvola, elpityeredett a klarinét. Aztán mégis erőre kaptak, összerendeződtek, és „Mesélt a bécsi erdő”. Vajon játék közben mire gondoltak az öreg „rezesek” , és miben reménykedett az a néhány ügyes fiatal, akit még ma is büszkeséggel tölt el, hogy közöttük lehet? Mesélt a valcer, de számomra sem Strausst és a köny- nyed csillogást idézte. Hogy is tehette volna itt, az acélgyári fenyves erdő elsötétült aljában. (Ghm) Ha komoly a zene... Az élet teljeségét ábrázolja. Nagy szenvedélyeket, ábrándokat, a lélek nem egyszer tragikus ellentéteit. Megjeleníti a hősiességet, a lángoló szerelmet, az élet szépségeiben megfürdő vidámságot; a táj fenséges költészetét. Egy nép, a szülőföld, az emberiség iránt érzett lángoló érzelmeket! A „komoly zene” nemcsak az egyén muzsikás tükörképét vetíti felénk, hanem egy , egész kor, egy egész nemzet hatalmas tükröző felületét. így tükrözi a beethoveni zene a forradalom és császárság vasba, fegyverbe öltözött korát, és magát az embert, ki élet-halál küzdelmét vívja szabadságáért, így tükröződik az egységes Olaszországért harcoló olasz nép minden szenvedelme, hősiessége Verdi operatermésének partitúralapjairól. A komoly zene - talán 1 így fogalmazhatnók meg a legjobban - az életet, a valóságot, a lehető legmélyebben akarja feltárni. Az ér- I zelmi élet olyanféle képét nyújtja, mint a festő, aki a j portré „külső burka” mögé odavarázsolja az ábrázolt modell belső életét is. A kohász fúvósok szeptemberben nagy sikerű koncertet adtak a nyugdíjasoknak