Nógrád Megyei Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)
1994-11-19-20 / 273. szám
8. oldal Hétvégi Magazin • Közélet 1994. november 19-20., szombat - vasárnap A megye és a megyei jogú város Salgótarján 1994-ben megyei jogú város lett. Talán korábban is elnyerhette volna ezt a jogállást és régebben élvezhetné kétségtelen előnyeit. A lehetőség 1990 óta adott; Nógrád megye legnagyobb városa most tudott vagy akart élni vele. így egyetlen megyeszékhely - a kis lélekszámú Szekszárd - nem megyei jogú közigazgatási egység. Mennyiben változhat ettől a város helyzete, a megye és székhelye eddigi viszonya? Minden város egy vidék központi települése. Éppen ezért város minden város, mert sok faluból és a kisebb városokból ide járnak középiskolába, főiskolára, kórházba, sportversenyre, szórakozóhelyre, hivatalba a környékbeli emberek. Furcsa kettősség A magyar önkormányzati törvény a város és vidéke kapcsolatát közigazgatási értelemben mégsem veszi figyelembe. Megyei jogú városaink önálló közigazgatási egységek, vagyis jogi és igazgatási szempontból nem kapcsolódhatnak hozzá más települések. Ez a helyzet két értelemben nevetséges és természetellenes. Van olyan megyei város, amelyik egyben nem megyeszékhely. így például Nagykanizsa, Baja, Sopron vagy Hódmezővásárhely nem része megyéjének, nem függ megyéje székhelyétől és nem lehet kapcsolata a környékbeli településekkel. A megyeszékhely megyei jogú város viszont úgy független a megyétől, hogy közben annak minden lényeges tekintetben központja. Most, Salgótarján is az utóbbi városok sorába lépett. Decemberben külön közgyűlést választ a város és egy másikat dális és államszocialista zárványokat makacsul őrző szellemének a hibája. Nógrád megye közintézményeinek zöme, hivatal, kórház, létesítmény Salgótarjánban marad. Valamilyen vagyon átadó bizottság valahogyan szétválasztja a tulajdonost és a kezelési jogokat. A megyei közgyűlés majd megegyezik a megyei jogú város közgyűlésével arról, hogy melyik intézmény tulajdona melyiküké lesz. Talán könnyebben rendeződik a viták tulajdoni része. Meglepő előnyök Annál nehezebb lesz méltányos egyezséget kötni a közös kezelésben maradó intézmények sorsáról, fenntartásáról. Mert például a megyei kórház továbbra is együtt látja el a város egész lakosságát és a megyei betegek többségét. A központi állami költségvetési támogatást bármelyik esetleges kórháztulajdonos megkaphatja, viszont ki állja a további (nem állami) fejlesztési költségeket? Milyen arányban viselik a fejlesztés terheit a megye, a többi települések, illetve a megyei jogú város? Nem megoldhatatlan, de igen nehéz a kérdés... Salgótarján megyei jogú váményeit így eleve kivédheti Salgótarján. Örüljenek neki, mert a többieknek kevés örömre lesz oka. Nógrádban lesz legalább egy szabad, önálló város. A megyei jogú város a többi településsel szükségszerűen újfajta kapcsolatokra lép. Salgótarján feltehetőleg számtalan önkormányzati együttműködési szerződést köt vonzáskörzete falvaival. Hisz' esetleg minden közlekedési, oktatási, művelődési viszonyt újra kell szabályozniuk. Egészen valószínű, hogy Salgótarján és Balassagyarmat példásan együttműködik közös érdekek alapján. Például mindkét város elemi érdeke a kommunális közművek tulajdonának teljes szétválasztása, a megyei tulajdonok maradványainak felszámolása. A megyei önkormányzat és a megyei közigazgatás viszont az új megyei jogú városban hirtelen kaphat egy nagyon önálló, nagyon erős vitapartnert. Könnyen vége lehet a régi szép megyei időknek, amikor a megyei érdeket megyeszékhelyi érdekként is automatikusan hirdethették némely megyei hivatalnokok. Ne a falvak kárára! Oldást és kötést tehát egyszerre jelenthet a megyének és székhelyének teljes közigazgatási különválása, egyenjogúso- dása. Salgótarján szerencsés történelmi pillanatban jutott előnyösebb jogálláshoz. A meSalgótarján a közelmúltban megyei jogú város lett Fotó: Rigó Tibor Nógrád megye többi települése. A külön választás senkinek sem okozhat gondot, a különválás senkinek sem okozhat gondot, a különválás esetleges erőltetése annál inkább vezethetne tragikomikus helyzetekhez. Ad abszurdum a lőcsei bíró és a Sze- pes vármegyei alispán kóros esete is előfordulhatna. Mert a külön választás és a közigazgatási különválasztás ellenére a valódi különválás egyhamar nem történhet meg! Ez azonban nem társadalmi ellentmondás, hanem önkormányzati törvényünk életidegenségének feurosként köteles teljes iskolahálózatát maga működtetni. Iskoláiba azonban nagyon sok településről járnak diákok. Hogyan járni hozzá az iskolák fejlesztéséhez a megye, pontosabban miből jut erre pénze? Szintén fogas kérdés. A város szempontjából a teljes közigazgatási önállóság természetesen mégis egyértelműen előnyös. Az önállóság nagyobb döntési szabadságot, gazdálkodási lehetőséget, fejlődési teret biztosít. A megyék ismét erősödő igazgatási, anyagi hatalmának következgye és a város esetleges igazgatási vitáinak jövője igazából most kevésbé érdekes. Ezerszer fontosabb mintegy száznegyvenezer, kistelepülésen élő nógrádi ember és az öt- venezres megyei nagyváros zavartalan jó viszonya. A nagyváros - a maga nehéz helyzete ellenére - ne próbálja a falvak kárára érvényesíteni megnövekedett önállóságát. Mert ezek a kisebb települések akkor is a vonzáskörzeti központ jóindulatú együttműködésére vannak utalva, ha a törvény nem vesz erről tudomást. Bilecz Endre MAGYARORSZÁG KITÖRÉSI PONTJAI - BESZÉLGETÉS MEZEI ANDRÁSSAL Egy költő, aki üzleteket hoz össze Az egyik legismertebb magyar költőt akár a gazdasági kapcsolatok élénkítőjének is nevezhetnénk. Ez majdnem olyan, mintha valaki fából próbálna vaskarikát csinálni, az ő esetében azonban van benne logika. Hatvannégy esztendős korára ugyanis eljutott oda, hogy szaván fogták. Ha már éveken át cikksorozatokban foglalkozott a hazai feltalálókkal, ha már könyvekben dolgozta föl a magyar találmányok sorsát, akkor most, a kilencvenes években lehetőséget adtak neki arra - lehetőséget szerzett magának? -, hogy elképzeléseit a gyakorlatban is megvalósítsa. A Társaság a Keleti Piacokért Egyesület főtitkára az Andrássy úti Esterházy-palota földszintjén fogad, fényűző környezetben, faragott bútorok között.- Meglepő ez a környezet.- Kell az üzletkötéshez. Az emeleten az orosz gazdasági kamara lakozik, tőle béreljük ezt a kétségkívül mutatós irodát.- Szabad tudni, hogy menynyiért?-Évente több mint hárommillió forintért. Együtt a keleti piacokért-Ezt a pénzt meg is kell termelni.- Egyesületünknek kilencven tagja van, vállalatok az ország minden részéből. Olyan cégek, amelyek meg akarják tartani vagy szeretnék visszaszerezni a keleti piacokat. Ők dobják össze a bérleti díjat. Eddig megérte nekik.- Azt nem kérdem, hogy mivel foglalkozik az egyesület, mert az imént végigültem egy megbeszélést, amelyen amerikai, orosz és magyar üzletemberek vettek részt. A tapasztaltak alapján jól értem-e, hogy egy alanyi költő külföldi befektetőket és hazai vállalkozókat köt össze?- Egy kicsit bonyolultabb a helyzet. Mondok egy példát, jó? Sok nálunk a magyarorosz vegyes vállalat. Ez nagyon szép eredmény, a baj csak az, hogy egyiknek sincs pénze. Mi tőkéhez segítjük őket. A magyar gazdaságnak ugyanis jó hírneve van Nyugaton, egy magyar cégnek van hitele a nyugati bankoknál. Nos, ebből a hitelből indulhat fejlődésnek a magyar-orosz, a magyar-ukrán, a magyar-román, a magyar-szlovák vegyes vállalat. Fogalmazhatnám úgy is, hogy mi vagyunk a közvetítők és közvetlen meghatározók.- Említene konkrét példát?- Azzal a feltétellel, ha csak Mezei András: Olykor százötven-kétszáz üzletember is találkozik nálunk V. Polgár Judit felvétele minden második olvasó ismer rá a körülírt vállalatra. Akad Magyarországon egy óriási autóbuszgyár, amely piaci gondokkal küszködik. Pontosabban szólva; termékeire volna piac, ha a megrendelők tudnának fizetni. Talán sikerül néhány tízmillió dollárt fölhajtani, s hamarosan megépülhet innen vagy kétezer kilométernyire egy autóbusz összeszerelő üzem. Ez mindkét, sőt mindhárom félnek komoly hasznot jelenthet, ha megvalósul majd. Menedzserek és költészet- És a publicisztika, másik kedvenc műfaja?-A legutóbbi négy évben hallgatott a publicista Mezei András. Nem vettem részt az úgynevezett Csurka-\itában, nem vitatkoztam Csoóri Sándor nézeteivel. Őszintén azt gondolom, hogy egykori íróbarátaim, akik egyébként paraszti származásúak vagy közel vannak a néphez, nem akartak rosszat. Az viszont tény, hogy a korábbi kormányzattal együtt közreműködtek a magyar mezőgazdaság szétverésében, a keleti kapcsolatok eljelentékteleníté- sében. Ez sokkot okozott. A megrendülést írom ki magamból hajnalonta. Tény verseknek nevezem ezeket a rövid írásokat.- Lehet verset írni például a mezőgazdaság szétveréséről?- Verset mindenről lehet írni, talán még erről is. Én azonban inkább a hangulatot próbálom megérzékíteni. Mindazt, amit az említett sokkállapot kiváltott belőlem.- Járja az országot, üzletemberekkel találkozik. Néha még olvasókkal is?- Miért ne lehetne egy üzletember olvasó is? Úgy gondolja, hogy, aki vállalkozik, az már megszűnt versolvasónak lenni?- Úgy gondolom, hogy nincs a versekre idejej- Érdekes, nekem az a tapasztalatom, hogy az úgynevezett menedzserek a legtájékozottabb emberek közé tartoznak. Azt nem állítom, hogy minden verseskötetet elolvasnak, de arra már rájöttek, hogy ha a „placcon” akarnak maradni, akkor figyelemmel kell kísérniük a legfontosabb eseményeket. Kitörési pontok- És úgy véli, hogy a versek manapság a legfontosabb események közé tartoznak?-A fene tudja, hogy kinek mi a fontos. Azt viszont biztosan tudom, hogy jártam- ban-keltemben olyan emberekkel találkozom, akik meghallgatják a verseimet, és szívesen beszélgetnek velem a gazdasági helyzetről is.-Hogyan jellemezné a beszélgetőpartnereit?- Olyan érdeklődőknek tartom őket, akik nem zárkóznak el a kultúrától sem, s akik szeretnék tudni, hogy ebben a mostani helyzetben milyen kitörési pontjai vannak Magyar- országnak. Zöldi László Magyar filmszemle - jövőre szerényebben A 26. magyar filmszemlét 1995. február 4-e és 8-a között rendezik meg - jelentette be Kézdi-Kovács Zsolt, a filmszemle igazgatója. A fesztiválon 19 játékfilmet és 129 dokumentumalkotást mutatnak be, ebből 15 játékfilm és körülbelül 30 dokumentumfilm vesz részt a versenyben. A filmszemle anyagi okok miatt nem lesz olyan reprezentatív, mint a legutóbbi. A vetítéseket nem a Budapest Kongresszusi Központban, hanem az Uránia és a Művész moziban tartják. A 180 külföldi vendég helyett csak 70-et hívnak meg. A zsűri a játékfilm- és dokumentum-kategóriában egy-egy fődíjat és több alkotói díjat oszt ki. A külföldi kritikusok ismét odaítélik a Gene Moskowitz-dí- jat, a Színház és Filmművészeti Főiskola diákjai pedig a Nyakkendő-díjat. Terveik szerint három életmű-díjat is átadnak. Nehéz kereszt manapság a Vöröskereszt Tizenöt és félmillió forint a Vöröskereszt megyei szervezetének éves költségvetése, ebből nem egészen öt és félmilliót meg is kapnak. A többit magának kell előteremtenie, s a „hogyan”-ra legfeljebb tippeket kap. Az előzményekről itt csak annyit, hogy a szervezet '48-ban visszaadta vagyonát az államnak, mely cserébe ígérte: eltartja. Majd a szervezet karitatív jellegére apellálva kivonult a finanszírozásból. A munkát alapvetően megváltoztató következményekről dr. Döm- södy Péterrel, a megyei Vörös- kereszt elnökével, és Juhászné Kincses Helénnel, a megyei titkárral beszélgettünk.- Tizenhárom aktív dolgozónk van, Balassagyarmatot most a rétsági titkár látja el, mivel még nem történt meg a közelmúltban megüresedett állás betöltése. Működtetni kell a két intézményünket, a gyarmati nappali melegedőt és népkonyhát, valamint a salgótarjáni éjjeli menedékhelyet, ahol most telt ház van. A lapokban is megjelent gyarmati üggyel kapcsolatban csupán annyit jegyzek meg, hogy ötszázezer forintos tartozás maradt ránk. Ebből kétszázezret már kifizettünk, s van egy ígérete a helyi önkormányzatnak, miszerint a hiányzó összeget kifizetik - mondja Juhászné Kincses He- lén. A megélhetés nagy szó. Magára valamit adó szervezet nem megy el a pályázati lehetőségek mellett, nekik viszont a bizonytalansága mellett is ez az egyik legbiztosabb forrás.- Rendkívül megváltozott az elmúlt öt évben a vöröskereszt profilja - veszi át a szót dr. Dömsödy Péter. - Míg korábban a szociális tevékenység minimális volt, most elsősorban erre, a karitatív munkára van szükség, amit állami pénzből nem lehet csinálni. így marad a kereskedés, vásározás. Szponzor csak a mesében van. Az adományozás ma azt jelenti, hogy a szegény támogatja a még szegényebbet. A többi önmaga reklámozására, menedzselésére költ. A véradásszervezés a másik jelentős feladat, de ezért jelenleg a véradó állomás kapja meg a pénzt.- Mivel vérre a jövőben is szükség lesz, az érte járó elismerést akkor kaphatnánk meg, ha saját vérellátó szolgálatunk lenne. Ehhez viszont végre kell hajtani az egészségügyi reformokat - mondta a megyei szervezet elnöke. (Mihalik) Riasztó választási kampányszórólapok (névtelen levelek formájában) Ferter János rajza
